Meghalt Mihail Gorbacsov

„A tiszás tömeg lényegesen nagyobb volt, én ezt egész bátrán ki merem jelenteni” – a március 15-i menetek után nemcsak a tereken, hanem a fejekben is zajlik a harc: kié a nagyobb, látványosabb tábor, és ez hogyan győzi meg a bizonytalanokat? A legfrissebb politikai eseményeket a Telex „2026” című keddi élő adásában elemezte Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője és Mizsur András, a portál újságírója.

„Tudom, hogy az elemzők óvatosak szoktak lenni, és Török Gábor is mondta, hogy mindkét tömeg nagy volt, én ebben nem óvatoskodnék” – jelentette ki. Mizsur András szerint „beszédes, hogy bevetik a Turisztikai Ügynökséget, hogy ők akkor majd hivatalosan megmondják, mennyien voltak, és akkor az lesz a szentírás”, utalva arra, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség mobilcella-adatokra hivatkozva közölt számokat. Róna úgy véli, erre azért volt szükség, mert a rendőrség nem vállalta a becslést.

„Akkor fognak hinni a győzelemben, ha sok embert látnak, jó közvélemény-kutatási adatot látnak, és azt hiszik, hogy sima ügy, győzni fogunk” – mondta Róna. Szerinte a bizonytalan szavazókra is hatással van a látvány.

– tette hozzá, megjegyezve, hogy a győzelmi várakozások aránya a Fidesz és a Tisza között már hibahatáron belül van.

A kampányüzenetekről Mizsur András azt mondta, Orbán Viktor március 15-én harciasabb, „ukránozós” beszédet mondott, míg országjárása kaposvári állomásán visszafogottabb volt. „Ez a visszafogottság szólhat azoknak is, akik nem döntötték el, hogy kire húzzák az ikszet” – vélte.

Egy kutatásukból kiderült, hogy „csak a választók egynegyede hiszi el, hogy ha a Tisza nyerne, az ország belépne a háborúba.”

Orbán Viktor hétfőn országjárásba kezdett. Róna szerint az első állomás jól alakult, mert elegen voltak és nem fütyülték ki. A szakértő szerint a sok helyszín fizikailag megterhelő, ami növeli a hibalehetőséget. „Tényleg nagyon odateszi magát, ez fizikailag is megterhelő, ilyenkor a hibának a kockázata is felmerül.” A miniszterelnök ugyanakkor tudatosan kerüli azokat a nagyvárosokat, mint Szeged, Nyíregyháza vagy Pécs, mert „oda már fölösleges – csak hogy Deák Dániel idézzem –, azok a városok már teljesen elúsztak a Fidesz számára.”

Szóba került a Tisza Párt menetén történt incidens is, ahol egy csoport ukrán zászlót próbált a tömegbe vinni. „Az a meglepő ebben az akcióban, hogy mennyire primitív. Ha ennyire fontos volt a Fidelitasnak, hogy csináljanak egy ilyen happeninget, akkor ezt miért nem tudták jobban álcázni?” – mondta Mizsur András.

„A láthatósági versenyben nagyon jól áll a Tisza, ez szerintem, ha semmi más nem történne, a Tisza erősödését vetítené elő” – mondta Róna Dániel, aki szerint a fideszesek kevésbé mozgósítottak. A Tisza-szavazók részvételi hajlandósága rendkívül magas. „Én közvélemény-kutatásokban ilyet még nem láttam, 95 százalék körül van azok aránya, akik azt mondják, hogy biztos elmennek szavazni.”

Róna szerint ez matematikailag kizárt, és meglepné, ha a részvétel 75 százalék fölé menne. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Fidesz belföldi szavazatszáma 2,5 millió alá csökken. Mizsur András szerint a hárommilliós szám inkább kommunikációs eszköz, de az, hogy Orbán ilyen magasra tette a lécet, azt mutatja, hogy ő is szoros versenyre számít.

A Tisza belső felmérései a korábbi Medián-kutatáshoz hasonlóan az eddigi legnagyobb előnyt mutatják a Tisza javára a Fidesszel szemben – jelentette ki Magyar Péter a 24.hu által is szemlézett, kedd délutáni Facebook-videójában. A Tisza elnöke szerint a március 15-i Nemzeti Meneten legalább háromszor annyian vettek részt, mint a Békemeneten, és úgy véli, „Orbán Viktor és a propagandája is már egyértelműen a vereségre készül”.

A március 15-i rendezvények résztvevőinek számáról rendszeresen vita alakul ki a politikai oldalak között, független, egységes becslések jellemzően nem állnak rendelkezésre. A kormányoldal által szervezett Békemenet és a Tisza Párt által meghirdetett Nemzeti Menet is ugyanazon a napon zajlott Budapesten.

Magyar Péter a videóban azzal vádolta a kormányt, hogy „felgyorsították a még megmaradt nemzeti vagyon kiárusítását”. Példaként említette, hogy a Belügyminisztérium épülete után a Pénzügyminisztérium épületét is árulja az állam, mintegy 35 milliárd forintért. A Belügyminisztérium belvárosi ingatlanegyüttesét tavaly ősszel 50,8 milliárd forintért értékesítette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Magyar ezzel kapcsolatban kijelentette: „A Tisza-kormány ezeket az eladásokat semmissé fogja nyilvánítani, és minden résztvevőt bíróság elé állít”.

A politikus kitért a pártja menetén történt, általa provokációnak nevezett esetre is, amikor egy csoport ukrán zászlót feszített ki a tömegben. Az akcióval kapcsolatban úgy fogalmazott: „kiderült, hogy a bátor miniszterelnök kiskorú fiatalokkal intéztette a piszkos melót.” Szerinte az akcióban részt vevő fiatalok a Fidelitas budapesti elnökével fotózkodtak, ezért hozzátette: „megint kiderült, hogy könnyebb utolérni a hazug Orbán Viktort, mint a sánta kutyát”. A kormányközeli sajtóban visszatérő narratíva, hogy Magyar Péter kapcsolatban áll ukrán körökkel.

A Tisza elnöke Toroczkai Lászlóról, a Mi Hazánk elnökéről is szót ejtett, aki szerinte azt a feladatot kapta Orbán Viktortól, hogy elbizonytalanítsa a kormányváltást akarókat. Toroczkainak azt üzente, hogy a vele szemben megfogalmazott vádakból semmi sem igaz. Videója végén Magyar Péter arra kért mindenkit, hogy ne üljenek fel semmilyen provokációnak, és fokozott aktivitásra buzdította a támogatóit.

Technikai és pénzügyi segítséget ajánlott fel az Európai Unió Ukrajnának a Barátság kőolajvezeték helyreállítására, amit Kijev el is fogadott. A lépés azonban jóval túlmutat a puszta javítási munkákon: a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcson élesítheti a magyar–szlovák–ukrán vitát, amelynek tétje, hogy mikor és milyen feltételekkel indulhat újra az orosz olaj tranzitja Európa felé.

Levelében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról tájékoztatta az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy

A probléma gyökere, hogy a január 27-i orosz támadásban megrongálódott brodi szivattyútelep nélkül műszakilag lehetetlen fenntartani a szükséges üzemi nyomást.

– írta az ukrán elnök. Hozzátette, egy alternatív műszaki megoldáson is dolgoznak, és a kapacitás helyreállítását másfél hónapon belülre becsülik. „Ez biztosítja majd az áramlás teljes helyreállítását, természetesen feltéve, hogy Oroszország nem hajt végre további támadásokat” – közölte Zelenszkij, aki szerint a sérült olajtartályt már nem lehet helyreállítani, ezért hosszú távon földalatti tárolóinfrastruktúra kiépítését fontolgatják.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke közös levelükben hangsúlyozták,

A helyreállításhoz szükséges gyorssegélyt „európai forrásokból” finanszírozzák.

Az ügy várhatóan a csütörtöki uniós csúcstalálkozón is napirendre kerül, amelyen Orbán Viktor is részt vesz. Ez lesz az első csúcs a magyar, szlovák és ukrán kormány vitájának kirobbanása óta. A feszültséget jelzi, hogy Magyarország a Barátság-vezeték leállása miatt blokkol egy korábban már egyhangúlag jóváhagyott, 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára. Bár a hitelt 24 ország adná össze, a közös uniós költségvetés garanciájához a magyar kormány beleegyezése is kell. A vita eszkalációjaként Szlovákia februárban átmenetileg leállította a vészhelyzeti áramellátást Ukrajna felé.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden arról beszélt, április 15-én terjesztik elő Brüsszelben azt a jogszabályt, amely kitiltaná az orosz kőolajat az európai piacról. A cél az orosz olaj legkésőbb 2027 végi kivezetése. Az orosz földgázról szóló hasonló döntést az Európai Parlament és a Tanács már elfogadta, a tagállamoknak pedig nemzeti terveket kell készíteniük az ellátásuk diverzifikálására.

Via Telex

„Érdemi esélye van annak is, hogy nem lesz senkinek egyedül többsége” – írta kedden Török Gábor politikai elemző, aki szerint

A politológus a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében az elmúlt hetek történései és nem történései miatt módosította korábbi tippjeit a 2026-os választás lehetséges kimenetelére. Február végén még arról beszélt, hogy ha a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt mutató mérése nem téved, akkor a választás eldőlt – emlékeztetett a 24.hu.

Török most azzal árnyalta a képet, hogy a kutatások módszertani problémák miatt „alulmérhetik” a Fideszt.

– fogalmazott, majd hozzátette: „Ezért látom esélyét annak, hogy az állás a valóságban szorosabb annál, mint amit az adatok mutatnak.”

Az elemző szerint éppen egy ilyen szoros pártlistás verseny esetén „a választás végeredményét az egyéni mandátumok billenthetik el”, ahol a körzetek egy részében néhány száz vagy ezer szavazat dönthet. „Szorosabb országos verseny esetén még a pártlistás végeredmény ismeretében is bizonytalan lehet, hogy ki nyerhet a kormányalakításhoz elegendő egyéni mandátumot” – szögezte le. A kampányidőszak rövidsége miatt ugyanakkor már kevés esélyt lát a dinamika jelentős megfordulására.

Török Gábor a lehetséges kimenetelek valószínűségeit is számszerűsítette:

• Fidesz-kétharmad: 1%;
• Fidesz, sima többség: 40%;
• nincs többség: 12%;
• Tisza, sima többség: 44%;
• Tisza-kétharmad: 3%.

Összegzésként megállapította: „nem jelenthető ki, hogy bármelyik sokkal esélyesebb lenne, de az elmúlt időszak eseményei a korábbiakhoz képest egyértelműen a Tisza esélyeit növelték”.

A 2026. április 12-i országgyűlési választás előtt, bár a Medián februárban nagy, 20 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében, más kutatások, mint a Publicus vagy az Iránytű Intézet felmérései is a Tisza Párt vezetését mutatják, de kisebb különbséggel, ami alátámasztja a bizonytalanságról szóló elemzői véleményt. A magyar választási rendszerben a 199 parlamenti képviselőből 106-ot egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak, ezért szoros listás eredmény esetén az egyéni körzetek kimenetele dönt a kormánytöbbségről. Ezt a bizonytalanságot modellezik a nyilvánosan elérhető mandátumkalkulátorok is, amelyek szerint kis elmozdulások is átbillenthetik a többséget. A Fidesz kampányának központi üzenete a „háború vagy béke” kérdése, míg a Tisza Párt programalapú kormányváltást ígér, többek között az euró bevezetésének előkészítésével, a költségvetési hiány leszorításával és a korrupció elleni fellépéssel.