Horrorisztikus diaképek: így képzelték a szovjetek 2017-et
Kommunista sci-fi bajkeverő, robbantó imperialistákkal, akik egy csendes-óceáni szigetre szorultak vissza. Élet egy utópisztikus Szovjetunióban, videofonnal, földalatti kvarc-nappal, internet nélkül.
"Az alábbi szovjet diafilm kockái pár napja járták be az internetet. Magyarul is olvashattátok néhány helyen, ám ott csak néhány diája jelent meg. Most nálunk a teljes filmet megnézhetitek - a tavalyi csernobilos poszt elkövetőjének - ¿Qué tapas hay?-nak jóvoltából. A fordítás is az ő érdeme. Köszönjük!" - Jtom
V. Sztrukova - V. Sevcsenko "2017-ben" rajzolta: L. Szmehov a "Diafilm" stúdió kiadása, 1960.
Mindenkit foglalkoztat a jövő kérdése, milyen is lesz majd a jövőben? Ki ne szeretne bepillantani a jövő századba? Tudományos-fantasztikus köveket olvasva, a tudományos kutatások eredményeit, a merész mérnöki terveket megismerve megrajzolhatjuk magunknak a jövő képét.
Ugorjunk előre 50-60 évet, és vessünk egy pillantást a jövőbe. Lehet hogy a NOSZF (Nagy Októberi Szocialista Forradalom) századik évfordulóján hozzátok hasonló diákok a földrajzórán szélesvásznú filmet nézve ismerkednek meg országuk közelmúltjával és jelenével. Egy olyan filmet mely arról szól, hogy a szovjet emberek hogyan alakították át a földi természetet a béke és a boldogság megteremtéséért.
Íme a 2017. év tanulói az iskolai moziteremben. Az "időnagyító" - a mozi egy sajátos formája - lehetővé teszi számukra, hogy láthassák hogyan alakult ki országuk új arculata.
A gyerekek láthatják, hogyan nyújtózkodnak egymás felé az épülő hidak a feneketlen szakadékok fölött...
... ahogy a nagyon pontosan irányított atomrobbantásokkal vágják át az útban lévő hegyeket, hogy utat nyissanak csatornáknak...
...hogy megfordítsák az Ob és a Jenyiszej folyását a Kaszpi-tenger felé irányítva a folyókat. Ezt, a nemrégiben még kiszáradásra ítélt tengert most bő hozamú folyók táplálják.
A gyerekek az előadó hangját hallgatják: "Íme a Bering-szorost lezáró gát, amin - látjátok gyerekek - atommeghajtású vonatok száguldanak. Ez a gát útját állja a Jeges-tengerből induló hideg áramlatnak, ezzel kellemesebbé téve a Távol-Kelet éghajlatát.
Láthatjuk mi történik a földfelszín alatti olvadt rétegekben, erősen hőálló acélból épült vakondszerű járművek vájnak aknákat e kifogyhatatlan energiaforrás felé.
Elhagyva a földet, a világűrben közel fénysebességű fotonrakéta-hajtású csillagközi űrhajók száguldanak a legközelebbi, bár így is messzi Alfa Centauri naprendszer felé.
A vetítés befejeztével Nyikolaj Boriszovics, a földrajztanár kihirdeti, hogy másnap az osztály kirándulni megy a sarkvidéki földalatti városba, Uglegrádba (Szénvárosba).
Igor másnap reggel arra ébredt, hogy valaki finoman megfricskázza az orrát. Így ébresztette őt az édesapja által kieszelt vicces falióra. Igor tréfás édesapja egyébként a központi időjárás-szabályozó intézet diszpécsereként dolgozik.
Hunyorogva nézte, hogy az orrfricskázó műanyag kar visszahúzódik az óra házába. "Ma saját szememmel láthatom Szénvárost!"- gondolta boldogan Igor.
Anyu nem volt a konyhában, csak egy üzenetet hagyott, egy programot az intelligens konyhagépnek. "A kedvenc reggelim!"- örült a fiú.
Igor óvatosan bekapcsolta a gépet, és bedobta a programcédulát. Láthatatlan fénysugarak leolvasták a szöveget, majd a gép kimérte a szükséges összetevőket, különleges késeivel gyorsan felaprította a zöldségeket.
Hirtelen édesanyja hangját hallotta apja dolgozószobájából.
Anyja nézett rá a televideofon képernyőjéről, amint egy hajó fedélzetén áll. Ezen a hajón volt az óvoda, ahová fiatalabb gyermekei jártak. "Megfelelt a reggeli?"- kérdezte mosolyogva.
"Te... te a Fekete-tengeren vagy?" - lepődött meg Igor. "Kiküldetésen vagyok, ellenőrzöm a fekete-tengeri úszó óvodákat, és egyúttal meglátogatom a kicsiket is. Hívd fel apádat, hogy csak holnap érek haza."
Igor fél óra múlva már messze járt a fővárostól. A sarkvidék vad hóviharral fogadta az érkezőket. A moszkvai csapatot körülvették a helyi dolgozók.
Egy fedél nyílt ki a kirándulók előtt, és széles mozgólépcső vitte őket a mélybe.
Ezt követően már Szénváros utcáin utaztak. A levegőt betöltötte a hársfaillat. A kvarc műnap alatt napfürdőzőket nézve nehéz volt elképzelni, hogy odafent hóvihar tombol.
A város szélén óriási fejtőgépek martak a sziklába. Vlagyiszlav Ivanovics, a város főmérnöke sok érdekességet mesélt az iskolásoknak.
"- Nálunk, a föld alatt örök tavasz uralkodik - mondta büszkén - bár odafent szeszélyes az időjárás, mi tervszerűen termelünk idelent."
"- Ezek az újfajta repülő időjárás-szabályozó állomások nem segíthetnének a szeszélyes sarkvidéki időjárás megszelídítésében? - kérdezte Nyikolaj Boriszovics. A gyerekek érdeklődve várták a főmérnök válaszát.
- A repülő időjárás-szabályzók hatása időleges. - válaszolta Vlagyiszlav Ivanovics. - A termékek folyamatos szállításához szükséges feltételeket csak a teljes sarkkört kiszolgáló földalatti városközi vasút tudja biztosítani.
Kattints a megosztásra, ha tetszett a jövendölés!