Opel Frontera – teszteltük a kis akkus változatot, olyan szűk helyekre tudtam a tesztautóval beállni, hogy engem is meglepett
A Fronterát a kilencvenes évek elején mutatta be az Opel a Genfi Autószalonon. Rögtön kétféle karosszériával érkezett a modell: volt egy rövid tengelytávú, háromajtós Sport változat, illetve egy hosszabb, ötajtós kivitel is. A típust kifejezetten az európai piacra fejlesztették az Isuzuval közösen, és az angliai Lutonban gyártották. A Frontera azok közé az Opel-nevek közé tartozik, amelyeket sokan ma is azonnal felismernek. Akkoriban ez még nem a mai értelemben vett városi SUV volt, hanem egy valódi átmenet a terepjárók és a hétköznapokban is jól használható családi autók között. A második generáció 1998-ban érkezett, amit 2003-ig gyártottak. Viszont a név máig fennmaradt, amelyet az Opel új tulajdonosa, a Stellantis 2024-ben ismét leporolt, és új értelmezést adott neki.

Az új Frontera már a csoport új, „Smart Car” elektromos fókuszú platformjára épül, amely 48 voltos hibridként vagy tisztán elektromosként is elérhető. A Frontera ma a Mokka és a Grandland között helyezkedik el méret szempontjából, vagyis egy tudatosan belőtt, tömegpiacos családi SUV lett a 90-es évek népszerű terepjárójából.

Az új Opel Frontera 4,39 méter hosszú, tükrök nélkül1,80 méter széles, 1,66 méter magas, a tengelytávja pedig 2,67 méter. A városi forgalomban az autó külső méretei nagyon hálásak, ráadásul a dobozos, szögletes forma miatt, és - azért, mert nincsenek túlnyúlások - kifejezetten könnyű vele közlekedni és parkolni: olyan szűk helyekre tudtam a tesztautóval beállni, hogy engem is meglepett.

Viszont ezzel szemben kényelmes helyet biztosít négyfős utazásokhoz is. A csomagtartó alaphelyzetben 460 literes, ledöntött hátsó ülésekkel pedig 1600 literig bővíthető. Amikor a Frontera tesztet egyeztettük, lehetőségem volt akár a hibrid, akár az elektromos autót is elhozni, de mivel én szeretek tisztán elektromos autókkal járni a hétköznapokban a városban, ezért arra esett a választásom. Akkor még nem tudtam, hogy spontán mód pont arra a hétre szervezünk majd egy vidéki, családi utazást.

Szegedre mentünk, a Waze szerint 177 kilométer háztól a szállásig. Az út előtt egyeztettem az Opellel, hogy vajon kibírja-e ezt a távot négy utassal, és a csomagjainkkal.

A tesztautóban az alap 44 kWh-s aksi volt, amely egy 113 lóerős elektromos motort hajt. WLTP szerint 305 kilométer a hatótávolsága, szóval azt gondoltam simán veszi majd a távot az autó. Az indulásunk előtt, amikor hazaértem 270-re csökkent a megtehető távolság, szerintem ezért is javasolta az Opel PR menedzsere, hogy iktassunk majd be egy töltésnyi szünetet. Elindultunk, úgy terveztem, hogy egyhuzamban teljesítjük a távot. Már csak azért is, mert én úgy gondolom, ekkora távolságot ki kell bírnia egy autónak, ahhoz, hogy piacképes legyen. Az út során nagyon figyeltem a tempóra: 120 km/órás sebességgel indultunk az elején, ahogy fogyott a töltöttség 110-re lassítottam, de annál lassabban nem kellett mennem.

A Frontera egyszerű, digitális műszerfala kifejezetten jól jelzi, hogy melyik tempónál, mennyire optimális az autó fogyasztása, így igyekeztem mindig a normál fogyasztási tartományban autózni. A Frontera kijelzővilága nem látványos, inkább a használhatóságra megy rá. A vezető előtt egy 10 colos digitális műszeregység dolgozik, mellette pedig egy 10 colos központi érintőkijelző ül a műszerfal közepén. A rendszerhez vezeték nélküli Apple CarPlay és Android Auto, természetes hangvezérlés, valamint USB-C csatlakozás és vezeték nélküli telefontöltés is társul, miközben az Opel szándékosan megtartott néhány fizikai gombot a fontosabb funkciókhoz, hogy a kezelés ne csak modern, hanem menet közben is egyszerű maradjon.

A dízel vagy benzines autóval én mindig gyorsabb sebességgel közlekedek autópályán, elsőre fura is volt ez a visszafogottabb tempó, de idővel rájöttem ennek az andalgó sebességnek a szépségére, és arra is, hogy ezzel a tempóval is tudjuk abszolválni a távolságot. Beszélgettünk, szóláncoztunk a gyerekekkel és teljesen nyugodtan, normális vérnyomással megérkeztünk a Tisza-parti szállásunkhoz, úgy, hogy még 30-40 kilométer maradt is az akksiban. Hozzáteszem, hogy a lassú tempó mellett, a 14-15 fokos külső hőmérséklet miatt fűtés nélkül utaztunk. Persze nem volt melegünk a kocsiban, ezért mind a négyen kabátban, sálban ültük végig a távot. De ezen kívül semmi kompromisszumot nem igényelt tőlünk ez az utzás. Megékeztünk Szegedre, ott egyből feltettem töltőre a kocsit, így elegendő töltést kapott ahhoz, hogy a visszautat is megtegyük. A Fronterából van egy nagyobb aksis kivitel és egy hibrid változat is. Az Extended Range 54 kWh-s akksit kínál, szintén 113 lóerős teljesítménnyel. A hibrid hajtásláncnál egy 1,2 literes, 110 vagy 145 lóerős háromhengeres turbós benzines dolgozik együtt egy 21 kW-os villanymotorral és egy villamosított, duplakuplungos 6-fokozatú automataváltóval.

Egyébként a Frontera külseje kifejezetten vagány, a fekete betétek sokat dobnak az összképen. Az autó robusztusabb benyomást kelt, mint sok mai kis méretű SUV. Éppen ezért volt annyira meglepő, amikor kinyitottam az ajtót vagy a csomagtartót, mert alapvetően olyan érzésem volt, mintha az egész autó vékony, könnyen törhető lemezekből lenne. Olyannyira ez volt az érzésem, hogy be is tettem a gyerekeknek a masszívabb üléseiket, ugyanis azt éreztem biztonságosnak autópályán. A gyerekek már nagyok, ezért a nagy üléseket már ritkán használjuk, jellemzően külföldi utaknál. Az utastérben sem jobb az anyaghasználat, az ülések kemények, merevek, és feltűnően sok az olcsó műanyag a kocsiban. Ami elsőre nagyon meglepő volt, főleg úgy, hogy utána a Grandlandet is teszteltük, amely klasszisokkal masszívabb autó képét nyújtotta (De erről majd egy következő cikkben!).Az árak ismeretében már kevésbé meglepő, ahhoz, hogy például a hibrid változat 9 millió forint alatt maradjon az ár, muszáj spórolni alkatrészeken.

A Frontera jelenleg két felszereltségi szinten, Edition és GS kivitelben érhető el, akár hibrid, akár tisztán elektromos hajtással; a legolcsóbb változat a 110 lóerős, Hybrid verzió 8 590 000 forintos kedvezményes árral, míg a kínálat legdrágább darabja az 54 kWh-s Frontera Electric GS, amelynek kedvezményes ára 12 440 000 forint. A kínálat a kettő között a hibridek esetében 8,59–9,82 millió forint közé, az elektromosok pedig 10,74–12,44 millió forint közé esnek.

| Adat | Opel Frontera Electric 44 kWh |
| Hajtás | tisztán elektromos |
| Teljesítmény | 83 kW / 113 LE |
| Nyomaték | 124,5 Nm |
| Akkumulátor | 44 kWh |
| Széndioxid-kibocsátás | 0 g/km |
| Gyorsulás 0–100 km/h | 12,8 s |
| Végsebesség | kb. 142 km/h |
| WLTP vegyes energiafogyasztás | 18,1–18,2 kWh/100 km |
| WLTP-hatótáv | akár 305 km |
| Csomagtartó | 460–1600 liter |
| Saját tömeg | 1514 kg |
| A modell alapára | 10 740 000 Ft |
| A 44 kWh-s tesztautó ára | 10 740 000–11 540 000 Ft, felszereltségtől függően |



















