Putyin szteroidok hatására vált agresszívvá - állítja az egykori brit külügyminiszter, Lord Owen

Interjút adott a 24.hu-nak Nagy Gábor Bálint, akit korábban lemondásra szólított fel Magyar Péter hivatalba lépő miniszterelnök. A legfőbb ügyész beszélt arról, hogy miben más, mint elődje, Polt Péter, és szó esett a többi között arról, hogy voltak-e védett személyek az ügyészségen, és valóban felbátorodott-e a választás után az ügyészi szervezet, arról, hogy létezik-e Zsolti bácsi, a Dubajba menekített Matolcsy-vagyonról, valamint arról, hogy miként viszonyul az elszámoltatáshoz.

Magyar Péter lemondásra felszólító kérésével kapcsolatban Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész kifejtette, visszautasítja a felszólításban lévő implicit állítást.

– jelentette ki. Hozzátette, több évtizedes igazságszolgáltatási pályafutás után, szakmai tapasztalata alapján vállalta el a feladatot. Ennek megfelelően hosszú távra tervez, és mint mondta: „Szeretném a megkezdett szakmai munkát folytatni.”

Arra a kérdésre, hogy érti-e az elődjét, Polt Pétert ért kritikákat, úgy reagált, hogy ő a 2025 júniusában történt megválasztása óta eltelt időszakért tud felelősséget vállalni.

– szögezte le. Azt is állította, hogy nem érzett politikai nyomást a munkájára, az ügyészség és a kormányzat között szerinte csak egy törvényes kapcsolat van, amely a jogszabályok megfelelőségének jelzésére korlátozódik.

A magas szintű korrupciós ügyek hiányát firtató felvetésre, melyet Baka András volt főbíró is megfogalmazott, a legfőbb ügyész a büntetőjogi felelősségre vonás szigorú szabályaival érvelt. Úgy fogalmazott: „Minden bűncselekmény mögött van szabálytalanság, de nem minden szabálytalanság minősül bűncselekménynek.” Hangsúlyozta, hogy

Példaként hozta fel Völner Pál ügyét, akivel kapcsolatban kijelentette: „Nem gondolom, hogy megúszná. Ebben az esetben kétséget kizáró bizonyítékok vannak bűncselekmények elkövetésére.”

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a választás után az ügyészség hirtelen felbátorodott volna, Nagy Gábor Bálint azt mondta, a nyomozásokat nem a választási naptárhoz igazítják. Ezek az eljárások szerinte már régóta folyamatban voltak, és most jutottak el a látványos szakaszba. Ugyanakkor elismerte, hogy a megváltozott politikai helyzet segítheti a munkájukat.

A Balásy Gyula cégcsoportja körüli vizsgálatokról elárulta, az eljárás egy feljelentés nyomán indult, amely Magyar Péter Partizán-interjúja után érkezett. A nyomozás jelenleg felderítési szakaszban van. A legfőbb ügyész beszélt arról is, hogy a nagy ügyekben a gyanúsítottak között egy idő után versenyfutás indulhat az egyezségkötésért.

– magyarázta a vádalku magyar megfelelőjének logikáját.

A NER-es oligarchák vagyonkimentésével kapcsolatos hírekre úgy reagált, hogy a NAV pénzmosás elleni egységéhez érkeztek jelzések, és ezek alapján felderítési szakban lévő nyomozások indultak. A Matolcsy-klán Dubajba menekített vagyonával kapcsolatban magabiztosan nyilatkozott.

A legfőbb ügyész hozzátette, hogy egy Dubajba vitt Ferrarit is „meg fognak oldani”. Az MNB-ügyben folyó nyomozást azért vették át a nyomozó hatóságtól, mert nem kaptak tőlük megnyugtató válaszokat és jogilag értelmezhető tényállást. „És miután nem kaptak semmilyen, jogilag értelmezhető tényállást, ez egy olyan jelzés volt számukra, amire azt mondták, hogy itt valami nem stimmel” – indokolta a rendkívüli lépést. Azt is elmondta, hogy az ügyészség most már tervezi a konkrét eljárási cselekményeket.

A kiadatási egyezmény hiányával kapcsolatban megjegyezte, több mint 20 éves tapasztalata alapján „nincsen tökéletes bűncselekmény, és nincsen tökéletes elrejtőzés”.

Az ügy szerinte rendkívül szövevényes, és a nyomozás során folyamatosan újabb bűncselekményeket tártak fel. A „Zsolti bácsi” néven emlegetett személyről kijelentette: „Nem tudom, hogy ki az a Zsolti bácsi, azt sem tudjuk, hogy létezik-e.” Elmondása szerint a hatóságok alaposan utánajártak a szálnak, de eddig nem tudták megállapítani, hogy létező személyről van-e szó.

Az elszámoltatás kérdésével kapcsolatban ismét a büntetőjog szigorú kereteire hivatkozott. Szerinte felelősségre vonni csak konkrét, Btk.-ba ütköző cselekmény miatt lehet. „Hogyha valamire azt mondjuk, hogy szabálytalan vagy etikátlan volt, de nem ütközött egy Btk.-tényállásba, akkor az nem megúszás, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az aktuális Btk. szerint ez nem volt bűncselekmény” – magyarázta. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást egyértelműen támogatja, és mint mondta, ez már évek óta a szakmai álláspontja.

A Magyar Péterrel való találkozójáról elmondta, hangsúlyozta a leendő kormányfőnek, hogy az ügyészségnek ragaszkodnia kell a jogszabályokhoz. Arra a kérdésre, hogy tart-e attól, hogy erőből lemondatják, azt válaszolta: „Nem úgy születtem, hogy legfőbb ügyész szeretnék lenni.” Hozzátette, el tudja képzelni az életét másként is, de sajnálná, ha a megkezdett pozitív folyamatokat nem vihetné végig. A kinevezésével kapcsolatban azt mondta, őt is váratlanul érte a felkérés. „Erről nem engem kell megkérdezni, mert tényleg nem tudom, hogyan kerültem a képbe” – zárta az interjút.

Volt, aki az utolsó héten, a posztjaim hatására döntötte el, nem a kormánypártra fog szavazni – ezt Csipes Tamara mondta a Népszavának adott nagyinterjúban. A kétszeres olimpiai bajnok kajakozó, aki öt éve fogalmazott meg először nyíltan kormánykritikát, most részletesen beszélt a kiállásával járó félelmekről és a sportközegben tapasztalt reakciókról.

A kajakozó elmondta, hogy a nyílt véleménynyilvánítás közben komoly szorongásai voltak. A sportból élőként tartott attól, hogy egzisztenciálisan ellehetetlenítik.

– nyilatkozta a klasszis sportoló.

A sportoló elmondása szerint a közegében vegyesen fogadták a kiállását. Míg egyesek telefonon úgy köszöntötték, hogy „szia, te kis szabadságharcos”, addig volt olyan sportvezető is, aki negatív példaként említette őt egy sportolótársának. Csipes szerint a sporton belül sokan nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, és inkább elkezdték figyelmen kívül hagyni a közéleti megnyilvánulásait.

Azt is hangsúlyozta, hogy az olimpiai életjáradékát nem a mindenkori kormánytól, hanem az adófizetőktől kapja.

Csipes Tamara közéleti szerepvállalása nem most kezdődött, márciusban nagy vihart kavart, amikor élesen bírálta, hogy Rákay Philip felesége, Wieber Orsolya lovagkeresztet kapott. Akkor odáig ment, hogy felajánlotta, eladja saját állami kitüntetéseit, mert szerinte a díjakat sikerült „a nullára degradálni”. Később azt is kifejtette, hogy nem egy-egy díjjal van problémája, hanem a rendszer által felállított mércével.

A mostani interjúban Csipes a sportfinanszírozásról is kritikusan beszélt. Szerinte

„Ha még az edzőtábort sem tudja kifizetni a szövetség az egyik legeredményesebb sportágban, hova tűnik a pénz?” – tette fel a kérdést.

Az új kormány sportirányítási döntésével, a sport Belügyminisztérium alá sorolásával sem ért egyet. Ugyanakkor jelezte, hogy bizonyos feltételekkel szerepet vállalna az új kormány munkájában.

„Magamat és a pártot fogom szidni pénzért, hogy ne menjünk csődbe. Egy-két lábkép bele tud férni” – ezzel a leírással indított OnlyFans-oldalt Nagy Dávid, az MKKP volt listavezetője és lemondott pártigazgatója. A pártnak a korábbi hírek szerint 686 millió forintot kellett volna visszafizetnie, de a legfrissebb kampányelszámolásuk szerint a pontos összeg 643 853 143 forint, így a gyűjtési célt is erre módosították.

A profil indulásakor egy kép volt elérhető, az egy hónapos előfizetés 30 dollárba (körülbelül 9 ezer forintba), a három hónapos kedvezményes csomag pedig 81 dollárba (nagyjából 25 ezer forintba) került.

A szokatlan pénzgyűjtési akciót a Népszava vette észre.

A Magyar Államkincstár felszólítását követően 15 napjuk lesz a tartozás rendezésére. Nagy Dávid múlt szerdán azt közölte, hogy a felszólítást még nem kapták meg.

A pénzügyi nyomás személyi következményekkel is járt. Nagy Dávid már a választás éjszakáján jelezte, hogy lemond, ha a párt nem jut be a parlamentbe, és a kudarc után távozott is a pártigazgatói posztról.

Egy későbbi interjúban a párt stratégiai hibáiról is beszélt, szerinte rosszul mérték fel, hogy az embereknek már nem elég az „ne Orbán legyen a miniszterelnök” típusú üzenet.

A kampányhajrát külső konfliktusok is nehezítették, különösen a Tisza Párttal éleződött ki a viszony. Nagy Dávid élesen bírálta Magyar Pétert, amiért szerinte az folyamatosan ellenük uszít, miközben ők éppen a Tisza Pártot próbálták védeni a kormány háborús propagandájával szemben.

A külső támadások mellett a pártnak belső feszültségekkel is szembe kellett néznie, miután megjelent Mérő Vera „Ebek ura” című dokumentumfilmje. Ebben volt tagok pénzügyi visszaélésekkel és a belső demokrácia hiányával vádolták a pártvezetést, „megélhetési pártnak” nevezve a szervezetet. Nagy Dávid a filmet a fekete kampány csúcsra járatásának nevezte.

A párt adománygyűjtése a hatalmas összeghez képest lassan halad. Egy május eleji becslés szerint nagyjából 240 millió forintjuk lehetett, vagyis akkor még körülbelül 446 millió forint hiányzott a kasszából. A kampánypénzből finanszíroztak olyan költéseket is, mint egy ajkai kocsma felújítása 1,2 millió forintból, amelyet kampányközpontként és közösségi térként írtak le.

Amennyiben a párt nem tud fizetni, felszámolási eljárás is indulhat ellene. Ilyen esetben a vezető tisztségviselők, valamint a 90 listás és egyéni jelölt egyetemleges helytállási kötelezettsége is felmerülhet.

Kovács Gergely pártelnök ugyanakkor azt mondta, ha kell, „nulla pénzből” dolgoznak tovább.

A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézetek államosítását továbbra sem tartja jó ötletnek Kaáli-Nagy Géza, az 1992-ben alapított Kaáli Intézet létrehozója, akinek klinikáját 2019-ben vették állami kézbe. A visszavonult professzor az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az állam nem jó gazda, és pazarlás zajlik a rendszerben, amire két konkrét példát is említett.

Kaáli-Nagy állítása szerint látott olyan tanácsadói szerződést, amely egy orvosnak 100 millió forintot biztosított egy évre. Emellett szóba hozta Balásy Gyula cégét, a New Land Mediát is, amely szerinte szerződéses kapcsolatban állt az Országos Kórházi Főigazgatóság meddőségi ellátásért felelős igazgatóságával.

A professzor a kifizetésekkel kapcsolatban vizsgálatot sürgetett, és a kommunikációs célú költéseket feleslegesnek nevezte.

A Humánreprodukciós Igazgatóság idén februárban tette közzé először a magyarországi lombikklinikák sikerességi rátáját. A hivatalos jelentés szerint 2024-ben 26,4 százalékos sikerességi rátával dolgozott a 13 hazai intézmény, ami azt jelenti, hogy az elvégzett petefészek-stimulációkból ilyen arányban született gyerek. A 2024-ben kezelt 10 397 nő esetében összesen 3 089 gyermek jött világra.

Ezzel szemben Kaáli-Nagy Géza arról beszélt, hogy az egyes központok sikerességi mutatói a nyilvánosság számára nem elég átláthatók, így lehet, hogy Budapest vagy Győr sikeres, az országos átlag szerinte mégsem olyan kedvező, mint lehetne.

A meddőségi központokat 2019 karácsonya előtt kezdték el nagy léptékben államosítani, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz hat meddőségi magánklinikát, és ingyenessé teszi a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó gyógyszereket. 2022. július 1-jétől pedig törvény mondja ki, hogy csak állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon.

Kaáli-Nagy Géza az elmúlt években többször is bírálta a rendszert. Egy korábbi nyilatkozatában azt a kérdést tette fel, hogy hová tűnt a pénz és hol vannak a pluszban ígért gyerekek, bár azóta a HRI közzétette a 2024-es adatokat, a vita a rendszer hatékonyságáról folytatódik. Egy Rétvári Bencének írt nyílt levélben pedig az „iszonyú várólistákra” hívta fel a figyelmet.