hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Szüzesség elvevős szex, váratlan lovaggá ütés és piálás - így töltötték a csata előtt utolsó óráikat a Trónok Harca főszereplői

...és csak beszélgetnek, beszélgetnek, beszélgetnek és beszélgetnek. SPOILERVESZÉLY!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. április 22.


Link másolása

hirdetés

A Trónok Harca befejező évada sajnos a második résszel is folytatja a szappanoperásodást. Az új részben lényegében nem történik semmi. Nagyon érezni, hogy mindjárt itt a végjáték, de a maradék időt ki kell tölteni a nagy semmivel. Mindenki mindenkivel összefut, mindenki mindenkivel mindenről beszélget - bár leginkább a semmiről. Mindenki mindenkinek megbocsát, és akik még nem dugtak, azok dugnak egy jót, vagy legalábbis akarnak.

SPOILER!

Ne görgess tovább, ha még nem láttad, vagy nem akarod megtudni, miről szól a második rész!

A második rész az elsőhöz hasonló eseményekkel indít, csak most Jon Snow helyett Jaime Lannistert mentegetőzhet a tanács előtt. Egyedül érkezett, Cersei mindenkit átejtett, és ígérete ellenére nem küldte vele seregeit. Tarthi Brienne azonban jót áll Jaime-ért, így végül, bár vonakodva, de mindenki elfogadja a Királyölő segítségét.

A Jaime és Bran Stark közötti beszélgetést már nagyon vártam. Kíváncsi voltam, mégis mit lehet mondani annak, akit 8 évaddal ezelőtt kilöksz egy ablakon, és nyomorékká teszel. Hát végül is nagyon mást nem:

hirdetés

"Sajnálom, amit veled tettem."

Brant azonban, mióta Háromszemű holló, nem igazán hatja meg semmi, sőt meg is nyugtatja Jaime-t, hogy ha az nem történik, nem lennének ma azok, akik, és hát tudjuk, hogy ő elég jól elvan ebben a Háromszemű holló szerepben.

Daenerys is elkapja Sansát egy kis négyszemközti beszélgetésre, hogy feloldja a köztük lévő feszültséget. Biztosítja Jon iránt érzett szerelméről, és girl powerről csacsognak. Az Észak függetlenségéért kiálló Sansát azonban mégsem tudja teljesen meggyőzni.

Az epizód további részében hiába lesz szüzesség elvevős szex, és megható lovaggá ütés. Az egyik legérzelmesebb jelenet, amikor Lady Jégcsap Stark végre felolvad. Theon Greyjoy megérkezik Deresbe, és felajánlja szolgálatait a sárkánykirálynőnek, de elsősorban Sansának, aki valami hihetetlen érzelmességgel borul Theon nyakába.

Óriásvész Tormundék visszatérnek Utolsó Menedékből, és meghozzák a hírt, hogy másnap napkeltéig van idő, akkorra várható a Holtak seregének érkezése.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT
Rémálomszerű alakok és véres királydráma – Denzel Washington csodás a Macbeth tragédiájában
Joel Coen ezúttal a testvére, Ethan nélkül dolgozott. Az operatőr remekbe szabott, fényekkel kacérkodó, árnyékokkal táncoló képei biztosan beleégnek a retinánkba, egészen elképesztő atmoszférát kölcsönöznek Coen súlyos látomásához.

Link másolása

hirdetés

A Coen fivérek a kortárs amerikai mozi megkerülhetetlen mesterei, akik immár 37 éve tartó írói, rendezői és produceri karrierjük során számos felejthetetlen filmmel örvendeztettek meg bennünket. Egyedi, rá jellemző stílusukban mindig is jól megfért egymás mellett a humor, a dráma, a szatíra, a krimi és a thriller is, történeteik középpontjában pedig általában kisemberek állnak, akik extrém helyzetekbe sodródnak. Még az olyan komolyabb hangvételű munkáikban, mint a Véresen egyszerű (1984), A halál keresztútján (1990), a Fargo (1996), Az ember, aki ott se volt (2001), a Nem vénnek való vidék (2007) vagy A félszemű (2010) is minduntalan felütötte fejét a finom, odamondó humor vagy helyzetkomikum, ez kétségtelenül védjegyükké vált.

És bár Joel és Ethan minden eddigi filmjüket együtt készítették, egészen a 2004-es Betörő az albérlőmig az volt köztük a megállapodás, hogy Joel neve díszeleg a rendezői posztnál, Ethané a producerinél, a forgatókönyvet pedig közösen jegyzik. Az utóbbi 16 évben azonban már mindent megosztottak egymás közt, a Nem vénnek való vidékért kapott rendezői, forgatókönyvírói és produceri Oscar-díjaikat is együtt kapták. Az Apple TV+ streamingplatformon nemrég közzétett Macbeth tragédiája épp ezért rögvest kirí pályájuk bejegyzései közül, mivel Ethan első ízben nem vett részt semmilyen szinten a készítésben.

Joel minden fronton egymaga adaptálta Shakespeare klasszikus darabját, ez pedig meg is látszik az eredményen: a film elég élesen elkülönül a Coen-életmű eddigi darabjaitól.

William Shakespeare a Titus Andronicus mellett talán legsötétebb művéből természetesen számos filmes feldolgozás született az utóbbi több mint 100 évben, közülük a leghíresebbek közé tartozik Orson Welles 1948-as verziója, Akira Kuroszava 1957-es Véres trónja, Roman Polanski 1971-es látomása, legutóbb pedig Justin Kurzel álmodta kiválóan a tragédiát a vásznakra 2015-ben Michael Fassbender és Marion Cotillard segedelmével. Joel Coen tehát nagy fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, első, öccse nélküli projektjének a Macbeth újabb filmre vitelét választja. (Ezt egyébként felesége, a háromszoros Oscar-díjas Frances McDormand is szorgalmazta, aki Lady Macbeth szerepében tűnik fel, ő egyébként korábban már eljátszotta e karaktert színházban.)

A Macbeth tragédiáját mégsem lehet könnyedén elintézni azzal, hogy egy újabb okés Shakespeare-adaptáció.

hirdetés
Az persze rögtön kiemeli a többi változat közül, hogy a címszerepet ezúttal egy fekete színész, Denzel Washington alakítja, illetve az is, hogy az egész film fekete-fehérben forgott, ám arra az élményre biztosan nem vagyunk felkészülve, amit végül maga a mű nyújt.

Az egy dolog, hogy a Macbeth tragédiája Joel Coen eddigi legkomorabb filmje, amely hírből sem ismeri a humort, az alapanyagon való lazítás nem is szerepelt a célok közt. Az sem meglepő, hogy az író-rendező Shakespeare nyelvezetét használja, vagyis korabeli angolsággal zajlanak a szócsörték, dialógok és nagymonológok. Már ezen összetevők is egyértelművé teszik, hogy a színházért és Shakespeare-ért rajongók körében jobban betalál majd a film, hiszen türelem, frissesség és odafigyelés kell a szövegzápor értelmezéséhez, álmosan, fáradtan nem érdemes próbálkozni vele.

Nem beszéltünk még azonban egy nagyon fontos dologról: a kiállításról, a látványról, a vizualitásról. Ebben pedig a Macbeth tragédiája minden eddigi adaptáció fölé kerekedik. Coen és csapata ugyanis azt szerették volna, ha a nézők minél inkább elszakadnak a realitástól, ezért az egész filmet stúdióban, megépített díszletek között rögzítették, az utolsó jelenet egyik elemét leszámítva egyetlenegy külső felvétel sincs benne. Pedig a szereplők korántsem csak szobákban ármánykodnak, többször kimerészkednek a szabadba is. Az eredmény? Steril, színpadias, furcsa, nyomasztó, sokak számára bizonyosan elidegenítő hatás, Bruno Delbonnel operatőr (Amélie csodálatos élete, Hosszú jegyesség, Harry Potter és a félvér herceg, Llewyn Davis világa, A legsötétebb óra) remekbe szabott, fényekkel kacérkodó, árnyékokkal táncoló képei viszont biztosan beleégnek a retinánkba, egészen elképesztő atmoszférát kölcsönöznek Coen súlyos látomásához.

A színészek is természetesen tudásuk legjavát hozzák, közülük is kiemelkedik (nem meglepő módon) Denzel Washington (jöhet a kilencedik színészi Oscar-jelölés?), de Frances McDormand és a Ross szerepében látható Alex Hassell (többek között az élőszereplős Cowboy Bebop-sorozat főgonoszaként lehet ismerős) is kitesznek magukért,

a boszorkányokat és az öregembert alakító Kathryn Hunter pedig olyan jelenség, aki bizonyára sokakat késztet majd kényelmetlen fészkelődésre és rémálmokra. Az a hang, az a küllem, brrr, borzongató.

Részleteiben tehát valóban kivételes produkcióval van dolgunk, mégis azt kívánom, ne ez legyen Joel Coen számára a filmes ösvény, amin mostantól jár majd. Maradjon meg egy kakukktojásnak, egy érdekes művészi kísérletezésnek, egy régi vágy beteljesülésének! Mert bár értékelni temérdek fronton lehet a Macbeth tragédiáját, szeretni már sokkal nehezebb.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés
„Amikor gyerekeket gyilkolnak, végtelen lehetőségeket pusztítanak el” – megnéztük az Anne Frank, párhuzamos történeteket
Túlélők és utódok egyaránt hordozzák a holokauszt terhét, de az emlékezés nem halványulhat el

Link másolása

hirdetés

Ki gondolná, hogy olasz rock-együttesek merték először az 1960-as években dalokban felidézni a holokausztot? Az Equipe 84 Auschwitz dala egy elgázosított kisfiút „szólaltatott meg” – egy ideig nem is merték a rádiók lejátszani - a Camaleonti pedig Anne Frankról énekelt. Máig bennem az a pillanat, amikor 40 évvel ezelőtt Párizsban először lementem a Notre-Dame katedrális háta mögötti emlékhelyre, ahol valósággal elvakítottak a krematóriumokat szimbolizáló fényes folyosók. És felrémlettek az órák is, amelyeket Párommal a derűs, befogadó Amszterdamban töltöttünk el, de amikor végig jártuk az Anne Frank emlékházat, elnémultunk, és nem is kerestük a szavakat.

Ezek a régi emlékek bukkantak fel bennem, amikor megnéztük az Anne Frank, párhuzamos történetek című dokumentumfilmet, Sabina Fedeli és Anna Migotto olasz rendezőnők alkotását, amelyet csütörtökön, a holokauszt nemzetközi emléknapján mutatnak be a magyar mozik a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Sokan leírták már, én magam is, hogy a haláltáborok szörnyűségeit nem feltétlenül a hullahegyekről, a csontváz-szerű, de még elő emberekről készült filmfelvétek tudják a legmellbevágóbban érzékeltetni a mai kor emberével, egy halom szemüveg, cipő, vagy akár egy rabruhás emberek fotóival borított fal többet mondhat. A legtöbbet pedig azok a túlélők, akik örökre hordozzák magukban a holokauszt súlyát, még akkor is, ha életerejüknek vagy szerencséjüknek köszönhetően megérték a felszabadulást.

A filmet két szereplő fogja keretbe. Az egyik Dame Helen Mirren, aki Anne Frank naplójából olvas fel részleteket az egykori amszterdami rejtekhelyen, egyben ő a film narrátora is.

Csodálatos érzékenységgel mutatja egy intelligens, fantáziadús, a külvilág minden eseményére figyelő ugyanakkor ízig-vérig kamaszlány felnőtté, nővé válását, reményeit és rettegéseit, akinek az a legfőbb vágya, hogy olyasmit adjon az embereknek, amivel halála után is élni fog. A másik egy Katerina nevű lány, aki a Bergen-Belsen-i koncentrációs tábor emlékhelyéről, Anne és Margot Frank sírjától kiindulva egyedül bejárja a holokauszt helyszíneit Auschwitz-tól a csehországi Terezinig, ahol a nácik egyfajta „mintatábort” rendeztek be gaztetteik elrejtésére, Párizstól és a legnagyobb francia gyűjtőtábortól, Drancy-tól, a halálvonatok induló állomásától Amsterdamig. Közben az Instagramra feltett fotói mellett próbálja megfejteni Anne Frank lelkét, elképzelni utolsó napjait, azon töpreng, hogy lehettek-e volna barátnők. Kérdéseket tesz fel magának a túlélőkről, arról a traumáról, amelyet akarva-akaratlanul tovább adnak az utódoknak, az emlékezetet halványító időről.

hirdetés
A film legvégén Katerina, miközben megtanulja Anne leckéjét, hogy soha nem szabad feladni a reményt, megérkezik a „hátsó traktusba”, a színésznő ajtót nyit neki, majd észrevétlenül távozik, magára hagyva őt gondolataival, érzéseivel.

A történet igazi főszereplői azok a nők, akik Anne Frank kortársai voltak – egyikük még találkozott is vele – hasonló sorsot szántak nekik, mégis életben maradtak. A fiumei születésű, magyar származású írónő Arianna Szörényi még mindig elborzadva meséli, hogy kínozták és alázták meg a kápók a lágerben, és abból merített erőt, hogy néhányszor láthatta még a tőle elválasztott édesanyját. Lánya, aki 1961-ben, a jeruzsálemi Eichmann-per idején született már túlhordott magzatként, úgy véli, hogy anyja rettegett attól, hogy gyermeket hozzon a világra, és szerinte Arianna „még mindig nem hagyta el a tábort”. Fiú unokája pedig az alkarjára tetováltatta nagyanyja lágerszámát, a 89 219-et.

A Franciaországban élő lengyel Sarah Lichsztejn-Montard viszont azt állítja, hogy megtanulta szeretni az embereket, a náciknak azonban sosem bocsát meg, de bosszút állt rajtuk gyermekeivel, unokáival, dédunokáival. És szinte vidáman idézi fel, hogy a lágerben játék gyanánt egymás fejtetveit versenyeztették.

A prágai Helen Weisst először Terezinbe hurcolták, és ami Anne Franknak az írás volt, az neki a rajzolás. Túlélte Auschwitzot, és fennmaradt örök mementóként a rajzfüzete is. Ő is 14 évesen lett először szerelmes, mint Anne, még Terezinben, kedvese két ingét eldugta és ma is emlékként őrzi. A fiút Dachauba vitték, ott halt meg pár nappal a tábor felszabadítása után. Egy olasz testvérpár, Andra és Tatiana Bucci, annak köszönhette életben maradását, hogy ikreknek hitték őket, így potenciális kísérleti alanyai lehettek a „halál angyalának” nevezett Josef Mengelének, fiú unokatestvérük azonban óvatlanul „kilépett a sorból” és rögtön gázkamrába vitték.

Az utódokban tovább élő sebeket fogalmazza meg Francesca Dego olasz hegedűművész, akinek 40 rokona pusztult el, ezért zenéből épített falakat maga körül. Nem ért egyet Theodor Adorno híres mondásával, mely szerint Auschwitz után nem lehet verset írni, szerinte éppen az ellenkezője igaz, mert a művészet szépsége lehet az egyetlen válasz arra a borzalomra, amit történelemnek hívunk. De az is elhangzik, hogy a túlélők sokszor évtizedig hallgattak, még a gyermekeik előtt is az átéltekről. És nemcsak azért, mert nem bírtak beszélni róla, hanem azért is, mert attól féltek, hogy akik nem járták meg ezt a poklot, nem is hittek volna el nekik.

Michael Berenbaum amerikai történész sokadszor az emlékezetünkbe vési: a holokauszt azért más, mint a többi népirtás, mert egy nyugati civilizáció hajtotta végre, és a zsidók egy olyan tömeggyilkosság áldozatai lettek, amelynek minden mozzanatát előre kitervelték és pontosan dokumentálták. És azt se feledjük, hogy ebben nemcsak a németek, hanem további országok is részt vettek.

A leginkább megbocsáthatatlan bűn az, amit a gyermekek ellen követtek el: "Amikor gyermekeket gyilkolnak, végtelen lehetőségeket pusztítanak el" – mondja a történész. És iszonyú a számadat: az Auschwitz-ba deportált 230 ezer gyermek és kamasz közül csak 700-an maradtak életben.

Ronald Leopold, az Anne Frank-ház igazgatója, aki mellesleg Budapesten szerezte meg történészi mesterdiplomáját és itt ismerte meg feleségét is, az egyéni felelősségről elmélkedik, és arra a következtetésre jut, hogy az emberek többsége nem szeret dönteni, már pedig egy ilyen helyzetben ez elkerülhetetlen: valaki vagy segít az áldozatoknak, vagy kollaborál a gyilkosokkal, vagy maga is tettessé válik.

Soha többé! – hangzott el már vélhetően sok milliószor a második világháború befejezése óta. És mégis: „Oly könnyű a gyűlölet központjává válni, ha mások vagyunk. Ma is vannak emberek, akiket haszontalannak neveznek, deportálnak és meggyilkolnak, vagy kidobnak, mert nem értik őket” – mondja egy fiatalember a Bergen-Belsen-i kiállításon bolyongva. „Most már kötelességnek érzem, hogy elmeséljem a történetünket, mert túl sok ember van, akik nem fogadják el azokat, akik mások” – mondja Tatiana Bucci, és nem ő az egyetlen, aki a jobb életet kereső, a háború, az éhínség elől menekülő mai migránsokkal von párhuzamot.

Sarah Lichsztejn-Montard fia fél az erősödő rasszizmustól, antiszemitizmustól, az újraéledő neonáci mozgalmaktól, Michael Berenbaum az interneten, a közösségi médiában terjedő gyűlölethullámok veszélyére int. „

Azt mondom a fiataloknak, mi vagyunk az utolsó tanúk, és maguk az én tanúim: zárják be az ajtót a neonácik és a holokauszt-tagadók előtt” – figyelmeztet Sarah.

Amikor véget ért a film, újra azt a fojtogató némaságot éltük át, mint azon a hajdani amszterdami napon, a halál és az élet kereszttűzében. És arra gondoltunk, hogy milyen jó embernek lenni, és hogy soha, senkinek, semmiért ne kelljen szégyellnie, hogy az emberi fajhoz tartozik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Gyűrűk Urától Pamela Anderson szexvideójáig - Ezeket a sorozatokat várjuk idén
A streamingszolgáltatók egyre emelik a téteket, jön az Obi-Wan Kenobi is.

Link másolása

hirdetés

Összegyűjtöttünk jó párat azok közül az idei szériák közül, melyek minden bizonnyal felkeltik a széles közönség figyelmét is.

Ozark, 4. évad, január 21., Netflix

Ozark - 4. évad

Az Ozark záró évadának első fele pár napja már elérhető a Netflixen. Az egyedi hangvételű sorozat lassan kúszott be a nagy sikersorozatok közé, de mára a Netflix egyik legnagyobb dobásának számít. Aki nem ismerné, sosem késő elkezdeni nézni a Jason Bateman főszereplésével forgott izgalmas szériát, melynek a producere is ő maga, sőt, rendezett is részeket. Első hangzásra a Totál szívás az Ozark hegységben, de igazából semmiben nem hasonlít a másik sorozatra, csak az alapsztori talán egy kicsit. A pénzmosó família kálváriája valóban elérte a lehetséges legmagasabb feszültségi fokot, ilyenkor kell lezárni egy sztorit.

A Bridgerton család, 2. évad, március 25., Netflix

hirdetés
A Bridgerton család - 2. évad

A Bridgerton-család hatalmasat robbant a Netflixen a tavalyi évben, nem is volt kérdés, hogy jön-e a második évad. Akik Regé-Jean Page miatt várják, őket ki kell ábrándítanunk: sajnos nem láthatják viszont a folytatásban, mert a regényfolyamot követi a széria, melyben mindig más szereplők állnak a középpontban. A második évad Anthony Bridgerton (Jonathan Bailey) szerelmi életét követi, a cél pedig nem más, mint feleséget találni neki. Nem is lepődünk meg, hogy a megszokott fülledt hangulat most is jelen lesz a rajongók nagy örömére.

Pam and Tommy, Február 2., Hulu

Pam and Tommy - 2. évad

A minisorozat Pamela Anderson és Tommy Lee kapcsolatát mutatja be, középpontjában az ominózus ellopott pornó-videókazettájuk történetével. Ennek az epic sztorinak a felidézése meglehetősen izgalmasan hangzik, főleg ha az alkotókat is szemügyre vesszük: Lily James alakítja Andersont, a kreátora A pankrátor és Az alapító írója, az első három rész rendezője pedig az a Craig Gillespie, aki az Én, Tonyát is rendezte. Az előzetes pedig magáért beszél.

A Gyűrűk Ura, 2022. szeptember 2., Amazon

A gyűrűk ura

Talán joggal mondhatjuk, hogy a Peter Jackson-féle film-sorozatot igényességben és kulturális státuszban nem sikerült egyetlen fantasynek sem utolérni, egyedül a Trónok harca tudott talán a közelébe férkőzni. Az egyik legsikeresebb és kultikus fantasy-ból most végre sorozat is készült, ami az idén kerül a képernyőinkre. Az Amazon nagyon nagy energiát tett abba, hogy nekik is legyen végre egy fantasy-sorozatuk, amit milliók imádnak és követnek, az eddigi fotók alapján talán össze is jön nekik. Az előzetesből nem sokat tudhatunk meg, jó rejtélyes.

Sárkányok háza, 2022, HBO

Sárkányok háza

Annak, aki még nem hallott róla, ez a A Trónok harca spin-off sorozata. Nagy várakozás előzi meg, mert a Trónok lezárását sokak szerint  elrontották az alkotók. A forgatókönyv elkészítésében részt vett George R. R. Martin is, ami egyfajta garanciát is jelenthet, a történet pedig 200 évvel az eddig megismert sztori eseményei előtt játszódik.

Obi-Wan Kenobi - 2022, Disney

Obi-Wan Kenobi

A Disney nem bízza a véletlenre a dolgokat, többnyire be is jöttek a számításaik az elmúlt évekbeli sorozataikkal, ebben a szériában pedig ráadásul Ewan McGregor fogja ismét játszani Kenobit. Kell ennél többet tudnunk? Talán csak annyit, hogy a harmadik és a negyedik rész közötti időszakban fog játszódni és Hayden Christensen szintén visszatér a képernyőre.

Stranger Things, 4. évad - 2022 nyár, Netflix

Stranger Things - 4. évad

Ez az a sorozat, amit elképesztően sokan várnak több korosztályból is, mivel a koronavírus miatt a tavalyi bemutató sajnos elmaradt, de ezúttal állítólag tényleg képernyőre kerül. A forgatásokat 2020 nyarán le kellett állítani a járvány miatt, így csak tavaly sikerült befejezni.

Barry, 3. évad (HBO)

Barry - 3. évad

A Barry nem éppen egy Trónok harca az ismertségét tekintve, de az IMDb-n 8,3-ra szavazott sorozat megérdemli, hogy ebben a listában szerepeljen, hiszen emlékezetes két évadon van túl, amiből a második talán még erősebb is volt az elsőnél. Mi imádtuk a bizarrságát és a fekete humorát: egy bérgyilkos színjátszókörbe jár Los Angelesben, azzal a tervvel, hogy átnyergeljen a színész-létbe. Egyrészt azonban nem vérbeli tehetség, másrészt a bérgyilkolászást nem lehet csak úgy ripsz-ropsz abbahagyni. A főszereplő Bill Hader, és ő a széria egyik írója is.

Better Call Saul, 6. (befejező) évad (2022, AMC)

Better Call Saul, 6. (befejező) évad

Ez a sorozat is nehéz sorsú volt: járvány miatt állandóan későbbre tolták a záróévad bemutatóját, amit rajongóként egyre nehezebb várni, hiszen az egyik legjobb drámasorozatról van szó, ami a Totál szívás spin-off szériája, középpontjában Saul Goodman simlis ügyvéddel. A sorozatról mi is írtunk többször, az előző évad már egyenesen a Totál szívás színvonalát hozta. - A premier dátuma még nem ismert, csak annyit tudni, hogy idén végre bemutatják.

Ted Lasso, 3. évad, Apple TV

Ted Lasso, 3. évad

A Ted Lasso valószínűleg eddig az Apple+ TV nem túl hosszú történetének a második legjobb sorozata. Amikor bemutatták az első évadot, elsőre nem kavart nagy port, de lassan igazi siker lett belőle, így a harmadik évad esetében sem volt kérdés, elkészül-e. A Jason Sudeikis főszereplésével bemutatott széria úgy mesél a sportról, hogy nem kell hozzá focirajongónak lennünk, a humora egyedi, szívmelengető a hangulata, ami ebben az időszakban kifejezetten jól tud esni. A sorozatot rengeteg Emmy-díjra jelölték, többek között Sudeikis is magának tudhat egy díjat a szerepért.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
Schilling Árpád a Petőfi-filmről: „Ebből a pénzből legalább 10 normál költségvetésű magyar film készülhetne el”
„Rákay Philip soha életében nem forgatott filmet, nem hozott létre semmiféle művészeti produktumot, most mégis annyi pénze lett hirtelen vágyai kielégítésére, amennyit még soha egyetlen magyar filmes sem kapott az elmúlt 100 évben” - írja a rendező.

Link másolása

hirdetés

Most vagy soha! címmel a márciusi ifjak sorsfordító napját bemutató film gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet - írja az MTI. A filmszakmai döntőbizottság

4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg, amelyből 2 milliárd forint egyedi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva.

A bejelentésre reagált Schilling Árpád a közösségi oldalán.

Mint írja:

"A fasiszta pártok legfőbb követelménye a hűség. Ha bármire hajlandó vagy a pártodért, akkor a párt sem felejt el téged" - kezdi hosszú bejegyzését.

A posztjában ír Rákay Philip eddigi munkásságáról a szekszárdi városi tévétől a zenecsatornáig, majd a politikai karrierjéig, rendezvények házigazdai szerepéig.

hirdetés
"Philip tehát soha életében nem forgatott filmet, sőt egyáltalán nem hozott létre semmiféle művészeti produktumot, most mégis annyi pénze lett hirtelen vágyai kielégítésére, amennyit még soha egyetlen magyar filmes sem kapott az elmúlt 100 évben. (Így van se Fábri, se Szabó, se Sára, se Jancsó.)"

Megjegyzi:

"Ebből a pénzből legalább 10 normál költségvetésű magyar film készülhetne el. Tíz magyar rendező, író, operatőr, látványtervező, vágó (alkotói csapat) sokszínű munkája helyett készül el ez az egyetlen gigafilm, amely majd pontosan ott végzi majd, ahol hasonló indíttatású elődei - a Hídember vagy a Sorstalanság - a kultúrtörténet nagy süllyesztőjében."

A Jászai Mari-díjas rendező úgy véli: "Tíz évet sem érnek meg ezek a pénznyelő monstrumok. A magyar közönség létszámát még föl lehet pumpálni valahogy pár százezerig azzal, hogy iskolások kötelező programjává teszik a vetítéseken való részvételt, de sem a pénz nem jön vissza (magyar filmnél soha, de hogy ennyire nem az azért…), és külföldön is eladhatatlanná válik a portéka".

Schilling szerint

"Aminek nyoma marad az a hatalmas, szemérmetlenül hatalmas fizetés. Épülnek új házak, birtokok, istállók és medencék. Rákay Philip és legközelebbi barátai ebből a buliból több száz milliót fognak leakasztani,

és mit sem törődnek azzal, hogy maga a film egy-két éven belül egyszerűen eltűnik, senki nem fog rá emlékezni, még azok sem, akik részt vettek a létrehozásában".

A rendező úgy véli, hogy "200 szöveges szereppel számolnak, ebből a filmből tehát legalább ennyi éhes szájat fognak teletömni. Erre az ajánlatra nem fog nemet mondani senki. Se színész, se rendező, se tervező, se technikus, se senki".

"És tudjátok mi lesz utána az általános közérzet?" - kérdezi. Válasza szerint: "Hogy jó volna még ilyet... Még… Még több huszár, még több ágyúcső, még több bájos dekoltázs és modoros főhajtás. Még több semmitmondó pénzszivattyú, fényesre sikált történelmünk mákonyos lenyomatai, ügyetlen kardsuhogások, árokparti szalonnarágcsálás, buja hempergés a szalmabálán, meg a háromcsillagos vidéki panzióban, pipadohány vagy szivar, nemzetiszín kulacsokból kicsorduló drága whisky, ne szólj senkinek komám, állj közénk, sodródj te is az árral, van itt hely bőven, soha rosszabb ne legyen, mindig csak előre, sohase hátra, dalold te is, mert figyelnek!"

- írj posztjában a rendező.

A hivatalos közlemény így ír a filmről:

A magyar történelem egyik legdicsőbb napját, 1848. március 15. történéseit bemutató film

Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül. Mint írják, Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip producerek, Dobos Tamás operatőr és Lóth Balázs rendező arra vállalkozik, hogy

"minden idők leglátványosabb hazai kalandfilmjét készítsék el Petőfiről és a márciusi ifjakról."

"Arról a 24 óráról, mely megváltoztatta Magyarország történetét és mindmáig meghatározza a magyar kultúráról és függetlenségről való gondolkodásunkat.

A monumentális produkció egyik izgalmas kihívása az 1848-as Pest-Buda korhű megelevenítése a legendás Pilvax kávéházzal és a Landerer-nyomdával, az 1847-ben átadott Nemzeti Múzeummal, korhű piacokkal, vásárokkal és az osztrák elnyomás egyik jelképeként a filmen végigvonuló saras, poros terekkel, mellékutcákkal. A díszletkomplexum az NFI fóti filmgyártó bázisán fog felépülni, a forgatást követően pedig a filmintézet tulajdonába kerül. A multifunkciós, könnyen alakítható új díszletegyüttest - ahogy a 1980-as évek óta szinte folyamatos használatban lévő középkori város díszletet is - további produkciók is használhatják majd Fóton - áll a közleményben.

A 106 naposra tervezett, áprilisban kezdődő forgatáson több ezer statiszta és mintegy 200 megszólaló szereplő működik közre, a főszereplőket a produkció később fogja bemutatni.

A Most vagy soha! Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából 2023-ban lesz látható a mozikban."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: