Embertelen és egészségtelen 18 fokra korlátozni a hőfokot a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) szerint, ezért azt követelik Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy alaposan értékelje át az állami intézményekben kötelezően bevezetett hőmérsékletről szóló rendeletét.
Közleményükben azt írják, hogy ahol a MÁV alkalmazottai nehéz fizikai műszak végén tisztálkodnának, zuhanyoznának, a kellemetlenül hideg helyiségekben mostantól nem teszik. Vagy, ha mégis, akkor számolniuk kell a tömeges betegállománnyal a vasutasok körében.
„És gondoljunk azokra a vasutasokra is – folytatja az elnök – , akiknek munkaköréből adódóan időnként a szabadban kell tartózkodniuk akkor is, ha esik az eső vagy szakad a hó, s átfagyottan, agyonázottan meg sem tudnak melegedni a hűvös, 18 fokos állomásépületekben. Az átázott ruháik megszárítására pedig esély sem lesz”
– sorolja az új hőmérsékleti korlátozással kapcsolatos súlyos aggályokat Meleg János, a VSZ elnöke. Szerinte az irodákban dolgozó vasutasok sincsenek jobb helyzetben, hiszen közismert, milyen ártalmas hideg helyiségben ülni órákon keresztül. Az elnök szerint az említett, már most „borítékolható” rengeteg betegállomány, nemcsak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatónak is végtelenül hátrányos lesz.
Emlékeztetett arra is, hogy a jogszabályi rendelkezés szerint a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. A szakszervezet elnöke leszögezi, a 18 fokra korlátozott munkahelyi hőmérséklet e szabálynak nem felel meg.
A Vasutasok Szakszervezete ezért levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, sürgősen intézkedjen, kormánya vonja vissza a hőmérséklet-korlátozó, az állami munkahelyeken különösen szigorúan vett rendeletet, s a munkavállalók képviselőivel egyeztetve alakítsa ki az új, egészségre nem káros megoldást.
Embertelen és egészségtelen 18 fokra korlátozni a hőfokot a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) szerint, ezért azt követelik Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy alaposan értékelje át az állami intézményekben kötelezően bevezetett hőmérsékletről szóló rendeletét.
Közleményükben azt írják, hogy ahol a MÁV alkalmazottai nehéz fizikai műszak végén tisztálkodnának, zuhanyoznának, a kellemetlenül hideg helyiségekben mostantól nem teszik. Vagy, ha mégis, akkor számolniuk kell a tömeges betegállománnyal a vasutasok körében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fehér Ház szerint a közeljövőben nincs napirenden Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója, írja a BBC.
A héten Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter előkészítő megbeszélést tartott volna.
A Fehér Ház szerint a felek „eredményes” telefonbeszélgetést folytattak, ezért a személyes egyeztetés most nem „szükséges”. További részleteket a halasztás okáról nem közöltek.
Múlt csütörtökön Trump azt mondta, hogy két héten belül Budapesten tárgyalnának az ukrajnai háborúról. Hétfőn Trump a jelenlegi frontvonal mentén történő befagyasztást támogatta, a Donbászra utalva így fogalmazott: „Legyen elvágva úgy, ahogy van.”
Oroszország többször elutasította a jelenlegi érintkezési vonal befagyasztását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva csak „hosszú távú, fenntartható békében” érdekelt.
Közben európai országok Ukrajnával együtt egy 12 pontos béketerven dolgoznak. A javaslat tűzszünetet és a frontvonalak befagyasztását, a hadifoglyok és elhurcolt gyermekek cseréjét, biztonsági garanciákat, újjáépítési támogatást, valamint gyorsított uniós csatlakozást ír elő. A csomag az orosz szankciók fokozatos feloldásával számol, és a végrehajtást Donald Trump amerikai elnök vezette nemzetközi békebizottság felügyelné.
A mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon felszabadítása csak akkor történne meg, ha Moszkva részt vállalna Ukrajna háború utáni helyreállításában. A terv a tervezett budapesti békecsúcsra készült, és a jelenlegi frontvonalak mentén állítaná le a harcokat, amit Oroszország eddig elutasított. Az európai diplomaták a héten Washingtonban egyeztetnek az Egyesült Államokkal.
RTL: Egyáltalán nincs szabad időpont egész Budapesten felnőtt ultrahang vizsgálatra az online időpontfoglaló rendszerben
A telefonos tájékoztatás szerint legközelebb Tatán, december 9-én van hely. Márciustól a szakrendelőknek a szabad kapacitás 60 százalékát kell feltölteniük a rendszerbe.
Budapesten jelenleg nem lehet felnőtt ultrahangra online időpontot találni az állami intézményekben, tudta meg az RTL Híradó. Az Egészségablak telefonos ügyfélszolgálata ezt megerősítette.
A központi rendszerben most nincs feltöltött időpont, a fővárosban sehol sem. A tapasztalatok szerint ultrahangra különösen nehéz bejutni.
Végül csak Tatán, Budapesttől mintegy 70 kilométerre kínáltak helyet december 9-re: ott hasi, kismedencei és pajzsmirigy vizsgálat is elérhető.
Aki hamarabb szeretne bekerülni, a magánellátásban találhat időpontot: hasi ultrahangra akár két napon belül is foglalható vizsgálat, 32 ezer forintért.
Takács Péter egészségügyi államtitkár elmondta, a koronavírus-járvány óta a CT-, MR- és ultrahangvizsgálatoknál is hosszabbak a várakozási idők. Közlése szerint új ultrahangkészülékeket vásároltak, és 7,5 milliárd forint plusz forrást kaptak a szakrendelők a vizsgálatok bővítésére. Hangsúlyozta: a kórházak folyamatosan teszik közzé az új időpontokat, ezért arra kér mindenkit, hogy „csekkolják rendszeresen az Egészségablak applikációt”.
Március óta szabály írja elő, hogy a szakrendelők a szabad kapacitásaik 60 százalékát feltöltsék a digitális időpontfoglaló rendszerbe, a fennmaradó 40 százalékot kontrollra érkező páciensek számára tarthatják fenn.
Budapesten jelenleg nem lehet felnőtt ultrahangra online időpontot találni az állami intézményekben, tudta meg az RTL Híradó. Az Egészségablak telefonos ügyfélszolgálata ezt megerősítette.
A központi rendszerben most nincs feltöltött időpont, a fővárosban sehol sem. A tapasztalatok szerint ultrahangra különösen nehéz bejutni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Eurostat friss, korosztályos korrekciói szerint 2019–2024 között a KSH jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, miközben a hivatal október elején még kisebb kiigazításokról beszélt – írta a Válasz Online.
A legnagyobb ugrás a 0–17 éveseknél látszik. 2019-ben 11,5% helyett 18,0% lett a mutató, 2020-ban 9,5% helyett 20,9%. A további években az alulmérés mértéke 2021-ben +40,3%, 2022-ben +56,4%, 2023-ban +0,6%, 2024-ben +21,7%.
A KSH szeptember végén sajtótájékoztatón jelentette be a revíziót. Az országos jövedelmi szegénységi ráta 2018-ban +1,7 százalékponttal emelkedett, ami mintegy 150 ezer fővel növelte a szegénységben élők számát. 2019-ben +1,6, 2021-ben +1,4 százalékpont volt a változás.
Más korcsoportoknál ellenkező irányt mutattak az adatok. A 18–64 éveseknél és a 65 év felettieknél a KSH korábban a ténylegesnél magasabb rátákat közölt. Az időseknél 2019-ben a revízió 43,2%-kal csökkentette a szegények arányát.
Az Eurostat szerint a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége korábban is biztosított volt. A mostani módosítások oka módszertani probléma, nem pedig adatmanipuláció.
Kutatók már 2014-ben jelezték a gondot az EU‑SILC magyar jövedelmi statisztikáiban. Az uniós korrekciók viszont csak 2019-től léptek életbe, ami az idősorban törést okoz. A friss revíziók egyes korcsoportokban akkora változást hoztak, hogy a kutatók újabb kérdéseket tettek fel, és nem zárható ki további korrekció. Ezek a mutatók befolyásolhatják, hogy a döntéshozók a gyerekek vagy az idősek javára hoznak-e intézkedéseket.
Az Eurostat friss, korosztályos korrekciói szerint 2019–2024 között a KSH jelentősen alulmérte a gyerekszegénységi rátát, miközben a hivatal október elején még kisebb kiigazításokról beszélt – írta a Válasz Online.
A legnagyobb ugrás a 0–17 éveseknél látszik. 2019-ben 11,5% helyett 18,0% lett a mutató, 2020-ban 9,5% helyett 20,9%. A további években az alulmérés mértéke 2021-ben +40,3%, 2022-ben +56,4%, 2023-ban +0,6%, 2024-ben +21,7%.
A KSH szeptember végén sajtótájékoztatón jelentette be a revíziót. Az országos jövedelmi szegénységi ráta 2018-ban +1,7 százalékponttal emelkedett, ami mintegy 150 ezer fővel növelte a szegénységben élők számát. 2019-ben +1,6, 2021-ben +1,4 százalékpont volt a változás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mindenki tenni akart” - megszólalt a százhalombattai oltásban résztvevő egyik tűzoltó, aki szerint szabadnapos társaik is beálltak
A szervezet szerint több anyag esetében még hiányoznak az adatok, közben a MOL egysége váltásokban dolgozott, a beavatkozás több mint 13 óráig tartott. A tűz okát vizsgálják, a helyszín a finomító desztillációs üzeme volt.
A százhalombattai Dunai Finomító desztillációs üzemében lobbantak fel a lángok hétfő éjjel. A MOL délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzott: ez az a részleg, ahol a kőolajat forráspont szerint szétválasztják, majd a komponenseket továbbküldik feldolgozásra.
Elsőként a vállalat saját, speciális tűzoltóegysége érkezett a helyszínre. Az egység operatív vezetője, Szabó István az RTL Híradónak beszélt arról, hogy sok szabadnapos kolléga is beállt, így több mint 13 órán át, váltásokban dolgoztak. Rendszeresen gyakorolnak, mert ilyen környezetben másképp kell oltani: a kőolajat nagy nyomáson és hőfokon kezelik, és ha az anyag a szabad levegőre kerül, önmagától is meggyulladhat.
„Igazából nagyon nagy számban jelentek meg szabadnapos tűzoltó kollégák is kint a helyszínen, és számomra nagyon pozitív. Nagyon jó volt azt látni, hogy mindenki tenni akart, mindenki szerette volna, és ki is vette a részét ebből a beavatkozásból és így sokkal könnyebben tudtuk menedzselni ezt a beavatkozást.
Gyakrabban tudtuk váltani a tűzoltást végző kollégákat, pihentetni őket közben is, mivel ugye gyakorlatilag egy elhúzódó káresetről van szó, több mint 13 órán keresztül voltak kint voltunk kint a kollégákkal együtt” - mondta Szabó István.
A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint riasztó, ha egy ilyen üzem kigyullad, de a mostani mérések alapján a vizsgált komponenseknél nem találtak kimagasló egészségkárosító mennyiséget, a legtöbb szennyező alacsony koncentrációban volt. Ugyanakkor vannak anyagok – például rák kockázatú vegyületek vagy policiklusos aromás szénhidrogének –, amelyeket egyelőre nem mértek, ezért ezekről nincs adat. A szervezet azt is jelezte: tudomásuk szerint kicsivel több mint egy év alatt ez már a negyedik, olajszennyezéssel járó baleset a MOL-nál.
A baleset idején nagyjából húsz ember dolgozott az üzemben. Egy korábbi dolgozó az RTL Híradónak azt mondta: a folyamatirányítás számítógépes, ezért zavarok hiányában a területen általában nem tartózkodik senki, így nem történt sérülés. A tűz okát még vizsgálják.
Korábban is voltak fennakadások a finomítóban: júliusban sűrű füstöt észleltek egy technológiai berendezés hibája miatt, 2022 novemberében pedig egy nagy karbantartás utáni meghibásodás miatt csak hatvan százalékon működött az üzem, és a vállalat egy ideig nem szállított üzemanyagot mintegy 200 kisebb benzinkútra.
A százhalombattai Dunai Finomító desztillációs üzemében lobbantak fel a lángok hétfő éjjel. A MOL délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzott: ez az a részleg, ahol a kőolajat forráspont szerint szétválasztják, majd a komponenseket továbbküldik feldolgozásra.
Elsőként a vállalat saját, speciális tűzoltóegysége érkezett a helyszínre. Az egység operatív vezetője, Szabó István az RTL Híradónak beszélt arról, hogy sok szabadnapos kolléga is beállt, így több mint 13 órán át, váltásokban dolgoztak. Rendszeresen gyakorolnak, mert ilyen környezetben másképp kell oltani: a kőolajat nagy nyomáson és hőfokon kezelik, és ha az anyag a szabad levegőre kerül, önmagától is meggyulladhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
