KULT
A Rovatból

Így különítették el a nőket és a férfiakat még a lakásokban is a régi Koreában – Szöul 500 éve a Néprajzi Múzeum új tárlatán

Színpompás ünneplő ruhákat, díszes kiegészítőket és hagyományos szobabelsőt is megcsodáltuk A koreai stílus című kiállításon.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2023. október 18.


Link másolása

Szöul hagyományos viseletét és lakáskultúráját, valamint ennek az örökségnek a továbbvitelét mutatja be a Néprajzi Múzeum legújabb időszaki kiállítása.

Mi már láttuk A koreai stílus - Hagyományos öltözék és lakás Szöulból című tárlatot. Mutatjuk mi vár rád!

A Néprajzi Múzeumban látható vendégkiállítás a Szöul Történeti Múzeum szervezésében érkezett, és a kiállított ruhákon, használati tárgyakon és enteríőrön keresztül számunkra is átélhetővé teszi a dél-koreai főváros történetét, illetve modern mindennapjait.

A hosszú történelemmel rendelkező Szöul 1392-1910-ig volt a Csoszong-dinasztia székhelye. Ezalatt a mintegy ötszáz év alatt Szöul az öltözködési- és lakáskultúrában is az élen járt.

A kiállításon számos hánbokot, vagyis hagyományos koreai viseletegyüttest csodálhattunk meg.

Szöul, a fehér város

A Csoszong-dinasztia idején a hétköznapi ruhák festetlenek, fehérek voltak. A fehérruhás emberek látványa pedig erős benyomást tett az országba látogató idegenekre. Voltak akik “ragyogó ártatlanságként” míg mások a “színtelen szomorúságként” értelmezték. Közös volt azonban, hogy a koreaiak fehér öltözetét egyfajta nemzeti jellegzetességnek tekintették.

A mindennapi viselettel ellentétben az ünnepi és hivatali ruhákat, illetve a gyerekek öltözetét színes anyagokból készítették. A kiállításon megtudtuk azt is, hogy a ruha színe és mintája a viselője rangját is jelezte.

Az alábbi gyönyörű ruhán a 9 sor fácán arról árulkodik, hogy a viselője igen magas rangú volt. A kilenc sor díszítés ugyanis a hercegnő rangja volt.

A kormánytisztviselők formaruháján is megfigyelhettük, hogy az egyes rangok szerint a ruhák színe és mintája eltér.

Nagyon szép példákat láttunk gémmel és fácánnal díszített rangjelzésekre is. A tigris motívum pedig a katonai tisztségviselők rangját jelezte.

A kiállításon egy egész terem foglalkozik a kiegészítőkkel is, főként a fejfedőkkel.

A modern korban az országba látogatók Csoszont a “kalapok földjének” nevezék.

A férfiak hagyományos kalapjai lószőrből készült. Láthattunk otthon viselt-, utcai-, ünnepi-, esőtől- illetve naptól védő kalapokat is.

Ebben a szekcióban láthattuk a kiállítás egyik legszebb, legrégebbi és legértékesebb darabját, egy magas rangú katonai tisztviselő hivatali kalapját, ami a 19. század végéről származik.

Megnéztük azt is, hideg időben milyen sapkákat viseltek a nők. Jó idő esetén azonban a szebbik nem képviselői kalap helyett fejdíszeket és díszes hajtűket hordtak. Illetve a férfiak és nők egyaránt díszes függőkkel egészítették ki az öltözéküket.

A kiállítás külön szekcióban foglalkozik azzal, hogy bemutassa a hánbok újjászületését.

Miután a Csoszong-dinasztia 1876-ban megnyitotta az ország kikötőit, a nyugati divat gyorsan elterjedt Szöulban. A hánbok azonban különleges alkalmakkor ünnepi viseletként használatban maradt, például esküvőkön, vagy a gyerekek első születésnapján. A turisták gyakran bérelt hánbok ruhában látogatják meg Szöul palotáit, és így fotózkodnak.

A hánbok hagyományos elemeivel, például a különleges kialakítással, színekkel, és mintákkal modern ruhadarabok tervezésekor is dolgoznak a dizájnerek. A kiállításon kortárs hánbok ruhákat is láthattunk, amik a Hánbok Hullám Projekt keretében készültek. A projekt célja, hogy a hánbok szépségét és értékét nemzetközi szinten is elfogadtassa, valamint új hullámot indítson el a divat terén.

A kiállítás egyik legizgalmasabb szekciója a hagyományos koreai otthont mutatja be. Itt maketteken nézhettük meg a tradicionális koreai technikával és stílusban készült hánok épületet.

A Csoszon-dinasztia időszakában tervezett hánok épületeket hagyományosan a nők belső, és a férfiak külső lakrészeire osztották fel, és ezeket különbözőképpen is használták.

Az elmélkedés férfi tere és a gondoskodás női tere

A konfuciánus ideológia az építészetben is megjelent: a férfiak és a nők lakrészeit, akárcsak a társadalmi szerepeiket, szigorúan meghatározták és elválasztották egymástól.

Ebben az időszakban korlátozták a nők társadalmi tevékenységét. Legtöbbször a női lakrészben találkoztak, hogy ruhákat varrjanak és hímezzenek a családjuk számára. A férfiak pedig saját lakrészükben fogadták a vendégeket, itt tanultak és végeztek művészeti tevékenységet is.

Ez a felosztás a kiállítótérben is megjelent. A terem jobb oldalán a női lakrész tárgyait állították ki. Itt láttunk különféle kézzel készített erszényeket és csomagolókendőket, amiken keresztül a nők művészi tehetségüket is megmutathatták.

Ezzel szemben bal oldalon egy férfi lakrészt csodálhattunk meg.

A kialakított enteriőrbe cipő nélkül be is léphettünk, és egy férfi hivatalnoki ruhát is felpróbálhattunk.

Néprajzi Múzeum, Incze László fotója

A kiállítást nemcsak a divat és a távol-keleti kultúrák szerelmeseinek ajánljuk, hanem mindenkinek, akit érdekel a koreai kulturális örökség gazdagsága. Egy igazi kulturális időutazás, hol a múlt és a jelen találkozik, és ahol felfedezheted a koreai hagyományos öltözékek és lakáskultúra finom részleteit.

Ne hagyd ki ezt az izgalmas lehetőséget! A kiállítást 2024. február 18-ig nézheted meg, további információk a Néprajzi Múzeum honlapján.

Néprajzi Múzeum, Incze László fotója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tordy Géza a halála előtt intézetbe akart költözni, memóriazavarai miatt hagyott fel a színészettel
Ezt mondta el barátja, a Jászai-díjas Körtvélyessy Zsolt. Két hónappal halála előtt találkozott utoljára a művésszel.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 30.


Link másolása

Május 1-jén ünnepelné a 86. születésnapját Tordy Géza. Halála előtt tíz évvel már visszavonult a színpadtól, az okokról azonban soha nem beszélt. Most az egyik legjobb barátja, Körtvélyessy Zsolt árulta el a Blikknek, hogy a Nemzet Színésze a memóriazavarai miatt kényszerült felhagyni a munkával, majd elvonulni a nyilvánosság elől.

„Géza volt az egyik legjobb és legrégebbi barátom, hetven éve ismertük egymást. Nagyon megrázott a távozása. Szegény az évek során egyre több betegséggel küzdött. Bár egyedül élt, sokat volt kórházban, és szó volt arról is, hogy állandó jelleggel bevonul egy intézetbe, mert nem akar senki terhére lenni.”

– mondta Körtvélyessy. Úgy látta, Tordy elszánt volt elhatározásában, arra azonban már nem került sor. A színművész úgy emlékszik, az egészségügyi problémák közül Tordyt leginkább memóriazavara viselte meg, emiatt hagyta abba a színészetet is.

Nagyjából tíz évvel ezelőtt kényszerült a visszavonulásra, mert a memóriaproblémái miatt már nem tudta megtanulni a szöveget.

Ez nagyon megviselte, és a korábban mókamesterként ismert Gézából zárkózott, megkeseredett embert lett.

Ez volt az oka annak is, hogy ennyire kizárt az életéből mindenfajta szereplést. Ő egy nagyon elkötelezett színész volt, aki szinte mindent képes volt alárendelni a munkájának, és nagy törést okozott, hogy ennek vége. Emlékszem, bár a Hadik-filmben mind a kettőnknek csak egy kis szerepe volt, azt mennyire élvezte.” – mondta Körtvélyessy. A Jászai-díjas színész rendszeresen tartotta a kapcsolatot Tordyval. Két hónappal a halála előtt találkoztak is. „Szerveztük már a következőt, valami közös főzést, ami már nem jöhetett létre”. – zárta gondolatait Körtvélyessy Zsolt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk