KULT
A Rovatból

Budapest soha nem megy ki a divatból – káprázatos divattörténeti kiállítás nyílt a Kiscelli Múzeumban

Budapest lenyűgöző divattörténetét fedezheted fel a Divat & Város kiállításon. Arra is fény derül, hogy hogyan alakította és tükrözte a divat az egyes korok társadalmi és kulturális változásait.

Link másolása

A főváros 150. születésnapján, azaz Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évfordulóján egyedülálló kiállítás mutatja be Budapest divattörténetének legutóbbi 150 évét a Kiscelli Múzeumban.

A tárlaton nem csak a város fejlődésének állomásait ismerheted meg, hanem azt is, hogyan alakította és tükrözte a divat az egyes korok társadalmi és kulturális változásait, milyen szerepet játszott a város identitásának formálásában. Mi már láttuk a kiállítást, mutatjuk, mi vár rád!

Egy várost az ott élő emberek határozzák meg, az öltözködés pedig minden ember elsődleges kommunikációs eszköze ha kilep a nagyváros utcáira. A ruha információt hordoz nem csak a viselőjéről, hanem a készítőjéről és az adott adott kor, illetve hely - jelen esetben Budapest - számos jellemzőjéről is.

A Kiscelli Múzeum lenyűgöző kiállítóterében, a 18. századi barokk romtemplomban mintegy 250 tárgyon keresztül nézhettük erre gyönyörű példákat.

A tárlat érdekessége, hogy a ruhákat nem kronológia vagy tematika, hanem szín szerint állították ki.

Összesen 9 színcsoportba rendezték el a különböző korok, stílusok ruháit a tárlatban.

A színcsoportokban több mint 120 teljes öltözéket, divatkiegészítőket, dokumentumokat és más különleges tárgyakat láthattunk. Nekem nagyon tetszett a kiállításban, hogy

a ruhák mellett az egyes korszakok öltözködését bemutató festményeket és divatképeket is kiállítottak.

A Divat & Város kiállítás az 1873-tól 2023-ig terjedő időszakot öleli fel. A tárlat legrégebbi darabjai a kiegyezést követő évekbe repítettek vissza bennünket, amikor az újonnan egyesített magyar főváros hihetetlen fejlődésnek indult.

A századforduló Budapestjét néhány csodálatos, 20. század elejéről származó szecessziós női ruha képviseli. Köztük is kiemelkedő egy ír csipkével díszített uszályos sétaruha.

A kiállításon a templom hat oldalhajójában olvashattunk a ruhák tervezéséről, gyártásáról és terjesztéséről, azaz a vásárlásról. Illetve arról, hogy milyen szerepet tölt be a ruha az ember életében.

Megtudtuk, hogy a nők a korábbi korokban gyakran ruhadarabokkal alakították és formálták, sokszor deformalták magukat egy vágyott ideának megfelelően. A 19. században deréktól fölfelé fűzőkkel karcsúsították, lefelé pedig abroncsokkal és párnákkal szélesétették alakjukat. A 20. században jött divatba a fogyókúra és a sport, aminek köszönhetően a ruhák jóval könnyebbek lettek, és kevésbé korlátozták a testet a szabad mozgásban.

A kiállítás rávilágított arra is, hogy az öltözék jelentést is hordoz. Kifejezheti társadalmi státuszunkat, anyagi helyzetünket, és választott hovatartozásunkra is utalhat.

A 19. század második felében a bonyolult öltözködési szokások célja az volt, hogy a ruhából egyértelműen következtetni lehessen a viselő társadalmi státuszára, és ki lehessen szűrni a kevésbé előkelő származásúakat a társaságból.

A tárlaton olvashattunk arról is, hogy a divat szoros kapcsolatban áll a hatalomgyakorlással, hiszen elsődlegesen az elit az új divatok megtestesítője. A 18. század végéig a francia udvar által irányított luxusipar volt a mértékadó egész Európában. A 19. század második felében a divattervezés megszületésével a párizsi cégek üzletszerűen kezdték el irányítani a divatot. A 20. század második felében Nyugaton kiépült a fogyasztói társadalom, ezzel szemben

a szocialista blokkban a hiánygazdaság és a központi irányítás határozta meg a divatot is, ami komoly lemaradást eredményezett a század végére.

A tárlat darabjai főként a Kiscelli Múzeum saját gyűjteményéből származnak, de a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Közlekedési Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár is kölcsönzött tárgyakat a kiállításra.

A tárlat 23 kortárs, hazai divattervező Budapest ihlette munkáit is bemutatja. A tárlat végén pedig két különleges terem a jövő divatját is prezentálja, amelynek darabjaihoz a tervezők környezettudatos megoldásokat, újrahasznosított anyagokat és etikus gyártási módszereket alkalmaztak.

A kiállítás tanulságos volt, mert emlékeztetett bennünket arra, hogy a ruhát nem csak elsődleges funkciója, a védelem és takarás miatt viseljük, hanem azért is, hogy kifejezzük vele hovatartozásunkat és egyéniségünket. Ez alól pedig senki nem bújhat ki, hiszen az öltözködés nem elkerülhető tevékenység.

Divat & Város kiállítást neked ajánljuk, ha érdekel Budapest történelme, kultúrája és divatja. Illetve ajánljuk akkor is, ha csak nosztalgiáznál, és élőben szeretnéd látni a szüleid, nagyszüleid, dédszüleid korában divatos ruhákat, melyekhez hasonlót korábban csak a családi fotóalbumokban vagy archív felvételeken láttál.

A Divat & Város kiállítást 2024. április 14.-ig nézheted meg. Részletek a Kiscelli Múzeum honlapján.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tordy Géza a halála előtt intézetbe akart költözni, memóriazavarai miatt hagyott fel a színészettel
Ezt mondta el barátja, a Jászai-díjas Körtvélyessy Zsolt. Két hónappal halála előtt találkozott utoljára a művésszel.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 30.


Link másolása

Május 1-jén ünnepelné a 86. születésnapját Tordy Géza. Halála előtt tíz évvel már visszavonult a színpadtól, az okokról azonban soha nem beszélt. Most az egyik legjobb barátja, Körtvélyessy Zsolt árulta el a Blikknek, hogy a Nemzet Színésze a memóriazavarai miatt kényszerült felhagyni a munkával, majd elvonulni a nyilvánosság elől.

„Géza volt az egyik legjobb és legrégebbi barátom, hetven éve ismertük egymást. Nagyon megrázott a távozása. Szegény az évek során egyre több betegséggel küzdött. Bár egyedül élt, sokat volt kórházban, és szó volt arról is, hogy állandó jelleggel bevonul egy intézetbe, mert nem akar senki terhére lenni.”

– mondta Körtvélyessy. Úgy látta, Tordy elszánt volt elhatározásában, arra azonban már nem került sor. A színművész úgy emlékszik, az egészségügyi problémák közül Tordyt leginkább memóriazavara viselte meg, emiatt hagyta abba a színészetet is.

Nagyjából tíz évvel ezelőtt kényszerült a visszavonulásra, mert a memóriaproblémái miatt már nem tudta megtanulni a szöveget.

Ez nagyon megviselte, és a korábban mókamesterként ismert Gézából zárkózott, megkeseredett embert lett.

Ez volt az oka annak is, hogy ennyire kizárt az életéből mindenfajta szereplést. Ő egy nagyon elkötelezett színész volt, aki szinte mindent képes volt alárendelni a munkájának, és nagy törést okozott, hogy ennek vége. Emlékszem, bár a Hadik-filmben mind a kettőnknek csak egy kis szerepe volt, azt mennyire élvezte.” – mondta Körtvélyessy. A Jászai-díjas színész rendszeresen tartotta a kapcsolatot Tordyval. Két hónappal a halála előtt találkoztak is. „Szerveztük már a következőt, valami közös főzést, ami már nem jöhetett létre”. – zárta gondolatait Körtvélyessy Zsolt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk