TECH
A Rovatból

Embernek nézték, pedig robot: küszöbön a humanoid forradalom

Egy új humanoid annyira élethűen mozog, hogy a bemutató nézői azt hitték, valójában ember. A tech óriások és startupok világszerte milliárdokat ölnek emberszerű robotok fejlesztésébe, mert ezek a gépek tényleg alapjaiban változtathatják meg a világunkat.


A kínai Xpeng autógyártó legújabb humanoid robotját, az IRON névre keresztelt modellt Kanton városában, egy november első hétvégéjén rendezett eseményen mutatták be, és a közönség legnagyobb megdöbbenésére annyira simán mozgott, hogy sokan azt hitték, beöltözött embert látnak a színpadon. Ott helyben fel is kellett vágni a burkolatát, hogy bebizonyítsák: nem bújt el benne emberi operátor.

A Live Science beszámolója szerint az IRON kifinomult műszaki megoldásokkal éri el a megtévesztően élethű mozgást: rugalmas, gerincoszlop-szerű törzset, egy csomó ízületet és mesterséges izmot is kapott, így emberi módon volt képes végigvonulni a színpadon. A robot működését a Xpeng saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-architektúrája vezérli. Ez lehetővé teszi, hogy közvetlen fizikai mozdulatokkal reagáljon a környezeti ingerekre – anélkül, hogy a látottakat bonyolult köztes lépésekre, például nyelvi parancsokká alakítaná és csak ezt követően változtatna a mozgásán.

He Hsziao-peng, a Xpeng elnök-vezérigazgatója a bemutatón közölte: a nagyjából 178 centiméter magas és 70 kilogramm tömegű robot 82 aktív ízülettel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a rendkívül komplex és emberi mozgást. A természetes járás titka többek között a lábfejben rejlik, ahol a passzív szabadságfokokkal rendelkező lábujjak segítik a gördülékeny, könnyed lépéseket. A kezei amúgy 22-22, vagyis közel ugyanannyi szabadságfokkal bírnak, mint az emberi kezek, ami óriási bravúr, de összességében a testének szinte minden egyes részét tudja hajlítani, forgatni.

A robot érzékeléséért egy, az XPeng elektromos autóiból már ismert technológián alapuló, 720 fokos lefedettséget biztosító többkamerás látórendszer felel. Az IRON-ban három darab Turing AI-chip dolgozik, így a gyártó saját fejlesztésű, nagyméretű, fizikai alapú XPENG VLA (Vision-Language-Action) 2.0 mesterséges intelligencia modelljét összesen 3000 művelet/másodperc (TOPS) számítási kapacitás pörgeti. Összehasonlításképpen: egy csúcskategóriás laptop processzora (pl. egy Intel Core Ultra 200V) „mindössze” 120 TOPS teljesítményre képes.

Az IRON tervezésénél a mérnökök kifejezetten azt a dizájnelvet követték, hogy a robot belső váza és izomzata is az emberi test felépítését utánozza, ne csak egy géptest köré húzzanak emberi formájú burkolatot. A humanoid teljes testét szintetikus bőr fedi, így érintésre „melegebbnek és emberközelibbnek” hat – fokozta előadásában He.

„A jövőben a robotok életünk partnerei és kollégái lesznek. Gyanítom, hogy ahogy autóvásárláskor választhatunk színt és felszereltséget, úgy a jövőben a kívánt célra választhatjuk ki a robot nemét, hajhosszát vagy ruházatát is” – sorolta a cégvezető.

Az IRON nem mellesleg a világon elsőként működik szilárdtest-akkumulátorról (vagyis nem hagyományos lítium-ion teleppel). Mivel ennek kémiájához kerámiát vagy polimer elektrolitot használnak, az elem nem tartalmaz gyúlékony folyadékot, ezáltal jóval biztonságosabb zárt térben, emberek közelében használni.

Az Xpeng 2026-ban küldené sorozatgyártásba az IRON-t, de egyelőre hangsúlyosan nem háztartási célra készül, hiszen egy humanoid használata túl kockázatos lenne egy rendetlen, kiszámíthatatlan lakásban, ahol eleshet, felborulhat vagy tárgyakat verhet le. Az első IRON-ok várhatóan irodákban, üzletekben, bemutatótermekben teljesítenek majd szolgálatot – kezdetben az Xpeng különböző létesítményeiben.

És az IRON bemutatása nem utolsó sorban része a Xpeng átfogó „fizikai AI” stratégiájának, amellyel az autonóm járművek fejlesztésében szerzett tapasztalatokat a robotika területére is kiterjeszti. A cég üzenete egyértelmű: elektromos autógyártóból a humanoid robotika úttörőivé kíván válni – új mércét felállítva az élethű mozgással rendelkező robotok között. És bizony a közös szoftveres alap tényleg nagy versenyelőnynek tűnik: ugyanaz a technológia működteti az autóik önvezető rendszerét, a robotaxikat és a humanoid robotot is, így drasztikusan csökkennek a fejlesztési költségek, miközben gyorsul az innováció.

Mire szánják a humanoid robotokat a fejlesztők?

A most fejlesztés alatt álló humanoid robotokat elsősorban emberek mellett végzendő feladatokra szánják, olyan környezetekbe, amelyeket eredetileg is emberekre terveztek. A cél különböző fizikai munkák kiváltása, számos iparágban, így gyártósorokon, raktárakban, logisztikai központokban vagy épp üzletekben.

A gyártók álláspontja az, hogy a napi ismétlődő vagy megterhelő, veszélyes feladatokat végezzék el az emberek helyett.

A raktárlogisztikában ez különösen hasznos lehet, ahogy azt az Amazon is felismerte, amikor a közelmúltban két Digitet kezdett el tesztelni.  A kétlábú robotot műanyag ládák pakolására, vagyis egy olyan monoton munkára fogták be, amit eddig emberek végeztek. Az Amazon szerint a humanoidok legnagyobb előnye, hogy könnyen elboldogulnak emberek számára kialakított környezetekben: átjutnak például egyenetlen padlón vagy szűk folyosókon is, ami egy kerekeken guruló robot számára lehetetlen lenne – vezeti le az Axios.

A Digit mérete, tömege és formája ugyan hasonlít az emberéhez (kb. 175 cm magas és 63 kg), de a felépítése merőben különbözik: a térdei például ellentétes irányba hajlanak és a kezei is mások – lévén eleve rakodásra, adott alakú tárgyak (ládák és dobozok) mozgatására vagy rendezésére tervezték.

A nehéz, veszélyes ipari munkáknál – például építkezéseken vagy gyárakban – a humanoidok át tudják venni azokat a feladatokat, amelyek most balesetveszély vagy egészségkárosodás kockázatát hordozzák. A szolgáltató szektorban is komoly szerepet kaphatnak: szakértők szerint hamarosan megjelenhetnek pincérként vagy árufeltöltőként, hiszen ezeket a feladatokat emberszerű mozgással és megfogókkal lehet a legjobban automatizálni.

A Xpeng egyenesen azt tervezi, hogy IRON vendégfogadó recepciósként, ügyfélszolgálati asszisztensként, biztonsági őrként vagy éppen idegenvezetőként is munkába áll majd a különféle kereskedelmi és közösségi terekben.

Miért kell, hogy humanoid legyen?

A humanoid forma legnagyobb előnye, hogy könnyen illeszkedik az emberi környezetekbe: Jonathan Hurst, az Agility Robotics társalapítója a The Guardiannek rámutatott: a világunkat teljesen az emberi testarányokhoz szabtuk, ezért „egy nagyjából emberi formájú robot könnyebben tud közlekedni és tevékenykedni a tereinkben”. De a tervezők pszichológiai okból is ragaszkodnak az emberi formához: Rich Walker robotikai szakértő szerint a vásárlóknak azt kell érezni, hogy „ez az a robot, amire mindig is vártunk – olyan, mint C-3PO” – utalva a Star Wars filmek aranyszínű droidjára.

Sok cég ugyanakkor nem egyetlen adott feladatra, hanem többcélú bevetésre szánja a humanoidokat. A tervek szerint a jövő kétlábú robotjai képesek lesznek átállni egyik munkaterületről a másikra: délelőtt például csomagokat mozgatnak a raktárban, délután pedig takarítanak vagy épp a vásárlóknak segítenek – mindezt ugyanazzal az univerzális hardverrel és fejlett mesterséges intelligenciával – mutat rá a Világkereskedelmi Fórum riportja.

Melyik humanoid áll legközelebb a sorozatgyártáshoz?

Az elmúlt két évben szinte egymásra licitálva jelentették be a vállalatok, hogy hamarosan sorozatgyártásba küldik a humanoid robotjaikat – ám egyelőre kevés kézzelfogható termék jutott el a piacig. Az amerikai Agility Robotics az elsők között épített fel egy dedikált robotgyárat Oregon államban: a RoboFab üzem éves kapacitása a tervek szerint 10 000 darab Digit lesz, de a robot egyelőre nagyon messze áll attól, hogy tömegcikké váljon. Főleg pilot projektek keretében foglalkoztatják, ám a gyártó célja, hogy még ebben az évben szélesebb vevőközönség felé is nyisson vele.

A szintén amerikai Tesla az Optimus nevű humanoidot fejleszti, de a projekt – a cégtől és Elon Musktól nem túl szokatlan módon – csúszásban van. A vezérigazgató 2024 végére már 5000 egységet ígért belőle a Tesla gyáraiba, ehelyett viszont 2025 közepéig csak néhány száz prototípus készült el – mutat rá a QZ. De a robottal tényleg nagy tervei vannak: a cégvezető a november elején tartott részvényesi közgyűlésen tíz év alatt egymilliós példányszámról és arról beszélt, hogy a sorozatgyártás esetén 20-30 ezer dollárba (6,6-9,9 millió forintba) kerülő Optimus az ember éves produktivitásának ötszörösére lehet majd képes – azon egyszerű oknál fogva, hogy a nap 24 órájában működhet.

Musk X-en megosztott jövőképe szerint az AI és a robotika idővel minden állást betölt, és az emberi munka „opcionálissá” válik: nem fog számítani, hogy „magunknak termesztjük a zöldségeket, vagy a boltban vesszük meg őket”.

A Boston Dynamics ugyancsak komoly szereplője a humanoid piacnak: a Spot nevű robotkutyáról, majd az Atlas nevű kétlábú robotjáról ismert cég, 2023-ban leállította a hidraulikus humanoid gyártását, és tavaly áprilisban bemutatott egy új, elektromos változatot, még kiválóbb mozgásképességgel és szélesebb mozgástartománnyal. A fejlesztés egyik fókusza az, hogy a robot „valódi munkakörnyezetben” legyen használható: a célok között mozgás, tárgykezelés, felismerés, döntéshozatal is szerepel, de egyelőre fejlesztési fázisban van, nem áll készen a sorozatgyártásra.

A kínai Unitree Robotics 2024 októberében leplezte le H2 nevű humanoid prototípusát, amely látványos piruetteket és karate-mozdulatokat mutatott be, de hivatalos megjelenési dátuma egyelőre nincs. Közben olyan startupok is versenyben vannak, mint az amerikai Figure és Apptronik vagy a kanadai Sanctuary AI. A Figure nemrég mutatta be a Figure 03 nevű modelljét, és kijelentette, hogy ez lesz az első tömeggyártásra alkalmas humanoidjuk, amelybe a Time szerint már több mint egymilliárd dollár kockázati tőkét fektettek olyan befektetők, mint az OpenAI, a Microsoft és Jeff Bezos. A nagy nevek nem véletlenül ólálkodnak a projekt körül: ez a humanoid a tervek szerint már nem csak ipari létesítményekben, hanem akár a háztartásokban is megjelenhet.

A globális versenyfutásban egyébként Kína és az Egyesült Államok járnak az élen: a humanoid robotikában alkalmazott mesterségesintelligencia-modellek és szabadalmak túlnyomó többsége e két országból származik. A világ legnagyobb tech cégei is beszálltak: az Amazon 2022-ben befektetett az Agility Roboticsba, a Meta épp a saját AI-rendszereit próbálja humanoidokkal kombinálni, a Google pedig a texasi Apptroniknak segít fejlesztésekkel. A The Washington Post azt látja, hogy a befektetők valósággal öntik a pénzt ebbe a szektorba: 2024 eleje óta és globálisan több mint 5 milliárd dollár kockázati tőke érkezett humanoid robotokat fejlesztő startupokba.

A bizalom abból a hitből fakad, hogy ha sikerül működő, általános célú humanoidot alkotni, akkor az óriási piacot nyit meg. Brett Adcock, a Figure vezérigazgatója szerint nagyjából 40 ezermilliárd dolláros globális lehetőségről beszélünk, és „a következő tíz évben – vagy talán még hamarabb – a világ legnagyobb vállalata egy humanoid robotcég lesz” – jósolta.

A verseny tétje szerinte nem kisebb, mint hogy „minden otthonban legyen egy humanoid”, amely átveszi a házimunkát, a mosogatástól az ágyazásig. Az ilyen kijelentések talán túlzóak, de jól mutatják, hogy a cégek milyen lázasan igyekeznek vezető pozícióba kerülni.

Mivel jelenleg is több tucat cég fejleszt emberformájú robotokat világszerte, szinte hetente érkeznek hírek új prototípusokról és mérföldkövekről. A Nvidia chipgyártó vezére, Jensen Huang ennek hatására jelentette ki az év eleji CES technológiai expón (ahol csak ő maga 14 humanoid robotot sorakoztatott fel a színpadon), hogy „az általános célú robotika ChatGPT-pillanata küszöbön áll”, vagyis a mesterséges intelligencia áttörése most már a fizikai robotoknál is bármikor megtörténhet.

Mekkora változás közeleg, kiknek a munkáját vehetik el a humanoidok?

A humanoid robotok térnyerése átformálhatja a gazdaság számos szegmensét, és bizonyos emberi munkaköröket valóban feleslegessé tehet. A feldolgozóiparban és a logisztikában várható a legnagyobb átalakulás: a gyárakban, raktárakban a robotok napi 24 órában tudnak dolgozni, nem fáradnak el, nem sérülnek meg, így például az autógyártásban vagy az e-kereskedelem raktáraiban jelentősen növelhetik a termelékenységet.

Azokon a helyeken, ahol krónikus munkaerőhiány van (például építkezéseken vagy bizonyos gyári összeszerelő sorokon), a robotok betölthetik az üres pozíciókat. A robotok ugyanakkor nem fognak panaszkodni a monotóniára vagy a túlórára, így az olyan munkakörökben, melyeket az emberek gyakran hamar megunnak (pl. futószalag melletti csomagolás, áruk válogatása, ládák pakolása), hosszú távon kiválthatják az emberi munkaerőt.

A kereskedelemben és vendéglátásban is nagy változást hozhatnak: a bolti eladók, árufeltöltők, gyorséttermi dolgozók egy részét idővel humanoid asszisztensek helyettesíthetik.

Szakértők szerint hamarosan találkozhatunk robot pincérekkel vagy szállodai portásokkal – főleg olyan területeken, ahol egyszerű, kiszámítható interakciókat kell csak lekezelni. A The Guardian elemzése szerint a kiskereskedelem lehet az egyik első szektor, ahol humanoidok tűnhetnek fel, árufeltöltőként vagy raktárosként – ám tényleg csak akkor, ha gazdaságosabb lesz őket felvenni az emberek helyett.

De nem minden feladatra éri meg drága robotot bevetni: ha például egy ételfutár vagy bolti árukiadó minimálbérért dolgozik, ma még olcsóbb alkalmazni, mint megvenni és üzemeltetni egy humanoidot ugyanerre a célra. Persze ez is borul, ha a gyártók vagy egy újonnan megjelenő viszonteladói réteg „as-a-Service” megoldásként elkezdi bérbe adni a humanoidokat, amelyekért csak a használat (effektív munkával töltött órák-percek) után kell fizetni.

Így náluk nem ketyeg az óra ebéd-, cigi- és kávészünet alatt, ahogy fizetett, szülési vagy betegszabadságra sem kell elengedni őket.

A Világgazdasági Fórum riportja rámutat: a humanoid robotok az egészségügytől a közterület-fenntartásig, a kiskereskedelmi kiszolgálástól a személyi asszisztenciáig számos területen forradalmasíthatják a szolgáltatásokat. Különösen az idősödő társadalmak esetében merül fel, hogy a munkaerőhiányt részben robotokkal pótolják: Japánban, Németországban, Dél-Koreában vagy épp Kínában az idősgondozás, betegápolás terén remélnek segítséget a fejlett robotoktól – amelyek idővel akár beszélgetőpartnerként vagy állandó ápolóként is ott lehetnek az idősek mellett.

A szakértők összességében úgy látják, hogy a humanoidok terjedése egyszerre jelent ígéretet és fenyegetést a munkaerőpiac számára. Aggodalmat kelt az, hogy a robotok elveszik a munkát és növelik a munkanélküliséget, de eközben ott az érme másik oldala: a robotok kiegészíthetik az emberi képességeket, és új munkaköröket is teremtenek: szükség lesz például technikusokra a karbantartásukhoz, vagy éppen operátorokra és trénerekre, akik betanítják és felügyelik őket.

Az új munkakörök megjelenését egyébként már tapasztalatok is alátámasztják: az Amazon egyik vezető robotikai szakembere elárulta: a cégnél az elmúlt évtizedben 750 000 ipari robotot vezettek be, amellyel párhuzamosan 700 új munkakör alakult ki.

A robotok által átvett monoton munka helyett tehát a dolgozók tényleg bonyolultabb feladatokra kezdhettek el koncentrálni, vagy épp a gépek kezelésében kaptak új szerepet – ahogy azt oly sok robotfejlesztő sulykolta éveken keresztül.

A fejlett gazdaságokban pedig évek óta megfigyelhető, hogy a robotizáció nem egyik napról a másikra váltja ki az emberi munkaerőt, hanem fokozatosan átalakítja a munkaköröket: a monoton, veszélyes, megterhelő feladatok száma csökken, míg az emberek inkább felügyeleti, kreatív vagy emberi kontaktust igénylő munkák felé mozdulnak el.

Milyen etikai kérdéseket vetnek fel a humanoidok?

A robotok terjedése számos etikai és jogi kérdést hoz felszínre, amelyekkel a szakértők és döntéshozók már most, a nagy áttörés előtt – és remélhetőleg időben – foglalkozni kezdtek. Az első és legfontosabb a biztonság: hogyan garantáljuk, hogy egy több tíz kilós, fémvázú gép ne okozzon sérülést az embereknek? Az ipari robotok eddig rácsokkal elválasztott munkaállomásokon dolgoztak, jól elválasztva az emberektől – ezzel szemben egy humanoid szabadon mozog az emberek között, ami új szabványokat kíván.

„Más dolog egy robottal egy Amazon raktárban együttműködni – ott a dolgozó ki van képezve a robot közelségére. De ha ugyanezt a robotot kihelyezem egy nyilvános parkba, hogyan fog reagálni a gyerekekre, vagy azokra, akik nem értik, mivel állnak szemben?” – hozott egy példát a The Guardiannak Aaron Prather, az elektronikai mérnököket tömörítő IEEE csoport vezetője.

A szakemberek szerint új biztonsági protokollokra van szükség: a humanoidoknak rendelkezniük kell megbízható vészleállító mechanizmusokkal, kifinomult szenzorokkal, hogy időben észleljék az embereket maguk körül, és olyan szoftverrel, ami szigorú korlátok között tartja a viselkedésüket. Nem véletlen, hogy egyes fejlesztők a sci-fi irodalomig nyúlnak vissza inspirációért: Asimov „robotikai három törvényét” – miszerint a robot nem árthat az embernek stb. – gyakran emlegetik, bár a gyakorlatban ennél összetettebb szabályrendszerek kellenek majd.

És az adatvédelem szintén komoly aggály: egy humanoid robot tele van kamerákkal, mikrofonokkal, szenzorokkal, folyamatosan figyel és rögzít mindent a környezetében. Felmerülhet tehát, hogy ki fér hozzá ezekhez az adatokhoz, és hogyan védjük ki, hogy egy otthoni robot ne sértse meg a magánszféránkat. Ebből következik, hogy szükség lesz olyan szabályozásra, amely előírja, milyen adatokat gyűjthet és továbbíthat egy gép, illetve kötelezővé is lehet tenni az átlátható működést.

Ugyancsak fontos a felelősség kérdése: ha egy önállóan döntéseket hozó robot kárt vagy balesetet okoz, kire lehet mutogatni, a gyártóra, az üzemeltetőre, vagy magára a robotra? Persze jogi értelemben. Egyszóval új törvényekre is szükség lesz, amelyek tisztázzák ezeket a felelősségi viszonyokat, lehetőleg még az előtt, hogy robotok tömegesen elterjednének.

A munkahelyek védelme szintén etikai dimenzió: mennyire engedjük meg a cégeknek, hogy robotokkal váltsanak ki embereket? Szabályozzuk-e, lassítsuk-e ezt a folyamatot, hogy elkerüljük a tömeges munkanélküliséget, vagy bízzunk a piac alkalmazkodásában? Egy biztos: gyakorlatilag minden elemzés arra jut, hogy „világos védőkorlátokra” lesz szükség a humanoidok bevezetése előtt, a szakértők pedig hangsúlyozzák: az emberi jólétet kell szem előtt tartani, és ügyelni arra, hogy a robotok ne mélyítsék tovább a társadalmi egyenlőtlenségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Letiltják a nőket és gyerekeket levetkőztető mesterséges intelligenciát, hatalmas botrány után visszakozik Elon Musk
A brit kormány „borzalmasnak” nevezte a helyzetet, a miniszterelnök pedig szégyenletesnek. A cég most azokban az országokban korlátozza a funkciót, ahol az illegális.


Kéthetes, hatalmas közfelháborodást kiváltó botrány után visszakozik Elon Musk platformja: az X bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban letiltja a Grok nevű mesterséges intelligenciájának azt a funkcióját, amellyel valódi emberek fotóit lehetett úgy szerkeszteni, hogy kihívó öltözetben, például bikiniben jelenjenek meg. A vállalat közölte, hogy „geoblokkolni” fogja a funkciót azokban az országokban, ahol az illegális.

Az X közleményében azt írta, „zéró toleranciát tanúsítunk a gyermekekkel szembeni bármiféle szexuális kizsákmányolással, a nem konszenzuális meztelenséggel és a nem kívánt szexuális tartalommal szemben”. A változtatás bejelentése órákkal azután történt, hogy Elon Musk a saját oldalán közzétette: „Nem tudok a Grok által generált meztelen kiskorúakat ábrázoló képekről. Szó szerint nulla [ilyen lehet - a szerk.].”

A milliárdos szerint a Grok úgy van programozva, hogy elutasítsa az illegális kéréseket - ezt az elképzelését saját fejlesztői cáfolták meg. Azonban azt már korábban tapasztalni lehetett a platformonm, hogy az elmúlt hetekben ezrével jelentek meg olyan, a Grok eszközzel készített szexualizált képek, amelyeken nőket és gyerekeket digitálisan, a hozzájárulásuk nélkül „vetkőztettek le”. Az ügy akkora port kavart, hogy a brit kormány is megszólalt.

Keir Starmer miniszterelnök az X korábbi, a funkció megtartásáról szóló döntését „borzalmasnak”, a helyzetet pedig a parlamentben „undorítónak” és „szégyenletesnek” nevezte. Liz Kendall technológiai miniszter szerint a cég lépése „egy további sértés az áldozatokkal szemben, amellyel gyakorlatilag pénzzé tesznek egy borzalmas bűncselekményt”. A brit kormány az X mostani bejelentése után közölte: igazolva látja korábbi álláspontját.

A brit médiaszabályozó hatóság, az Ofcom még hétfőn indított hivatalos vizsgálatot a platform ellen, miután „rendkívül aggasztó” jelentéseket kapott az illegális, nem beleegyezéssel készült intim képek és gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok készítéséről és megosztásáról.

Az Ofcom szóvivője szerint a techvállalat döntése „egy üdvözlendő fejlemény. A hivatalos vizsgálatunk azonban továbbra is folyamatban van. Éjjel-nappal dolgozunk azon, hogy előrelépjünk, és választ kapjunk arra, mi ment félre, és mit tesznek a helyreállítás érdekében.”

A botrány nemzetközileg is komoly következményekkel járt: Kalifornia főügyésze vizsgálatot indított, három demokrata párti amerikai szenátor pedig arra szólította fel az Apple-t és a Google-t, hogy távolítsák el az X-et és a Grokot az alkalmazásboltjaikból. Malajzia és Indonézia már jogi lépéseket vagy tiltást vezetett be a funkcióval szemben.

Az X a múlt héten már korlátozta a Grok képgeneráló képességeit a nem fizető felhasználók számára, de szakértők szerint az eszköz továbbra is képes volt szexuálisan explicit képeket előállítani. Az Egyesült Királyságban ezen a héten lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az ilyen képek létrehozását. Starmer szerdán azt mondta, az X azon dolgozik, hogy megfeleljen ezeknek az új szabályoknak. A vállalat nem pontosította, hogy a felhasználók a különálló Grok alkalmazásban továbbra is készíthetnek-e majd ilyen képeket - írja mindezt a The Guardian, a Reutes hírügynökség közreműködésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Halálos támadások után lépett Elon Musk: egy egyszerű korlátozással kapcsolja le az orosz kamikaze drónokat a Starlinkről
A SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be a Starlink-terminálokra, így azok használhatatlanná válnak a gyors orosz drónokon. Kijev szerint a lépés „kézzelfogható eredményeket” hozott az oroszok ellen.


Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.

A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg

– írta a BBC News.

Mihajlo Fedorov védelmi miniszter szerint a SpaceX alapítója gyorsan reagált, amikor értesítették arról, hogy Starlink-kapcsolattal rendelkező orosz drónok működnek az országban.

Musk maga is megerősítette a lépéseket az X-en. „Úgy tűnik, hogy az oroszok Starlink jogosulatlan használatának megállítására tett lépéseink működtek. Szóljanak, ha még többre van szükség” – írta.

Bár a felek nem részletezték a válaszlépéseket, a védelmi minisztérium hivatalos oldala, az ArmiyaInform szerint a SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be az Ukrajna felett mozgó Starlink-terminálokra.

„Az orosz drónok ennél sokkal gyorsabban haladnak, így az ellenséges operátorok nem lesznek képesek valós időben irányítani őket” – közölte a weboldal.

Emellett az ukrán kormány egy fehérlista bevezetését is tervezi, amelyen csak a jóváhagyott Starlink-terminálok szerepelhetnek. A nem regisztrált eszközöket lekapcsolják. „Ezt a SpaceX-szel együttműködésben valósítjuk meg” – mondta Fedorov.

A Háború Tanulmányozásának Intézete január közepén arra figyelmeztetett:

mióta Oroszország elkezdte Starlinkkel felszerelni az olcsó Molniya-2 kamikaze drónokat, azok harctéri hatékonysága „drámaian” megnőtt.

Ezeket a drónokat Fedorov miniszter szerint nehéz lelőni, mivel alacsonyan repülnek, elektronikus hadviseléssel nem lehet elhárítani őket, és az operátorok távolról, valós időben irányítják őket. Orosz háborús bloggerek arra figyelmeztettek, hogy a következmények túlmutathatnak a drónokon, mivel az orosz hadsereg a Starlinket a frontvonal internetellátására is használja.

Egyébként Fedorov – akkor még miniszterelnök-helyettesként – volt az, aki 2022 februárjában, nem sokkal Moszkva teljes körű inváziója után segítséget kért Musktól, aki még aznap engedélyezte a Starlinket Ukrajnában. A kapcsolatuk azonban hamar viharossá vált.

Musk 2022-ben megtagadta az ukrán hadseregtől a Starlink-hozzáférést a Krímben, azzal indokolva a döntést, hogy Ukrajna a szolgáltatást arra használta volna, hogy „elsüllyessze az orosz flotta nagy részét”, amivel a SpaceX „egy súlyos hadicselekmény bűnrészese” lett volna.

Musk azóta többször bírálta a nyugati országokat, amiért finanszírozást és fegyvereket nyújtanak Ukrajnának. „Őrültség továbbra is ennyi pénzt küldeni Ukrajnának elszámoltathatóság és végcél nélkül” – mondta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „bármennyire is nem értek egyet az Ukrajnával kapcsolatos politikával, a Starlink soha nem fogja kikapcsolni a termináljait”. Márciusban pedig úgy fogalmazott: „A Starlink-rendszerem az ukrán hadsereg gerince. Az egész frontvonaluk összeomlana, ha kikapcsolnám.” A feszültségek ellenére Fedorov a múlt héten ismét méltatta Musk időben meghozott döntését, mondván, a Starlink „kritikusan fontos volt államunk stabilitása szempontjából”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Intő tünetek a romló alvás, az ingerlékenység és a titkolózás: a tudósok riadót fújtak a gyerekek kóros mobilfüggősége miatt
A techcégek azzal védekeznek, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a káros hatásokra. A szakemberek szerint addig is a családi médiaterv és a mobilmentes hálószoba segíthet.


Ha a közösségi média olyan, mint egy biztonsági öv és sebességkorlátozás nélküli autó, akkor miért engedjük, hogy a gyerekeink vezessék?

A vita forr, miután az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek H. Murthy júniusban

javasolta, hogy a közösségi platformok kapjanak a dohánytermékekéhez hasonló, drámai figyelmeztető címkéket.

Indoklása szerint a fiatalok számára „a közösségi média használatának biztonságossága nem bizonyított.”

A javaslat egyúttal korlátozná azokat a „ragadós” funkciókat is, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a push-értesítések, amelyek a képernyő elé láncolják a felhasználókat.

„A figyelmeztető címkéknek rendszeresen emlékeztetniük kell a szülőket és a tinédzsereket, hogy a közösségi média nem bizonyítottan biztonságos” – mondta Murthy egy interjúban.

Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szeptemberi jelentése szerint a „problémás közösségimédia-használat” aránya 2018 és 2022 között 7%-ról 11%-ra nőtt a 11–15 éves fiatalok körében.

Míg a globális adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést, a célzott, hosszabb távú vizsgálatok már igen.

Egy több mint kilencezer amerikai gyereket követő kutatás például kimutatta, hogy a magasabb képernyőidő 9–10 éves korban kis mértékben, de mérhetően magasabb depressziós és figyelemzavaros pontszámokkal járt együtt két évvel később.

Ezt támasztja alá az a randomizált vizsgálat is,

amely szerint már egyetlen hét közösségimédia-szünet is érezhetően javította a résztvevők jóllétét, és csökkentette a szorongásos tüneteket.

Kisebb, képalkotó vizsgálatok valóban jeleznek eltéréseket a problémás okostelefon-használók jutalmazó és végrehajtó agyi hálózataiban, de ezek egyelőre csak összefüggések, nem bizonyított ok-okozati láncolatok.

A „dopaminfüggőség” divatos kifejezés, de a valóság ennél bonyolultabb.

A dopamin ráadásul nem egyszerűen „boldogsághormon”, sokkal inkább a motiváció és a várakozás molekulája, amely arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a gyors jutalmat ígérő tevékenységekhez.

Problémás használatra utal, ha a digitális eszközök használata már az alapvető működés rovására megy:

sérül az alvás, romlanak a jegyek, a gyerek elhanyagolja a barátait vagy a sportot.

További intő jel az ingerlékenység, ha nem elérhető a telefon, a titkolózás a képernyő előtt töltött időről, vagy ha a gyerek sikertelenül próbálja csökkenteni a mobilozást.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egy „Családi Médiaterv” létrehozását javasolja, amely kijelöli

a képernyőmentes zónákat - például a hálószoba és az étkezőasztal - és időszakokat - lefekvés előtt egy órával, házi feladat írása közben.

A legkisebbeknél, 0–5 éves kor között az Egészségügyi Világszervezet a lehető legkevesebb képernyőidőt javasolja, 2 és 4 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát, azt is lehetőleg a szülővel közösen.

„Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam, az, hogy vészhelyzetben nincs luxusunk a tökéletes információra várni” – érvel Vivek Murthy.

Ezzel szemben a technológiai cégek az okozati bizonyítékok hiányára hivatkoznak. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy interjúban kijelentette, hogy a kutatások többsége szerint nincs ok-okozati kapcsolat a közösségi média és a tinédzserek mentális problémái között.

VIA The Washington Post


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen
A „Stealing Isn’t Innovation” kampányban Cate Blanchett és az R.E.M. is csatlakozott a tiltakozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy licencmegállapodásokra kényszerítse az OpenAI-hoz hasonló techóriásokat.


Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.

Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.

A kezdeményezés üzenete egyszerű, de erőteljes: a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek fizetniük kell az általuk felhasznált szellemi termékekért.

A kampányt olyan nagy múltú érdekvédelmi szervezetek támogatják, mint az amerikai színészek szakszervezete, az Amerikai Írószövetség és az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége. A konfliktus egyik legismertebb arca Scarlett Johansson, aki nyilvánosan szembesítette az AI céget.

„Amikor meghallottam a demót, hitetlenkedve fogadtam, hogy Altman úr egy olyan hangot választott, amely ennyire kísértetiesen hasonlít az enyémre, hogy a legközelebbi barátaim és a híroldalak sem tudták megkülönböztetni” – nyilatkozta a színésznő a CNBC-nek.

Az OpenAI válaszul azonnal eltávolította a „Sky” nevű hangot, és közleményben hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékukban a színésznőt utánozni.

A nyilatkozatuk szerint a technológiai vállalatok engedély nélkül, a szerzői jogi törvények figyelmen kívül hagyásával használják fel a művészek munkáit.

Vince Gilligan, a Breaking Bad alkotója korábban az AI-t „a világ legdrágább és legenergiaigényesebb plágiumgépének” nevezte.

Szerintük a megoldást a licencmegállapodások jelentik, amire már több friss példa is akad. Az OpenAI tavaly februárban kötött tartalmi partnerséget a The Guardiannel, decemberben pedig a Disney-vel írt alá egy hároméves megállapodást, amelynek része egy egymilliárd dolláros (mai árfolyamon körülbelül 322,4 milliárd forintos) befektetés is.

A zeneiparban a Warner Music Group és a generatív zenei platform, a Suno közötti novemberi licencszerződés jelentett mérföldkövet.

A technológiai cégek jogi érvelése az amerikai jogban ismert „fair use” (tisztességes felhasználás) elvére épül, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használatát. „A betanítás 'fair use', de biztosítunk leiratkozási lehetőséget, mert ez a helyes” – reagált az OpenAI a The New York Times által indított perre a CNBC szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk