KULT
A Rovatból

Szirtes Edina Mókus: Csak nevelés kérdése, megfog-e valakit a komolyzene és a jazz

A hegedűs-énekesnő elmesélte, hogyan tudott zenéjével a semmiből utat találni olyan gyerekekhez, akik előtte még hangszert sem láttak soha.
Láng Dávid - szmo.hu
2017. június 13.



Idén először saját udvara lesz a Művészetek Völgyében Szirtes Edina Mókusnak. Az új helyszín egyedi színfolt a fesztiválon: hagyományos koncertek helyett különleges emberekkel való beszélgetések állnak majd a középpontban, valamint jó néhány diafilmet is levetítenek, felolvasással és zenei aláfestéssel színesítve.

Ennek apropóján beszélgettünk, de szóba került az is, hogyan tud egyensúlyozni a világzene, a jazz és a komolyzene között, illetve hogyan lehetne trendivé tenni ezeket a műfajokat a fiatalok körében.

– Mi az első élményed a Művészetek Völgyéből?

– Még egészen kicsi voltam – talán 11 vagy 12 éves –, a szüleim vittek el. Soha nem jártam még előtte a Balaton-felvidéken, szóval tisztára olyan volt, mint egy nyaralás. Anyukám fogta a kezemet és minden udvarba benéztünk, elképesztően izgalmas volt. Csupa meglepetés, képző- és iparművészeti alkotások mindenhol, a koncertekről nem is beszélve. Konkrétan emlékszem arra, hogy valahol klezmer zene szólt, és a harmonikás akkora hatással volt rám, hogy utána a hegedülés mellett erre is beiratkoztam. Aztán eltelt pár év, bekerültem a konzervatóriumba, de az

"
nagyon sokáig csak álom volt, hogy fellépőként is részese lehessek a fesztiválnak. Számomra ez olyan, mintha minimum világhírű rocksztár lennék.

– Mikor volt az első ilyen alkalom?

– Huszon-páréves voltam, akkortájt diplomáztam Szegeden. Egy trióval adtunk koncertet, elképesztően menőnek éreztem, gyakorlatilag egy csoda volt számomra. Azóta is így állok hozzá: a szereplés a Művészetek Völgyében számomra azzal egyenértékű, mint mikor az embert mondjuk felkérik, hogy írjon egy zenés színdarabot, vagy egy kortárs operát. Imádom az összes helyszínt úgy, ahogy van. Olyan is előfordult, hogy egy apró kápolnában játszottunk, ahová alig kéttucatnyian fértek be.

Minden koncert hatalmas élmény, olyankor úgy érzem, a lehető legjobb helyen vagyok zenészként. Ellentétben mondjuk egy gasztrofesztivállal, itt tényleg a művészet van a középpontban. Hálával tartozunk a szervezőknek, hogy ezt nyíltan felvállalják és teret adnak neki. Tavaly például felléptem a Szigeten a komolyzenei helyszínen egy szimfonikus zenekarral, ami szintén nagy dolog, de ott azért meg kell küzdeni azzal, hogy a halkabb részekre simán ráhallatszik a nagyszínpad.

mokus3mokus4

– Hogy fogadtad a felkérést a saját udvarra?

– Ez megint csak a kortárs operaszerzéssel egyenértékű. Az alapötletem az volt, hogy szeretnék egy „emberkertet” csinálni – végül Mókuskertnek fogják hívni a nevem miatt, de a koncepció így is adott.

"
Nem azt szerettem volna, hogy művészek hajladozzanak és produkálják magukat, sokkal inkább példaértékű embereket bemutatni.

Van például egy székesfehérvári orvoscsalád, akik 25 éve szerveznek táborokat fogyatékkal élő embereknek teljesen ingyen. Szerintem ez is csoda. Fellépőnek pedig gyerekeket, mivel nagyon sokat tanítottam és így tisztában vagyok vele, mennyire zseniálisak tudnak lenni akár a komolyzene, a tánc, vagy a jazz területén. Egy tízéves gyerek simán úgy fűzi a harmóniákat, mint a legtehetségesebb felnőttek.

A szervezőknek is tetszett az ötlet, de hozzátették, hogy mindenképpen kellenének azért klasszikus értelemben vett művészek is a programba. Ezért kitaláltuk egy fiatal rendező barátommal, hogy diafilm-vetítéseket fogunk csinálni, ahol a szövegeket ismert színészek olvassák fel, és zenészek adják hozzá a kíséretet. A Maladype Színház is csatlakozott, öt előadásukat hozzák el, ami hatalmas megtiszteltetés. Szerintem ez így kerek.

– Más helyszíneken is fogsz szerepelni?

– Igen, meghívtak a Kaláka Versudvarba, ami azért is nagy öröm számomra, mert Gryllus Dani bácsi tulajdonképpen a zenei nagypapám. Illetve Fassang Lászlóval lesz egy templomi koncertünk, orgona, fúvósok, illetve én hegedűvel és énekkel. A Müpában mutatkoztunk be a nagyközönség előtt novemberben, erősen komolyzenei ihletettségűek a darabok, de néha a jazz és a népzene is begyűrűzik. Nagy izgalommal várom ezt is.

– Mennyire tudsz egyensúlyozni a komolyzene, a jazz és a népzene között? Vannak hangsúlyaid?

– A világzenét és a jazzt sem tudom – illetve nem is akarom – kioltani magamból, de a zenei anyanyelvem egyértelműen a komolyzene, hiszen ötéves korom óta ezzel foglalkozom. Arvo Pärt, Górecki, Bartók, Honegger, és még hosszan sorolhatnám, kik voltak rám a legnagyobb hatással. Ők mind kimondhatatlan értéket képviselnek.

"
A népzene és a jazz nyelvét nem tudom úgy beszélni, mint egy született népzenész – úgy szoktam fogalmazni, hogy ezeket is komolyzenei akcentussal játszom.

– Szövegírással soha nem próbálkoztál?

– Az valahogy nem megy, néhány egy-két soros versecskét leszámítva, de azok is inkább csak mókából születtek. Megőrülök a versekért, 14 évesen készítettem az első megzenésítésemet József Attila egyik költeményére. Talán ezért is nem erőltettem a sajátot, mert úgy voltam vele, hogy ha ennyire gyönyörű versek vannak, miért írjak valami sokkal gyengébbet? Oké, lehetne mondani erre, hogy a zenében ugyanez van, lásd Bartók és a többiek. De valahogy nem ugyanaz a kettő számomra: a zene csak úgy kijön belőlem, nem kell annyit gondolkoznom rajta.

– Pont az általad képviselt műfajok nem annyira népszerűek a fiatalok körében. Mivel lehetne szerinted trendivé tenni őket?

– Tanárként azt látom, hogy legnagyobb részben a nevelésen múlik. Nulla éves kortól kellene ilyen zenéket hallgatni, akkor mindenki számára maguktól értetődők lesznek. Tizenévesen, amikor elkezdtem a megzenésítéseket, én se komolyzenét hallgattam, hanem inkább Stevie Wondert, mivel az volt a menő. De attól még ugyanúgy ott volt bennem, mivel korábban már végérvényesen rabul ejtett. Hiába tiltakozik egy tinédzser ellene, ha ez egyszer megtörtént, semmilyen eszközzel nem lehet kivésni.

Én se gondoltam volna egy ponton, hogy Arvo Pärt vagy Honegger lesz a kedvencem, de az ember érik. Arany János balladáit is elolvastam, amikor kellett, de nem értettem belőlük semmit. Aztán évekkel később felkértek, hogy zenésítsek meg néhányat, és ekkor betaláltak. Tehát a lényeg, hogy mindenképp el kell ültetni a magot, onnantól az már növekszik magától. Nem feltétlenül kell, hogy mindenkinek tetsszen mondjuk a jazz, de az fontos, hogy legalább hallja: létezik ilyen zene is az elektronikus mellett, valódi hangszerekkel.

Nem egyszer fordult elő olyan, hogy elmentem a hegedűmmel egy kerületi általános iskolába, ahol egyáltalán nem tanulnak zenét. A hetedikes-nyolcadikos srácok látható unalommal fogadtak, hiszen számukra a beatbox és a rap volt a menő, ezen túl nemigen érdekelte őket semmi. Mégis hihetetlen ritmusérzékkel rendelkeztek: úgy leszedték a beatbox témákat hallás alapján, hogy az valami elképesztő.

"
Elővettem a hegedűt, ők meg csak ültek ott csendben, tátott szájjal, mivel előtte soha nem hallottak még ilyet. Elkezdtem játszani valamit, teljesen maguktól rárappeltek és beatboxoltak.

Fantasztikus volt. Ebből is látszik, hogy tényleg csak nevelés kérdése az egész. Oda kell menni a hangszerrel és a szívünkkel, és csoda történik.

mokus1

– Mit vársz a Völgy tíz napjától?

– Fogalmam sincs, hányan lesznek és mekkora sikert aratunk, mivel ez a diafilm-sorozat soha nem volt még ezelőtt. A zenei rész szintén bárhogyan alakulhat, hiszen tele lesz improvizációval, ahogy a beszélgetések is spontán módon fognak lezajlani. De bízom a zenésztársaimban, a színművészekben és a meghívott vendégekben is.

"
Gondolom, nem fajul majd tettlegességig, ha valamiben nem értünk egyet, inkább egészséges vita alakul ki és a végén sikerül meggyőznünk egymást.

– Szeptemberben a Kerekdomb Fesztiválon is fellépsz, ezzel kapcsolatban mire számítasz?

– A vonóskvintettemmel játszunk egy teljesen akusztikus koncertet a templomban, saját műveim és kortárs szerzők átiratai is szerepelni fognak a programban, sok improvizációval. Tállyán korábban még nem jártam, de a szomszédos Mádon már volt egy fellépésem, ami nagyon jól sikerült. Jó volt látni, hogy arra a néhány napra az egész falucska feléledt, remélhetőleg most is hasonló lesz a helyzet. Na és persze a zenélés mellett a helyi borospincékkel is behatóbban meg szeretnénk majd ismerkedni. (nevet)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Isztriai tengerparti hangulat a Városmajorban – különleges színházi est vár Budapesten
Igazi horvátországi tengerparti hangulat lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Zentai Magyar Kamaraszínház kiváló színészei jóvoltából!


Nem kell tehát a tomboló hőségben órákat várakozni az autópályán, hogy átéljük az Isztria hangulatát, a városmajori nézők ugyanis lírai-groteszk tengerparti társasutazáson vehetnek részt, hiszen augusztus 25-én Budapestre érkezik a Szedjetek szét!

Közel van a Vajdaság, valahogy sokaknak mégis távol: az, ami az ütemes tempóban megújuló zentai színházzal történik, feltétlenül figyelemre érdemes. A Dévai Zoltán és Mezei Kinga vezette teátrum gyorsan felkerült újra a délvidéki magyar színházak összetéveszthetetlen esztétikája iránt rajongók belső térképére. Kicsi, de erős – talán így lehetne leírni legrövidebben azt, ahogyan és ami itt történik.

Merész vállalásokból nincs hiány, és erről megbizonyosodhat az, aki ellátogat a nagy vajdasági költő, Domonkos István műveiből készült, 2024-ben bemutatott előadásra.

Aminek van előtörténete, többféle is. Egyrészt a hosszú színházi memóriával rendelkezők emlékezhetnek Mezei Kinga korai, nagy visszhangot kiváltott Via Italia-rendezésére, melyet „Domi” szövegei nyomán álmodott színpadra. Néhány éve a Zenta melletti szomszédvárban, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban született meg az első Szedjetek szét, szintén Mezei rendezésében. Az egykori szereplők közül Hajdú Tamás, Mészáros Gábor és Pálfi Ervin az újragondolt változatban is részt vesz, de a színpadon látjuk még többek között a rendezőt magát, vagy a Budapestről Zentára szerződött Vilmányi Benettet is.

Domonkos István költészete alapélmény számtalan vajdasági alkotónak. A Szedjetek szét kiindulópontja A kitömött madár című regény, majd a rá néhány évre, 1971-ben publikált Kormányeltörésben című vers. Ez utóbbi jelentőségéről Keresztury Tibor irodalomtörténész így fogalmaz: „az idegenség, a magány, kitaszítottság, a nyelvvesztés, a hazához fűződő viszony, az elveszített otthon, a sehová sem tartozás... keserű himnusza ez, melynek végetérhetetlen avantgárd sodrását, áradását visszatérő motívumok strukturálják... Élő, működő, aktuális, frissnek ható matéria: éppúgy meggyőződhet erről Domonkos régi híve, ismerője, mint az, aki ezt a verset, ezt a költőt most fedezi magának fel.”

És a felfedezéshez, illetve újraismerkedéshez tökéletes matéria a zentai színház előadása. Az isztriai tengerparton vagyunk a hetvenes években, a zenészek az üdülők szórakoztatására kitartóan húzzák a talpalávalót. Közben pedig a véletlen által egymás mellé sodort, karakteres és emlékezetes figurák élővé és átélhetővé varázsolják a horvát (rém)álmot. Négy monológot hallunk, és mindnek központi témája a menni vagy maradni kérdése – Domonkos szomorú varázslata, hogy a kérdés aktualitása mit sem kopott az elmúlt négy és fél évtizedben ezen a vidéken...

Ahelyett, hogy az apró történéseknél leragadnánk, érdemes egy nagy levegőt venni, és úgy elmerülni ebben a különös világban. Aki nem szakértője a vajdasági kultúrának és gondolkodásnak, annak sem kell aggódnia, hiszen az előadás jófajta humorral mutat görbe tükröt a mindig abszurd világnak. Eljön az a pillanat is, amikor a nevetés megszakad, és minden elsötétül egy pillanatra, de a keserű valóság is szerethetővé nemesül a fináléban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.


Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.

Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak

nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy

a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.

Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:

„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”

Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Váratlan műsorváltozás az RTL-en: ma este több sikerműsor is elmarad
Az ugrás és A mi kis falunk ismétlése ma elmarad, helyettük a Tottenham–PSG UEFA Szuperkupa-meccset láthatják a nézők. A mérkőzés 20:15-től élőben megy, a késő esti híradó pedig 23:20-kor kezdődik.


Szerda estére változtatott a műsorrendjén az RTL, így a nézők most nem láthatják Az ugrás és A mi kis falunk ismétlését, vette észre a Média klub.

Az ugrás tavaly tél végén indult Gundel Takács Gábor vezetésével. A játékban a versenyzők egy öt méter magas, mesterséges híd egyik végéből indulnak, és a másikig kell eljutniuk. Tíz szinten, a híd adott pontján mindig a helyes állítást kell kiválasztaniuk, hogy megtalálják az egyetlen igaz átjárót. Aki téved, a mélybe esik, aki végig helyesen dönt, elviheti az ötmillió forintos főnyereményt. A vetélkedő idén új évaddal tért vissza, de a mai adás kimarad, ahogy A mi kis falunk ismétlése is.

A helyüket az UEFA Szuperkupa döntőjének élő közvetítése veszi át, amelyen a Tottenham és a PSG csap össze.

Ez egyben a 2025/2026-os Bajnokok Ligája-szezon kezdete is, amelynek fináléját Budapesten rendezik. A mérkőzés 20:15-kor kezdődik a Fókusz után. Az RTL Híradó ezen az estén 22:50 helyett 23:20-kor kerül adásba. Az ugrás és A mi kis falunk csütörtökön a megszokott időpontban folytatódik.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Mókusokat nyúzott, nem mosakodott, és szexuális erőszaknak tartja a pucér fotói ellopását – 35 érdekesség a 35 éves Jennifer Lawrence-ről
Thomas Jefferson leszármazottja? Odaadta a szüleinek az Oscar-díját? Jeremy Rennerrel unokatestvérek? Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel ünnepeljük J-Law szülinapját.


1. 1990. augusztus 15-én, délután 15:20-kor született Jennifer Shrader Lawrence néven, a Kentucky állambeli Louisville-ben.

2. Édesapja, Gary S. Lawrence (született Kentuckyban, 1956-ban) építőmunkás volt, majd egy betonipari vállalkozást, a Lawrence & Associates-et vezette, édesanyja, Karen M. Koch (született Kentuckyban, 1956-ban) pedig egy nyári gyermektábort irányított. Jennifer és két bátyja, Ben és Blaine is Kentuckyban nőttek fel.

3. Apai nagybátyja Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnökének leszármazottja.

4. 14 évesen fedezte fel egy tehetségkutató egy New York-i utcán, amikor 2005-ben a családjával nyaralt, aki később elintézte, hogy elmehessen egy meghallgatásra.

5. A középiskolás osztálya két egymást követő évben is a „legbeszédesebb” diáknak választotta.

6. 23 éves korára ő lett a legfiatalabb színésznő, aki három Oscar-jelölést (A hallgatás törvénye, Napos oldal, Amerikai botrány) kapott, ebből kettőt főszerepért (A hallgatás törvénye, Napos oldal), egyet pedig meg is nyert (Napos oldal).

7. Nagy rajongója Jeff Bridgesnek, akivel 2013-ban a San Diegó-i Comic-Conon futott össze. Odament hozzá, nem tudva, hogy éppen interjút ad az Entertainment Tonightnak, majd sietve elmenekült. Bridges azonban észrevette őt, és azonnal visszahívta. A riporter ekkor átadta a mikrofont a megszeppent Lawrence-nek, és megkérte, hogy folytassa az interjút.

8. A Cool Ranch Doritos (népszerű nacho chips) iránti szeretete miatt több ruháját is összepiszkolta az Amerikai botrány (2013) forgatásán, és ezzel majdnem tönkretette őket. A jelmeztervezők úgy oldották meg a problémát, hogy több azonos ruhát készítettek neki, hogy a forgatás során mindig legyen egy tiszta darab.

9. A hallgatás törvénye (2010) című filmben játszott szerepéhez megtanult mókusokat nyúzni, fát vágni és bunyózni.

10. Első mozgóképes szerepét a Monk - Flúgos nyomozó című sorozat egyik 2006-os epizódjában játszotta (kabalafigura volt egy kosármeccsen) 15 évesen.

11. A 2013-ban a Napos oldalért kapott Oscar-díját a szüleinek adta, akik a Kentucky állambeli Louisville-i otthonukban őrzik azt, Jennifer ugyanis „furcsának” érezte, hogy a saját házában tartsa.

212. Egy interjúban elmondta, hogy mivel ő és Az éhezők viadala című filmben játszó Josh Hutcherson annyira jó barátok lettek, úgy döntött, hogy a szomszédjában vesz házat.

13. Amikor megkérték, hogy hízzon meg Tiffany Maxwell szerepéhez a Napos oldalhoz, miután le kellett fogynia Katniss Everdeen karakteréhez az Az éhezők viadalában, a válasza az volt: „Persze, hogyne!”

14. 2014-et Hollywood legjobban kereső színésznőjeként zárta, a filmjei világszerte több mint 1,4 milliárd dolláros bevételt hoztak a mozikban.

15. Az éhezők viadala forgatásán többször is ugyanazzal a vérrel és sebekkel sminkelve jelent meg, mint az előző napon. Emiatt Elizabeth Banks színésznő a „Katpiss Neverclean” („Katpisi Sosemtiszta”) becenevet adta neki.

16. A Napos oldalért elnyert Oscar-díjával a második legfiatalabb díjazott lett e kategóriában a 22 évével. A legfiatalabb azóta is Marlee Matlin, aki az Egy kisebb isten gyermekei című filmjéért kapta meg a szobrot 1987-ben, 21 évesen.

17. Meghallgatásra jelentkezett Bella Swan szerepére az Alkonyat (2008) című filmben, de Kristen Stewart elhappolta előle a karaktert.

18. Természetes szőke. Az éhezők viadala (2012) című film kedvéért festette barnára a haját.

19. 2019. október 19-én feleségül ment a nála hat évvel idősebb galériatulajdonos Cooke Maroney-hoz egy fényűző ceremónia keretén belül Belcourtban (Newport, Rhode Island). A vendégek között volt Ashley Olsen, Kris Jenner, Emma Stone, Cameron Diaz, Nicole Richie és Sienna Miller is. A pár az év februárjában jelentette be az eljegyzését.

20. Első gyermekét, a Cy Maroney nevű fiúcskát 31 évesen, 2022 februárjában szülte.

21. 2015 decemberében a Watch What Happens Live with Andy Cohen című műsorban elárulta, hogy kamerán kívül megcsókolta Liam Hemsworth színésztársát. Ugyanebben az interjúban azt is elismerte, hogy egyszer, az Oscar-gálán megjelenése előtt marihuánát szívott az egyik bátyjával.

22. 2013-ban a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.

23. Azok között volt, akiket érintett a különböző hírességek – többnyire nők – magánfotóinak meghackelése/ellopása, amelyek közül sok meztelen felvételeket is tartalmazott, és amelyeket a 4chan weboldalon tettek közzé 2014-ben, majd más internetes hálózatokon is terjesztettek. Az eseményt a média „The Fappening'” néven emlegette. A hackelés teljesen új vitát indított el az internetes korszakbeli magánéletről, valamint arról, hogy az emberek igazságtalanul és rosszindulatúan bírálják az áldozatokat azért, mert egyáltalán elkészítették és a számítógépükre, telefonjaikra mentették ezeket a képeket. Jennifer 2014-ben a Vogue magazinnak adott interjúban így nyilatkozott erről: „Ez nem botrány. Ez nemi bűncselekmény. Ez szexuális erőszak. Undorító. Meg kell változtatni a törvényt, és nekünk is meg kell változnunk.”

24. Ő és Jeremy Renner ötödik unokatestvérek. 2015-ben az Ancestry.com kutatócsoportja felfedezte, hogy van egy közös ősük Kentuckyban: a farmer Robert Tague Lawrence ötödik dédapja és Renner negyedik dédapja volt. Lawrence és Renner együtt dolgoztak az Amerikai botrány (2013) című filmben.

25. Édesanyja, Karen egyszer ellopta az Oscar-szavazólapját, és megpróbált helyette voksolni. Lawrence megdöbbent, amikor megtudta, hogy az anyja kitöltötte a hivatalos szavazólapot, és el is küldte – csakhogy az rossz címre ment, ezért visszajött hozzájuk. Karen és Jennifer nem értettek egyet abban, hogy kire kéne szavazni.

26. A „J-Law” beceneve nem a hírneve után született, hanem már korábban: a hetedik osztályos tanára találta ki neki.

27. Meghallgatásra jelentkezett Olive Penderghast szerepére a Könnyű nőcske (2010) című filmben, de Emma Stone kapta meg a szerepet.

28. Cameoszerepet játszott Fraida Felcherként a Dumb és Dumber kettyó (2014) egyik flashbackjében, de Jennifer később kérte, hogy vágják ki a jelenetét.

29. Meghallgatásra jelentkezett Blake Lively A pletykafészek című sorozatának egyik szerepére, a sorozat alkotója, Josh Schwartz emlékei szerint pedig nagyon csalódott volt, hogy nem őt választották ki.

30. Az Oscar-díjas francia színésznő, Marion Cotillard nagy rajongója.

31. Az AskMen magazin 2013-as listáján az első helyen végzett a 99 legvonzóbb híresség között.

32. A Forbes magazin szerint 2015-ben és 2016-ban ő volt a legjobban fizetett színésznő.

33. Nagy támogatója a Planned Parenthood nevű szervezetnek, amely a fogamzásgátlás és a nők, különösen a tinédzserek egészségügyi ellátását segíti.

34. A kedvenc filmjei: Jurassic Park (1993), A hosszú búcsú (1973), Bridget Jones naplója (2001), Büszkeség és balítélet (2005), Tesó-tusa (2008), Party zóna (1978), Ace Ventura – Állati nyomozoo (1994), Superbad – Avagy miért ciki a szex? (2007), Édes kis semmiség (2002) és A híres Ron Burgundy legendája (2004). Hmm, egy vérbeli Adam McKay-rajongóhoz van szerencsénk? Talán nem véletlen, hogy feltűnt a rendező Ne nézz fel! (2021) című filmjében is.

35. Kamala Harris elnökjelöltet támogatta a 2024-es amerikai elnökválasztásokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: