Kitiltják az elektromos rollereket Hajdúszoboszló több területéről is, júliustól már büntethetnek
Hajdúszoboszló önkormányzata júliustól több kiemelt zónából is kitiltja az elektromos rollereket és más mikromobilitási eszközöket is, például az e-gördeszkákat és az e-bicikliket is. A szabályokat a közterület-felügyelők ellenőrzik, a szabályszegőket helyszíni bírsággal sújthatják.
Júliustól Hajdúszoboszló legforgalmasabb zónáiban teljesen kitiltják az elektromos rollereket és több más mikromobilitási eszközt; a közterület-felügyelők bírságolhatnak, miközben a kormány hetekre ígéri a gyorsított KRESZ-szigorítást – számolt be róla az RTL Híradó.
A döntést a panaszáradat és a súlyos balesetek kényszerítették ki: Budapesten idén már két 14 év alatti gyerek meghalt, egy 13 éves fiú pedig kómában fekszik.
A szigorú korlátozás nemcsak az e-rollereket érinti, hanem kiterjed az e-gördeszkákra, e-biciklikre és segwayekre is. A kijelölt zónákban ezeket az eszközöket kizárólag tolni vagy kézben vinni lehet majd. A tiltás Hajdúszoboszló turisztikai övezeteit, sétányait, parkjait, valamint az iskolák, orvosi rendelők és a piac környékét fedi le.
Czeglédi Gyula polgármester a lépést a nyári csúcsidőszak közelségével magyarázta. „Hamarosan itt van az idegenforgalmi csúcsszezon, és szeretnénk ezeket a veszélyhelyzeteket minél inkább csökkenteni” – mondta. Kerekes László önkormányzati képviselő, aki sebészként dolgozik a városban, elkerülhetetlennek nevezte a kitiltást, és hozzátette, hogy a probléma már minden korosztályt érint.
„Nagymama az unokájával esett el rollerrel, tehát nem csak a fiatal korosztályra jellemző, hanem idősebbeknél is előfordul” – fogalmazott a képviselő.
A szabályozás a mindennapokban azt jelenti, hogy a tiltott zónákat a közterület-felügyelők ellenőrzik majd, és a szabályszegőket helyszíni bírsággal sújthatják. A városvezetés ugyanakkor kiemelte, hogy a cél nem a pénzbehajtás, hanem a tudatosság növelése, amit új tiltótáblákkal, valamint óvodai és iskolai edukációval is támogatnak.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter megerősítette, hogy a rolleres szabályokat az általános KRESZ-reform előtt, soron kívül módosítja majd a kormány.
„A kormány ezt még nem tárgyalta meg, várhatóan a következő hetekben fogja, hogy a KRESZ-t ne egy lépcsőben módosítsuk, hanem kettőben, s gyorsan lépjünk rollerügyben”
– nyilatkozta.
Az RTL Híradó riportja:
Júliustól Hajdúszoboszló legforgalmasabb zónáiban teljesen kitiltják az elektromos rollereket és több más mikromobilitási eszközt; a közterület-felügyelők bírságolhatnak, miközben a kormány hetekre ígéri a gyorsított KRESZ-szigorítást – számolt be róla az RTL Híradó.
A döntést a panaszáradat és a súlyos balesetek kényszerítették ki: Budapesten idén már két 14 év alatti gyerek meghalt, egy 13 éves fiú pedig kómában fekszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Judit mindössze három szóval reagált arra, hogy Orbán Viktor vele példálózott
Orbán Viktor a kormány és az ország viszonyát Varga Judit és Magyar Péter bántalmazó kapcsolatához hasonlította. Varga Judit egy mindössze háromszavas, rejtélyes mondattal reagált a volt miniszterelnök bejegyzésére.
„A kormány lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit” – írta ki közösségi-oldalára szombaton Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. A szöveg mellé Orbán azt is odaírta: „Team Judit”.
A Telex kérdésére a politikai szerepvállalástól visszavonult volt igazságügyi miniszter mindössze három szóval reagált: „Mindig van kiút.”
Varga Judit ugyanezt az üzenetet fűzte ahhoz a kapcsolati erőszakról szóló kisfilmhez is, amelyet a lemondása után tett közzé a közösségi oldalán.
A volt igazságügyi miniszter 2024-ben állította azt, hogy házasságuk alatt Magyar fizikailag és verbálisan is bántalmazta. Magyar Péter ezeket a vádakat korábban úgy kommentálta, hogy azok „totálisan abszurdak és minden valóságalapot nélkülöznek”, és szerinte a lejárató információkat Rogán Antal és a „suttogó propaganda” terjeszti róla.
„A kormány lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit” – írta ki közösségi-oldalára szombaton Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. A szöveg mellé Orbán azt is odaírta: „Team Judit”.
A Telex kérdésére a politikai szerepvállalástól visszavonult volt igazságügyi miniszter mindössze három szóval reagált: „Mindig van kiút.”
Varga Judit ugyanezt az üzenetet fűzte ahhoz a kapcsolati erőszakról szóló kisfilmhez is, amelyet a lemondása után tett közzé a közösségi oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Stumpf István: A korrupció bizonyos elemei még a miniszterelnök asztaláig is elértek
Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere a Fidesz kampányának egybites üzeneteit és a fiatalság elpártolását is a bukás okai között sorolta.
„Megbukott a NER rendszere, véget ért az Orbán-rendszer” – jelentette ki Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki az április 12-i „súlyos vereség” után értékelte a helyzetet, és a Fidesz működésének alapjait kérdőjelezte meg.
A volt miniszter szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bukását egyfajta morális válság is okozta. „A becsületesen és tisztességesen dolgozó individualizmus polgári erényét elnyomta a kivagyiságon alapuló kalmári közszellem” – mondta.
Stumpf arról beszélt, hogy „a korrupció bizonyos elemei még a miniszterelnök dolgozószobájának asztaláig is elértek.”
Szerinte a Fidesz már 2022 után elvesztette erkölcsi vezető szerepét, a párton belül pedig „megszűnt a visszacsatolás”, miközben a társadalom nehezen viselte a klientúra túlkapásait.
A belső működési problémák között említette a generációs feszültséget és azt, hogy a vezetők kiválasztásánál a szakmai szempontok háttérbe szorultak. „A túlzott lojalitáson alapuló szempontok felülírták a szakmai elemeket” – fogalmazott a korábbi miniszter, aki egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként is dolgozott.
A választási kampányt is bírálta, amely szerinte „kontraproduktív volt, egybites üzenetekkel”.
A politikai pozicionálás kudarcáról azt mondta: „Nem tudtuk megakadályozni, hogy a Tisza a jövőt, mi pedig a múltat jelentsük.”
Stumpf szerint a középosztály fellázadt, mert féltette a státuszát, a Z generációt pedig a párt nem tudta kezelni.
A kiutat a helyi közösségek – értelmiségiek, gazdák, vállalkozók – visszahódításában és a „nemzeti tőkés osztály” bevonásában látja, mert ahogy mondta, „nem hagyunk senkit az útszélén”. A feladat szerinte most az, hogy megállítsák „a józan ész trónfosztását”, és eljöjjön „a cselekvő optimizmus ideje”.
„Megbukott a NER rendszere, véget ért az Orbán-rendszer” – jelentette ki Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki az április 12-i „súlyos vereség” után értékelte a helyzetet, és a Fidesz működésének alapjait kérdőjelezte meg.
A volt miniszter szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bukását egyfajta morális válság is okozta. „A becsületesen és tisztességesen dolgozó individualizmus polgári erényét elnyomta a kivagyiságon alapuló kalmári közszellem” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a Nemzeti Levéltár kirúgott vezetője, elárulta, miért tárgyalt a miniszter háta mögött
Szabó Csaba elismerte, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve kereste meg a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Lépéséről nem tájékoztatta a fenntartó minisztert, Tarr Zoltánt, aki bizalomvesztésre hivatkozva vonta vissza a megbízatását.
„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.
Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.
A menesztés gyorsaságáról elmondta: „néhány perc alatt lezajlott az egész, nem volt mód magyarázatra.” Hozzátette, nem fog pereskedni, és még nem döntötte el, hogy levéltárosként folytatja-e egy új vezetés alatt.
Tarr Zoltán miniszter szerint „nem volt bölcs döntés a főigazgatótól, hogy a háta mögött tárgyalni kezdett a fenntartóváltásról.”
Arra a kérdésre, hogy nem volt-e eltúlzott a retorzió, úgy válaszolt: „világossá kell tenni, hogy a rossz döntéseknek következményei vannak.”
A menesztett vezető egy nyolcpontos szakmai programot is kidolgozott, amely az intézmény modernizálását célozta. Ebben szerepelt többek között a mesterséges intelligencia bevonása a levéltári munkába, egy átmeneti levéltár létrehozása a közigazgatási iratok számára, valamint a levéltárban őrzött adatok, például a vízgazdálkodással kapcsolatos információk hasznosítása a kormányzati döntéshozatalban.
Politikai kötődését firtató kérdésre úgy reagált: „a magánvéleményemet soha nem vittem be az intézménybe, és nem pártpolitikai érdekek, hanem a neveltetésemből fakadó értékek mentén élek.”
Szabó Csaba az intézmény súlyos működési gondjaira is felhívta a figyelmet. A levéltár 2018-as, Szentháromság téri épületéből való kiköltözése után az iratok elhelyezése csak részben oldódott meg. „10 kilométer iratot a Magyar Nemzeti Múzeum XI. kerületi Daróczi úti raktárbázisán helyeztek el ideiglenesen. A fennmaradó nyolc kilométer iratot az Országos Levéltárnak kellett átvennie, ezzel pedig teljesen betelt a szabad raktárkapacitás.”
„Ma már nem tudunk átvenni iratokat, nem tudunk megfelelni a jogszabályi kötelezettségünknek” – mondta a helyzetről.
Elmondása szerint 2020-ban elkészült egy új raktárbázis terve, amely mintegy 15 milliárd forintból felépíthető lenne, és 50 évre garantálná a kormányszervek iratainak megőrzését.
A személyi döntésen túl a levéltári rendszer több súlyos problémája is megoldásra vár. Az alacsony bérek miatti feszültség, az országos és a vidéki levéltárak közötti ellentétek, valamint a raktározási gondok kezelése már az új vezetés feladata lesz. Az utód személye egyelőre nem ismert. A minisztérium hétfő délutánra hívta össze az országos és megyei levéltárak vezetőit tájékoztatásra.
„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.
Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Semmi kedvem megváltozni” – mondta Orbán Viktor, miután ismét ő lett a Fidesz elnöke
A Fidesz ismét megválasztott elnöke azt mondta, nem érdekli sem a dicsőség, sem a hírnév, vagyona sincs, van viszont egy jó életrajza, és azt nem fogja a végén elrontani.
A Fidesz-kongresszuson újra megválasztották Orbán Viktort a párt elnökének.
Az elnök elmondta, hogy a Fideszre és a KDNP-re is úgy gondolt, mik akik készek évtizedet áldozni arra, hogy megteremtsék a szuverén Magyarországot. Szerinte a 22 évben arra vártak és azért dolgoztak, hogy a „történelem ura” megadja a kormányzati hatalmat, amivel ezt megteremthetik a „rajongva szeretett hazánknak”.
2010-ben azt érezte, hogy ez lesz Magyarország utolsó esélye erre, mielőtt „elnyelné a nyugati globalista liberális világ feneketlen bendője”. Úgy vélte, hogy ehhez 20 évre lesz szükség, de közbejött a Covid-járvány, a háború és a migráns-invázió is. 16 évig a többség jól harcolt, de a végén a többség letette a fegyvert.
Beszélt arról is, hogy az ellenfeleket ismeri, és tudja, hogy Magyarországra milyen jövő vár: „jönnek az idegenek, és kizsebelik Magyarországot” - közölte.
Köszönő beszédében azt is közölte, hogy tudja, hogy most jönnie kell a fiataloknak. Ezért csak egy évre kérte a megbízást. Becsületbeli ügynek tartotta, hogy a vereeség után lemondott, de ebben a helyzetben nem áll félre. Elnökként úgy akarja átadni a pártot a fiataloknak, hogy az majd a győzelemre legyen esélyes. Ezt a munkát el is fogom végezni - tette hozzá.
"Én nem árulok, ti meg nem vesztek velem zsákbamacskát. Tudjátok, hogy semmi kedvem megváltozni". Nem tesz fordulatot, nem fog "herebere partikra" járni, nem festi magát másnak, és fiatalabb sem akar lenni - közölte. "Örülük, hogy sikerült 63 éves koromig elvergődnöm" - mondta.
Nem hátrál meg, "kuruc vagyok" és csak a nemzeti politika érdekeli. Sem a pénz, sem a nemzetközi elismerés nem csábítja. Szolgálni akarja a hazáját. Nem érdekli a dicsőség, a hírnév, vagyona sincs, de van egy jó életrajza, és azt nem fogja a végén elrontani - közölte.
A kongresszus megválasztott a négy alelnököt is. Orbán Viktorra 729-en szavaztak, nyolcan nem voksoltak. Gál Kinga 701 szavatot kapott, Bóka János 711-et, Gyopáros Alpár 717-et, Kreicsi Bálint 701-et, így ők lettek az elalelnök.
A Fidesz-kongresszuson újra megválasztották Orbán Viktort a párt elnökének.
Az elnök elmondta, hogy a Fideszre és a KDNP-re is úgy gondolt, mik akik készek évtizedet áldozni arra, hogy megteremtsék a szuverén Magyarországot. Szerinte a 22 évben arra vártak és azért dolgoztak, hogy a „történelem ura” megadja a kormányzati hatalmat, amivel ezt megteremthetik a „rajongva szeretett hazánknak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
