MÚLT

Krúdy az Ó utcai bordélyház törzsvendége volt, a madame miatta ugrott le az emeletről

A Kakasos házba járt Ady és Jókai is, amelyet azért hívtak így, mert a baromifudvar kakasait a törzsvendégeiről nevezte el a kuplerájt vezető nő.

Tóth Noémi, fotó: Fortepan/Makovecz Benjamin - szmo.hu
2023. szeptember 15.

A 20. század eleji lapok csak bűnös utcának hívták a város legrövidebb nevű utcáját, az Ó utcát. Amit először Neu Gasse-nak hívtak, de amikor megépült a mai Zichy Jenő utca 1786-ban, akkor már átnevezték Alt Gasse-nak, és az 1800-as évek névmagyarosítási hulláma alatt lett Ó utca. Az sem mentette meg a hírnevétől, hogy a 3. szám alatt lakott Zwack József likőrmágnás, kicsit odébb pedig három szerkesztőségben is serényen folyt az értelmiségi munka (a 12. szám alatt az Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., a 16-ban Barta Mór és Guth Jenő nyomdájában készültek a könyvek, a 17. szám alatt pedig a Magyar Estilap írói és szerkesztői dolgoztak).

Azonban a bűn forrása a 29. házszámban volt keresendő, az akkoriban Kakasos háznak hívott kuplerájban. A hírhedt helyet Marinovics Jolán vezette, aki meglepően kulturált hölgy volt. A kakasos becenév úgy ragadt az örömtanyára, hogy a ház baromfiudvarában tartott kakasokat a főnökasszony a számára legkedvesebb vendégeiről nevezte el. Az udvarlásra utaló ’kakaskodik’ ige pedig ennek nyomán ivódott bele a köznyelvbe.

A madame-ról Krúdy Gyula több művében is megemlékezett Johanna, Steinné és Jánoska néven is, az Ady Endre éjszakái című dokumentumregényében viszont a valódi nevén említi: ,,A legszenvedélyesebb hitvitázók is csak akkor nyitották ki a házában a szájukat, ha erre Jolántól engedelmet kaptak. Jolán még abban a világban tanulta megbecsülni a sajtót, amikor a hírlapíró urak (különösen azok, akik a rendőrségi hírek után jártak) a policájjal mindenféle intimebb dolgokat is elintéztek. (…) Hősünknek szabad bejárása volt a ház összes szobáiba, mert udvarias, finomkodó szóval kedvében tudott járni Jolán asszonynak, aki semmit sem becsült olyan nagyra egy férfiben, mint a jó modort. (»Pénze, egy hordárnak is lehet – ha nyer a lóversenyen –, de jó nevelése csak az íróembernek van« – mondogatta a különös asszonyság.)”

Igen ám, de honnan ismerte ilyen jól Krúdy ezt a hölgyet, akit beszédesen, utalva a törzsgárdára, a sajtó öreganyjának is neveztek? Természetesen onnan, hogy törzsvendég volt nála, ahogyan sok szakmabeli kollégája is, például Ady Endre és Révész Béla.

Benézett sokszor az idős Jókai Mór is, akiről portré is lógott az egyik falon, bár állítólag csak a jó koszt miatt – és inkább örökbe akarta fogadni a fiatal lánykákat, mintsem hogy mást kezdett volna velük.

Valóban a remek konyhájáról is ismert volt a Kakasos, nem csak az örömlányairól. Éjjel-nappal főttek a finom étkek a tűzön.

Krúdy amúgy a mai Zichy Jenő utcában vette ki első pesti lakását, de egy ideig lakott a Kakasos házban is, és jó barátságot ápolt Jolánnal (a leírások szerint azért némi „extrával”), nem beszélve arról, hogy mennyi ihletet gyűjtött a regényeihez az ott zajló események hatására. Sajnos azonban Jolán többet érzett barátságnál, sőt, őrülten belehabarodott az íróba, és amikor az nem viszonozta szerelmét, kiugrott az emeleti gangról, de szerencsére túlélte. Krúdy ugyanis köztudottan egy másik luxusbordély tulajdonosnőjéhez, a szemtelenül fiatal Pilisy Rózához vonzódott.

Akkortájt, 1867-től egészen 1926-ig egyébként legálisan, intézményesített keretek között működhettek Budapesten a bordélyházak – akadt is belőlük bőséggel. Az 1867-es rendelet olyan szigorú előírásokat tartalmazott a bordélyok működéséről, mint például, hogy a tulajdonosnő nem lehet 30, a kéjnő pedig 17 év alatti, és utóbbiaktól megkövetelték az egészségügyi tanúsítványt, négynaponkénti vizsgálattal. Ez a megengedő törvénykezés azért szűnt meg, mert a prostitúciót nem sikerült bordélyházi keretek közé terelni. A prostitúciót 1926-ban országos hatállyal kezdték szabályozni, amelynek egyik következménye a bordélyházak felszámolása lett. De az Ó utcai falak ma is őrzik a pajzán históriáikat, amelyeket az irodalom sem hagy feledésbe merülni.

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Kapcsolódó

Rengeteg perverz szexpletyka övezte Mária Teréziát

A királynét hírbe hozták magyar testőrökkel, sőt még egy lóval is, miközben aktokat hamisított róla egy másik uralkodó. Pedig hű katolikusként 16 gyereket szült férjének, akit rajongva imádott.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Egy bátor demonstráló öngyilkos célja, hogy végezzen magával, a bátortalan csupán kivégezteti magát” – így látja a volt túsztárgyaló az esztergomi tragédiát

Végh József szerint sem az erkölcsi, sem az anyagi megbecsülése nincsen rendben a rendőröknek.

KÉK HÍREK

A Viszkis szomszédságában lakott az esztergomi robbantó: „A faszi nem volt egyszerű gyerek”

Ambrus Attila szerint komoly gondjai voltak J. László-nak. A robbantás idején nem volt otthon, de apósa szerint remegtek az otthonuk ablakai a detonációtól.

KÉK HÍREK

Megrázó részleteket árult el a TEK főigazgatója az esztergomi robbantásról

Hajdu János sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a férfi egy flexszel vágott bele a gázpalackba, ez okozta a robbanást. Az ajtóban álló TEK-esek nyolc-tíz métert repültek a detonáció erejétől.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

40 évig élt teljes elszigeteltségben egy család a szibériai vadonban, még a világháborúról sem tudtak

Karp Likov 1936-ban menekült be a vadonba feleségével és két gyerekével, miután a kommunisták lelőtték a testvérét. 1978-ban bukkantak csak rájuk ásványkincsek után kutató geológusok, ez azonban meg is pecsételte az addig teljes elszigeteltségben élő család sorsát.

Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. augusztus 21.

Nem tudott a második világháborúról, sem a holdraszállásról, és nem ismerte a televíziót sem az a család, akik negyven évig éltek elszigetelve a szibériai vadonban. A Likov-familliára a '70-es évek végén bukkantak rá, és az egyetlen életben maradt tagjuk ma is a vadonban él egy kunyhóban.

Cut off from all human contact, the Lykov family were completely unaware of the Second World War, the Moon landings, TV and modern medicine - one of them went on to continue living in the Siberian wildernesshttps://t.co/Fp1YBHPu8M pic.twitter.com/rPDy5Lbrkv— Daily Star (@dailystar) August 20, 2023

1978-ban geológusok egy csoportja ásványkincs-lelőhelyek után kutatott Szibériában, amikor a helikopter pilótája kiszúrt egy tisztást az erdőben, amely valamiféle emberi településnek tűnt. A kutatókat azért érte váratlanul a felfedezés, mert

az 1600 méteres magasságon fekvő kunyhó több mint 280 kilométerre feküdt a legközelebbi településtől, mélyen a kegyetlen szibériai vadonban. A szovjet hatóságok szerint ráadásul a terület hivatalosan lakatlan volt.

A kutatók úgy döntöttek, hogy visszatérnek a magasból felfedezett kunyhóhoz. Amikor odaértek a tisztáshoz a rozoga épület ajtaja kinyílt és egy idős férfi tűnt fel. Galina Piszmenszkaja geológus, aki később a család krónikása lett, úgy emlékezett vissza: üdvözölték a férfit, és elmondták, hogy látogatóba jöttek. Az öreg egy ideig habozott majd azt felelte:

„Ha már ilyen messzire eljöttek, akkor bejöhetnek”.

Piszmenszkaja beszámolója szerint a családtagok kezdetben ijedtnek tűntek, de miután megkínálták őket kenyérrel és lekvárral, beszédesebbé váltak, így lassan fény derült a történetükre is.

Kiderült, hogy a férfit Karp Likovnak hívják és egy ortodox felekezet, az úgynevezett óhitűek közé tartozik. A fundamentalista csoport tagjait már évszázadok óta üldözték Oroszországban, sokan a távoli keleten kerestek menedéket. A bolsevikok hatalomra jutásával azonban a helyzetük még rosszabb lett.

Miután 1936-ban Karp testvérét lelőtték a kommunisták, a férfi úgy döntött, hogy feleségével, Akulinával, és két gyerekükkel, Savinnal és Nataliával a vadonba menekülnek.

Az évek során egyre mélyebbre és mélyebbre húzódtak az erdőbe, és több kunyhót is építettek maguknak. A párnak még két gyereke született a vadonban: Dmitrij 1940-ben és Agafia 1943-ban.

A gyerekek tisztában voltak vele, hogy léteznek városok, ahol sok ember él együtt, illetve, hogy Oroszországon kívül más országok is vannak. Ezek a fogalmak azonban a két fiatalabb gyerek számára semmit nem jelentettek: ők a családtagjaikon kívül addig egyetlen más emberrel sem találkoztak.

A család étrendje nagyon szegényes volt, és egy-egy keményebb télen még a cipőjük talpát is megették. Az anya 1961-ben éhen is halt.

A tudósoknak végül sikerült rávenniük Likovékat, hogy látogassanak el a táborukba, ahol találkozhattak a modern élet „csodáival”. Sajnos azonban ez meg is pecsételte az addig teljes elszigeteltségben élő család sorsát.

Savin és Natalia 1981-ben a szegényes étrendjük miatt kialakult veseelégtelenségben halt meg, Dmitrij pedig az új barátaitól elkapott tüdőgyulladás miatt vesztette életét.

Ezután a kutatók próbáltak rábeszélni Karpot és egyetlen életben maradt gyerekét, Agafiát, hogy hagyják el a vadont, ők azonban hallani sem akartak erről. A családfő végül 1988. február 16-án halt meg, Agafia azonban a mai napig a vadonban él.

(Forrás: DailyStar)

Kapcsolódó

400 kiló csontot találtak egy szibériai horrorbarlangban

A tudósok azt is megállapították, milyen ragadozó lehet a felelős a nemrég fellelt hatalmas kupac maradványért. A megoldásért a régmúltba kell visszamenni.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A pasi, akire ránézünk és röhögnünk kell: 73 éves lett Bill Murray, itt vannak a legviccesebb pillanatai

Szeptember 21-én tölti be a 73-at Hollywood magánéletben is legmókásabb csodabogara, aki mindig meg tud minket lepni.

KÉK HÍREK

Pokollá tette öt kisgyereke életét, most elítélték a dunaalmási nőt

Volt olyan, hogy a nő egész nap csak ivott. A gyerekeknek nem főzött, a lakást nem takarította és élelmiszert sem vásárolt.

KULT

Megrázó fotók a World Press Photo kiállításon, mutatjuk a díjnyertes alkotásokat

Haldokló állapotos nő, éhező gyerekek és kiszáradt földek fotói mesélnek a világ borzalmairól.

MÚLT

Egy fotó deríthet fényt Amelia Earhart 86 évvel ezelőtti eltűnésére

Tizennégy évvel ezelőtti fényképen szerepelhet véletlenül az eltűnt repülőgép egy darabja. A fotó azon a környéken készült, ahol a legendás pilótanő repülője az óceánba zuhanhatott.

Fotó: Topical Press Agency/Getty Images - szmo.hu
2023. szeptember 03.

Újabb nyomra bukkanhattak a 86 évvel ezelőtt eltűnt Amelia Earhart repülőgépének keresése közben, írja a New York Post. Egy Új-Zéland és Hawaii közötti atollnál fotóztak le még 2009-ben egy víz alá süllyedt motorburkolatot, ami feltételezések szerint a szerencsétlenül járt női pilóta repülőgépének alkatrésze lehet.

„A fényképen látható tárgy egy Lockheed Electra motorburkolatnak tűnik”

– mondta a felvételről Ric Gillespie. A repülésügyi szakértő csoportja 1988 óta próbálja kideríteni, mi történhetett Amelia Earharttal és navigátorával, Fred Noonannel. A páros 1937. június 1-jén indult útnak Floridából, hogy körberepüljék a Földet, de egy hónappal később, július 2-án adtak magukról utoljára életjelet. Épp azt a A Nikumaroro-szigetet tartják a repülőgép legvalószínűbb földet érési helyének, ahol a fotó az alkatrészről készült tizennégy évvel ezelőtt.

A motorburkolathoz és a légcsavar tengelyéhez hasonlóságot csak évekkel később vették észre, és a pontos helyet sem jegyezték fel akkoriban, ami azt jelentette, hogy a tárgy újbóli lokalizálására tett kísérletek sikertelenek voltak - tette hozzá Gillespie.

Ha a vizsgálatok során kiderül, hogy a motorburkolat Earhart kétmotoros Lockheed 10E Special Electra modelljéről származik, az nem magyarázná meg, miért zuhant a gép az óceánba, de eloszlatná az elméletét, miszerint Earhart és Noonan a szigetnél sikeresen leszállt és ott haltak meg végül.

Egy évvel az eltűnésük után Nagy-Britannia gyarmatosította a szigetet, és az oda érkezők arról számoltak be, hogy repülőgépek darabjait, 1930-as évekbeli üvegpalackokat és csontokat láttak egy tábortűz maradványai mellett, amelyek a kutatók szerint egy Earharthoz hasonló testalkatú nőtől származhattak, írja a National Geographic.

Azonban soha nem találtak olyan kézzelfogható bizonyítékot, mely megerősítette volna, hogy a duó sikeresen leszállt a lakatlan atollon. A hivatalos amerikai álláspont szerint a gépből kifogyott az üzemanyag útban a Howland-sziget felé, és az óceánba zuhant.

Kapcsolódó

Beazonosíthatták a 9 éve eltűnt maláj utasszállító pontos helyét

A Malaysia Airlines Kuala Lumpur és Peking között közlekedő MH370-es járata 2014. március 8-án hajnalban tűnt el. A szakértők most egy úttörő rádiótechnológia segítségével határozhatták meg a roncsok helyét.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Az elszakadás a megoldás? Megnéztük az Aranyéveink – Végül újrakezdjük? című filmet

Bár nem mondható remekműnek a film, arra kétségtelenül jó, hogy az ember elgondolkozzon arról, hogyan érdemes élni, és hogyan nem.

KÖZÖSSÉG

Zente videóban köszönte meg, hogy több mint kétezren adták Olivérnek és neki adójuk 1 százalékát, ez fejenként 7 millió forint a gyerekek fejlesztésére

2113-an ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát a gyermekek megsegítésére. Ennyi pénz lehetővé teszi a gyermekek mindenre kiterjedő fejlesztését.

KÉK HÍREK

Kiderült, ki volt az esztergomi robbantó: a zsidóktól a magyar kormány tagjaiig mindenkit gyűlölt a férfi

A kigyúrt J. László korábban masszőrként dolgozott. Becsületsértés miatt körözte a rendőrség.

MÚLT

„A galamboknak is köszönhetjük, hogy nem náci zászló leng ma is az utcán”

Ősi háziállatok, háborús hősök is voltak a galambok, mielőtt a városi emberek miatt elkényelmesedtek. Kalandos múltjukról és a velük kapcsolatos tévhitekről mesélt nekünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.

Tóth Noémi, fotó: Bajor Zoltán - mme.hu - szmo.hu
2023. augusztus 29.

Közöny vagy utálat – nagyjából ezen a skálán mérhető a belvárosiak viszonyulása a galambokhoz. Orbán Zoltán, az MME szóvivője és a Madártávlat magazin főszerkesztője szerint „mi vagyunk az első generáció, amelyik elfelejtette, hogy mi mindent köszönhetünk a galamboknak”. Nem véletlen, hogy annak idején sorra kapták a legmagasabb állami kitüntetést a galambok, sőt, egyes példányok rendes katonai temetést is kaptak, miután az első és második világháborúban is sorsdöntő hírszerzőként használták őket a lábukra erősített üzenetekkel.

A szóvivő felelevenítette, hogy „a belvárosi köztereken sétáló galambok (kivéve az örvös galambot és a balkáni gerlét) tulajdonképpen magára hagyott háziállatok, a házi galamb visszavadult, parlagi galambnak hívott állományának képviselői.

„Már az ősember is fogyaszthatta a közös barlangszállás bejáratában fészkelő szirti galambot, amely egyike lehetett az elsők között háziasított állatoknak” – mesélte Zoltán, hozzátéve, hogy a szirti/házi galamb számunkra legfontosabb tulajdonsága a rendkívüli területhűsége, magától soha nem távolodik el a fészkétől néhány kilométeren túlra. Ha mégis elviszik onnan (mint egykor a kémek és katonák hírvivőiként bevetett, vagy napjainkban is a galamb-röpversenyek madarait), sok ezer kilométer távolságról is napok alatt visszatérnek oda.

A házi galamb tehát az emberi civilizációval, kiemelten az út- és településhálózat fejlődésével, jelentős mértékben a Római Birodalommal kezdhetett terjeszkedni Európában és Magyarországon, majd folytatta sikertörténetét a középkortól napjainkig. Az országon belüli állományalakulás is emberi tényező, például a galambtartók társadalmi mozgásának függvénye volt. Például az ipari forradalom hatására nagyvárosokba, ipari központokba költöző falusi lakoság a háztáji állatok közül (a kutya és a macska mellett) a házi galambokat tudta magával vinni, akár a budai és pesti belvárosi bérházak padlásaira is. Amikor aztán ezek az első generációs városlakó galambtartók kihaltak, a madaraik gondozás nélkül magukra maradtak, ezáltal létrehozva egy visszavaduló, önfenntartó és szaporodó parlagigalamb-állományt.

A házi/parlagi galamb tehát az egyik legrégebbi, szó szerint ősi települési madár, amely együtt fejlődött az emberi civilizációval és a városokkal – itt voltak, és itt is maradnak velünk, gazdagítva madárvilágunkat, amely jelenleg 428 madárfajt számlál Magyarországon (ebből 260-270 közötti faj fészkel is nálunk) és ebből közel 300 Budapesten is feltűnt már.

Az 1930-as évek közepén jelent meg nálunk a délkeleti irányból terjeszkedő balkáni gerle, amely aztán gyorsan kiszorította a településekről az akkortájt még ezeken is fészkelő vadgerlét, amelynek fogyatkozó állományai itthon csak a külterületeken költenek. Az elmúlt két évtizedben pedig látványos méretet öltött az erdőlakó örvösgalamb városiadása.

A szóvivő egyenesen úgy véli, hogy „a modern emberi civilizáció jelentős mértékben tulajdonítható a galamboknak. Sokat köszönhetünk nekik, például miattuk sem leng náci zászló az utcákon, ugyanis remek hírvivő. Ennek oka, hogy ragaszkodik a 20x20cm-es fészkelőhelyéhez, és bárhonnan, sok ezer kilométerről is visszarepül ugyanoda, például a hadügyminisztérium galambpadlására. Nagy előnyük volt még a két világháború során is, hogy – a rádióadásokkal szemben – nem lehetett őket lehallgatni, a lábukra erősített kis kapszulákban, hártyapapíron lehetett üzenni velük – na és könnyebbek meg kisebbek is voltak egy korabeli katonai rádió adó-vevőnél.

Olyan feladatokat lehetett a galambokra bízni, mint például kapcsolattartás a Nagy-Britanniában működő brit és szövetséges parancsnokság és az ellenállás, továbbá 1944. június 6-án a D-napi partraszállók között a II. világháborúban. De a katonákon felül az 1980-as évekig használták őket a hírügynökségek is, illetve vérmintákat is küldtek velük.”

A szakember arról is beszámolt, hogy a mai napig népszerűek egyébként a galambröptetések, a szín, forma, alak, viselkedés szerinti fajtatenyésztés és a galambversenyek. Egy-egy jó vérvonalú tenyészmadár a sokszázezres vagy akár millió forintos nagyságrendet is elérheti. A világ egyik leghíresebb galambtartója talán Mike Tyson profi világbajnok bokszoló, akit New Yorkban töltött gyerekkora óta bűvölnek el ezek a madarak, és volt, hogy miattuk szakított aktuális barátnőjével, aki megfőzött egyet közülük.

A galambok kapcsán felmerülő tipikus problémákról is faggattuk a szóvivőt. Kiderült, hogy a galamb ürüléke nem veszélyesebb más madarakénál, az általános higiénés szabályok betartása mellett nem jelent egészségügyi problémát. Zoltán szerint „jóval nagyobb gondot jelent a főleg a lakott területeken keletkező és jórészt kezeletlen kutya- és macskaürülék, melynek napi össztömege jóval meghaladja a 200 tonnát hazánkban”.

Arra is kitért, hogy a galamb a feltételezésekkel ellentétben nem azért hasas, mert lusta, hanem mert a világ egyik legjobban repülő madara – úgyhogy amit látunk rajta, az nem kidudorodó has, hanem színtiszta mellizom.

Továbbá azt a tévhitet is megdöntené az ornitológus, mely szerint a galamb koszos állat. „Folyamatosan tisztítják magukat és vízben fürdenek, illetve púdertollaik vannak, amely automatikusan vízhatlanná teszi a felületüket, nem marad meg rajta a kosz”. Zoltán azt is leszögezte, hogy a galambnak nincsen szüksége arra, hogy etessék őket az emberek, megélnek azok maguktól is, a kenyérszórással csak odaszoktatják őket feleslegesen. A hagyományosan szabadon élő galamb alapvetően legel, és leveleket, rügyeket, magvakat is fogyaszt. A vadon élő fajoknak azért éri meg a lakott területekre is beköltözni, mert itt nincs vagy jóval kevesebb a ragadozójuk, például az ősellenségnek számító vándorsólyom és héja.

Arra a kérdésre pedig, hogy mit tegyünk az erkélyekre odafészkelő galambokkal, a szakértő azt javasolta, hogy a legegyszerűbb módszer eleve nem hagyni, hogy odafészkeljen, de megelőzésre ajánlott a macskákhoz előszeretettel használt erkély-háló, amelyre lehet vágni egy vagy akár több ökölnyi lyukat, hogy más, kisebb madárfajokat itathassunk, télen pedig akár etethessünk is.

„Fontos, hogy a parlagi galambokat ne etessük, mert jelenlétük így nem válik tolakodóvá – emeli ki a lényeget Orbán Zoltán, aki bevallottan senkit nem akar meggyőzni semmiről, hiszen mindenki úgy érez a galambok kapcsán, ahogy csak akar. De valld be, hogy ezek után te is egészen más szemmel nézel a közterek tobzódó szürke tollasaira.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Nagyító alatt vizsgáltuk Barabás Miklós műveit a Nemzeti Galériában

Megmutatjuk, milyen izgalmas részleteket fedeztünk fel a kiállításon.

KÉK HÍREK

Felkavaró videón, ahogy elütik a Kékfény prostitúciós ügybe keveredett egykori riporterét

B. Bélát szeptember 10-én sodorta el agy autó, miközben az M0-on gyalogolt. Most egy megrázó videót is közzétettek a balesetről.

KÉK HÍREK

Sokkoló videó: villám csapott két strandolóba, mindketten meghaltak

Többen fürdőztek a mexikói strandon, amikor lecsapott a vihar. Egy nő és egy férfi nem tudott időben elmenekülni.

MÚLT

Legendák nyomában: miért bikavér az Egri Bikavér?

Most lerántjuk a leplet a legendás borról, a neve eredetén kívül még számos érdekességet elárulunk róla.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. szeptember 04.

Eger híres városát sokszor nevezik a borok bástyájának. Heves vármegye székhelyéről először mindenkinek a vár és az azt védők önfeláldozó helytállása juthat eszébe. A jelentős oktatási és kulturális központ számos műemléknek és múzeumnak is otthont ad. De a város és környéke a borairól is híres, melyek közül kétségtelenül legismertebb a bikavér.

De honnan ered és pontosan milyen bort takar ez az elnevezés?

A legenda szerint a bikavér elnevezés természetesen a török időkből származik, de ez aligha lehet igaz, hiszen az országban a török hódoltságig szinte kizárólag fehérbort termeltek. A kadarka kékszőlőfajta és a vörösbor készítésének technológiája a törökökkel együtt érkező rácok közvetítésével honosodott meg borvidékeinken. Írásos források, oklevelek, útleírások a bikavér elnevezést a XIX. század közepéig nem említi (forrás: Máté Andrea. 2003. A bikavér legendája. Rubicon. Vol. 1-2/2003, pp 40-41).

Szekszárdról származik az első feljegyzés

Az első fennmaradt írásos emlék Garay Jánosnak tulajdonítható, aki 1846-ban „Szegzárdi bordal” című versében először jegyezte le a bikavér elnevezést:

„Töltsd pohárba, és csodát látsz!

Színe mint a bikavér,

S mégis a gyöngy, mely belőle

Fölragyog, mint hó, fehér.

És a tőke, melyen termett,

Nemde, oly zöld, mint a rét?

Hol leled föl szebben együtt

Szép hazánk háromszínét?”

Ha a szigorú tényeknél maradunk az 1800-as évek második felében a bikavér még nem egy konkrét borfajtát jelentett, hiszen az országban több helyen is felbukkant az elnevezés az erős, sötét színű vörösborok jelzőjeként.

„Gröber Jenőt tartják a bikavér atyjának, aki először írta le a bikavér receptjét 1912-ben. Ekkoriban a kékfrankos, a kadarka, a portugieser (oportó) és a menoir (medoc noir) alkotta a házasítást. Neki tulajdonítják a medoc noir fajta elterjesztését is Egerben, melynek illatos, muskotályos jegyei egyediek stílusban.” (forrás: bor.hu Szerző: Kielmayer Kristian, Herczeg Ágnes)

A második világháborúig mindkét történelmi borvidéken palackozták a bikavért, de aztán ez is a tervgazdálkodás áldozata lett. A szekszárdiaktól elvették a névhasználat jogát, az „Egri Bikavér” pedig exportcikként a mennyiségi termelés áldozata lett. Sokszor éretlen szőlőből, cukor segítségével érték el a célul kitűzött mennyiséget, sőt ha kellett égetett szesszel emelték az alkoholtartalmát.

A rendszerváltás után elkezdődött a borvidék és a bikavér rehabilitációja. Hosszas viták után ma már Szekszárd és Eger egyaránt használhatja palackjain a kifejezést.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás nagyfokú szabadságot biztosít a borászoknak a bikavérek megalkotásában, így laikusok számára is jól érzékelhető különbség lehet különböző borászatok között, attól függően, ki milyen dűlőről, milyen arányban házasítja a vörösszőlő fajtákat. Ezért, ha valaki ezen a borvidéken jár, kóstoljon mértékkel, inkább több tételt és mindenki kiválaszthatja a saját ízléséhez leginkább közelálló bikavért.

Dobai Attila, AZ ÉV HOTELE című televíziós verseny múlt heti adásának főszereplője is ezt a kóstolási lehetőséget használta ki kétnapos egri utazása alatt, ahová kolléganője, egyben legjobb barátja: Tóth Zsuzsi színésznő társaságában érkezett.

A két fiatal éppen 10 évvel ezelőtt találkozott egymással a Pesti Magyar Színiakadémián, ahol osztálytársként az első pillanattól szimpatizálni kezdtek egymással, és barátságuk - ugyan nem zökkenőmentesen – de azóta is tart. Az elmúlt évtizedben sok közös élményük volt, így adta magát, hogy találkozásuk tizedik évfordulóját egy közös hétvégével ünnepeljék meg.

AZ ÉV HOTELE forgatása alkalmával két egri szállodába látogattak el. Ha kíváncsi vagy rá, hogy alakult Attila és Zsuzsi hétvégéje és tudni szeretnéd, mely hotelek mutatkoztak be elsőként a észak-kelet magyarországi régióban, akkor nézd vissza AZ ÉV HOTELE legutóbbi adását az RTL+-on.

A fiatal színészek Egerben töltött hétvégéjének első állomása az Imola Hotel Platán****superior volt.

Imola Hotel Platán****superior, Eger

Magyarország első felnőttbarát szálláshelye a belvárosban, az egri vártól pár sarokra, közvetlenül a standfürdő szomszédságában található. A 29 prémium, 3 junior és 19 deluxe lakosztály mindegyike rendelkezik erkéllyel, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a keleti oldalon az Eged-hegyre, a nyugati oldalon pedig az Egri Termálfürdő többszáz éves platánfákkal körbevett területére. A wellness-részlegen az élménymedence mellett kül- és beltéri gyógyvizes medencék várják a vendégeket. A gyógymedencék kínálatában megtalálható a sófürdő, valamint a radonos és a kénes gyógymedence is. Ezen kívül szaunavilág, Kneipp taposómedence, pezsgőfürdő, Solar Beach szolgálja a feltöltődést. A Platán étteremben a hagyományos magyar ételeket modern köntösbe bújtatva kínálják, mely nem csak látványban, de ízekben is elvarázsolja a gasztronómia kedvelőit. Ezt az élményt teszi teljessé Birliba Tamás sommelier, aki 17 éves tapasztalatával garantálja, hogy az ízletes ételek mellé a megfelelő bor kerül. További részletek ezen a linken!

Attiláéknak nem kellett sokat utazniuk második szállásukig, hiszen Eger egy külvárosi részében folytatódott a hétvége. A fiatal színészek természetesen itt is nagy figyelmet fordítottak a gasztronómiára. A dűlők után egy borospincét is felkerestek. Ez alkalommal a Hotel Villa Völgy**** Wellness & Konferencia hotelt tesztelték.

Hotel Villa Völgy**** Wellness & Konferencia, Eger

A 4 csillagos Hotel Villa Völgy Eger csendes, külvárosi részén található. Ahogy a neve is sejteti, a szállodakomplexum három impozáns villaépületeit egy gyönyörű kéthektáros park öleli körül, ahonnan a kedvelt szépasszonyvölgyi borospincék, szórakozóhelyek pár perces sétával megközelíthetők. Az idelátogatók superior és deluxe szobatípusokból választhatnak. A wellnessben található a szezonálisan nyitva tartó élménystrand és az egész évben működő beltéri wellness részleg, melyben úszómedence, élménymedence, jakuzzi, infraszauna, finn szauna, sókamra, jég-gőz-aromakabin, korszerű erő- és kardiógépekkel felszerelt fitneszterem, és mediterrán pihenő is található. A szálloda két éttermében a táj jellegzetes ételei mellett igazi gasztronómiai különlegességeket is megtalálhatunk. További részletek ezen a linken!

Szavazz és nyerj egy ajándék hétvégét!

Az Év Hotele Facebook oldalán vasárnap délig szavazhatsz a műsorban bemutatott szállodák valamelyikére. Aki ugyanis szavaz, az nyerhet egy ajándék hétvégét abba a szállodába, ahová voksát leadta. Idén is minden szavazat számít, ugyanis ez egy verseny, ahol Te döntheted el, hogy melyik szálloda legyen a régió, azaz A HÓNAP HOTELE, majd végül AZ ÉV HOTELE.

A jövő héten újra művészpár teszteli a hoteleket

Egy hét múlva, a következő adásban a sármos színész Buch Tibor és operaénekesnő párja Lőrincz Judit lesz segítségünkre a szállodatesztelésben. Ők egy mátraházai boutique szállodát és egy egri minihotelt kerestek fel!

Mondd meg Te, melyik legyen AZ ÉV HOTELE!

Magyarország egyetlen televíziós hotelversenye, az RTL-en futó AZ ÉV HOTELE közönségszavazás lehetővé teszi, hogy szavazatukkal a nézők válasszák meg az egyes magyarországi régiók legjobb hotelét, azaz a HÓNAP HOTELE végül AZ ÉV HOTELE nyertes szállodáját. Idén is érdemes hetente voksolni, mert minden egyes szavazattal nő az esély az év végi főnyereményre, azaz egy teljes hétre AZ ÉV HOTELE győztes szállodájában. A szavazatokat a műsor facebook oldalán lehet leadni.

AZ ÉV HOTELE közönségszavazáshoz kapcsolódó televízió műsor az RTL-en az utazók szemszögéből, személyes élményeiken keresztül mutatja be a címért versenybe szálló szállodákat. Minden adásban egy-egy sztár és az általa kiválasztott útitárs kalandjait láthatjuk, akik elutaznak egy hétvégére két magyarországi hotelbe valamilyen céllal a lánykéréstől a házassági évfordulóig és kipróbálják, illetve értékelik is a bemutatott hoteleket.

KÖVESS MINKET: