10 izgalmas hely a Balatonnál, ahová télen is érdemes elmenned

Nagy Gábor cikke a Megnézlek Magyarország blogon - szmo.hu
2018. január 31.

A Balaton északi partján rengeteg kikapcsolódási lehetőséget találtok a téli időszakban is. A cikkben tíz olyan helyet mutatunk be, amit a Megnézlek Magyarország blog már tesztelt, és érdemesnek tartott arra, hogy te is megnézd a Balaton partján.

1. Tájház - Balatonkenese

Balatonkenese jól ismert üdülőtelepülés a Balaton keleti partján. A fővárosból, ha az északi part felé utazunk, Akarattya után az első település, ahonnan a vonatról megpillantjuk a "magyar tengert". Első említése a veszprémvölgyi apácakolostor alapító okiratában van, Knésa néven. Évszázadokon át volt egyházi birtok, földesurai a görög apácák, majd a győri jezsuiták voltak. Kenese lakossága főleg halászattal, szőlő- és földműveléssel foglalkozott. 1532-ben már mezővárosként említették a települést. Ide hívta tanácskozásra a magyar országgyűlést II. Ferdinánd, hogy egy közös sereggel győzzék le a török seregeket, de terve nem valósult meg. A település lakossága a török hódoltság alatt, mint sok más település lakossága, nagyon megfogyatkozott. Különböző járványok is tizedelték az embereket. A reformáció idején sokan tértek át a reformátusokhoz, és ehhez évszázadokon keresztül hűségesek is voltak.

A 18. század végén 150 jobbágytelekre sorban épülnek a házak. Az 1858-as kataszteri térképen tisztán kivehető a Kossuth utca 6. szám alatt lévő, ma Tájházként üzemelő épület, akkor Sipos Ferenc tulajdona.

A Balaton-melléki népi építészet jegyeit magán viselő épület, amit szépen felújítottak, a város egyik fő látványossága. Elrendezése: első szoba, pitvaros szabad kéményes konyha, hátsó lakószoba, éléskamra, kamra, kocsiszín és istálló, majd 1926-ban nyári konyha az épülettel szemben. A ház első két helyisége előtt boltíves tornác, falazott mellvéddel. Mivel az épület védett volt, így nem esett áldozatul az 1960-ban kezdődött település átépítéseknek.

A ház ma is terméskő talapzaton áll, vályogból és égetett téglából építették. A konyha és a pitvar boltozott, a szobák és a többi helység gerendás fafödémet kapott. A tetőt náddal borították. 1991. június 16-án nyitották meg a látogatók előtt. Az első szobában - amit régen tiszta szobának neveztek-, ma a település helytörténeti emlékei kaptak helyet. A konyha és a lakószoba pedig korhű berendezési és használati tárgyakkal van berendezve.

2. Koloska-völgyi Vadaspark - Balatonfüred

Balatonfüred hazánk egyik legismertebb üdülőhelye. A Tihanyi-félsziget lábánál található település nem csak fürdőzési lehetőségeiről, hanem a pezsgő kulturális életéről is híres. Mindezek mellett pedig geológiai bemutatóhellyel, vízi látogatóközponttal és ingyenesen látogatható vadasparkkal is rendelkezik. Mi most a Bakony erdeinek nagyvadfajait bemutató Koloska-völgyi Vadasparkban jártunk.

A több hektáros területen, amit a Bakony Erdő Zrt. üzemeltet, Magyarország erdeinek vadjai találhatóak meg.

Hatalmas élmény kicsiknek és nagyoknak testközelből megismerni az itt élő állatokat. Ha szerencsénk van, akkor Böbét a gímszarvas tehenet meg is simogathatjuk, olyan közel merészkedik, míg társai a távolból szemlélik mindezt. A területen a gímszarvasok mellett dámszarvas, muflon, őz, különböző fácánfajok, fürjek, vadkacsák találhatók.

3. Vörösberényi templomerőd - Balatonalmádi

A középkori Szárberény (ma Vörösberény) a veszprémvölgyi apácák birtoka volt. A település legkorábbi említése egy 1109-ben kelt oklevélben tűnt fel, templomát először 1297-ben említették. A Vörösberényi református templom XII-XIII. századi, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magánviselő erődtemplom. A kőfallal kerített templom tömeghatásában érződik a középkori eredet, belépve viszont - a XVIII. századi átépítésnek köszönhetően - már barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.

A templom műemléki helyreállítását 1967-ben végezték, melynek során megőrizték a templom XVIII. századi állapotát, érzékeltetve a középkori szentély és mellékkápolna helyét. A templomot lőréses, támpilléres erődfal veszi körül.

Az erődtemplom - mely szerepel a műemlékek országos jegyzékében - mint Balatonalmádi (Vörösberény) legősibb épülete megjelenik a város címerében is. A ma is működő református templom színvonalas zenei programok helyszínéül is szolgál.

4. Tihanyi Piac

Tihanyban a RÉV mellett található az ország egyik leghangulatosabb piaca. A környék őstermelőinek és kézműveseinek a portékai mellett, találhatunk itt antik bútorokat, hangszereket. nem mellesleg pedig a hasunkat is megtömhetjük, jobbnál-jobb lacipecsenyékkel. Az árusok és a vásárlók megállnak egymással beszélgetni.

Itt nem csak vásárolni tudtok, hanem megtudhatjátok a termékekről mikor és hogyan készültek.

A környék kézműves sajtjai, lekvárjai, szörpjei mellett füstölt árut is a kosarunkba tehetünk. Találunk itt sokféle régiséget, és ha szerencsénk van bagatel összegekért vehetünk csodaszép darabokat. Ha Tihanyban jársz, legalább akkora élmény lesz meglátogatni a piacot, mint bármely más nevezetességet. Ne hagyd ki!

5. Aszófői templomrom - Aszófő

Aszófőn a vasútállomástól délre, a Balaton partján, a természetvédelmi területen található egy középkori templomrom. Egykor római kori épület alapjaira épült, hisz ez a terület már ekkor is lakott volt. Első írásos említése 1093-ból való, a Tihanyi apátság birtokaként.

A templom a 13. században épült, román stílusban.

Az épület egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, ami nagyon jellemző a Balaton-felvidéken található, több tucat templomromra. A fő homlokzaton fennmaradt sor mintázata csúcsíves, gömbökkel díszített párkány, nagyban hasonlít a lébényi és jáki templomok mintavilágához. A templom szentélyénél kiástak egy romai kori oltárkövet is. Ez most a rom melletti Almás-forrás mellett van felállítva. Az épület falaiban ágyúgolyókat, a feltárt sírokban elszenesedett emberi maradványokat találtak, ami a törökök idejében bekövetkezett pusztításról tanúskodik.

6. Szigligeti vár - Szigliget

A Balaton váraként is emlegetett Szigligeti várat, a Balaton felvidéken, a középkorban még szigetként működő vulkanikus kúpra emelték. 1260 körül a bencések építették a vár legrégebbi részét, ami a mai legmagasabban fekvő két torony és a közötte elhelyezkedő palotaszárny. Ekkor indult a vár története, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, és a Balatonra. A Pannonhalmi bencések vára annyira tetszett Béla királynak, hogy megszerezte tőlük. Közel kétszáz évnyi királyi tulajdonlás után, I. Ulászló adományozta Némai Kolos Jeromosnak. Pár év elteltével az Újlaki család kezére került. Az 1500-as években a védők feladták a várat, az enyingi Török Bálint nevében felvonuló ostromlók előtt. Török Bálint adománylevélben kapta a várat Hausburg Ferdinándtól. Martonfalvay Imre, az ostromló sereg vezetője átépíttette, kibővíttette a várat.

A török hódoltság idején kivette a részét a vár a végvárak sorában. A 15. században már elavult várnak számított. Somogyból a törökök gyakran csónakkal jártak át, hogy kirabolják a magyar keresztény falvakat.

Szigliget vesztét villámcsapás okozta: abba a felső várban lévő toronyba csapott, amelyben a lőport raktározták. Ha ez nem lett volna elég, akkor I. Lipót rendelete, amely szerint minden magyar várat le kell rombolni, megadta a kegyelemdöfést az erődítménynek. Ma a várnak csak a romjai láthatók a hegy csúcsán, és csupán elképzelni tudjuk, hogyan is nézhetett ki egykor ez a csodálatos építmény. Ma hasonló panorámában gyönyörködhetünk, mint egykor a várlakók, csak azzal a különbséggel, hogy akkor a Tapolcai-medence nagy részét még a Balaton vize mosta. A vár mellett nem csak elhalad az Országos Kék Túra útvonala, hanem a vár pénztárában találjuk az új szigligeti igazolópecsétet. Érdemes ellátogatni a várba, ha a környéken jártok, mert fantasztikus a története, a kilátás és a falu szépsége.

7. Ecséri templomrom - Révfülöp

Az ecséri, vagy ecsérpusztai templomrom a 12. században épült, román stílusban. A falu a mai Révfülöp és Kővágóörs közötti területen állt. 1548-ban a törökök porig égették, csak a kőből épült templom és a hozzá tartozó épületek falai állnak. A falut elsőként egy 1082-ben írt oklevélben említik. A falu papjáról egy 1333-ban keltezett pápai tizedjegyzékben olvashatunk. A templomot csak később 1353-ban említik. A templom építéséhez feltehetőleg felhasználták egy romai kori épület köveit. 1430-ban Ecséri László, altárnokmester bővítteti a templomot. Előcsarnokot, sekrestyét építtetett és gótikus stílusban átépíttette az épületet.

Ritka a környéken, hogy egy falu temploma háromhajós legyen, és íves záródású szentéllyel rendelkezzen. A feltáráskor a szentély lépcsői előtt, az Ecséri család sírjait fedezték fel.

Az épület egyes részein a vakolat és a freskók is láthatók, amin Szent Kristóf ábrázolást találtak. A nyugati oldalon álló toronynak csupán az alapjait találták meg. Áll még a karzatra vezető lépcső egy része, és a gótikus, háromíves fal. Megtalálták a keresztelőmedencét is. A templomot körbevevő kőfal, a temetkezési helyet jelölte ki. Mellette a paplak alapozását is feltárták. A föld alatt pedig, az a magyar középkori falu, amit a törökök a földig égettek, lakóit elhurcolták. A falu eztán elnéptelenedett, a templom megmaradt falai pusztulni kezdtek. A templom és a falu feltárását 1962-ben kezdték el. A régészeti kutatásokat Sz. Ceglédi Ilona vezette. 1963-ban a templomromot konzerváltatták. A millenium évében a romokat felújították.

8. Fülöpi templomrom - Révfülöp

A fülöpi templomrom, Révfülöp belterületén található, közvetlen a Révfülöp vasútállomás mellett. Az 1211-ben először említett Fülöp falu, egyhajós templomának romja. A viszonylag jó állapotban megmaradt templomrom ma műemlék. A Révfülöpön található rom, könnyen megközelíthető. Közvetlenül a vasútállomás mellett a település belterületén tekinthető meg.

A XIII. században épült templom a török időkben néptelenedett el a faluval egyben.

A szépen fennmaradt falakat 1953-ban, a Műemléki Hivatal konzerváltatta. 2000-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felújíttatta. A középkorban a Pilip praedium névre hallgató falu a Tihanyi apátság uradalmi majorja volt, és már az Árpád korban rév átkelőhely volt. Az aprócska halászfaluhoz tartozott az egyhajós, oldalt sekrestyével rendelkező templom.

9. Avasi templomrom - Szigliget

Több forrás feltételezi a rómaiak óta fennálló folyamatosan élő település meglétét, a XIII. századra teszi a templom építését. A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség. Egyes részei a zalai várhoz tartoztak.

A vár felépítése után a XIV—XV. században a régi község elnéptelenedett és lakosai a Várhegy alatt újonnan települt Újfaluba húzódtak. Egy 1420-as határjárás szerint nem voltak lakói. A lakosság a vár elkészülte után a feltehetően nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. A templomépület végleges pusztulása 1544 és 1550 között következhetett be a törökök támadásának következtében.

10. Vadászati Múzeum - Keszthely

Keszthely legimpozánsabb és egyben legismertebb épületegyüttese a Festetics grófok egykori, Balaton parti rezidenciája, a Helikon kastély. E kastélyhoz tartozó új épületben kapott helyet a vadászati kiállítás, amely több világrekorder trófeát is magában foglal.

A Festetics család nagy vadász hírében állt, de sajnos a kiállításon csak kevés általuk lőtt vad trófeáját láthatjátok. A gróf Festetics Tasziló által lőtt gím agancsát a pénztárral szemben helyezték el, egy oszlopon, még az eredeti feliratozással. Egy tárolóban pedig több vadászati okmány és jegyzék látható.

A kiállítás olyan nem csak a szakmában ismert személyek trófeáit, sőt személyes tárgyait is tartalmazzák, mint Ferenc József, Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán.

De láthattok itt vadászati könyveket, sőt Széchenyi Zsigmond egyik fegyverét is. Hidvégi Béla hatalmas vadászzsákmányát az emeleti részen élőképeken nézhetitek meg. Az utolsó termekben pedig vadász használati és berendezési tárgyakat helyeztek el.