KULT
A Rovatból

Sztriptízesként kezdte, hízott, fogyott, sztár lett – 10 dolog, amit nem tudtál Chris Prattről

A galaxis őrzői és a Jurassic World a legnagyobb hollywoodi sztárok közé repítette az egykori pufók hajléktalan sztrippert. Chris Prattnek volt honnan kikecmeregnie.


1. Pénzért vetkőzött

Az elején mindjárt egy sokkoló tény: Chris Pratt egykoron sztriptíztáncosként dolgozott: mielőtt Hollywoodban befutott volna, tinédzserként több táncos fellépése is volt. „Mindig is pucérkodós típus voltam, világéletemben imádtam meztelenkedni. Fiatalon kifejezetten szabadnak éreztem magam, ezért úgy gondoltam, akár fizetést is kaphatnék ezért” - mesélte a színész. A sztriptízen kívül egyébként az igazi hollywoodi klisékhez híven Chris pincérkedett is egy Bubba Gump Shrimp Co. étteremben. Csakhogy nem Hollywoodban, de még csak nem is Kaliforniában, hanem Hawaiin. Ott találkozott egyszer A tűz háborúja, a Kommandó és a Bíborszín sztárjával, Rae Dawn Chonggal, akivel gyorsan megtalálták a közös hangot. Chris elmondása szerint ő segített neki a színészi pályán való elindulásban.

2. Hajléktalan volt

A siker persze nem jött gyorsan. Mielőtt megkapta első színészi munkáját, Chrisre nem éppen a hollywoodi életstílus volt jellemző. Egy konkrét időszakban például sátrakban élt és egy furgonban, aminek az oldalára Scooby Doo és a gazdája, Bozont volt felfestve.

„Elég király kis kecó volt egy hajléktalannak. Csak ittunk és füveztünk, és minimális munkaórákat dolgoztunk. Épp csak annyit, hogy fedezni tudjuk belőle a benzint, az ételt és a horgászfelszerelést”

– mesélte A galaxis őrzői sztárja, akinek akkor fordult jobbra az élete, amikor Rae Dawn Chong beválogatta őt a Cursed Part 3 című 2000-es rövidfilmjébe. Az akkor 21 éves színész 700 dollárt kapott ezért a szerepéért. Ma már 10 milliókat keres egy-egy projektjével…

3. Birkózott, és kaszkadőr akart lenni

Chris a Minnesota-beli Virginiában született 1979. június 21-én, de a Washington állambeli Lake Stevensben nőtt fel. Már tiniként is élénken érdeklődött a birkózás iránt, és volt is tehetsége hozzá, amit jól mutat, hogy ötödik lett a középiskolai állami birkózóbajnokságon. Chris azt mondta, hogy főleg a birkózóprogramban kialakult közösségek miatt szerette ezt a sportot, és ő lehetett a birkózócsapatának kapitánya. Szintén a kedves emlékei közé tartozik, hogy Idahóban birkózótáborokba járt.

Az edzője egyszer megkérdezte tőle, hogy mit szeretne kezdeni az életével, mire Chris azt válaszolta: „Fogalmam sincs, de azt tudom, hogy híres leszek, és egy rakás pénzt fogok keresni”.

Valószínűleg a birkózásból jött, hogy Christ érdekelte a kaszkadőr szakma is, például sokat gyakorolta gyerekként „a lépcsőn való leesést”.

4. Egy idegen készítette az első portréfotóját

Az idén 43 éves színész elmondása szerint Nyugat-Hollywood "túlnyomórészt meleg negyedében" élt, amikor egy férfi, akivel még sosem találkozott, leszólította az utcán, és megkérdezte, hogy lefényképezheti-e őt. Chris óvatlanul rábólintott az ajánlatra, felment az idegen férfi lakására, ahol lezuhanyozott, mindez pedig elég félelmetesen hangzik, de valahogy mégis happy end lett a sztori vége. A fotó elkészült, és végül is ez a kép hozta meg Chris első nagyobb szerepét az Everwood című sorozatban, amelynek 2002 és 2006 között sugárzott négy évadának mind a 89 epizódjában feltűnt a jószívű Bright Abbottként.

5. Szándékosan hízott meg a Városfejlesztési osztály miatt

Az Everwood után három éven át kisebb sorozatos és játékfilmes próbálkozásai voltak, a következő nagy projekt pedig 2009-ben startolt a számára, ez volt a Városfejlesztési osztály című komédiasorozat, ami 2009 és 2015 között futott. A széria társalkotói szerint az, hogy Chris úgy döntött, meghízik Andy szerepére, sokat hozzátett a figurához. Pratt ugyanis már a forgatás kezdetén felszedett pár kilót, majd rájött, hogy ez tette a karakterét kiemelkedővé. „Emlékszem, az elején egy kicsit meghíztam, akkor még nem szándékosan, és amikor megnéztem ezeket az epizódokat, azt gondoltam: »Ó, Istenem, Chris, te tényleg elengedted magad.« Majd arra a következtetésre jutottam, hogy »ez az egyik legviccesebb dolog, amit valaha csináltál!«”. Ezután megegyezett az alkotókkal, hogy felszed a szerep kedvéért 30-40 kilót. „És így is tettem. Az egész egy fura kihívássá vált. Mindenki azt akarta látni, mennyit tudok enni” – emlékezett vissza Chris.

6. Visszautasította Űrlord szerepét

Bizony, bár mindenki azt gondolná, hogy Chris Pratt két kézzel kapott az őt végül sztárrá nemesítő szerepért, eredetileg nem akarta eljátszani Peter Quill, azaz Űrlord karakterét A galaxis őrzőiben. „Valószínűleg megijedtem először, és azt gondoltam, túl kövér vagyok ahhoz, hogy szuperhőst játsszak. Még a rendező, James Gunn is elutasította eleinte az ötletet. »Az a pufók fickó a Városfejlesztési osztályból? Biztos csak viccelsz« - mondta.” Pratt azonban végül úgy döntött, hogy elmegy a meghallgatásra, amelyen azonnal meggyőzte Gunnt, hogy tökéletes a szerepre. „Hála az égnek! Senki sem játszhatta volna Chrisnél jobban Peter Quillt!” – vallotta be utólag a direktor.

7. Megjósolta, hogy ő lesz a Jurassic World főszereplője

Nem valószínű, hogy sokan hisznek az embernek, ha azt mondogatja, hogy egyszer majd az egyik legnagyobb filmes franchise-ban fog szerepelni. Chris azonban már évekkel korábban megjósolta, hogy ez az álom valóra válik. A színész 2010-ben forgatott a Városfejlesztési osztályhoz egy kulisszák mögötti videót, amelyben úgy tett, mintha Steven Spielberg fenné rá a fogát egy új dínós kaland miatt. „Most kaptam egy sms-t Steven Spielbergtől, annyira idegesítő! Majd később visszahívlak a Jurassic Park 4 kapcsán” – poénkodott a videóban Chris, öt évvel később azonban ez a vicc végül valóra vált. „Szerintem ez csak azt mutatja, hogy ha elolvasod A titok című könyvet, és kimondod mindazt, amit szeretnél, akkor azok mind valóra válnak” – magyarázta szigorúan nem komolyan Pratt.

8. Szerinte tárgyiasítani kell a férfiakat

Chris egy interjúban kifejtette a nemek közötti egyenlőségről vallott nézeteit: szerinte nem a nőket kell kevésbé, hanem a férfiakat kell jobban tárgyiasítani. „Szerintem megdöbbentő, hogy sokáig csak a nőket tárgyiasították, de úgy gondolom, ha valóban az egyenlőség mellett akarunk kiállni, fontos, hogy kiegyenlítsük a dolgokat... a férfiakat is épp ugyanannyira kell tárgyiasítani, mint a nőket. Rengeteg nő csinált karriert ebből, én pedig ezt a magam javára fordítom.

Igazából csak nagy húszsákok vagyunk: húsból, vérből és szervekből állunk, amiket Isten azért adott nekünk, hogy körbe-körbe járkáljunk”

– vallotta be Chris a megosztó nézeteit.

9. Ő lett Hollywood "legrosszabb Chrise"

2020-ban beindult egy őrület a Twitteren, amelyben arról vitáztak milliók, hogy melyik hollywoodi Chrisnek "kell mennie", vagyis melyikük a leghitványabb? Az embereknek pedig választaniuk kellett Chris Hemsworth (Thor), Chris Pine (Kirk kapitány), Chris Evans (Amerika Kapitány) és Chris Pratt között.

Végül Prattet választották meg a "legrosszabbnak", sokak szerint az akkoriban vele kapcsolatban gyártott elméletek miatt: például, hogy Donald Trumppal szimpatizál, vagy hogy támogatott egy LMBTQ-ellenes nézeteiről ismert egyházat.

10. Lopott, de legalább jó ügyért

Elég gyakori, hogy a színészek a filmes díszletekből hazavisznek bizonyos kellékeket szuvenírként, és ez Chris Prattel sem volt másképp. Csakhogy neki nem volt rá engedélye, szóval gyakorlatilag ellopta Űrlord jelmezét A galaxis őrzői forgatásáról. Hogy milyen okból? Nos, azt szerette volna, hogy a karakternek öltözve látogathasson meg beteg gyerekeket különböző kórházakban. „Elloptam a kabátot és a ruhatár egy részét, hogy ha a film kijön, és úgy teljesít, ahogy mindenki reméli, akkor majd lesz lehetőségem meglátogatni beteg gyerekeket. Ha ez egy elég nagy film lesz ahhoz, hogy egy kórházban fekvő srácnak jelentsen valamit, hogy Peter Quill vagy Űrlord meglátogatja őt, akkor ezt fogom tenni. Szerintem ez adna igazi értelmet ennek a filmnek” – nyilatkozta Chris, és ezzel nehéz nem egyetérteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk