ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A friss anyaságról vallott Horváth Éva

Hogyan lehet megtalálni azt az egyensúlyt, amiben amellett, hogy szülővé válunk, mi magunk sem adjuk fel a vágyainkat és az igényeinket? Többek között erről beszélgetett Horváth Éva Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnővel a Sudocrem Anyakadémia friss vodcastjában.


Amikor egy új élet érkezik a családba, nem lehet teljesen úgy folytatni a mindennapokat, ahogyan azok előtte folytak. El kell fogadnunk, hogy a baba érkezésével mi is egy új életet kezdünk. Ennek ellenére nem mondhatunk le magunkról, illetve arról, hogy ne csak anyaként és apaként definiáljuk magunkat a jövőben. De hogyan lehet megtalálni azt az egyensúlyt, amiben amellett, hogy szülővé válunk, mi magunk sem adjuk fel a vágyainkat és az igényeinket? Hogyan maradhat egyszerre kiegyensúlyozott az anya, az apa és a baba is? Erről beszélgetett Horváth Éva Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnővel a Sudocrem Anyakadémia friss vodcastjában.

Senki sem születik anyának, az anyává válás egy folyamat

Negyedik trimeszternek is nevezik a közvetlenül a szülést követő időszakot. Ilyenkor az édesanyák (és persze az egész család) egy teljesen új helyzetbe csöppennek, mert már éppen megszokták azt az állapotot, amikor a magzat bennük fejlődik, most viszont új kérdések merülnek fel: Hogy leszek jó anya? Hogyan fogom rendben tartani a gyermekemet? Hogyan fogom etetni a kicsit? És, bár aztán lassan minden kitisztázódik, fontos leszögezni, hogy senki sem születik édesanyának, mert az anyává válás egy folyamat. Erre próbálja felhívni minden friss szülő figyelmét Gitidiszné Gyetván Krisztina, aki a vodcastban azt is elmesélte, hogy az első 40 nap valamiféle módosult tudatállapot az édesanyáknak, hiszen a test és az elme így tud erőn felül is felszabadítani energiákat ebben az időszakban, amit gyermekágynak nevezünk.

Elengedhetetlen egy kis lazítás a friss édesanyáknak

Horváth Éva szerencsés volt, hiszen számára inkább egy rózsaszín köd volt az első pár hét, de a szülésélmény, a családi környezet és még rengeteg dolog befolyásolhatja azt, hogy kinél hogyan csapódik le ez az időszak. A Sudocrem Anyakadémia vodcastjában kiderült, hogy a szakember szerint is nagyon fontos, hogy ne áldozza fel magát az édesanya, hanem a lehetőségekhez képest megtartsa a korábbi szokásait. Kell egy kis szünet, akár egy jó séta, egy fürdő, vagy csak úgy bambulni a világba. Mindegy, a lényeg, hogy az anyát kikapcsolja, és emiatt nem szabad lelkiismeretfurdalást érezni.

Hiszen akkor lesz jól a baba, ha az anyuka is kiegyensúlyozott és jól érzi magát a bőrében.

„Én toltam magammal Kristófot, mentünk a körmöshöz, mentem a fodrászhoz. Annyit kértem, hogy a kisbabához ne nyúljatok. Ő végig aludta az egészet, utána belenéztem a tükörbe és jól néztem ki, ő pedig nagyon jól érezte magát és rendben volt” – mesélte Éva annak kapcsán, hogy hogyan kapcsolt ki a szülés után.

Káros lehet, ha egy idealizált anyai képet hajszolunk

A beszélgetés során az is felmerült, hogy manapság az egyik legnagyobb problémát az az idealizált kép okozza az édesanyák fejében, amit látnak az online platformokon és akár a környezetükben is. Nem szabad egy tökéletes anyai megélést vágyni, a realitásban kell megtalálni azt, hogy hogyan érezzük magunkat jól a bőrünkben. És persze az információszerzés nagyon hasznos, de érdemes ezeket az információkat megszűrni. Hiszen amennyire jók például az online anyacsoportok, annyira károsak is tudnak lenni.

Teret kell adni az apai szerep kialakulásának

Mindemellett az édesapákról sem szabad megfeledkezni, hiszen ők is ugyanazokat a fokozatokat élik meg, mint az édesanyák, csak más módon. Az édesapák is próbálnak jelen lenni, ott vannak a párjuk, az újszülött mellett, de legtöbbször ez nem megy egyről a kettőre. Fontos, hogy az édesanya bízzon az apai megérzésekben, például amikor az apa megfogja a gyermeket, akkor nem kell beleszólni, hogy hogyan csinálja, magától fogja ő is érezni.

Az apák idővel megtalálják a szerepüket a családban és még az is lehet, hogy bizonyos helyzetekben az édesapa jobban meg tudja nyugtatni a babát, mint az édesanya.

„Volt olyan, amikor a páromat kértem, hogy segítsen megnyugtatni a kisfiunkat. Odatettem a vállára, elaludt rajta és borzasztó jó érzés volt neki, hogy így kapcsolódtak. Átadtam a fürdést is. És addig tudtam pihenni” – emlékszik vissza Évi.

A második gyereknél a rutin már rengeteget segít

A sok más téma mellett az is szóba került, hogy mi történik, ha testvér érkezik a családba. „Számunkra nagyon nehéz volt, hogy hogyan állunk a második fiunk születéséhez, mert egyikünknek sincs testvére. Nehéz volt az első időszak, ráadásul ekkor lett Kristóf nagyon apás is, amit én egy kicsit rosszul éltem meg. Most már persze már nagyon élvezzük, ahogyan együtt játszanak. De azért volt olyan az elején, hogy mondta Kristóf, hogy már elég volt a sok sírásból, vigyük vissza Alexet oda, ahonnan hoztuk. Mondtuk neki, hogy ez már nem így működik” – tette hozzá nevetve Éva. A szakember szerint is minden gyermek születése változást hoz. De azt is érdemes figyelembe venni, hogy az első gyerek után már sok minden rutinból megy.

Jó esetben már megalapozták a szeretetet, a biztonságérzetet, a biztonságos kötődést a nagyobbik gyerekkel, és akkor minden rendben lesz a testvér érkezése után is. Persze arra érdemes odafigyelni, hogy legyen olyan időszak az anyának, amikor az első gyerekkel tölt minőségi időt.

A vodcastban szó esett még arról is, hogy mikor engedjük be a szélesebb családi kört az újszülötthöz, hogy hogyan óvjuk meg a férfi-női intimitást a kapcsolatban, illetve, hogy milyen egy jól működő család ismérve. Az Anyakadémia egy olyan új felület, ahol olyan témák, kérdések - és persze megoldások - kerülnek fókuszba a Sudocrem szakmai partnere, a MAVE (Magyar Védőnők Egyesülete) védőnői és más szakemberek, valamint ismert édesanyák és édesapák bevonásával, amikről más helyeken legtöbbször szó sem esik. Itt viszont igen. Filter nélkül.

A teljes beszélgetést a www.anyakademia.hu oldalon lehet megnézni.


Advertisement
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk