Nem akármilyen ajándékot ad a magyar állam a vasárnap hazánkba látogató Ferenc pápának: a magyar nyelv legrégibb összefüggő szövegemlékét, a Halotti beszéd és könyörgést is tartalmazó kódex egy másolatát - írja a hvg.hu.
A felbecsülhetetlen értékű, XII. században készült Pray-kódex másolatán több hónapon keresztül dolgoztak az Országos Széchényi Könyvtárban.
A Pray-kódex 1192–1195 között keletkezett latin és magyar nyelven, amelyet első tudományos leírójáról, Pray Györgyről (1723–1801) neveztek el. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – vagyis könyörgésgyűjtemény – után misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek. A Halotti beszéd és könyörgés a temetési szertatás végén, annak függelékében olvasható, egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében a kódex 136. levelén.
A Pray-kódexet restaurátor-szakember jelenlétében és szigorú állományvédelmi előírások mellett a nemzeti könyvtár digitalizáló központjában fotózták végig. A pápának szánt díszmásolathoz magyar és spanyol nyelvű ismertetőszöveg is készült, amelyet könyvkötőmester rótt pergamenre, lúdtollal.
A könyvtestet nyolc milliméter vastag bükkfatáblák védik, amelyeket timsós cserzésű, színezetlen kecskebőr borít. A rézveretek és a csatok korabeli minták alapján, kézi szerszámok segítségével készültek.
A kötetet saját tervek alapján épített, fekete bőrrel borított és bordó hernyóselyemmel bélelt dobozban helyezték el.
A díszmásolat elkészültéről az OSZK honlapján további információkat lehet olvasni.
Nem akármilyen ajándékot ad a magyar állam a vasárnap hazánkba látogató Ferenc pápának: a magyar nyelv legrégibb összefüggő szövegemlékét, a Halotti beszéd és könyörgést is tartalmazó kódex egy másolatát - írja a hvg.hu.
A felbecsülhetetlen értékű, XII. században készült Pray-kódex másolatán több hónapon keresztül dolgoztak az Országos Széchényi Könyvtárban.
A Pray-kódex 1192–1195 között keletkezett latin és magyar nyelven, amelyet első tudományos leírójáról, Pray Györgyről (1723–1801) neveztek el. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – vagyis könyörgésgyűjtemény – után misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek. A Halotti beszéd és könyörgés a temetési szertatás végén, annak függelékében olvasható, egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében a kódex 136. levelén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztó belső mérések a Fidesznél: Orbán Viktor maga vette át a kampányt, Orbán Balázs a partvonalra került a 444 szerint
A kormánypárt belső felmérései szerint a Fidesz 5 százalékpontos hátrányban van a Tisza Párttal szemben - írja a 444. A miniszterelnök ezért személyesen irányít, a hivatalos kampányfőnök szerepe pedig formálissá vált.
Miközben a Fidesz belső mérései szerint a párt hátrányban van a Tisza Párttal szemben, Orbán Viktor saját kezébe vette a kampány irányítását. A 444 úgy tudja, ha kell, egy-két óránként érdeklődik a kampány főarcainál, Szijjártó Péternél és Lázár Jánosnál, valamint a szervezésért felelős Kubatov Gábornál a terepen tapasztaltakról.
A miniszterelnök maga tartja a kampánycsapat-gyűléseket, értékeli a felméréseket és ötletel. Ez éles kontrasztban áll a hivatalos felállással, amely szerint a kampányfőnök papíron Orbán Balázs.
A politikai igazgató amerikai mintára „war room”-ot hozott volna létre a Karmelitában, és Boris Johnson tanácsadójához, Dominic Cummingshoz hasonló, unorthodox szerepben látta magát. Az amerikai tapasztalataira és MAGA-kapcsolataira építő stratégiája azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az amerikai mintára másolt kampány döcög, nem jött be a trashcelebek szerepeltetése, és a háborúellenes gyűlések sem váltottak ki akkora közösségi médiás aktivitást, mint várták, így Orbán Balázs körül egyre fogy a levegő
– írja a 444.hu.
A lap úgy tudja, a napi tematizációs küzdelemben felértékelődtek a miniszterelnök közvetlen munkatársai. Kaminski Fanny szerepe különösen megnőtt, miután Havasi Bertalan tavaly távozott a kommunikációs csapatból, és a sajtóügyek jelentős része az ő asztalára került. Kaminski lassan húsz éve dolgozik Orbán Viktor kampányaiban, mára állandó helye van a kormányzati kisbuszban, és olykor négyszemközt folytatott találkozókon is jelen van.
Fontos ember lett Kunfalvi Nóra, a TV2 egykori riportere is, aki 2023 novemberében csatlakozott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához, ahol az Online Kommunikációs Főosztály vezetője lett. Olyan taktikai kérdések is ebben a szűk körben dőlnek el, mint hogy mennyire érdemes frontálisan vagy név szerint támadni Magyar Pétert.
A kampány általános hangulata azonban rezignált maradt. A „háborús narratívát” vagy a „biztos választás” szlogent kormányközeli források racionális választásnak tartják, de hiányzik az innováció.
A felmérésekért továbbra is Rogán Antal és a kommunikációs minisztérium felel. Kormányzati források szerint március első napjaiban a pártválasztók körében a Fideszt 39-40, a Tiszát pedig 45 százalék körülire mérték. A kampánycsapat úgy számol, 44-45 százalékos eredményre van szüksége a Fidesznek ahhoz, hogy megakadályozza a Tisza abszolút többségét. Ennek érdekében Orbán Viktor nagy energiákat fektet a szervezet és az aktivisták mobilizálásába, és március 15. után országjárásra is indul.
Miközben a Fidesz belső mérései szerint a párt hátrányban van a Tisza Párttal szemben, Orbán Viktor saját kezébe vette a kampány irányítását. A 444 úgy tudja, ha kell, egy-két óránként érdeklődik a kampány főarcainál, Szijjártó Péternél és Lázár Jánosnál, valamint a szervezésért felelős Kubatov Gábornál a terepen tapasztaltakról.
A miniszterelnök maga tartja a kampánycsapat-gyűléseket, értékeli a felméréseket és ötletel. Ez éles kontrasztban áll a hivatalos felállással, amely szerint a kampányfőnök papíron Orbán Balázs.
A politikai igazgató amerikai mintára „war room”-ot hozott volna létre a Karmelitában, és Boris Johnson tanácsadójához, Dominic Cummingshoz hasonló, unorthodox szerepben látta magát. Az amerikai tapasztalataira és MAGA-kapcsolataira építő stratégiája azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Barátság-vezeték: Tizenhét ország volt kíváncsi a magyar delegáció mondandójára Kijevben
Ezt Czepek Gábor államtitkár mondta egy Facebook-videóban. Szerinte az EU is a magyarok mellé állt. A küldöttség egyelőre Kijev válaszára vár, a helyzet pattanásig feszült.
„Véget értek a csütörtöki energetikai tárgyalások Kijevben; tizenhét ország volt kíváncsi a magyar álláspontra, arra, hogy mit gondolunk a Barátság kőolajvezetékről” – közölte Czepek Gábor, a kőolajvezeték állapotát vizsgáló magyar küldöttség vezetője az ukrán fővárosból jelentkezve esti Facebook-videójában.
Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette, ezenkívül volt egy nagyon hasznos tárgyalás az Európai Bizottság képviselőivel.
Czepek Gábor szerint a brüsszeli szóvivő egyértelművé tette, hogy az Európai Bizottság is Kijevtől egy tényfeltáró bizottság létrehozását kéri és követeli. „Úgyhogy most már nemcsak Magyarország, nemcsak Szlovákia, hanem az Európai Bizottság is a tények ismerete mellett van”
– mondta az államtitkár.
A videót azzal zárja: „Várjuk Kijev válaszát, holnap is itt leszünk”.
A Barátság kőolajvezetéken 2026. január 27. óta áll a szállítás, miután ukrán források szerint orosz támadás érte a vezetéket kiszolgáló infrastruktúrát az ország nyugati részén. A kimaradások miatt Magyarország és Szlovákia közös tényfeltáró küldetést javasolt a sérült szakaszhoz, amit az Európai Bizottság is üdvözölt, mert az oldhatja a Kijev és Budapest közti feszültséget.
Ugyanis Budapest Kijevet okolta az olajáramlás késleltetéséért, és jelezte, hogy blokkolni fog egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára, amíg a szállítás helyre nem áll. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben nyilvánosan arról beszélt, nem szívesen javíttatná meg a vezetéket, mert az továbbra is támadásoknak lenne kitéve. Az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy nincs határidő a javításra, és a magyar és szlovák ellátás a kötelező készletek miatt rövid távon nincs veszélyben.
A helyzetre reagálva Budapest és Pozsony korlátozta a dízel- és üzemanyag-exportot. A magyar kormány engedélyezte a stratégiai kőolajtartalékok részleges felszabadítását, a MOL pedig alternatív beszerzési és logisztikai útvonalakra készült.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Czepek Gábor vezette küldöttség egyik tagja nem mert belépni Ukrajnába, mert - ukrán állampolgár lévén - tartott attól, hogy besorozhatják - legalábbis a HVG ezt állítja ukrán forrásokra hivatkozva.
„Véget értek a csütörtöki energetikai tárgyalások Kijevben; tizenhét ország volt kíváncsi a magyar álláspontra, arra, hogy mit gondolunk a Barátság kőolajvezetékről” – közölte Czepek Gábor, a kőolajvezeték állapotát vizsgáló magyar küldöttség vezetője az ukrán fővárosból jelentkezve esti Facebook-videójában.
Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette, ezenkívül volt egy nagyon hasznos tárgyalás az Európai Bizottság képviselőivel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rónai Egon elárulta, hogy miért nem tett fel keményebb kérdéseket Orbán Viktornak
Az ATV műsorvezetője a Kadarkai Endrével folytatott beszélgetésben fejtette ki szakmai álláspontját. Úgy véli, a miniszterelnöki interjúban a cél a minél több téma érintése, nem pedig egy-egy ponton való lehorgonyzás.
Tizenöt évnyi várakozás után kapott lehetőséget Rónai Egon, az ATV műsorvezetője, hogy tavaly novemberben, majd idén márciusban is interjút készítsen Orbán Viktor miniszterelnökkel, a beszélgetéseket azonban mindkét politikai oldalról heves kritikák érték.
Rónai nemrég Kadarkai Endrének beszélt arról, hogyan élte meg a helyzetet, és miért döntött a sokak által kevesellt, konfrontatívnak nem mondható kérdezési stílus mellett. „15 éve várunk erre a lehetőségre, hogy kérdezhessük a miniszterelnököt” – fogalmazott Rónai, aki szerint érezte a helyzet tétjét.
A kormányfővel előzetesen nem egyeztettek témákat. Az első, novemberi beszélgetést Orbán Donald Trumpnál tett látogatásának másnapján vették fel, akkor csupán annyit kértek, hogy az amerikai útról mindenképpen essen szó.
„Hát, mondom, nyilván kérdezem, ez kihagyhatatlan, most jött haza. De semmi más nem volt. És most itt a másodiknál sem volt semmi több. Annyi kérdés volt, hogy mennyi lesz az időtartam. Arra mondtam, hogy én egy órára szánom” – idézte fel a műsorvezető.
Rónai Egon a Kadarkai Endrének adott interjúban elmondta, soha nem teljesen elégedett a végeredménnyel, mert egy miniszterelnöki interjúban folyamatosan mérlegelnie kell.
„Menet közben arra koncentrál az ember – legalábbis én arra koncentrálok elsősorban –, hogy hogyan menjünk tovább, hogy merre vigyem tovább, hogy valamire jussunk. De közben ebben benne van, hogy csomószor átlépünk olyan dolgokat, ahol le lehetne horgonyozni, csak akkor megáll az interjú. Erre egy miniszterelnöki interjúban egész egyszerűen nincs idő”
– magyarázta. A novemberi, több mint egymilliós nézettséget elérő interjú után az ATV feljelentést is tett, miután a műsorvezető halálos fenyegetéseket kapott.
A kritikákról szólva Rónai kifejtette, mindkét oldalról kapott bőven.
„Az egyik oldal azt mondja, hogy »Rónai próbálkozott, de miniszterelnök agyoncsapta a válaszaival«. A másik oldal azt mondja, »hát ezek milyen kérdések, és a lényeget miért nem kérdezte meg?«”
– foglalta össze a véleményeket.
Magyar Péter például „propaganda interjúnak” nevezte a beszélgetést, míg Hadházy Ákos szerint Rónai rossz kompromisszumokat kötött. A műsorvezető szerint egy politikai újságíró akkor végzi jól a munkáját, ha mindkét oldal többet vár tőle. „Az fontos, hogy mit várnak tőlem. És ha többet várnak tőlem, az azt jelenti, hogy magasra van rakva az a bizonyos léc. Az, hogy ők azt gondolják, hogy átmentem alatta és nem ugrottam át felette, az baj, de nem lehet minden lécet átugrani” – jelentette ki.
Rónai szerint a túlzott bátorság nem lett volna célravezető, mert azzal agyoncsapta volna a beszélgetést. Azokat a pénzügyi és egyéb, ellenzék által már ezerszer feltett kérdéseket, amelyekre Orbán Viktornak kész válaszai vannak, szándékosan kerülte.
„Ezeket fogom megkapni, és minden egyéb elől be fog zárulni. Nem csak ő, az összes interjúalany így működik. Ha olyat kérdezel, amit ő agressziónak érez, akkor bezárul. Nekem pedig az volt a célom, hogy minél szélesebbre nyissam ezt az ajtót, nem az, hogy egy résen bekandikáljak” - mondta a 24.hu szemléje szerint.
Rónai teljes beszélgetését Kadarkai Endrével itt tudjátok megnézni:
Tizenöt évnyi várakozás után kapott lehetőséget Rónai Egon, az ATV műsorvezetője, hogy tavaly novemberben, majd idén márciusban is interjút készítsen Orbán Viktor miniszterelnökkel, a beszélgetéseket azonban mindkét politikai oldalról heves kritikák érték.
Rónai nemrég Kadarkai Endrének beszélt arról, hogyan élte meg a helyzetet, és miért döntött a sokak által kevesellt, konfrontatívnak nem mondható kérdezési stílus mellett. „15 éve várunk erre a lehetőségre, hogy kérdezhessük a miniszterelnököt” – fogalmazott Rónai, aki szerint érezte a helyzet tétjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Baleset miatt állt le a 2-es metró a Deák térnél péntek hajnalban
A Déli pályaudvar és a Deák Ferenc tér között pótlóbuszokkal kellett utazniuk a munkába igyekvőknek. A forgalom csaknem egy óra után állt helyre a teljes vonalon.
A Blikk arról ír, hogy kellemetlen meglepetés érte azokat, akik péntek hajnalban az első metrókkal szerettek volna munkába indulni. A lap szerint a 2-es metró vonalán a legforgalmasabb állomásnál, a Deák Ferenc térnél kellett módosítani a forgalmat.
A BKK arról tájékoztatta a nyilvánosságot hajnalban, hogy baleset történt a 2-es metró vonalán, ami miatt a szerelvények nem jártak a Déli pályaudvar és a Deák Ferenc tér között.
A bejegyzés szerint a forgalmi változás 4:52-től egészen háromnegyed hatig tartott.
A lap hozzáteszi, hogy bár a BKK Info bejegyzése még nem frissült, az utasok visszajelzései alapján már helyreállt a közlekedés.
Hasonló esetekben a Budapesti Közlekedési Központ bevett eljárása, hogy az érintett szakaszon pótlóbuszokat állít forgalomba, és alternatív útvonalakat javasol. Az M2-es vonalon az elmúlt időszakban előfordultak a forgalmat korlátozó események: 2024 novemberében füst miatt kellett a teljes vonalon pótlóbuszokat indítani, 2025 februárjában pedig gázszag miatt nem járt a metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között.
A Blikk arról ír, hogy kellemetlen meglepetés érte azokat, akik péntek hajnalban az első metrókkal szerettek volna munkába indulni. A lap szerint a 2-es metró vonalán a legforgalmasabb állomásnál, a Deák Ferenc térnél kellett módosítani a forgalmat.
A BKK arról tájékoztatta a nyilvánosságot hajnalban, hogy baleset történt a 2-es metró vonalán, ami miatt a szerelvények nem jártak a Déli pályaudvar és a Deák Ferenc tér között.
A bejegyzés szerint a forgalmi változás 4:52-től egészen háromnegyed hatig tartott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
