SZEMPONT
A Rovatból

Mit ígér Vitézy, mit szeretne Karácsony? - Választási kisokos azoknak, akik még nem tudtak dönteni

A két főpolgármester-jelölti vita, valamint a programjaik alapján összevetettük, a következő években mit tenne Budapesten Karácsony Gergely és mit Vitézy Dávid. Lakhatási költségek, közlekedés, egészségügy, felújítások, kultúra, agglomeráció.


Két vitán is összecsapott Karácsony Gergely, regnáló és újrázó főpolgármester kihívójával, Vitézy Dáviddal. A harmadik jelentős támogatással rendelkező jelölt, a fideszes Szentkirályi Alexandra egyik vitán sem vett részt, mintha a Fidesz elengedte volna Budapestet. Így most Vitézy és Karácsony programját vetjük össze azok kedvéért, akik nem pártpolitikai alapon, hanem tisztán a programok alapján kívánnak választani a jelöltek közül.

Előrebocsátom: nem lesz könnyű dolguk.

Mielőtt a lényegre térnénk, azt mindenképpen tanulságos és izgalmas volt látni, hogy 2024-ben lehet valódi vitát folytatni, ahol méltányosan tud bánni egymással két politikai ellenfél, még akkor is, ha időnként keményen neki is feszül a másiknak.

Ami a legfontosabb: meglepően sok az azonos vagy közel azonos elképzelés a két politikus választási programjában.

Lakhatási költségek, agglomeráció

A várost körülvevő agglomeráció és a város kapcsolatát mindketten döntő fontosságúnak látják. Jelenleg az agglomerációnak lakosság-elszívó hatása van, amiért elsősorban a magas budapesti lakhatási költségek a felelősek. A kiköltözők viszont továbbra is Budapestre járnak dolgozni, így az agglomeráció felduzzadása egyre jobban terheli a közlekedési hálózatot a főváros és a környező települések között. Mindkét jelölt felismerte, hogy ennek a problémának két leágazása van:

a közösségi közlekedés fejlesztése a főváros és a környező települések között, valamint a lakáshelyzet rendezése a fővárosban.

Mindketten megfordítanák a lakosság áramlásának irányát, ami egyben csökkentené a régió környezetterhelését. Nézzük meg pontról pontra, melyik jelölt hogyan képzeli mindezt.

A közlekedés tekintetében Vitézy Dávid korszerűsítené a HÉV hálózatot, mely több környező településsel köti össze Budapestet. Ez új, alacsonypadlós szerelvények beszerzését is jelentené (más kérdés, hogy ezt a tervet nemrég kaszálta el Lázár János miniszter). Ide tartozik a vasúthálózat korszerűsítése, a Déli körvasút felépítése, amely ahhoz is hozzájárulna, hogy akár Ferihegyről gyorsan bejuthassanak a Magyarországra érkezők Budapestre.

Karácsony Gergely programjában azt emeli ki, hogy megteremtették a tarifaközösséget, és ezzel jelentősen csökkent a bérletek ára a Budapest környékén élőknek, így minden bizonnyal többen veszik igénybe a közösségi közlekedést, mint eddig.

A probléma másik vetületével kapcsolatban, azaz a lakáshelyzet, lakhatás témájában

Karácsony a Lakásügynökségtől vár áttörést, amely az ott jelentkező magánlakás-tulajdonosok ingatlanjait adná ki támogatott áron a rászorulóknak.

Bár a program eddig szerény eredményt hozott, Karácsony az őszi albérletszezontól várja az ügynökség felpörgését.

Vitézy programjában a barnamezős területek lakáscélú beépítése szerepel.

Forrásként elsősorban magántőkére építene, illetve olyan lakbértámogatási konstrukciót hoznának létre, mely lehetővé teszi, hogy a vállalkozók olcsóbban tudják kiadni a megépített lakásokat.

Továbbá legalább 10 ezer szolgálati lakást, illetve kollégiumokat építene, ettől remélve a rekordmagas budapesti albérletárak leszorítását.

Közösségi közlekedés

A közösségi közlekedést Vitézy négy új külvárosi villamosvonal építésével, illetve a budai fonódó második ütemével, továbbá meglévő villamosvonalak meghosszabbításával képzeli el, hozzátéve, hogy a meglévő járműparkot is modernizálnák, és

elérnék a ciklus végére, hogy a Hungária körúton belül teljes egészében elektrifikált legyen a buszközlekedés.

Karácsony Gergely is prioritásként kezeli a villamosközlekedés fejlesztését. A Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül a Váci úton át meghosszabbítandó villamosvonal nála is szerepel, mint ahogy a nagy fonódó hálózatok továbbfejlesztése is megfelel nagyjából Vitézy négy külvárosi villamosvonalának. Karácsony is megemlíti a buszhálózat elektrifikálását, igaz, nem nevezi meg, ezt hol képzeli el.

A közösségi közlekedést érinti még Vitézy Dávid közlekedési rendészeti terve. Ezt a tervet kritizálta Karácsony Gergely korábban, hajléktalanellenesnek nevezve azt. Erről Vitézy programjában azt írja:

„Ne keverjük össze a szociális rászorultságot és a rendbontást.”

Vitézy szerint napi két-három súlyos rendbontás történik a BKK járművein, ami ellen fel kell lépni. Elképzelése szerint a Budapest Go applikáción keresztül az utasok is jelezhetnék, ha ilyesmit tapasztalnak (kérdés persze, mennyi idő alatt érkeznének ki a rendészek a helyszínre). Az utasbiztonság érdekében a még nem bekamerázott járműveken is felszerelnének megfigyelőkamerákat, melyek a bizonyító erő mellett visszatartó erővel is bírhatnak. Ennek megfelelő programpontot nem találtunk Karácsonynál.

Hajléktalanság

A hajléktalanság kérdését Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is a megelőzésnél kezdené.

Vitézy szerint, mivel a hajléktalan emberek többsége nem fővárosi lakos, csupán a jobb ellátás reményében érkezik a városba, a problémát nem egyedül a városnak kell megoldania. Mivel a hajléktalan emberek nagy része korábban gyermekotthonokban élt, ezért a fővárosi és a Pest megyei működő gyermekotthonokkal és nevelőszülő hálózatokkal együttműködve komplex megelőzési programot dolgozna ki.

Emellett kedvezményes lakhatási feltételeket teremtene, és a fővárosi cégeknél, intézményeknél történő elhelyezkedést biztosító mintaprojektet indítana a gyermekvédelemből kikerülő fiatalok számára.

Karácsony mindenekelőtt leírta, hogy az elmúlt években több mint 350 hajléktalan ember költözhetett megfelelő bérlakásba. A továbbiakban nagyszabású lakbértámogatási programot indítana, mellyel több száz, most ideiglenes szálláson élő embert, családot segítene abban, hogy kitörjenek a hajléktalanságból. A megelőzést Karácsony a Lakhatási Szolgálat felállításával, szociális munkával és jogsegélyszolgálattal, illetve pénzbeli ellátással képzeli el.

Egészségügy

Ami az egészségügyi programokban közös, mindkét jelölt szerint több szűrővizsgálatra van szükség.

A CT- és MR-vizsgálati programok folytatását mindketten ígérik, Karácsony emellett a szakrendelők önkormányzati kézben maradását tartja fontosnak, míg Vitézy a centrumkórházak teljeskörű felújítását és bővítését emeli ki.

Ezen felül még fontosnak tartaná az ügyeleti rendszer újragondolását. Szeretné elérni, hogy a sürgősségi betegellátásban a kormány törölje el a területi ellátási kötelezettséget Budapesten, azaz minden budapestit fogadjon valamennyi sürgősségi osztály. Vitézy ígéretet tett a Budapesti Egészségügyi Tanács felállítására is, ami a szakmai ellátórendszert érintő döntések előkészítésében venne részt.

Kultúra

A város kulturális arculatát érintő kérdések kapcsán Karácsony a kultúra függetlenségét emelte ki,

ígéretet téve a független színházak közvetlen vagy közvetett támogatására.

Azt mondta, a város pesti oldalán is létrehoznak egy „Jurányit”, azaz a budai volt iskolaépületben létrehozott Jurányi művészeti inkubációs ház és előadótér pesti párját. Mindemellett a kertmozik megteremtését, a Magyar Filmszemle megrendezését, illetve a Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlesztését, valamint a Budapest Galéria Városházába költözését ígéri a főpolgármester.

Vitézy Dávid is a főváros sokszínű, szabad és színes kultúráját emeli ki.

A színházak támogatásáról nagyon hasonlóan fogalmaz a főpolgármester kihívója: a független színházak támogatását szintúgy megemlíti, mint azt, hogy a Jurányi Ház mintájára a pesti oldalon is létrehoznának üres ingatlanokban hasonló intézményt.

A FSZEK fejlesztését éppúgy fontosnak tartja, ám emellett megemlíti a város fürdőkultúráját is, mint fejlesztendő területet, megígérve a Rác és Király fürdők megnyitását, a helyi közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatását, valamint egy kezdeményezést, hogy évente pályázat útján válasszák ki az „év kulturális kerületét”.

Vitézy az aquincumi polgárváros területe felett fekvő gázgyár területére barnamezős beruházásként új Budapest Múzeumot építene, hozzátéve, hogy ez több cikluson átívelő beruházás lenne, illetve egységesítené a fővárosi intézmények Fortepan gyűjteményhez fűződő gyakorlatát, azaz szerinte a jogtiszta képeket minden intézménynek ingyenesen elérhetővé kellene tenni az online felületen, mint közös kulturális kincset.

Ha ennyi nem volna elég, bevezetné az úgynevezett „kultúrkupont”, ami évi 10 000 forintnyi támogatást jelentene minden budapesti polgárnak, aki azt szabadon felhasználhatja színházak, mozik, koncertek, kiállítások látogatására.

Környezetvédelem, klímaváltozás

Vitézy Dávid „szivacsváros” koncepciója olyan várost képzel el, ami képes felszívni és megtartani az esővizet, így csökkentve a villámárvizek okozta terhelést, illetve a szárazság és túlmelegedés kellemetlen következményeit.

Ezt a lehető legtöbb köves, aszfaltos felület feltörését és növénytakaróval borítását jelentené, amely képes természetes módon megkötni a vizet, ráadásul hűti is a várost.

A lakóépületek energetikai korszerűsítése a szén-dioxid-kibocsátást csökkentené. Megemlíti a pesti alsó rakpart és a Római-part rekonstrukcióját is, hozzátéve, hogy a Gázgyár felé megnyitva a sétányt csillapítani lehet a nyaranta a területre jellemző zsúfoltságot.

Karácsony Gergely ugyancsak fontosnak tartja a zöldfelületek növelését, szemléletes ábrával megmutatva, hogy

amíg a 100%-os zöldfelülettel rendelkező budai hegyekben ugyanabban a pillanatban 17 fok a felszínen mért hőmérséklet, ugyanakkor a város közepén, ahol viszont az aszfalt, illetve betonborítás 100%, ez a hőérték 42 fok.

A pesti alsó rakpart és a Római-part felújítását Karácsony is fontosnak tartja, hozzátéve, hogy a Rómain az árvízvédelmi munkákat is be kell fejezni a Nánási út vonalában.

A Belváros rekonstrukciója

Karácsony Gergely a belvárosi autópályákká silányított sugárutakat is visszaadná a budapestieknek, igaz, sok konkrétumot a forgalomcsillapítás, zöldítés és több átkelőhely említésénél nem ír. Egyelőre még ő is keresheti a megoldást, mert ezt írja:

„Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel az utak teljes – és így nagyon költséges – átépítése nélkül is új életre kelhetnek ezek a városrészek.”

A nagykörút teljes rekonstrukciójáról viszont látványtervet is közöl. Tervezi az Andrássy úttól kiinduló, József Attila utcán haladó, majd a Lánchídon keresztül a Várig vezető park- és sétányláncolat megteremtését, melynek a Széchenyi sétány nevet adta. A Clark Ádám téren lévő körforgalom méretének csökkentésével további fákat ültetne a térre.

Vitézy Dávid leginkább a Rákóczi út fásítására és rekonstrukciójára koncentrálna, valamint biztonságos közterületek kialakításával tenné besétálhatóvá az egész belvárost.

Fontosnak tartaná a leromlott állapotú belvárosi aluljárók felújítását, melyek a rendszerváltás óta züllöttek le harmadik világbeli szintre.

Két jelölt, két program

A fenti programpontokat is érintette a két televíziós vita, amely a múlt héten zajlott le. A nagyon hasonló programok mellett, nem letéve a garast egyik jelölt mellé, azt mindenképpen el kell mondani, hogy

két olyan felkészült ember vitatkozott, akiknek kidolgozott programja van,

amit Karácsony 48, Vitézy 164 oldalon írt le. Kerestük a fideszes Szentkirályi Alexandra részletes programját is, de semmilyen felületen sem találtuk meg.

Karácsony Gergely programja innen, Vitézy Dávid programját innen tölthető le.

A Partizán vitáját itt, az ATV vitát itt lehet visszanézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk