BUDAPEST
A Rovatból

Építkezések a Várban: a dicső múlt visszaállítása, vagy sznob kormányzati presztízsberuházás?

A Budai Várnegyedre lassan alig lehet ráismerni. A Nemzeti Hauszmann Program keretében gyökeresen átalakul. Megkérdeztük, mit gondol erről Zubreczki Dávid építészeti szakíró és az I. kerület ellenzéki polgármestere.


Aki mostanában a Budai Várban jár, nehezen tud olyan irányba fordulni, hogy a látóterében ne legyen egyetlen toronydaru vagy munkagép sem. Gőzerővel zajlanak a munkálatok a Dísz téren, ahol az egykori Vöröskereszt-székházat építik vissza a semmiből, a Honvéd Főparancsnokság épületét pedig két szinttel és egy kupolával toldják meg.

A Szent György téren, a Karmelita kolostor és a Sándor-palota szomszédságában a József főhercegi palotát építik újjá, a Mátyás-templom mellett pedig az egykori Pénzügyminisztérium monumentális épületét.

A történeti előzményeket és az eddig megvalósult fejlesztéseket bő fél évvel ezelőtt már összefoglaltuk egy cikkben, a helyzet azonban korántsem fekete-fehér. A beruházás egyes elemeit, például a rengeteg fa kivágásával járó mélygarázst és a tetejére tervezett szőlőültetvényt élesen ellenzi a helyi lakosság, az ellenzéki vezetésű I. kerületi önkormányzat pedig szintén azt állítja: hiába fogalmaztak meg súlyos aggályokat, senki nem vette ezeket figyelembe.

Zubreczki Dávid: Alig néhány évtizedig álló irodaházakat építenek vissza, de a mélygarázs még ennél is nagyobb barbárság

„A Vár egy gigantikus projekt, amiről ugyanannyira lehetetlen általánosságban azt mondani, hogy jó vagy rossz, mint például a Ligetről: olyan összetett és annyi részből áll, hogy kizárt dolog, hogy valaki minden elemével egyet tudjon érteni” – véli Zubreczki Dávid építészeti szakíró.

Ő is így van vele: vannak elemei a beruházásnak, amelyeket kifejezetten jónak tart, másokat kifejezetten rossznak, és olyan is akad, amit semlegesnek.

Bár ez még a Hauszmann Programtól függetlenül zajlott, a Várkert Bazár megmentése és felújítása szerinte jó ötlet volt. Az itt létrehozott új közterek és a Várba vezető gyalogos feljáró egyértelműen pozitív irányba lendítette a környéket. Építészetileg példaértékűnek tartja továbbá a régi budai városháza átalakítását is.

A visszaépülő Vöröskereszt-székház helye korábban (forrás: Google Street View)

A következő kategóriába azokat a beruházásokat sorolja, amelyek végső soron nem fájnak senkinek, de valószínűleg fontosabb projekteket is meg lehetett volna valósítani helyettük. Ilyen például a Szent István-terem, amit a Budavári Palota két szárnya közötti összekötő részben építettek újra az eredetivel teljesen megegyező módon.

A Lovarda és a helyőrség helyreállítása sem volt önmagában fájdalmas beavatkozás Zubreczki szerint, még ha a funkciója máig nem is lett kitalálva. A Karmelita kolostor rekonstrukciójával sincs problémája, bár a Dunára néző erkéllyel nem ért egyet. Ugyanakkor sem ez, sem a mellette felépült, Zoboki Gábor által tervezett új épület nem okozott végzetes változást a korábban megszokott, Barokk-kori kisvárost idéző léptékekben.

Ami viszont nagyon nincs rendben szerinte, az a mélygarázs. „Ilyesmit építeni ezen a helyen teljesen abszurd barbárság. Az egész Várhegy olyan, mint egy hatalmas szivacs, tele régészeti leletekkel, ebbe fájdalommentesen lehetetlen belenyúlni.”

Hasonlóan abszurdnak tartja, hogy a két világháború közötti, alig néhány évtizedig álló irodaházakat építik vissza. „1945 után ezeket a romos épületeket elbontották, és a helyükre olyan házakat építettek, amelyek visszatértek a hagyományos szemlélethez. Most azonban újra a XX. század első felének irányvonala tör az élre, amely történelmileg elhanyagolható ideig volt csak uralkodó itt. Ezek az épületek teljesen idegenek a Vár léptékétől.”

A Honvéd Főparancsnokság épülete korábban (forrás: Google Street View)

Eléggé sunyi megoldás Zubreczki szerint a Pénzügyminisztérium épülete is, ahol sokan a kupola és a neogótikus díszek visszaépítése miatt vannak kiakadva, mondván, ez micsoda történelemhamisítás. Pedig szerinte ennél sokkal fájdalmasabb, hogy alá szintén mélygarázst építenek, a belsejében pedig lényegében egy modern irodaház épül a neogótikus külsőbe csomagolva.

Ez szerinte nemcsak azért óriási hiba, mert kezelhetetlen mértékű forgalmat fog a Várba zúdítani, hanem azért is, mivel ennél sokkal környezetbe illőbbek voltak azok az épületek, amelyek stílusukban ugyan nem teljesen követték az elmúlt századok hagyományait, léptékükben viszont annál inkább. Ezek közül kettő igen fontos alkotást – a Teherelosztót és a Diplomata-házat – már el is bontottak.

Mindent egybevéve hiába történtek jó dolgok is, ha mérleget kell vonni a változásokról, amelyek 2010 óta a Várban zajlottak, a serpenyő inkább negatív irányba billen – összegez Zubreczki Dávid.

A Szentháromság térre visszaépülő Pénzügyminisztérium helye korábban (forrás: Google Street View)

V. Naszályi Márta: Semmibe veszik a szakma véleményét, a műemlékvédelmi előírásokat és az itt lakók érdekeit is

Sokkal rosszabb véleménnyel van a Hauszmann Programról az I. kerület ellenzéki polgármestere, V. Naszályi Márta. Szerinte ami rekonstrukció címén zajlik, nem más, mint vasbeton monstrumok építése, amelyeket aztán felcicomáznak korabeli dekorációval. De ezek nem azok az épületek, mint korábban, legfeljebb kívülről hasonlítanak rájuk kísértetiesen.

„Az elgondolás alapfilozófiája, hogy szerintük a Budai Vár fénykora a Hauszmann-palota idejében volt, ezért ennek visszaállítása a követendő irányvonal. A mellette érvelők azt hangoztatják, hogy a világháborús pusztításban megsérült épületek egy része csak azért lett elbontva, mert a kommunista állam ideológiai okokból nem a visszaépítés, hanem a bontás mellett döntött. Az építész szakma szerint azonban ez ideológiai és szakmai vita volt egyszerre. Abban is egységesek, hogy a Budai Vár akkor helyreállított állapota sokkal kívánatosabb volt, mint az, amivé most válik a terület” – mondja a kerületvezető.

V. Naszályi szerint az is sokat elmond az egész projektről, hogy az épületek funkcióját a mai napig nem tudják meghatározni: amikor az önkormányzat rákérdezett erre, rendszerint olyan „maszatolós” válaszokat kaptak, hogy kulturális, vagy irodafunkciójuk lesz, de konkrétumokat nem sikerült megtudniuk.

„A normális az lenne, ha ezek a beruházások egy létező társadalmi igényre adnának választ, itt azonban adott egy önkényes döntés, mégpedig az, hogy a Hauszmann-palota volt a legjobb, ezért ezt kell visszaállítani, kerül, amibe kerül – utána pedig majd kitalálnak neki valami funkciót. Ez a felelős közpénz-gazdálkodástól nagyon messze áll, ráadásul nevetségesen túlárazott is az egész.”

Az önkényességet bizonyítja a polgármester szerint az is, hogy bár a Hauszmann Program tervezési fázisában, 2014-ben összehívtak egy szakmai grémiumot neves művészettörténészekből, építészekből és egyéb szakemberekből, végül semmilyen téren nem vették figyelembe az ellenvéleményüket. Csomay Zsófia építész, Dr. Lővei Pál művészettörténész és Dr. Schneller István építész-urbanista emiatt 2016 márciusában egy Lázár Jánosnak címzett nyílt levélben léptek vissza testületi tagságuktól.

A József főhercegi palota helye korábban (forrás: Google Street View)

Bár a kerületvezetést időnként meghívják egyeztetésekre, ezek az alkalmak V. Naszályi szerint úgy zajlanak, hogy a Várkapitányság részéről elmondják a terveiket, és ha ő rábólint, akkor örülnek, ha viszont nem, akkor se változtatnak semmin.

„Látványterveket mutatni csak kis jelentőségű dolgokról szoktak, a fontosakról nem. Például a vári új mélygarázsról se mutattak terveket, ami miatt egy csomó fát ki kellett vágni” – állítja.

Nem gondolták végig azt sem – sorolja tovább a polgármester –, hogy az új épületekben dolgozók hogyan fognak feljutni a Várba: ide összesen három úton lehet behajtani, és a reggeli csúcsidőszakban annyi embernek kellene áthaladnia ezeken a behajtási pontokon, ami se busszal, se autóval nem teljesíthető. A Várnegyedben él 2-3000 ember, nagyjából még egyszer ennyit hoznának ide dolgozni, és akkor a turistákról még nem is beszéltünk.

V. Naszályi súlyos környezetvédelmi problémákat is lát a beruházásban: „A Budai Várnak van egy nagyon fontos természeti kincse, a Várhegy gyomrában lévő barlang- és pincerendszer. A Fehérvári-kapunál, ahol most épp a mélygarázs építése zajlik, egy középkori mikvét tártak fel, ahol természetes karsztvíz található. Óriási felelőtlenség azt gondolni, hogy egy ilyen összetett rendszerben nincs minden mindenre hatással, tehát következmény nélkül lehet oda mélygarázst építeni.”

A mélygarázs tetejére tervezett szőlőültetvény is jó példa arra a polgármester szerint, hogyan kell teljesen félreértelmezni egy történelmi kertrekonstrukciót. „Tájépítész-mérnökként mondom, hogy egy szőlőültetvény egyáltalán nem való olyan területre, ahol az emberek piknikezni, sétálni, kutyát sétáltatni szeretnének. Ez egyszerűen nonszensz, és ezzel az erőszakos önhittséggel kezelik az egész beruházást.”

Az ott élők lakossági fórumon és egy 4200 fő által aláírt petícióval is egyértelműen kifejezték, hogy nem kérnek a mélygarázsból és a szőlőültetvényből, sokkal inkább parkot szeretnének, de a tiltakozás eredménytelen volt.


Folyamatosan átnyúlnak az önkormányzat feje felett

V. Naszályi azt állítja, több jogszabályt is kimondottan a kerületvezetés hatásköreinek korlátozása érdekében hoztak.

Azzal kezdődött, hogy a Dísz térre most visszaépülő egykori Vöröskereszt-székház telkét, ahol korábban piac működött, egyszerűen elvették a kerülettől, bármiféle ellentételezés nélkül. Ugyanezt tették a szomszédos óvodához tartozó udvarral is. Amikor a kerület nem járult hozzá, hogy az udvaron lévő fákat kivágják, hoztak egy rendelkezést, miszerint a kiemelt kormányzati beruházások esetén nem szükséges fakivágási engedély az önkormányzattól.

Ezután az építési terület lekerítésére kért engedélyt a beruházó, amiben az egész járda benne volt, így az óvodásoknak – akiket az udvar elvétele óta egy közeli játszótérre kell vinni – és mindenki másnak az autók között kellett volna csalinkázniuk. A kerület ezt nem engedélyezte, de pár napon belül úgy döntött a kormány, hogy kiemelt kormányzati beruházásoknál nem szükséges közterület-használati engedély, és fizetniük sem kell érte.

A Szentháromság téri építkezéssel hasonló a helyzet: egyre nagyobb területet harap ki a térből, de ott sem fizetnek a közterület használatáért. A polgármester szerint ez mostanáig már százmilliós nagyságrendű bevételkiesést okozott a kerületnek. Külön abszurdnak tartja azt is, hogy ebben az épületben ráadásul a Pénzügyminisztérium apparátusának alig fele-kétharmada fog csak elférni.

A már említett, Dísz tér 3. szám alatti óvoda, illetve lakóház tűzfaláról ablakok nyíltak, de itt az új épülettel egyszerűen elfalazták a kilátást. Majd hoztak egy jogszabályt, miszerint a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania úgy, hogy megfeleljenek a beruházó, vagyis a kormány érdekeinek. (Végül ennél a háznál a projektet lebonyolító Várkapitányság mégis elvállalta a szükséges átalakítások elvégzését és finanszírozását.)

V. Naszályi biztos benne, hogy a Hauszmann Program minden eleme meg fog valósulni pont úgy, ahogy a kormány akarja, de ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzat belenyugodna a helyzetbe.

„Én folyamatosan jelezni fogom, hogy a beruházások egyáltalán nem veszik figyelembe a helyi érdekeket, sem a környezet-, műemlék- és örökségvédelmi szempontokat. Többek között a Budai Vár Világörökség által védett sziluettjét is megváltoztatják az új épületekkel.”

A polgármester szerint mindez azt bizonyítja, hogy a kormányzati szlogen a dicső múlt visszaállításáról csak porhintés, hiszen ha valóban komolyan gondolnák, akkor figyelembe vennék a műemlékvédelmi előírásokat és a szakma véleményét.

„Ez az egész azonban nem szól másról, mint egyfajta sznob kormányzati presztízsről, ami mellesleg jó apropót ad arra, hogy túlárazott beruházásokkal, közbeszerzés nélkül helyzetbe hozzák a haveri cégeket” – állítja.

Megkerestük az építkezéseket koordináló Várkapitányságot is, akik azt kérték, írásban küldjük el kérdéseinket. Ezt meg is tettük, azonban többszöri ígéretük ellenére, miszerint dolgoznak rajta, több mint két hét elteltével sem kaptunk válaszokat tőlük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz
Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.


Véget ért a várakozás:

június 11-én elrajtol a 2026-os FIFA-világbajnokság, és egészen július 19-ig a futballé lesz a főszerep a világ minden pontján.

Minden alkalommal milliókat ültet a képernyők elé, a legnagyobb rangadók és váratlan fordulatok pedig rendszerint azok számára is izgalmasak, akik egyébként ritkábban követik a futballt.

A 2026-os világbajnokság ráadásul több szempontból is történelmi jelentőségű lesz. Először fordul elő, hogy három ország – az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó – közösen rendezi meg a tornát, miközben a korábbi 32 helyett már 48 válogatott lép pályára. Ez minden eddiginél több mérkőzést, több futballünnepet és még több emlékezetes pillanatot jelent a szurkolóknak.

A mérkőzések jelentős része magyar idő szerint esti és éjszakai órákban kezdődik majd, ami tökéletes alkalmat teremt arra, hogy a meccsnézésből közös program legyen egy jó vacsora vagy néhány korsó sör társaságában.

Szerencsére Budapesten bőven akadnak olyan helyek, ahol a világbajnokság meccseit igazi szurkolói hangulatban követhetjük.

Összegyűjtöttünk 7 olyan helyet, ahol a 2026-os vb legfontosabb pillanatait garantáltan jó társaságban élheted át.

Champs Garden

A Margitszigeten található Champs Garden szinte arra született, hogy nagy sporteseményeket nézzenek benne. A közel 300 férőhelyes, szabadtéri sportterasz a város egyik legnagyobb meccsnézős helyszíne, ahol

két óriási LED-fal és 11 nagyméretű televízió gondoskodik arról, hogy egyetlen gólról vagy vitatott bírói döntésről se maradjunk le.

A hely különlegessége, hogy miközben valódi sportarénahangulatot teremt, mégsem egy belvárosi sportbár zsúfolt világát kapjuk. A zöld környezet, a Duna közelsége és a tágas terasz sokkal lazább, nyáriasabb hangulatot ad a meccsnézésnek.

A kínálat középpontjában a street food és grillételek állnak, így a szurkolás mellé bőven akadnak laktató fogások is.  A hamburgerek, grillfogások és sörkorcsolyák mellé 12 féle csapolt sör közül választhatunk, de a koktélok és frissítők kínálata is bőséges, így azok is könnyen megtalálják a kedvükre valót, akik nem sörrel szurkolnának végig egy mérkőzést.

A nagy képernyőknek köszönhetően szinte bárhonnan jól látható a közvetítés, miközben a tágas terasz azt is lehetővé teszi, hogy a legnépszerűbb meccse alatt se érezzük magunkat zsúfoltan. A Champs Garden ráadásul nemcsak a világbajnokság idején vonzó úti cél: a nyár folyamán koncertekkel, kvízestekkel és különböző közösségi programokkal is várják a vendégeket.

Ha valaki szabadtéren, mégis igazi szurkolói hangulatban szeretné átélni a világbajnokság legfontosabb pillanatait, miközben egy nyári terasz minden előnyét is élvezi, a Champs Garden az egyik legerősebb választás Budapesten.

Zsiráf Pest

Ha valaki a belváros szívében szeretné átélni a világbajnokság hangulatát, akkor a Zsiráf Pest is remek választás lehet.

Az Eiffel téren, közvetlenül a Nyugati pályaudvar mellett található népszerű találkozóhely a vb idején LED-falas kivetítőn közvetíti a mérkőzéseket nyitvatartási időben,

így a szurkolók a város egyik legforgalmasabb pontján követhetik a legfontosabb összecsapásokat.

A helyszínen hideg sörökkel, koktélokkal és különböző street food fogásokkal várják a vendégeket, így egy fontos mérkőzés könnyen egész estés programmá válhat. A vetítések pontos időpontjairól és a közvetített mérkőzésekről érdemes a Zsiráf Pest közösségi média felületein tájékozódni. Ha a világbajnokság meccseit Budapest egyik legpezsgőbb belvárosi találkozóhelyén néznéd végig, a Zsiráf Pestet érdemes felírni a listára.

Hello Buda

A II. kerület egyik legnépszerűbb találkozóhelye, a Hello Buda jóval több egyszerű gasztroudvarnál. Olyan közösségi tér, ahol reggeltől estig mindig történik valami: sokan egy kávé és péksütemény miatt érkeznek, mások egy munka utáni sörözésre vagy vacsorára ülnek be, hétvégente pedig családok, baráti társaságok és programokra érkezők töltik meg a teret.

A futball-világbajnokság idején ehhez a pezsgő hangulathoz csatlakoznak majd a szurkolók is, hiszen a mérkőzéseket óriáskivetítőkön és televíziókon követhetik a vendégek.

A hely hangulatát nagyban meghatározza a rendkívül sokszínű gasztronómiai kínálat. A VAJ pékség kézműves pékáruival és reggelijeivel várja a vendégeket, a Buja Disznók legendás rántott húsai régóta a budapesti street food szcéna kedvencei, a Salve Pop-up nápolyi pizzákkal csábít, míg a Tom Yum a thai konyha ízeit hozza el Budára. A Cafat Pulled Pork & BBQ füstös, amerikai ihletésű fogásai szintén remek választást jelenthetnek egy hosszabb meccsnézés mellé.

Az italválaszték ugyancsak sokszínű: a csapolt sörök mellett koktélok, borok és akár pezsgők is szerepelnek a kínálatban, így a Hello Buda nemcsak a futballrajongókat, hanem azokat is könnyedén megszólítja, akik inkább a hangulat vagy a társaság miatt érkeznek. Éppen ezért itt a meccsnézés nem egy önálló program, hanem egy egész este része, amelyben ugyanúgy helyet kap a gasztronómia, mint a közös szurkolás.

A reggel 7-től este 11 óráig nyitva tartó komplexum a nyári hónapokban szinte folyamatosan pezseg. A világbajnokság idején különösen izgalmas hangulatra lehet számítani, hiszen a budai közönség egyik kedvenc törzshelye ilyenkor egy hatalmas szabadtéri szurkolói találkozóponttá alakul.

Budapest Garden

Ha a budai oldalon maradva keresünk egy szuper szabadtéri helyet, ahol nyomon követhetjük a foci-vb meccseit, akkor a Budapest Garden remek választás.

Óbuda legszínesebb szurkolói falujában óriási LED-falon élvezhetjük a meccseket.

A hely különlegessége, hogy a közös szurkolás élményéhez itt a nyári szabadtéri hangulat, a folyópart közelsége és a hatalmas közösségi tér is hozzáadódik.

A hangulatról nemcsak a futball gondoskodik. A street food udvarban a Deep Burger hamburgerei, a Láng Fánk frissen sült lángosai és a Cukorborsó nápolyi pizzái közül válogathatunk, miközben a part menti Fröccs Bár jéghideg fröccsökkel, sörökkel és hűsítő italokkal várja a vendégeket. A friss popcorn, a nachos és a fesztiválszerű hangulat pedig csak tovább erősíti azt az érzést, hogy itt a világbajnokság meccsei valódi közösségi eseménnyé válnak.

Remek hely a közös meccsnézésre baráti társaságoknak és családoknak, akik a foci-vb-hangulatot igazi fesztiválélménnyel fűszereznék, ezzel is feledhetetlenné téve az idei nyár legfontosabb nemzetközi sporteseményét.

Zsiráf Buda

A budai oldalon a Zsiráf Buda kínál kellemes alternatívát azoknak, akik a világbajnokság mérkőzéseit egy hangulatos teraszon, jó ételek és italok társaságában követnék. A hely a Zsiráf márkától megszokott kötetlen hangulatot hozza Budára, ahol a meccsnézés könnyen összekapcsolható egy vacsorával vagy egy hosszabb esti programmal.

A hely hangulatát tovább fokozzák a csütörtöktől szombatig tartó DJ-szettek, amelyek a mérkőzések után is maradásra csábítják a vendégeket.

Ha a világbajnokság meccseit egy modern, budai teraszon szeretnéd követni, ahol a futball mellett a gasztronómia és a jó hangulat is fontos szerepet kap, a Zsiráf Buda remek választás lehet.

Jégkert

A budai meccsnézős helyek között a Jégkert évek óta az egyik legismertebb találkozópont a sportkedvelők körében. A Széna téren, a Mammut és a Millenáris Széllkapu szomszédságában található helyszín télen korcsolyapályaként működik, nyárra azonban hatalmas szabadtéri sörkertté alakul át.

A futball-világbajnokság idején a kerthelyiségben minden nap több óriásképernyőn követhetjük a mérkőzéseket, így a budai szurkolók egyik legnépszerűbb találkozóhelye lehet.

A hely gasztronómiai kínálata önmagában is megér egy látogatást. A 36 féle csapolt sörnek köszönhetően a kézműves sörök rajongói biztosan találnak kedvükre valót, de a klasszikus kedvencek sem hiányoznak a kínálatból. A sörök mellé pub food fogások, kiadós hamburgerek és különböző sörkorcsolyák érkeznek, így akár egy hosszabb meccsestét is kényelmesen végig lehet itt ülni. A falak mögé rejtett sörcsapok és a csocsó, pingpong vagy biliárdasztalok gondoskodnak arról, hogy két gól között se unatkozz. A fedett résznek köszönhetően akkor sem kell lemondani a kinti hangulatról, ha közbeszól az időjárás.

A Jégkert éppen attól különleges, hogy egyszerre tud sportközvetítő helyszín, nyári sörkert és közösségi találkozóhely lenni, ezért ha a világbajnokság mérkőzéseit egy igazi budai törzshely hangulatában néznéd végig, ezt a helyet érdemes felírni a listádra.

Új Budai Parkszínpad

Az Új Budai Parkszínpad azoknak lehet ideális választás, akik a világbajnokság legfontosabb mérkőzéseit egy igazi szabadtéri szurkolói helyszínen szeretnék követni. Az Újbuda szívében, a Feneketlen-tó közvetlen közelében található helyszín a vb idején valóságos szurkolói arénává alakul, ahol akár 900 fő követheti együtt a mérkőzéseket.

A hangulatról egy hatalmas, 5x3 méteres LED-fal gondoskodik, amelynek köszönhetően a pályán zajló események a nézőtér minden pontjáról jól követhetők.

A meccsek mellől természetesen a jó ételek és italok sem hiányoznak. A látogatókat street food fogásokkal, hűsítő italokkal és frissen készített pattogatott kukoricával várják, így minden adott egy hosszú nyári meccsestéhez. Ha a vébé legnagyobb pillanatait óriáskivetítő előtt, szabadtéri környezetben szeretnéd átélni, az Új Budai Parkszínpad remek választás lehet.

 

A világbajnokság nemcsak a pályán zajló mérkőzésekről szól, hanem azokról az élményekről is, amelyeket együtt élünk át. Egy utolsó perces győztes gól, egy tizenegyespárbaj vagy egy váratlan bravúr egészen más emlék marad, ha több száz emberrel együtt ünnepeljük vagy izguljuk végig.

Budapest idén nyáron is bőven kínál olyan helyeket, ahol a meccsnézés önálló programmá válik.

Egy biztos: június 11. és július 19. között érdemes lesz időben asztalt foglalni,

mert a világ legnépszerűbb sporteseményének hangulatából idén senki sem akar kimaradni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Két napra megbénul a közlekedés a Puskás Aréna körül a Metallica miatt
A Metallica csütörtöki és szombati koncertjei miatt jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni a Puskás Aréna környékén. A Dózsa György út és a Stefánia út szakaszos lezárása mellett több troli- és buszjárat útvonala is módosul.


Budapest ma és szombaton Metallica-üzemmódra vált: 17 órától késő estig szakaszos útlezárások jönnek a Puskás Aréna körül, cserébe sűrűbben jár az M2-es, az M4-es metró és az 1-es villamos.

A Puskás Arénában ma és szombaton este is koncertet rendeznek, a forgalmi változások és lezárások mindkét napon várhatóan 17 és 23 óra között érintik a stadion környékét.

A Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint 18 órától 23 óra 30 percig lezárják a Dózsa György utat a Thököly út és a Kerepesi út között, valamint a Verseny utcát.

A koncertek után, 22:30 és 23:30 között az Ifjúság útját a Dózsa György út és a Stefánia út között, valamint a Stefánia utat a Hungária körút és a Thököly út között zárják le.

A korlátozott parkolási lehetőségek miatt a BKK azt kéri, hogy a koncertekre érkezők a közösségi közlekedést részesítsék előnyben, elsősorban a sűrűbben induló 2-es és 4-es metró, valamint az 1-es villamos használatát.

A koncert után, illetve szombaton a koncert előtt is a megszokottnál sűrűbben indul a 2-es és a 4-es metró, valamint az 1-es villamos – közölte a Budapesti Közlekedési Központ. A Thököly úton közlekedő buszok mindegyike megáll 17 órától üzemzárásig a Reiner Frigyes park és a Thököly út/Stefánia út megállóhelyen.

A koncertek miatt 18 óra és üzemzárás között a 30-as autóbusz mindkét irányban a Thököly út–Dózsa György út útvonalon közlekedik, nem érintve a Verseny utcai megállót.

A 75-ös és a 77-es trolibuszra a Puskás Ferenc Stadionnál csak a Hungária körúton, a Kerepesi út előtti trolivégállomáson vagy a 901-es busz Óbuda irányú megállóhelyén lehet felszállni. Emellett a Stefánia út késő esti lezárása miatt 22:30-tól a 75-ös trolibusz a Thököly út–Hungária körút útvonalon, a 77-es trolibusz pedig az Egressy út és a Puskás Ferenc Stadion között a Hungária körúton közlekedik, mindkét járat kihagyja az Egressy út/Stefánia út és a Szobránc köz megállókat.

A stadionba a Dózsa György út és a Stefánia út felől lehet belépni. A helyszín gyalog nemcsak a Puskás Ferenc Stadion metróállomástól, hanem hasonló eljutási idővel a Keleti pályaudvartól, a Verseny utcán át is megközelíthető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Karácsony Gergely elárulta, mennyit keres a BKV egy filmforgatás miatti metrólezáráson
Karácsony Gergely főpolgármester beszélt a hétvégi 2-es metró lezárásának anyagi hátteréről, amit egy amerikai filmforgatás miatt rendeltek el. A BKV a plusz költségek megtérítésén felül keresi meg az összeget.


Két napra megáll a 2-es metró fél vonala egy hollywoodi akciófilm miatt – Karácsony Gergely szerint a BKV „nagyjából 50 millió forintot” keres rajta, de ha a budapestiek nem kérik, kész erről vitázni.

Nagyjából 50 millió forintot keres a BKV a Schwarzenegger-film forgatása miatti metróleálláson

– mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Népszava videójában.. A főpolgármester jelezte, hogy ha a budapestiek úgy érzik, ezt nem szeretnék, akkor lehet erről beszélgetni, de a magyar filmszakma versenyelőnye fontos szempont.

A produceri iroda a BKV összes plusz költségét finanszírozza, és a bevétel ezen felül keletkezik.

A korlátozás ezen a hétvégén, szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, ez idő alatt nem közlekedik az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.

A pótlóbuszra az Örs vezér terénél a Fehér úti autóbusz-végállomáson, illetve a Kerepesi út befelé vezető oldalán lehet felszállni. A járat a Deák Ferenc térről, a 9-es autóbusz Kőbánya irányú megállóhelyéről indul.

A lezárás oka, hogy egy amerikai akciófilm forog Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone szereplésével a Stadionok állomás alagúti részében. A filmforgatást a BKK szerint nem tudják a forgalomtól biztonságosan elválasztani, ezért van szükség a forgalom teljes leállítására az érintett szakaszon.

A főváros érvelése szerint a filmszakma támogatása gazdasági haszonnal jár, a mostani esetben a BKV bevétele a közösségi közlekedés finanszírozását segítheti. A Metróért Egyesület ugyanakkor a lezárás aránytalanságára hívta fel a figyelmet, mivel a korlátozás számos utast érint.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Ukrán kőszállító uszályból lett Budapest egyik legismertebb szórakozóhelye – új séta mutatja be az A38 kulisszatitkait
A résztvevők olyan közönség elől elzárt részeket is láthatnak, mint a backstage vagy a kapitányi híd, közben pedig rengeteg izgalmas és vicces sztori hangzik el a hajó múltjából. Mi is részt vettünk az Imagine Budapest új sétáján.


Az A38 Hajó a budapesti Duna-part egyik legikonikusabb, nemzetközileg is elismert kulturális központja. Rengeteg embernek van innen koncertélménye, azt viszont jóval kevesebben tudják, hogyan lett belőle szórakozóhely, és milyen élet zajlik itt a kulisszák mögött.

Ezekre a kérdésekre ad választ az Imagine Budapest új sétája, amelynek egyik első alkalmán mi is részt vettünk. A másfél óra során annyi érdekesség hangzott el, hogy egy cikkbe lehetetlen lenne mindent bezsúfolni, ezért inkább csak néhány kiragadott részletet mutatunk be.

Háromszáz elefánt is elférne a fedélzeten

Az A38 története valójában sokkal korábban kezdődött annál, hogy a hajó 2003-ban megnyitotta volna kapuit. Az ötletgazda és alapító, Bognár Attila a 90-es években a legendás Bahia üzletlánc és a hazai underground zenekarokat felkaroló Bahia Kiadó vezetője volt. Ezeket az előadókat (például az Európa Kiadót, a Balatont vagy Kamondy Ágnest) sűrűn meghívták Európa-szerte, ilyenkor pedig a vendéglátók feltették a kérdést: „Tök jó, hogy ti itt vagytok, de vissza tudtok minket hívni?”

Attila és társai ekkor kezdtek el gondolkodni egy olyan budapesti koncerthelyszínen, ahol a fellépésekkel nem zavarják a lakókat. A végső lökést 2000-ben egy párizsi utazás adta meg, amikor meghívást kaptak a Szajna partján álló Batofar koncerthajóra, amely eredetileg egy ír tengeri világítóhajó volt.

Bognárnak megtetszett a koncepció, a hazai bürokrácia viszont hozta a formáját – amikor a budapesti Városházán arról érdeklődött, hogyan lehetne egy hasonlót megvalósítani a Dunán, tömören csak annyit mondtak neki: „Sehogy.”

Az elutasítás ellenére a projekt elindult. Ebben kulcsszerepe volt Szabó Endrének, a Ganz Művek akkori műszaki igazgatójának, akit a szervezők látatlanban kerestek meg, ő pedig azonnal a kezdeményezés mellé állt.

A segítségével találták meg a megfelelő hajótestet: egy 1967-ben a Kijevi Lenin Hajógyárban épített, önjáró kőszállító uszályt, amelynek eredeti neve Tripolje volt. Az A38 elnevezés valójában a típust és a szériaszámot jelöli, az Artemovsk 38 rövidítése.

Az uszály átalakítása igazi mérnöki és dizájn-kihívást jelentett. Bognár Attila volt a kreatív motor, rajta kívül Patonai Péter bankár, valamint Váncza László és Mirtényi Miklós építészek közös munkájával valósult meg a terv. A hajótest oldalán eredetileg mind a négy tulajdonos keresztnevének kezdőbetűje (A, P, L, M) fel volt tüntetve hegesztett betűkkel, de kettőt ma már eltakar a hajóhoz utólag rögzített kiegészítő szennyvíztartály. A P-t és az A-t viszont azóta is látni lehet.

Az építkezés során a legnagyobb fejtörést a hangszigetelés okozta. Nemcsak azt kellett megoldani, hogy a benti koncertek hangja ne szűrődjön ki, hanem fordítva is: ha a felső étteremben valaki elhúz egy széket, vagy elmegy a hajó mellett egy nagyobb dunai jármű, a koncertterem közönsége abból semmit ne érezzen.

A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak bevonásával végül egy „ház a házban” szerkezetet hoztak létre: a belső és a külső doboz közé masszív rugókat és speciális hangszigetelő szivacsokat építettek be, amelyek elnyelik a Duna természetes ringását és a külső rezgéseket.

Az A38 eredeti hajóteste 85 méter hosszú, 18 méter széles és 1200 tonnát nyom. Ezt a gigantikus méretet a sétavezető, Czakó Zsófia azzal szemléltette, hogy a fedélzetre elvileg simán felférne 300 ázsiai elefánt (afrikai elefántból a nagyobb méretük miatt csak 200). Ha elefántok nem is, évente körülbelül félmillió látogató megfordul a fedélzeten, akik több mint 750 programon vehetnek részt.

A látogatószámmal arányosan nagy fogyasztás is jár: becslések szerint évente legalább félmillió liter sör fogy el a pultoknál. A hajó 30 köbméteres szennyvíztartálya a nagy forgalom miatt naponta félig megtelik, így a szippantós kocsinak majdnem minden nap meg kell látogatnia a kikötőt.

Bár az A38 hivatalosan állóhajó, a jogszabályok megkövetelik, hogy mindig legyen a fedélzetén két hivatásos matróz. Ők már a nyugdíjas éveikben járnak, de az életük közel sem eseménytelen: folyamatosan takarítják a Duna által hozott uszadékot, emellett a koncertteremben is ők raknak rendet a programok végén.

A legizgalmasabb feladatuk viszont az, amikor a hajónak el kell hagynia a megszokott kikötőjét. Tízévente egyszer ugyanis kötelező hatósági felülvizsgálatra viszik a révkomáromi hajógyárba, egy vontató- és egy tolóhajó segítségével.

A matrózok szerint ez a legszebb és legfeszültebb pillanat, amelyre hetekig készülnek, hiszen az összes rögzítőkötelet és a Petőfi híd mélyén fekvő hatalmas vasmacskákat is fel kell vonni a fedélzetre. A következő ilyen alkalom 2027 januárjában lesz.

Már meg se lepődnek, ha egy fellépő egyszínű M&M’s-t kér

Bár az A38 lassan 25 éve üzemel, a személyzet tagjai közül jó néhányan az első perctől itt dolgoznak. Jó példa erre Herr Krisztián, aki a nyitás óta ül rendületlenül az információs pultban. Bár eleinte az éjszakai műszakokat húzta, az évek során rájött, hogy a hosszú és egészséges élet titka a nappali munka, így azóta ő a hajó nappali arca és élő emlékezete.

Krisztián az évtizedek során számtalan világsztárt látott megfordulni a lépcsőkön. Elmesélte például, hogy meglepően sok hollywoodi híresség rendelkezik saját zenekarral, és közülük többen az A38-on is felléptek már.

Járt itt például Kiefer Sutherland a country-zenekarával, de a legnagyobb port Juliette Lewis és metalegyüttese, a Juliette and the Licks kavarta. A 90-es évek ikonikus, Oscar-jelölt színésznője – akit a nagyközönség decens filmekből vagy Brad Pitt egykori barátnőjeként ismerhetett – a színpadon teljesen kivetkőzött magából, és elképesztő energiájú, kőkemény rockkoncertet nyomott le a hajó gyomrában.

Ennél is emlékezetesebb sztori volt, amikor nagyjából 10-15 éve egy februári reggelen Krisztián jött nyitni a hajót, és egy alsógatyás férfi várta őt a bejárat előtt. Kiderült, hogy ő az aznapi fellépő, a Madball frontembere, de elhagyta a zenekarát.

Előző este ugyanis Bécsben léptek fel, majd a turnébuszban kissé nekivetkőzve pihenőre tértek, hajnali kettő környékén viszont a sofőr az autópályán, Győr mellett leállt tankolni. A frontember, Freddy ezalatt pont felébredt és elment könnyíteni magán, de erről nem szólt senkinek, ezért amikor a sofőr végzett a tankolással, simán elhajtott, ott hagyva az énekest egy szál alsónadrágban.

Ő viszont pánikolás helyett azonnal elkezdett stoppolni, és szinte abban a percben felvette egy kamionos, aki gyorsabban felhozta Budapestre, mint ahogy a többiek a kisbusszal ideértek. Krisztián ráadta a pulóverét, főzött neki egy teát, majd beültette az infópultba. Az aznap esti koncert pedig remekül sikerült.

A backstage világa a fellépők különféle, sokszor egészen abszurd kívánságairól is híres. Az A38 stábja már szinte meg sem lepődik az olyan kéréseken, mint a kizárólag vékony csíkokra vágott répa, vagy az egyszínű M&M’s drazsék. Utóbbi esetében a személyzet már rutinosan, kézzel válogatja szét a tálakat: ha a zenekar úgy kéri, az asztalra csak a barna, csak a piros vagy csak a zöld szemek kerülhetnek.

Van azonban egy olyan visszatérő kérés is, ami elsőre furcsának tűnhet, de a matrózok és tengerészek világában teljesen logikus: több külföldi zenekar kifejezetten kéri, hogy legyen elhelyezve egy Szent Miklós-kép a backstage-ben. Ő ugyanis többek között a hajósok védőszentje, így a babonásabb zenészek szeretik maguk mellett tudni a képét a Duna felett koncertezve.

Szirénázás és sűrű füst a backstage-ben

Az A38 belsejét járva lépten-nyomon a régi uszály újrahasznosított darabjaiba botlunk: Drabik István képzőművész a hajóról leesett fém- és vasmaradványokból készített szobrokat a fedélzetre és a backstage-be, az ajtókon kilincsek helyett 16 tonna teherbírású seklis csatok találhatók, Lois Viktor szobrászművész pedig az eredeti hajócsavarokból épített egy működő „propeller-hangszert”, amelynek meglehetősen meditatív – vagy egyesek szerint horrorfilmbe illő – hangját a mai napig előszeretettel szólaltatják meg.

A legnagyobb „játszótér” azonban a backstage-bárban található, ahol megőrizték a kőszállító uszály eredeti mechanikus vezérlőpultját. Ez az a monumentális pult, ahol a Titanic-szerű filmekből ismert karok és utasításjelző gépek találhatók, amelyekkel egykor a gépháznak üzenték: „Teljes gőz előre!”

A hajó technikusai a hosszú, eseménytelen órákban – például amikor egy-egy zenekar sokat késett a beállásról – elunva magukat úgy döntöttek, hogy egy kis saját szórakozást építenek a rendszerbe. A pultot titokban átkábelezték, és különféle meglepő effekteket varázsoltak mögé. Ha valaki ma a backstage-ben meghúzza a hatalmas főkapcsolót, és a gombokon beüti a megfelelő kombinációt, a pult nem a motort indítja be, hanem vad villogásba kezd, és vizet fröcsköl a gyanútlan bámészkodókra.

Eredetileg volt egy olyan gomb is, amely a hajó falán lévő régi fényjelző készüléket hozta működésbe: az elkezdett eszeveszetten szirénázni, villogni és sűrű füstöt okádni. Ezt a funkciót azonban a backstage-bár pultosa egy idő után inkább lekapcsoltatta.

Történt ugyanis, hogy az egyik buli végén a technikusok kicsit túlzásba vitték a füsteffektet, aminek köszönhetően a gyanútlan vendégek és a zenészek azt hitték, kigyulladt a hajó, és kisebb pánik tört ki a zárt térben.

Rengeteg hasonló sztori hangzott még el a sétán, ráadásul a századelő Budapestjéről, illetve a hajós életformáról is számos érdekességet megtudhattunk. Legközelebb július 11-én, majd augusztus 23-án indul egy napon belül több turnus is, további infók itt találhatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk