SIKERSZTORIK
A Rovatból

A gyógyulás első lépése nem az orvos lesz, hanem az okostelefon – magyar cég forradalmasíthatja a digitális orvoslást

Egy alkalmazás segítségével gyorsabban és hatékonyabban juthatunk kezeléshez, ráadásul az égető orvoshiányra is megoldás lehet.
Fotó: Mohamed Hassan / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. február 15.


Link másolása

Sokat hallunk arról, hogyan fogunk egyszer 300 évig élni, lesznek mindenhol árammal működő önmagukat vezető autók, vagy digitalizálódnak tradicionális szakmák, aminek nyomán jönnek az algoritmizált ügyvédi irodák, robotrendőrök és hiperszónikus repülőgépek. Mégis, bár sok szempontból jelentősen változik életünk, mintha a nagy kaliberű, életminőséget javító áttörések mindig 10-20 év távlatra lennének megjósolva. Az egészségügy digitális forradalmára azonban úgy néz ki, nem kell ennyit várni:

„Egy magyar-kanadai fejlesztőcsapat, az AIP Labs és a Swiss Clinic ugyanis idén elindította a bőrgyógyászat területén a mesterséges intelligencia alapú digitális klinika projektjét. Ez az első nagy hazai áttörés lehet, ami az egészségügy rendszerszintű átalakulását és digitális forradalmát indíthatja el”

– írják közleményükben.

A magyar tulajdonú cég már a nemzetközi piacra betörésen dolgozik, és fél éven belül Spanyolországban, Romániában, Szlovákiában és Mexikóban is klinikát nyit.

Az egészségügy első lépcsője nem a háziorvos lesz, hanem az okostelefonod

Hogyan működik a mesterséges intelligencia alapú bőrgyógyászat? Tulajdonképpen beszkenneljük a betegségünket.

Amikor valamilyen bőrgyógyászati problémánk van, egyszerűen lefotózzuk, és feltöltjük a róla készült képet okostelefonon vagy számítógépen keresztül az AIP Derm alkalmazásba – mintha csak a Shazam-ot kérdeznénk arról, melyik szám szólt éppen a haverunk kocsijában.

Az ezután következő folyamat öt egyszerű lépésben elmagyarázható:

  • Az AIP Derm pillanatokon belül feldob a betegségre vonatkozó személyre szabott kérdést a lehetséges tünetek kapcsán – van-e lázunk, mióta állnak fenn a tünetek, stb. Miután ezeket megválaszoltuk, a mi munkánk véget is ért (vizsgálat).
  • Az AIP Derm rendszer automatikusan kiértékeli és elküldi az esetünket a szakértelem és elérhetőség szerinti legmegfelelőbb orvoshoz (triage).
  • Az erre kijelölt szakorvos a mesterséges intelligencia segítségével megállapítja a diagnózist – az AIP Derm szoftver közel 700 bőrbetegséget képes azonosítani, ami lefedi a regisztrált bőrgyógyászati problémák 95%-át, ezzel nagyban gyorsítja az orvosok munkáját (diagnózis).
  • A kezelőorvos a diagnózis megállapítás után receptet írhat fel, vagy ha ez alapján úgy ítéli, szükséges, személyes kezelést javasolhat. A kapott vényt egyszerűen kiválthatjuk felhőn keresztül bármelyik patikában (kezelés).
  • Végezetül pedig egy monitoring rendszer segít követni a beteg gyógyulását, és megelőzni jövőbeli betegségek kialakulását (utánkövetés).

Az új bőrgyógyászati magánklinika ezzel a technológiával kiegészítve elérhető lesz az év 365 napján, 0-24-ben, a kanapénk kényelméből. Nem kell tovább a munkaórák körül táncolni, sem hosszasan utazni és várakozni barátságtalan, rideg rendelőkben. Ráadásul, a rendszer annyira megnöveli az orvosok hatékonyságát, hogy azok 3-4 eset helyett egy óra alatt 40 beteget képesek ellátni. Emiatt jóval olcsóbban, 9 990 forintért tud az ember teljes bőrgyógyászati vizsgálatot indítani, három napon belüli garantált diagnózissal és kezeléssel.

A rendszer azonban azon túl, hogy a betegek számára egy egészen új felhasználói élményt ad az egészségügyi ellátásban, számos fenyegető társadalmi problémára megoldást kínál.

Csökkenti az orvos-beteg aszimmetriát, és potenciálisan a kiégést is

A rendszer központjában a beteg áll – a diagnózis mellett információt is nyújt a felhasználónak a betegségről: pl. hogy néz ki, mennyi ideig marad fent, milyen egyéb kockázatokkal járhat. Az ilyen megoldások oldják az aszimmetrikus információs helyzetet a beteg és az orvos között, ezzel pedig csökkentik az emberek kiszolgáltatottságát és szorongását. A régi rossz hiedelmet, mely szerint az orvosok nagy fehér mágusok, akiknek alá vagyunk rendelve, tovább rombolja a mesterséges intelligencia, ezzel pedig segít kialakítani egy új, egészségesebb, a mellérendeltségen alapuló viszonyt páciens és orvos között.

De nem csak a páciens, az orvos helyzete is javulni fog. Az egészségügyben dolgozóknak az integrált digitális hálózat miatt kevesebb adminisztratív munkát kell majd végezniük, ami a munkahelyi elégedettséget is növelni fogja. Az USA-beli kutatások például azt mutatják, hogy egy orvos átlag 15 percet tölt a betegével, de ebből 9 percet adminisztratív feladatok ellátásra pazarol. Nem véletlen, hogy az orvosok körében a kiégéshez vezető egyik elsőszámú tényező a növekvő mennyiségű irodai és klinikai adat kezelése, amiben a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen segíteni fog.

A mesterséges intelligencia az egyetlen valós válasz a növekvő orvoshiányra

Az euroatlanti régióban, így hazánkban is többek között az elöregedő társadalom és a szélesedő társadalombiztosítás miatt mindenhol növekszik az orvosigény, amivel az orvosképzés nem tud lépést tartani. A WHO szerint 2030-ra 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából. Mivel az orvoshiányt létrehozó társadalmi folyamatok egy része rövidtávon nem kezelhető, a digitális korházak és a mesterséges intelligencia egészségügyi használata szinte elkerülhetetlen.

A mesterséges intelligencia persze nem helyettesíti, hanem segíti a dolgozókat, és időt spórol nekik.

Az EIT Health, az Európai Unió egyik kiemelt egészségügyi intézménye ezért is kifejezetten bátorítja tagállamokat, hogy nyissanak a mesterséges intelligencia irányába. Számításaik szerint például a radiológusok idejének legalább 20 százaléka felszabadítható a mesterséges intelligencia alkalmazásával, amit így arra fordíthatnak, ami a legértékesebb: a betegek gondozására.

Telemedicina – költséghatékony és töretlen megoldás világjárványok alatt is

A mesterséges intelligencia a Frost & Sullivan kutatócég becslései szerint 30-40%-kal javíthatja a betegek gyógyulási esélyeit, miközben akár 50%-kal is csökkentheti a kezelési költségeket. Az AIP Hungary februártól bevezetett okosrendszere számításaik szerint kezdetben szerényebb, 20-30%-os költségcsökkentést fog hozni, hosszútávon azonban úgy vélik, a mai kiadások 90%-a kiiktatható lehet mesterséges intelligencia támogatta átfogó digitális infrastruktúrával, ha az egészségügyi rendszerben széleskörűen is bevezetik. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi kiadások csak Magyarországon 2 061,9 milliárd forintot, a folyó GDP közel 7%-át tették ki 2019-ben. Nem nehéz elképzelni, micsoda társadalmi erőforrásokat szabadíthat fel a mesterséges intelligencia már pár százalékos költségcsökkentéssel is.

A világjárvány alatt megmutatkozott a betegellátás sérülékenysége, amit szintén enyhíthet a mesterséges intelligencia széleskörű használata. A Covid-19 járvány közepén a rendszer előnyei nyilvánvalóak: az ellátás kockázatmentesen tud folytatódni karantén időszakban is, illetve a kórházak digitalizációja a jövőben csökkenteni fogja az egészségügyi központokban a betegek egy légtérben koncentrálódásának kockázatait.

Az egészségügyi lottószelvényed születésedkor töltötték ki – egészen mostanáig

Az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen területi hozzáférés miatt ma is óriási és igazságtalan különbségek vannak a várható élettartamban. Olyan országokban, mint Nigéria, 100 000 emberre 4 orvos jut. Ugyanez a szám a nyugati országokban, mint például Svájc, akár a tízszeresére rúghat. Mindez lefordítva átlag életkorra azt jelenti, hogy egy svájci vagy japán ember több mint 30 évvel élhet tovább, mint akik szegényebb, egészségügyileg kevésbé ellátott régióba születnek. A területi egyenlőtlenség országon belül is jelen van: Budapesti lakosként sokkal jobb egészségügyi ellátáshoz van hozzáférésünk, mint egy Kelet-Magyarországi faluban lenne. A mesterséges intelligenciára és egy okostelefonra építő orvosi technológiák, mint az AIP Labs rendszere óriási lehetőség arra, hogy idővel kiegyenlítsük a területi egyenlőtlenségeket és ellensúlyozzuk a születés lottóját. Szinte mindegy lesz, milyen régióban élünk, mert az alapvető egészségügyi szolgáltatásoknak az új belépési küszöbe egy sima okostelefon.

Már nemzetközi szinten is érdeklődnek a technológia iránt

Bár a bőrgyógyászatban is elkezdtek használni számítógépeket és alapvető adatbázisokat, rendszerszintű változásra ezidáig nem került sor. Az AIP Hungary digitális klinikája: teljesen új ügyfélélményt nyújt a betegeknek, megváltoztatja a páciensek áramlását, az orvosok napi feladatait, mindeközben komolyan megnöveli a gyógyítás hatékonyságát. Ezzel minden fél nyer: a beteg gyorsabban kap diagnózist és kezelést, az orvos nagyobb pontossággal tud dolgozni, kap egy óriási döntéselőkészítő apparátust és gyorsabban kommunikálhat egyszerre számos betegével.

Hosszútávon a legnagyobb lehetőség, hogy egy jól kezelhető adatbázis új generációs kutatásoknak adhat lendületet a betegségek megértésében és kezelésében. Továbbá, segítségével precíz közegészségügyi elemzéseket lehet végezni, amire így empirikusan validált köz- és szakpolitikai programok építhetők, végrehajtásuk pedig élőben monitorozhatók. Egy ilyen több éve gyűlő, országos adatkincsesbányára kifejlesztett algoritmus például meg tudja nekünk jósolni, egyes betegségeknek mekkora kockázata van bizonyos demográfiai csoportokban.

Az AIP Derm mögött álló technológiai cég a Magyarországi nyitás után Spanyolországban, Romániában és Szlovákiában is klinikát nyit a következő fél évben. Eközben számos nemzetközi biztosító cég is érdeklődik a termék iránt, ezzel ugyanis nagyban tudják csökkenteni a költségeiket. A magyar cég így hamar felkerült az egészségügyi innováció nemzetközi térképére. Kovács Máté, a cég alapítója arról számolt be, hogy már latin amerikában is érdeklődnek a termék iránt. Bár egészségügyi mesterséges intelligenciát a világon több helyen fejlesztenek, Magyarország az első, ahol egy központi egészségügyi rendszerbe integráltan, betegek közvetlenül hozzáférnek, és diagnózist és kezelési tervet is kaphatnak a segítségével.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Hatalmas büszkeség: a világ valaha volt két legidősebb olimpiai bajnoka is magyar
Keleti Ágnes másodiknak lépett fel az örökranglistára, ő egyben a legidősebb élő aranyérmes.

Link másolása

Két magyar áll a legtovább élt olimpiai bajnokok listájának élén: a 2016-ban elhunyt Tarics Sándor az első a sorban, a most 102 esztendős Keleti Ágnes pedig a második.

Az 1936-os berlini olimpián a vízilabda-válogatottal aranyérmes Tarics – aki földrengésbiztos épületek tervezésével, feltalálóként jutott el a világhírig – 102 évet és 241 napot élt.

Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója és ötszörös olimpiai bajnok tornásznő: Helsinkiben, 1952-ben egy aranyat gyűjtött be, az 1956-os melbourne-i olimpián pedig négyet.

102 évesen és 65 naposan jelenleg ő a legidősebb élő olimpiai bajnok, az olimpikonok sorában pedig a harmadik legidősebb.

Az aranyérmeseket összesítő listán azzal lépett a második helyre – a leghosszabban élt ötkarikás sportolókat számon tartó honlap alapján –, hogy megelőzte az 1924-es párizsi olimpián az amerikai evezős nyolcassal első James Stillman Rockefellert. A híres amerikai család tagja 2004-ben 102 évesen és 63 naposan hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Csak egy hazai egyetem van az első százban a világranglistán – nem biztos, hogy eltalálnád, melyik
Az intézmény az előadóművészeti kategóriában szerepelt kiválóan.

Link másolása

Megőrizte előkelő helyét a Zeneakadémia:

az egyik legismertebb felsőoktatási rangsor, a brit Quacquarelli Symonds (QS) most publikált nemzetközi szakterületi rangsora (Rankings by Subject 2023) öt nagy tudományág 54 szakterületén méri össze a világ csaknem 1600 egyetemét.

A Zeneakadémia az előadóművészeti (Performing Arts) kategóriában idén is megőrzött 51-100. helyezésével kiemelkedik a hazai egyetemek közül: nincs más magyar intézmény, amely hasonlóan jól szerepelt volna saját tudományterületén.

A QS az 50. helytől nem közöl részletes helyezéseket, hanem csoportos sorrendet állít össze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem olyanok társaságában szerepel, mint a római Santa Cecilia Akadémia, a Brüsszeli Királyi Konzervatórium, a Cornell Egyetem vagy a Zeneakadémia egyik partnere, a Sanghaji Konzervatórium.

A szakterületi rangsorok angol nyelven ITT látható.

Az előadó-művészet szakterületi rangsora pedig ITT.

A szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe: az intézmény hírnevét, tekintélyét a tudományos szférában – ebben a Zeneakadémia igen magas, 80,4-es pontszámot ért el a 100-ból –, illetve a munkáltatói elismertséget, a nemzetközi együttműködéseket, de mivel speciális terület az előadó-művészet, ezért e kategóriában a publikációk és hivatkozások arányát kisebb súllyal nézik.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi kutatásai, Kodály Intézetében és Liszt Múzeumában zajló tudományos tevékenységei azonban egyaránt kiemelkedőnek számítanak nemzetközi téren. A Zeneakadémia kutatói rendszeresen tesznek eleget külföldi meghívásoknak, a Liszt Múzeum kutatói vezető szerepet töltenek be például a nemzetközi Liszt-emlékhelyek hálózatának összefogásában és közös munkájában, a Kodály Intézet pedig többek közt a Kodály-módszer és az erre alapozott oktatási programok (Kodály Hub, Move mi Music) folyamatos fejlesztése okán örvend világhírnek. Mindemellett a Zeneakadémia művésztanárainak java nemzetközileg is elismert előadó, az itt végzett diákok közismerten kelendők, nemcsak hazai, hanem külföldi rangos szimfonikus együttesekbe is felvételt nyernek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Libamennyországot varázsolt egy német erdő közepén Feldner Blanka, a Bolond Libás Nő
8 ezer négyzetméternyi, meseszerű birtokon élnek Blanka libái, a tyúkokkal és cicákkal együtt. Imádja őket, és nem tud megválni tőlük. Miután kiszáradt a közeli tó, még saját úszómedencét is kaptak.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. február 26.


Link másolása

Feldner Blanka és német férje tíz éve él egy gyönyörű erdőben. Ahogy korábbi cikkünkben olvashatták, saját kezükkel alkották irigylésre méltóan mesésre otthonukat, ami egyre szebb, és ahol egyre többen élnek.

Két éve még öt tyúkjuk, egy kakasuk, négy cicájuk és két libájuk volt. Utóbbiak azóta megsokszorozódtak. Blanka – ahogy barátnője hívja, Ludas Manyi - bizony túltolta. A 11 jókora tojást megenni nem akarták, gondolta, jó lesz kikeltetni. Tudta, hogy ez nem könnyű, szakkönyveket olvasott hozzá. Forgatta a tojásokat, bespriccelte vízzel és betolta a tojó alá.

„Mindenhol azt hallottam, hogy neki sem sikerült, meg neki sem ült meg a mama. Olyan jól csináltam véletlenül mindent, hogy az összes tojásból kikelt egy sárga cukiság. Csodálatos családot alkotnak, a mama és az apa is folyamatosan felügyeli a kicsiket.”

– meséli Blanka.

A nagy örömöt felváltotta egy kis aggodalom. Ahogy nőttek a kis libák, és egyre többet ettek az egyre emelkedő árak mellett, ráadásul a hangjuk is nőtt, felmerült, hogy el kell engedni őket.

„Először mondtam nagy pofával, hogy semmi gond, ez az önellátás, mennek majd a fagyasztóba. De a barátait nem eszi meg az ember!”

Ezután megpróbálta eladni libákat. A feladott hirdetésére a helyi állatvédelem is jelentkezett. Leizzadt hirtelen, mi lehet a baj. Ők viszont csak azért akarták meglátogatni, mert ilyen szépen tartott állatokat még nem láttak.

Jelentkezgettek a tenyésztők, de a Bolond Ludas Nő – ahogy a másik barátnője hívja – nem akarta adni.

„Kértem, hogy küldjenek fotót az új otthonukról. Látni akartam, van-e fürdőhelyük. Ezek hattyúk! Olyanok a mozdulataik. Órákig lehet csodálni őket. Órákig.”

Senki nem tudott olyan luxus libaotthont mutatni, ahova elengedte volna barátait. A tenyésztők ráadásul a gúnárokat akarták.

„Azt mondták, majd ők kiválogatják. Kérdezem, honnan tudják, hogy melyik fiú, melyik lány. Azt mondták, hogy ki kell nyomni. Érted? Na, itt nem lesz nyomkodás!”

Nehezen, de férjével együtt elfogadták, hogy a libák maradnak. Azzal lehet számolni, hogy körülbelül 20 évig. Hacsak nem csap le a madárinfluenza vagy egy róka rájuk. Blanka persze mindent megtesz, hogy ne essen bajuk. Az ólban kis kamerával figyeli, nem jutott-e be ragadozó vagy nem vesztek-e össze a gúnárok.

A tojásokat ezután sem akarják megenni, talán a szomszéd örül majd neki. Füves területük nem túl nagy, de egy bácsi beengedi az állatokat az ő legelőjére.

A libák nagy szerencséjére Blankáék erdejében van egy tó is, nagy szerencsétlenségükre viszont nyáron kiszáradt. Saját úszómedencét kaptak átmenetileg.

„Másfél méterrel alacsonyabb lett a tó szintje. Volt, hogy Gyuri kakas beleesett, félig elsüllyedt a mocsárban. Kitárt szárnnyal ült kifáradva. Üvöltöttem a páromnak, hogy jöjjön, ha én is becsúszok, akkor csak ő menthet ki minket."

Blanka szerint a klímaválság egyértelműen érezhető. Az első években nagyon esős volt ez az észak-németországi terület, de pár éve ugyanolyan meleg, száraz a nyár, mint otthon. „Nagyon száradnak ki a fenyők, már megint ki kell vágatnunk, mert nagy viharban rádőlnek az ólakra. Mi legyen a tölgyfákkal? Nem locsolhatjuk őket.”

Élet az Atelier farmon

A libák mellett tyúkokból is több van, igazi nemzetközi csapat jött össze.

„Gyuri kakas mellett az elején csak a német csajok voltak, a kendermagosék és a lazacosok. Ma már vannak angolok és olaszok is. Na azok nagyon hangosak, reklamálnak, dumálnak egyfolytában. Imádom őket! És vannak a svéd virágtyúkok, akik majdnem kihaltak a 70-es években. A legrégebbi svéd fajta tollazata olyan, mint a virágszirom.”

Ez utóbbi tyúkokat olyan gazdától vette, aki úgy kényezteti állatait, mint Blanka. „Neki nincs kakasa, mert lakótelepi részen lakik, ezért ő kirakott egy kakasposztert a tyúkoknak.”

Szerinte Blanka tyúkjai palotában élnek. Mások is úgy látják, hogy ezeknél a tyúkoknál nagy a luxus.

Több csirkés csoportban benne van, és elragadtatva olvassa, milyen sokan őrülnek meg a szárnyasokért legalább annyira, mint ő.

„Az amerikaiak kedves kisasszonyaimnak, lányaimnak hivják a tyúkokat. Van a csoportban egy olyan nő is, akinek nincs tyúkja, csak imádja a történeteket, amiket megosztunk.”

Blanka csoda állatnak tartja a sok tojást adó tyúkokat. Szerinte ők valóban hasznos állatok. A koszt és kvártélyt nagyjából csak ők dolgozzák le.

A négy cica ellenben nem hoz sok hasznot. A vörös Maja, a fekete Dusty, a cirmos, fehér gumicsizmás Bandika és Smilla nevű tesója fehér sportcipőben is leginkább csak modellként jegyezhető a családban.

Nem kell túl korán kelni az állatok etetéséhez, fél 7-től körülbelül 9-ig mindenki megkapja a reggelijét, megvan a takarítás, szellőztetés és az első torna is.

„A libákkal szinkron repülünk. Ez úgy néz ki, hogy én berepülök nekik, sírnál, ha látnád, és aztán ők is repülnek. Amíg ők legelnek, én elolvasom az e-maileket."

A családi vállalkozásban dolgozó Blanka az irodai munkát home officeban végzi, aztán kétnaponta útra is kell, olyankor elszalad a postára vagy egyéb utazós feladatokat old meg.

Este az állatok bezárása és nyáron a kis kert locsolása marad. Az erdőben élni gyönyörű, de veszélyes is a háziállatoknak. A tyúkokat most a sólyomtól óvta Blanka. „A tyúktartók legnagyobb ellensége. Nem túl nagy madár, de a csőre, lába nagyon erős, megöli a csirkéket.”

A 8 ezer négyzetméteres területen mindig akad tennivaló. Hónapokig söprögették például a faleveleket. „Muszáj, különben kirohad a kevés füves területünk is. Egy részét hátratalicskázom a tyúkoknak, hogy kiszedjék a kis fűszálakat, a másik rész meg megy a komposztálóba.”

Akad még munka a paradicsom, padlizsán, fokhagyma és fűszerek termesztésével, az almaszürettel, a befőzéssel és a szárítással.

„Ad egy fittséget, hogy folyamatosan jövök-megyek gyakorlatilag friss levegőn. Hétvégén sincs pihenés, enniük akkor is kell az állatoknak."

Ilyenkorra marad még Blanka kedvenc hobbija, a farmtáblák készítése. Általában lassan megy, első nap levág pár palettát. Másnap egy órát csiszol, aztán következő alkalommal lefesti az összeset.

A családi céges munka mellett ma már másodállásban vállalkozóként is dolgozik minimálisan.

Megnyitotta a bódéját, az eladó nélküli boltját. Az udvar elején kitette a táblákat, és aki szeretne, az a perselyben hagyhatja az árát. Jön pár rendelése és vásáron is volt már, de eleinte csak ingyen készített farmtáblákat, amivel a saját, illetve az állatok otthonát is díszíti.

Nemrég a Gyömrői Árvácskák Állatotthonnak adott kutyás, cicás feliratokat, hogy azzal legyen otthonosabb a gazdára váró állatok átmeneti szállása. A hely állatorvosánál is vannak már táblái.

Mindketten imádják fotózni a farméletüket és ezt meg is osztják az Instagramon és a Facebookon az atelier.ammerland címen.

Tiz év alatt csak most tudtak elmenni pihenni. Nemrég meglátogatta a barátnője és az ő segítségével sikerült háromszor is elutazni két éjszakára Hollandiába.

„Ő etette az állatokat, mindent megtanult, szuperül csinálja. Azt mondta, ki kell mozdulnom, mert olyan vagyok, mint egy kis Maugli, elszoktam az emberektől, libaként élek, szinte mindig velük beszélgetek.”

Hazautazni csak egyedül szokott, a férjének maradnia kell az állatokkal. Magyarországra sem tud három napnál hosszabb időre jönni. Abba pedig sajnos nem fér bele kedvenc hobbija, a túrázás a Gerecsében. Attól fél, erre soha többet nem lesz lehetősége.

Blankáék mégis boldogok.

„Szeretek itt, kezdem megtalálni a lelki békémet, bár még lassíthatnánk egy kicsit. Jó lenne nem év végén észrevenni, hogy megint eltelt egy év, hanem mindent megélni. Bár mi azért sokszor kiülünk a padokra, és csak figyeljük a vadakat, a madarakat és imádjuk az évszakokat.”

Állatból csak tyúk lehet több a jövőben. Azt mondja libáról szó sem lehet és a cicák sem jöhetnek többen.

„Tőlem lehetne húsz cica is itt, de miattuk nem lehet. Nekik kell a terület, zavarják egymás köreit.”

A Bolond Libás Nő, alias Ludas Manyi élvezi, ha a libákkal kifekszik a mezőre és alulról nézi kedvenceit.

„Imádom ahogy szétszednek, átszabják a cipzárom, a hajam és a szemüvegem. Elégedett vagyok, ha minden így marad, akkor is. Még inkább a sok libával együtt is.”

Az Atelier farm békéje

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
18 éves koráig írni sem tudott, 37 évesen most ő lesz a Cambridge Egyetem legfiatalabb fekete bőrű professzora
Jason Ardayt gyerekkorában autizmussal diagnosztizálták, 11 éves koráig nem is beszélt. Végül két diplomát és egy PhD-t szerzett.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 28.


Link másolása

18 éves koráig írni és olvasni sem tudott Jason Arday, akit márciusban, 37 éves korában a Cambridge Egyetem legfiatalabb fekete bőrű professzorának fognak kinevezni - írja a BBC.

Arday London dél-nyugati részén, Claphamban született, és

gyerekként autizmussal diagnosztizálták. 11 éves koráig egyáltalán nem beszélt, 18 éves koráig pedig írni és olvasni sem tudott.

Erre végül egy barátja és mentora tanította meg tízes évei végére, így Arday beiratkozhatott a Surrey Egyetemre, ahol testnevelésből és neveléstudományból szerzett diplomát.

22 évesen azonban úgy döntött, beiratkozik posztgraduális képzésre is. Napközben így Arday testnevelő tanárként dolgozott, este pedig szociológiai tanulmányokat olvasott és dolgozatok írásával töltötte.

„Amikor elkezdtem tanulmányokat írni, fogalmam sem volt, mit csinálok. Nem volt ugyanis senki, aki megmutatta, volna hogyan kell ezeket megfogalmazni”

- mondta a férfi a lapnak. Az írásait ezért kezdetben kegyetlenül visszadobták, de ő ezt is egyfajta tanulási folyamatként fogta fel. Végül két mesterdiplomát és egy PhD-t szerzett neveléstudományból.

2018-ben jelent meg első az első oktatásszociológiai publikációja. Arday emellett vezető előadói állást szerzett a Roehampton Egyetemen, majd a Durham Egyetemre került docensként. 2021-ben már a Glasgow-i Egyetem professzora lett - ezzel ő lett az Egyesült Király egyik legfiatalabb professzora.

Jason Ardayt március 6-án fogják hivatalosan is kinevezni a Cambridge Egyetem oktatásszociológia professzorává. Ezzel ő lesz nagy múltú intézmény legfiatalabb fekete bőrű professzora.

A BBC cikkében arra is kitér, hogy a Cambridge Egyetemen jelenleg öt fekete bőrű professzor dolgozik. A Felsőoktatási Statisztikai Ügynökség adatai szerint 2021-ben az Egyesült Királyság több mint 23000 egyetemi professzora közül mindössze 155 volt fekete bőrű.


Link másolása
KÖVESS MINKET: