SZEMPONT
A Rovatból

„A magyar oktatási rendszernek sokkal súlyosabb a problémája, mint a birtoktöbbesítő jel”

Egykori magyartanár szerzőnk megpróbálja egy lépéssel távolabbról vizsgálni a múltheti, nagy port kavart felvételi vizsga problémáit.

Link másolása

Az elmúlt héten a szülőket és pedagógusokat tömörítő csoportokban, és így egy idő után a médiában is végigsöpört a központi középiskolai felvételi feladatsora, abból is leginkább két feladat. Egybehangzó vélemények szerint ezek, ha nem is haladják meg egy átlagos 13-15 éves diák teljesítőképességét, de kétségkívül nehezek voltak, ráadásul kevés idő is áll a diákok rendelkezésére a megoldásukhoz. Mire ezeket a sorokat írom, már túl vagyunk azon is, ahogy a Rádió 1 reggeli szórakoztató showműsorában Sebestyén Balázsék – persze kellő humorral kezelve a dolgot – szintén megállapították, hogy a feladatok jókora kihívást okoztak – nekik.

Előre kell bocsátanom, hogy egykori közép- és általános iskolai magyartanárként nem fogom megmondani, hogy a feladatsor biztosan könnyű vagy nehéz volt – sokkal inkább árnyalatokat kívánok adni a vitához, amiket érdemes megfontolnunk, ha legközelebb iskolás gyerekek magyardolgozataival találkozunk.

Már nem teljesen pontos, hogy Magyarország a tízmillió politológus és futballszakértő országa, mert ezek a szakmák régen kiterjeszthetők a vírusszakértőre, világpolitikai szakemberekre, és – mint a példa jól mutatja – önjelölt oktatáskutatókból és nyelvtantanárokból sincs hiány.

Valahogy a magyar tantárgy nyelvtani részével úgy vagyunk, hogy „én is tudok magyarul”, „kiváló magyartanárom, Gizi néni ezt belénk verte”, „mindig első voltam a szavalóversenyen”, ergó biztosan értek is hozzá.

Csak közbevetőleg jegyzem meg: figyelemre méltó, hogy a matematikai feladatokkal kapcsolatban mennyire nincs ilyen habzású közösségi vita. Hisz ahhoz általában konszenzusosan nem értünk, „jaj, én ehhez mindig is hülye voltam!”, mint valami nemzeti összetartozást őrizzük ezt a képünket, így az ezirányú felvételi és érettségi feladatokat sokkal inkább hajlamosak vagyunk hagyni békében nyugodni.

Nem így a nyelvtant, amiről nagy buzgalmunkban nem is vesszük észre, ha finoman átcsúszik nyelvészetbe, amely két terület messze nem ugyanaz. A nyelvészet mint tudományág sokszor nem érinti a -tan kérdéseit, és fordítva: amit nyelvtanórán tanul(t)unk, sokszor nem nyelvészeti, sokkal inkább szokások, sőt olykor hiedelmek kérdése. (Lásd pl. „olyat nem mondunk a magyarban, hogy...” Pedig de.)

Rátérve a konkrét feladatsorra: sokan, köztük szakemberek állítják, hogy nehéz volt. Én sem fogom azt mondani rá, hogy nem, kétségkívül tárgyilagosan nézve az utóbbi éveket, volt már ennél könnyebb is. De néhány dolgot meg kell jegyezni.

Sem az általános iskolások által írt felvételi, sem az érettségi esetén nem jó fokmérő az, hogy harminc-X évestől nyolcvan-X évesig mit gondolunk, mi meg tudnánk-e oldani a feladatokat.

Egykor ezek egy részét még nem is tanultuk, de jó esetben is több évtizeddel ezelőtt. Hogy lenne elvárható, hogy azonnal beugorjon a birtoktöbbesítő jel vagy a határozói igenév képzője? (Lám, elsőre még én is ragot írtam reflexből.) (Persze, ha semmire nem emlékszünk belőle, felmerül a kérdés, hogy biztosan ezeket, illetve biztosan így kell-e tanulnunk általánosban. De javaslom, itt és most ezt a topikot ne nyissuk meg.) A diákok, akiktől viszont elvárják, hogy tudják, nemrég tanulták ezeket – csakúgy, mint a másodfokú egyenlet megoldóképletét, a citromsavciklust vagy a röghegységek képződését. (Ismét eltekintünk ezek „hasznosságától”, mivel ezt nem lehet egy publicisztika félmondatainak keretében vizsgálni.) Tehát nem az a mérce, hogy „még én sem tudom”, hanem az, hogy vajon a diák emlékszik-e rá, adott esetben kellően begyakorolta-e a hasonló feladatokat.

Némileg torzításnak érzem, hogy az idei központi felvételi feladatsor két legnehezebb kérdését emelték ki, és az egész médián azt hurcolják körbe, mint a magyartanítás véres kardját. (Az „alternatív” nyelvtörténet híveinek egy fricska: a véres kard motívuma számos uráli nép mondavilágában fellelhető.) Volt ezen kívül másik nyolc, amiről általában nem, vagy keveset beszélnek a hírekben. Újabb kérdésként felmerülhet, hogy vajon nem sok-e 10 kérdés – köztük egy kifejtendő rövid esszé – egy 14 év körüli gyerek (alapesetben) 45 perces vizsgájába. Valóban nem kevés, és talán érdemes lenne szakmai vitát indítani erről – de akár arról is, hogy jó-e egyetlen, stressztől terhelt dupla vizsga alapján dönteni egy gyerek 4-6-8 éves teljesítményéről, illetve további évei besorolásáról.

Egyáltalán: vizsgának vagy valamilyen más formájú teljesítménymérésnek kell dönteni minderről? Amíg azonban tudjuk, nagyjából hogy néz ki egy ilyen számonkérés, a tanárok a legtöbb esetben kiválóan fel tudnak készíteni diákokat a feladatsorra.

Jobb pedagógus például elmondja a gyereknek, hogy a feladatokat nem muszáj mindig sorrendben megcsinálni: a szövegét olvasva mindenki nagyon hamar rá tud jönni, hogy egy rész mekkora kihívás neki, és adott esetben át tud ugrani egy következő, számára könnyebb kérdésre, begyűjtve a lehetséges pontjait

– hogy aztán maradék idejében nekifogjon a nehezének, amiből megpróbálja a tőle telhető legtöbb pontot kicsikarni. Ebben semmilyen „ördögi trükk” nincsen, kevés gyakorlással bármely átlagos készségű gyerek el tudja sajátítani a súlyozás képességét.

Röviden visszatérnék a Rádió 1 Balázsék című műsorának idevágó részletéhez, mert az a médiában mutatta meg a felvételi és érettségi magyar vizsgákhoz való hozzáállás egyik leggyakrabb típushibáját: a kontextusból kiemelést. A három műsorvezető és egy hozzájuk csatlakozó kolléganőjük vágott neki a két inkriminált feladatnak, természetesen a rájuk jellemző karikírozó humorral. Elsősorban az elsőre mindenki számára furcsának tűnő halandzsa-feladatnak (5. feladat) estek neki, a leginkább ez tud nevetség tárgya lenni egy reggeli szórakoztató műsorban. És ez utóbbi két szó fontos: a műsor célja a szórakoztatás, nem pedig a feladat komoly, szakmai elemzése, megoldása. Ha jókedvűen, a feladat szavain harsányan nevetgélve vágok bele a megoldásba (eleve azzal a prekoncepcióval, hogy bemutassam, mennyire lehetetlen megoldani), az teljesen más szituáció, mint amikor egy diák egy teremben, jó eséllyel minden zavaró tényező kiiktatása mellett igyekszik megkeresni a szavakban rejlő toldalékokat.

És ez fontos mozzanat: a feladat helyes megoldásához ugyanis éppenséggel pont nem kellett foglalkozni a furcsa hangzású, egyébként nem létező szavakkal, elég volt a kérdésben szereplő végződéseket felismerni. Bizonyára többeknek nehézséget okoz mindezeket kitalált formákban fellelni, de az igazság az, hogy számos tananyagban és több tankönyvben is előfordulnak hasonló feladatok. Majdnem biztos, hogy egy nyolcadikos gyerek nem először a felvételin találkozik elemzendő halandzsa-szöveggel. És itt megint érdemes elgondolkozni, feltétlenül jó-e, ha a mi felnőtt, nyelvtanfeladatoktól elszokott szemünkkel nézzük a kérdéseket, vagy igyekszünk megvizsgálni, hogy az elmúlt években az érintett gyerekek találkozhattak-e hasonlóval. Ez a feladat egyébként éppen arra az érdekes esetre világít rá, hogy a nyelvészet és az abban használatos eszközök akár el is szakadhatnak a nyelvtől, túl is mutathatnak azon. Kifejezetten érdekes és elgondolkodtató problémakör – bár a teljes igazság kedvéért meg kell jegyeznem, nem biztos, hogy általános iskola felső osztályaiban érdemes már ezzel foglalkozni a diákoknak.

Arra viszont szerintem remekül rámutat, hogy a nyelvészet (talán a nyelvtan is) sokkal több, mint az „alany-állítmány-jelző-tárgy”, „háttal nem kezdünk mondatot!”, illetve a „muszáj-papagáj-folyjon” típusú mumusok.

A helyzet tehát az, nem tudom megmondani, hogy az országban a feladatsornak nekivágó több tízezer diák számára hánynak és milyen szinten volt nehéz a központi felvételi magyar vizsgája. Azt sem tudom, legfeljebb vitaalapom, véleményem van róla, hogy érdemes-e kétszer negyvenöt perces matematikai valamint magyar nyelvtani kérdések alapján eldönteni 10-12-14 éves gyerekek további sorsát. Az ezeken a vizsgákon szereplő feladatok valóban minden kompetenciát mérnek és helyesen, biztosan mérnek? Bekategorizálható-e ezek alapján egy diák?

Hogy mennyire nem így gondolom, arra hadd álljon itt egy személyes példa: egyik volt, akkor még teljesen ismeretlen diákom felvételijét én javítottam évekkel ezelőtt. Diszlexiája miatt dolgozatát alig tudtam kisilabizálni, és bár felfedeztem benne a jó gondolatokat, íráskészsége alapján aligha gondoltam, hogy esetleges sikeres felvétele után gyümölcsöző lehet vele a kapcsolat. De mint kiderült, ezen hátrányát tökéletesen kompenzálta kiváló kommunikációja, értelmes és releváns gondolatai, viszonylag jó szorgalma, így remek prezentációkat és vitafeladatokat lehetett vele készíteni a középiskolai évek alatt, nem utolsósorban pedig az iskolai színjátszókör egyik oszlopos tagja lett, kimagasló sportteljesítménye mellett. Továbbra sem tőle vártam a legjobb fogalmazásokat, de ez egyáltalán nem érintette őt abban, hogy évfolyama egyik értékes és megbecsült tagja lehessen. Neki szerencséje volt, mert gyenge felvételi dolgozata után mindez kiderült róla.

De vajon hány, nehezen író vagy számoló, egyébként részképességeiben remek diák kerül rögtön hátrányos helyzetbe, amiért nagy hirtelen nem tudja megmondani a háromszög belső szögeinek összegét vagy az összetett mondatok bonyolult kapcsolódási formáit?

A magyar oktatási rendszer igazságtalan, bonyolultabb és mélyebb problémáktól szenved, mint amit két nyelvtani feladat megmutat. Ezeket a diákok nagy része, köszöni szépen, meg tudja oldani – sokkal komolyabb kérdés, hogy vajon miért kell nekik. De amíg ezeket kell megoldaniuk (a tendenciákat látva nem vagyok optimista), addig fogadjuk el tanárok (sokszor egyébként eltérő) véleményét, és ha már minden áron kényszert érzünk a témába vágó vitákhoz, próbáljuk meg alapos utánajárással tenni.

És szülőként, tanárként vagy akár csak a magyar oktatásért (és így a magyar jövőért) aggódó állampolgárként tartalékoljuk tiltakozó energiáinkat egy sokkal jobb és igazságosabb rendszer felépítésére.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.

Link másolása
KÖVESS MINKET: