MÚLT
A Rovatból

Az egyetlen kvízműsor, amiben könyveket lehetett használni a válaszadáshoz: egy bölcsi volt a főnyeremény

Vajon milyen nézettséggel futna ma egy Budapest történetéről szóló műveltségi vetélkedő a tévében?
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2023. március 29.



Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Az 1960-as évek végén, amikor a televízió műsorait a hét hat napján még egyetlen adón, fekete-fehérben sugározták, és mindössze a háztartások 60%-ában volt tévékészülék, a Magyar Televízió Budapest felszabadulásának negyedszázados évfordulójához közeledve helyismereti vetélkedő-sorozatot indított.

A fővárosi kerületek kéthetente jelentkező, élőben közvetített, körkapcsolásos versengése majd’ másfél éven át tartotta izgalomban a nézőket.

A játék még szinte el sem kezdődött, már elérte célját: felkeltette a városlakók érdeklődését szűkebb pátriájuk múltja iránt, közösségeket teremtett, és lendületet adott a helytörténeti kutatásoknak.

A felkészülés hónapjaiban a FSZEK Budapest Gyűjteménye „vizsgázott”. Kollégáink elsőként a műsorfolyam ifjú alkotóit, Fellegi Tamás szerkesztő-rendezőt és Liszkay Tamás sorozatíró-szerkesztőt látták el olvasni- és néznivalóval, majd a kerületek - főként tanárokból, történészekből és lelkes lokálpatriótákból verbuvált - csapatait fogadták, és segítették a tájékozódásban. A könyvek egyébként a műsorba is elkísérték a versenyzőket, hiszen ez volt az első - és talán azóta is az egyetlen - kvízműsor, ahol a válaszadáshoz könyveket lehetett használni.

A 22 kerület versengését az MTV stúdiójában Vitray Tamás, a kerületi helyszíneken további játékmesterek - Vitár Róbert és Müller Tibor - vezették.

A saját és a rivális kerület történetére vonatkozó kérdések a versenyzők lexikális tudását tették próbára, de a játékban a gyorsaságnak és a szerencsének is szerep jutott: egy-egy helyes válasz után a csapatokat a Szabadság téri stúdióban képviselő, élő partiban részt vevő sakkmester következett lépésre. A sakkfigurák a tábla újabb és újabb mezőit hozták játékba, a mezők pedig újabb kérdéseket rejtettek.

A csapatok egyenes kiesésben versengtek a fődíjért, egy 60 férőhelyes bölcsődéért. Az 1968 végén indított műsorsorozat 1970 februárjában a Váci utcai Új Városháza dísztermében megtartott döntővel zárult, ahol a XI. kerület csapata győzedelmeskedett. A kerület kérésének engedve a hatvanfős bölcsi helyett végül egy száz főre tervezett - rögtön 124 kisgyermeket fogadó - óvoda épült fel, amelyet hivatalosan 1971. június 26-án, egy szombati napon adtak át.

A lágymányosi lakótelep Bogdánfy utcai „fekete-fehér” óvodája időközben sárga lett, de napjainkban is működik. Az egykori vetélkedőről, a kerület és az adományozók összefogásáról emléktábla tudósít. Képeink a legendás műsort idézik.

1975 (?) Szabadság tér 17. A Magyar Televízió székházának bejárata esti fényben. Ism. felv. f.: https://dunavolgyipeter.hu/

A Magyar Televízió Vállalat (MTV) az 1950-es évek közepén költözött be a Tőzsdepalotába (terv. Alpár Ignác, 1905), a korábban itt működő Lenin Intézet egykori helyiségeibe. Az első kísérleti adások 1957 májusában indultak. Szintén itt működött még sokáig a Technika Háza is; az MTV épp 1969 folyamán bővült új stúdióhelyiségekkel, irodákkal, és foglalta el végül az egész épületet. 1969 végén innen sugározták az első színes adást. Az intézmény 2009-ben hagyta el a Szabadság teret, az épület azóta üresen áll.

[1978 k.] A Budapest Gyűjtemény olvasóterme, ekkor még a Wenckheim-palotában. Ismeretlen felvétele (FSZEK Budapest Gyűjtemény). A palota egykori dohányzótermében először a Fővárosi Könyvtár Keleti Gyűjteményét helyezték el (1931), amelynek anyaga a 2. világháborút követően a Kelet-kutatás központjává váló MTA könyvtárához került, s a terem hosszú évtizedekre a Budapest Gyűjtemény otthona lett; végül a Központi Könyvtár 1998-2001 közötti épületrekonstrukciója és bővítése után bölcseleti olvasóteremként nyílt meg újra.

[1963 k.] Légifotó Lágymányosról. Balra az Irinyi József utca, előtérben a Budapesti Műszaki Egyetem (később Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) épületei. Balra fent a Bogdánfy utca házai. (f.: MHSZ/ Fortepan, FP 73736)

A lágymányosi lakótelep S jelű épületei az Irinyi utca felől (tervezők: Borostyánkői László (LAKÓTERV), Iványi László (BUVÁTI)) In: Magyar Építőművészet 1965/4

„A IX. kerületi helyszín a kamera túlsó oldaláról”. Ism. felv. Lobogó 1969. január 8.

Vitray Tamás játékvezető az MTV stúdiójában. In: Lobogó 1969. január 8.

„A pepita tábla körül: Dr. Hajtan József, Szabó László és Lengyel Levente.” Ism. felv. In: Lobogó 1969. január 8.

Váci utca 62-64. A döntő szereplői az Új Városháza üléstermében. (Ma Budapest Főváros Kormányhivatala működik az épületben.) In: Lobogó 1970. február 18.

Vitray Tamás a döntőn, az Új Városháza üléstermében In: Film Színház Muzsika 1970. február 21.

A győztes csapat a címlapon. Ism. felv. Tükör 1970. február 24.

Versenyzők. Film Színház Muzsika Évkönyv, 1970.

1970 Esti program. Kereki Sándor felvétele (f.: Kereki Sándor/Fortepan, FP 204815)

[1969-70] „Teljes üzemben a Fekete? Fehér? Igen? Nem? vezérkara a stúdióban.” (A játékvezető, a sakkparti résztvevői, a zsűri és a három kameraman.) Ism. felv. In: Film Színház Muzsika Évkönyv, 1971.

Főnyeremény: óvoda a XI., Bogdánfy utcában. ifj. Bohanek Miklós felvétele. Ország-Világ 1971. június 9.

Az óvoda udvarán. [ifj. Bohanek Miklós felvétele, 1971. június] A hetekkel a hivatalos átadás előtt készült képes riportban a vezető óvónő, Czabai Istvánné is megszólalt. „Segítséget jelent - és köszönet érte - a Csöpi Ktsz-nek a takarókért, a békéscsabaiaknak a napozókért, a Selyemipari Vállalatnak a függönyökért. Anélkül, hogy vissza akarna élni az adakozók bőkezűségével, megemlíti, hogy virágra, növényekre, virágtartókra már nem jut a költségvetésből. Abban is reménykedik, hogy akadnak még gyerekszerető képzőművészek, akik néhány fal díszítését elvállalják." (...) „Amikor a televízióban eredményt hirdettek a „Fekete-fehér, igen-nem" vetélkedőben, boldogan hallgattuk valamennyien: mennyi az anyagi és munkafelajánlás, amivel közel és távol lakó intézmények, vállalatok segíteni akarják az óvoda kicsinyeit. Ki hitte volna, hogy a legfőbb hiány - az ország legmodernebb óvodájában is - a munkaerő lesz. A meghirdetett óvónői pályázatra igen csekély számú jelentkezés érkezett be. Nyolc óvónői állás közül kettő betöltetlen.” (Ország-Világ 1971. június 9.)

A 2002-ben avatott új emléktábla. Via: Wikipédia

A lágymányosi lakótelep S jelű épületei az Irinyi utca felől (tervezők: Borostyánkői László (LAKÓTERV), Iványi László (BUVÁTI)) In: Magyar Építőművészet 1965/4

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
A 17 évesen meghalt szépségkirálynő, Molnár Csilla tragédiájáról nyilatkozott a börtönben ülő testvére
A Blikk exkluzív interjút készített Molnár Csilla börtönben ülő testvérével, aki egy vétlen nőt gyilkolt meg az utcán. Fásy Ádámmal és Csehák Hajnalka pszichológussal próbálták megfejteni, mi vezethetett a tragédiához.


Az egész országot megrendítette, amikor 1986-ban Molnár Csilla, a Magyarország Szépe verseny győztese öngyilkosságot követett el.

Kilenc hónap alatt Molnár Csilla a legnagyobb magasságokból olyan mélységbe zuhant: 1985. október 5-én a fonyódi lányt, amikor a Kongresszusi Központban megnyerte a Miss Hungary szépségversenyt, majd 1986 júliusában a 17 éves gimnazista lány öngyilkosságot követett el.

A Blikk TV Fásy Ádámmal és Csehák Hajnalka pszichológussal próbálta megfejteni, mi vezethetett a tragédiához. Exkluzív interjút készítettek Molnár Csilla börtönben ülő testvérével, aki egy vétlen nőt gyilkolt meg az utcán.

A videót itt lehet megnézni!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Kétezer letérdeltetett magyar foglyot kaszaboltak le a törökök Mohácsnál – régészek derítettek fényt a mészárlásra
A sebekből ítélve a törökök éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal végeztek a magyar katonákkal. Igazi mészárlásról árulkodnak a leletek.


A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy

a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket

írja közleményében a Szegedi Tudományegyetem.

A IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival. Az SZTE „Mohács 500” kutatócsoportja a 2020 és 2022 között feltárt III. tömegsír csontmaradványainak anatómiai illesztését és antropológiai vizsgálatát az egyetem Lövölde utcai helyszínén folytatja. A tömegsír régészeti feltárását a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, Neményi Réka vezeti.

A 2024 júniusában megbontott IV. tömegsírban szemmel láthatóan kaotikusan, egymásra roskadva fekszenek az emberi maradványok. A feltárás jelenleg is zajlik, sokfelé egy-egy koponyán, csontvázon már számozott címke látható, valamint speciális kódok segítenek a maradványok későbbi összeillesztésben. A levágott fejekkel a legnehezebb a munka; a III. tömegsírhoz hasonlóan itt is sok különálló koponya van. Pálfi György a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy

a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek.

A történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs.

„Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – mondta az SZTE antropológusa.

A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az egyén gyors elpusztítására irányultak. Általában kettőt-négyet csaptak a nyakra, koponyaalapra.

A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető (JPM) szerint is elképzelhető, hogy a látvány kegyetlen pompája megrészegítette a török kivégzőket. Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, Pálfi György szerint a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret.

Kétezer emberből többezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.

Pálfi György szerint az első halmokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Az antropológus hozzátette, hogy ezt igazolni nem lehet, csak elképzelni. Van kutató, aki éppen fordítva látja maga előtt: a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán ezt a munkát már nem nézte a szultán, és itt sietősebben vetették gödörbe a testeket.

A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik. Ezzel az eljárással a fogakból a születéskori földrajzi környezetet, a csontokból pedig a halál előtti időszak földrajzi környezetét lehet megállapítani.

Pálfi György azt is elmondta,

az 500 éves évfordulóra tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi személy esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák.

A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Az első orgazmus a vásznon és a bluetooth feltalálása – a magyar származású színésznő tudósként is brillírozott
Méghogy nem lehet egy nő egyszerre gyönyörű és okos: Hedy Lamarr dívaként és matematikusként is elismerésre méltó újításokat vezetett be.


Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – mondta ezt Hedy Lamarr (1914-2000), korának egyik legszebb nője, aki imádta palira venni a férfiakat, miközben jóval többet tudott náluk. Annyi találmánya volt, és olyannyira hozzájárult a haditechnológia fejlődéséhez, hogy születésnapját nyilvánították az Európai Feltalálók Napjának. Bécs városa 2018 óta adja át a Hedy Lamarr-díjat, amely kizárólag olyan nőket illet, akik digitális területen alkottak maradandót.

Egy különös karrier

Na de ki volt ez a csodaszép lány, és hogyan érte el ekkora sikereket?

Hedy, azaz eredeti nevén Hedwig Kiesler egy bécsi bankár és egy magyar zongorista jómódú lányaként már kiskorában négy nyelven beszélt, illetve tánc- és zongoraleckéket vett, majd 16 évesen Bécs leghíresebb színiiskolájának lett a növendéke.

19 évesen beleugrott első házasságába egy fegyvergyárossal, és az ifjú ara annyira érdeklődött a fegyverek iránt, hogy férje örömmel megmutatta neki a tervezési folyamatokat. A lány komoly ismereteket szerzett a fegyverekről, a torpedókról és irányítástechnikáról. Házassága féltékenység miatt ért véget, úgyhogy Hedy inkább Hollywoodig menekült, ahol rögtön befutott. Mivel korábban Bécsben szerepet kapott az Extase című hangosfilmben (1933), ahol áramvonalasan nőies teste kétszer is látható volt meztelenül – a világon először –, nem váratta sokáig az első filmszerep a Metro-Goldwyn-Mayernél. Az ottani stúdiófőnök javasolta neki a névváltoztatást.

Az igéző szépségű nő megjelenésével egycsapásra átformálta a frizuradivatot az 1938-as Algier című filmben: ezt követően váltottak a színésznők a középen elválasztott, barna hajra az addigi szőke helyett. Hedy hozta divatba továbbá a különféle fejfedőket, például sálakat és turbánokat is. A termékeny színésznő összesen 31 filmben játszott 1930 és 1958 között, és ő demonstrálta először a filmvásznon a női orgazmust is. Ám nem tudott kitörni sohasem a szépasszonyi klisékből, szerepeit nem színészi tehetségéért dicsérték.

Egy zongorista és egy színésznő forradalmasítják a technológiát

A második világháború idején Hedy az első férjétől elcsent katonai tervrajzokkal állított be egy amerikai katonai fejlesztő laboratóriumba, felajánlva szakmai szolgálatait. A nő ugyanis hallotta a hírekből, hogy a pontatlan célzás miatt a szövetségesek túl sok torpedót pazarolnak el a tengereken. Fantasztikus találmányát – amely a bluetooth őseként ezt a problémát is megoldotta – nem csak az addigi ismereteinek, hanem a véletlennek is köszönhette. Ugyanis szomszédjával, George Antheil avantgárd zongorista-zeneszerzővel torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést hoztak létre, azaz a frekvenciaugrásos adásmódot, miközben csupán egy mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művet akartak szinkronizálni.

Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

Ők akkor még nem tudták, hogy a wifi, a mobil és bluetooth technológiák feltalálói lettek – ráadásul kettejük közt úgy indult az ominózus beszélgetés, hogy Hedy arról faggatta a zongoristát, nem kéne-e nagyobbra csináltatnia a melleit, és ebből kanyarodtak a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek támogatásáig. Éles váltás, az biztos.

A találmány részletei és szabadalmaztatása

A kidolgozott találmányt titkos kommunikációs eszközként (Secret Communication System) nyújtották be az Országos Feltalálói Tanácshoz 1940-ben, ahol a szervezet elnöke, a General Motors kutatási igazgatója vetette fel a szabadalmaztatás ötletét. Két évvel később be is jegyezték a rendszert, amelynek lényege, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát védi a felderítés és a zavarás ellen, ezzel megnövelve a tengeri célpontok ellen indított torpedók találati valószínűségét. A találmányt felajánlották a haditengerészetnek, de az eljárást csak 1957-ben, a szabadalmi oltalom lejárta után két évvel vette elő egy cég, és 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták először a blokádban résztvevő hajókon. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civilek számára az egyidejű frekvenciaváltást.

Antheil már 1959-ben meghalt, de Hedy 2000-ig élt, folytatva a fejlesztéseket hollywoodi laboratóriumában, folyamatosan ingázva a tudomány, a film és a szépségipar között. Találmányáért 1997-ben megkapta az Electronic Frontier Foundation, a technika úttörőjének járó kitüntetést, és még ebben az évben első női kitüntetettje lett a „feltalálói Oscar-díjnak” is. A bluetooth technológiája végül az 1990-es években forrt ki, lehetővé téve a különböző eszközök közötti adatátvitelt rövid távolságon belül.

Magánéleti kudarcok

Igaz, hogy Hedy szeretett technikai problémákon elmélkedni, de férjhez menni is imádott, hatszor sikerült is neki. Ezzel kapcsolatosan is akadt egy híres idézete:

„Talán az volt a problémám a házasságban - és ez sok nő problémája -, hogy egyszerre akartam intimitást és függetlenséget. Nehéz ezek közt egyensúlyozni… Abba kell hagynom, hogy olyan férfiakhoz menjek feleségül, akik alacsonyabb rendűnek érzik magukat nálam.”

Lamarr időskorát ráadásul olyan botrányok övezték, mint egy áruházi lopás, amely közben lebukott, valamint egy hosszú pereskedés egy számítástechnikai céggel, miután ők a megkérdezése nélkül felhasználták Lamarr egyik retusált fényképét egy szoftver csomagolásán.

Bár szülővárosát, Bécset tekintette igazi otthonának, Floridában halt meg dúsgazdagon. Végakarata szerint hamvai egy részét a bécsi erdőben szórták szét, és a bécsi központi temetőben díszsírhelyet kapott.

Hat házasság, 31 filmszerep és számtalan találmány: Hedy Lamarr, a fiatal tudósnők meseszép példaképének izgalmas életútja szerintem szintén filmre kívánkozik.

Források: 1,2,3,4

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
A magyar fizikusnő, aki megszelídítette a Napot - Amerikában díjeső várta, itthon nem is tudtak róla
Telkes Mária találta fel az első, kizárólag napenergiával fűtött házat a 20. század közepén, de rengeteg találmánya volt még – például az agyvelő infravörös sugarait mérő elektromos fényképezőgép.


"A napenergia hasznosítása nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. A jövő energetikai megoldásainak egyik legfontosabb alapeleme lesz" – mondta az Amerikában csak Napkirálynőnek becézett, magyar származású Telkes Mária (1900-1995), amikor még finoman szólva nem volt trendi a zöld energia. Ahogyan a tudós nők sem.

Az egész világon egyedülálló volt a – Massachusetts államban található, alig hatezer lelkes, de mindig napfényes – Doverben felépített, napenergiával működő ház, amelyet ő tervezett meg. A titok nyitja a nátrium kénsavval alkotott sója, a glaubersó volt, amellyel a Nap hőjét kémiai úton tárolta. Ez a vegyület 32-33 Celsius-fok környékén olvad meg, miközben nemcsak elnyeli a hőt, hanem akár tíz napon át is képes tárolni.

Az égig felívelő karrier

De ki volt ez az okos nő, aki az egész életét szenvedélyesen a tudománynak szentelte, miközben nem ment férjhez, nem szült gyereket – csak szabadalmakat egymás után? A Fővárosi Takarékpénztár aligazgatójának lányaként, hét fiatalabb testvérrel nem sok figyelemre számíthatott otthon, de őt lekötötték a tanulmányai: már 20 évesen a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon, és mindössze 24 évesen megszerezte ugyanitt doktori fokozatát a fizikai kémia területén.

Ugyanebben az évben a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában kezdett el dolgozni – nagybátyja segítségével, aki a clevelandi magyar konzul volt –, ahol annyira elismerték, hogy másfél év után a biofizikai osztály vezetőjévé nevezték ki. Kutatócsoportjával együtt itt találta fel az elektromos fényképezőgépet, amely meg tudta mérni az agyvelő infravörös sugarait.

1939-ben elköltözött Bostonba, ahol a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként és kutatójaként a napenergia lett a fő területe – csatlakozott is nem sokkal később az intézet Solar Energy Conversion elnevezésű projektjéhez. 1948-ban Eleanor Raymond (ld. a fenti képen) építésszel karöltve alkotta meg az első, kizárólag napenergiával fűtött kísérleti lakóházat, feltalálva ezzel a hőtárolás kérdését.

Emellett a sivatagi csapatoknak is kidolgozott egy menő, napenergiával működő desztilláló-berendezést, hogy ne maradjanak ivóvíz nélkül a katonák. A napenergiával működő, hordozható sütőlap másik neve máig „Telkes-sütő” Amerikában, ahogyan a passzív házakat is szokás „Telkes-házként” hívni. De ezeken a találmányokon kívül sem tétlenkedett, hiszen nevéhez összesen 39 szabadalom fűződik.

Méltán kiérdemelt díjeső

Munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták. 1934-ben a New York Times kora legismertebb 11 női közszereplője közé sorolta egyetlen tudósként, itthon három évvel később írt róla Az Est című napilap, mely szerint „Dr. Telkes Mária Nap-gép találmánya olyan forradalmi jelentőségű a technikában, mint annak idején az autó feltalálása volt.” Később jóval konkrétabb és magasabb szintű díjakkal jutalmazták, többek között 1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját (Society of Women Engineers Achievement Award).

1977-ben elnyerte az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését és az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját. Magyarországon 2022-ben a józsefvárosi önkormányzat zöld pályázatait 2022-ben nevezték el Telkes Mária-pályázatoknak, ezzel tisztelegve a tudós előtt, aki már azelőtt a megújuló energia használatának fontosságát helyezte górcső alá, hogy a fenntarthatóság téma lett volna akár a tudományban, akár a közbeszédben.

Amikor 70 év után először és utoljára visszatért Magyarországra, nem sokra rá a 95. születésnapja előtt elhunyt. Mivel itthon nem igazán ismerték a munkásságát, nem tudott a haláláról a szakma, és Amerikában is csak háromnegyed évvel később értesültek a hírről – de ott akkora hírértékkel bírt, hogy nem kisebb lapban, mint a New York Times-ban búcsúztak tőle. 2012-ben, halála után pedig örökérvényű helyet biztosítottak számára a – legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító – Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében (National Inventors Hall of Fame). Ideje, hogy mi is bevéssük a nevét a hosszútávú memóriánkba és a tankönyveinkbe!

Források: 1,2,3,4,5


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk