"Azzal is szavazol, hogy milyen ételt vásárolsz!" - Jamie Oliverrel ebédeltünk
Szerintem nem én vagyok az egyetlen lány, aki szerelmes volt Jamie Oliverbe. Annyira kellemes fazon volt ő már jó pár évvel ezelőtt is, hogy nem volt menekvés a sármja elő. Ráadásul nem táncolt, nem énekelt, hanem FŐZÖTT! Férfiasan, szórakoztatóan, étvágygerjesztően. Mind a szakma, mind pedig a közönség megszerette és elismerte, sikere a "meztelen szakácsos" korszak óta töretlen.
Könyvek, éttermek és tv-műsorok jöttek ki sorban a kezei közül, de a magyarok számára attól lett igazán különleges, hogy európai terjeszkedését nálunk kezdte meg.
Szóval a hájp nem alaptalan, és az újságírók pont ugyanazzal a lendülettel lökdösték egymást a sajtóebéden, mintha egytől egyig rajongók lettek volna... amúgy valószínűleg azok is.
A teraszon némi frissítőt vettünk magunkhoz, majd betódultunk a budai Jamie's étterem falai közé, ahol már javában társalgott az ikon, és nemsokára köszöntött is minket a maga vendégszerető módján.
Ő az egyik leglazább és legközvetlenebb forma a gasztronómiában. Ez biztos.
Hiába volt az egész eseménynek forgatókönyve, azt lehetett érezni, hogy őszintén örül, hogy itt lehet, és tud úszni a flow-val, elegánsan kezeli a felhajtást.
Javasolta, hogy essünk túl a szelfiken már az elején, hogy utána normális emberként tudjunk beszélgetni. Lol. Mennyire igaz. A fotózkodással megtört a jég, és utána kényelmesen ebédeltünk és hallgattuk őt, és nem kaptunk szívrohamot, amikor váratlanul feltűnt az asztalok között, és arról érdeklődött, hogy milyen az ebéd.
Érkezését amúgy ügyesen igazították egy új étlap megjelenéséhez (ez hétfőn lesz mindenki számára elérhető), így nem csak ő maga, de az étele is fókuszba került.
A klasszikus bolognai mellett többek között magyar mangalicából készült főételt, friss és üde superfoodos salátát és sajttortát is kóstoltunk. Én a Jamie's-ben még nem ettem rosszat, és most sem csalódtam, de megmondom őszintén, ezúttal kevesebb figyelmet szenteltem a tányérnak, és többet a vendégnek.
Szerencsére lehetőségünk volt kérdezni is tőle, és ettől még oldottabbá vált a hangulat.
Sokat még nem látott Budapestből, de elmondása szerint lenyűgözte a város. Tervezi is, hogy hamarosan visszatér családostul.
Mesélt arról, hogy nem véletlenül képviselik őt hazánkban a Zsidaiék. Roy és ő is családi vállalkozást üzemeltetnek, nagyon hasonló elvek alapján. Éppen ezért sok kérdésben, fejlesztésben hallgat rá, úgy, ahogy ezt más országokban is teszi a helyiekre támaszkodva.
Persze Royéknak meg rá kell hallgatniuk, mert a Jamie's-hez tartozni komoly felelősség is. Szigorú szabályok vannak arra az éttermeken belül, hogy mi, miből és hogyan kerüljön a tányérra. Minél természetesebb, minél egészségesebb és minél tisztességesebb bánásmód mellett készül egy termék, annál nagyobb esélye van rá, hogy alapanyag legyen az egyik étterem asztalán.
Kérdezték arról, hogy mi volt a legutóbbi kudarca a konyhában, de ő nevetve csak egy gyerekkori esetet tudott előkaparni az emlékezetéből. Minden nap főz, minden nap recepteken dolgozik, de ma már inkább csak arra van példa, hogy ha elkészít valamit, azt jónak, de nem elég jónak találja a kóstolás közben, és az ilyen esetekben megy tovább a kísérletezés.
Megtudtuk, hogy nem volt jó tanuló, és inkább egy pubban szívta magába mindazt a kezdő löketet, ami elindította az úton, de természetesen édesapját is megemlítette az alapoknál.
Imádtam, amikor azt említette, hogy mikor elkezdte a főzőcskézést, nyíltan szembe akart menni azzal a bevált szokással, hogy a férfiak csak leheverednek a kanapéra munka után, és várják, hogy az asszony szolgálja ki őket.
A férfi feministák a legmenőbbek!
Szerinte a főzés szórakoztató és sosem unalmas, és az étel sokkal többről szól, mint hogy jóllakjunk vele.
Hangsúlyozta, hogy minden fogással amit készítesz, minden alapanyaggal, amit hozzá vásárolsz, szavazol. Szavazol arra az állattartási körülményre, szavazol arra a minőségre, szavazol a jövődre. Ezért is gondolja úgy, hogy a gyorskajákkal csak a baj van, és hogy az igazán jó étel boldoggá tesz.
Azt hiszem, hogy én még mindig szerelmes vagyok...
Ha nem is csípitek el a környéken szaladgálva Jamie-t, azért csak kóstoljátok meg az új étlap fogásait a Várban. (És csak zárójelben jegyzem meg, hogy nemsokára a házhoz szállítás is elérhető lesz a gozsdus pizzériából!)
