KULT
A Rovatból

Sztárbox: Csobot Adél azt sem tudta hirtelen, ki a farkas és ki a kentaur

Az utolsó elődöntőn igazán jó, kétesélyes mérkőzéseket láthattunk, egyedül Molnár Áron tudta hamarabb eldönteni a mérkőzést.


Nem cicóztak, rögtön az elején kaptunk a gyomrunkba egy produkciót. A Valami Amerika sorozat sztárjai énekeltek, úgy mint Földes Eszter, Brasch Bence és Ember Márk.

Meglátjuk, Bence jövő héten is ilyen dalos kedvében lesz-e, amikor döntőt kell vívnia. De ne szaladjunk ennyire előre!

A Sztárbox második elődöntőjében arra kerestük a választ, ki lesz Rácz Jenő, Berki Mazsi és Brasch Bence ellenfele a szuperdöntőben.

A ring körül most is jöttek-mentek a sztárok. A korábbi Sztárbox egyik sztárja, Ganxta  Zoli – akit hétfőn még angyalként láttam színre lépni az Orfeumban a Bonnie and Clyde jukebox musicalben – Árpa Attilának jött szurkolni. Nagy Ervin azt mondta 50-50% esélyt ad mindenkinek. Aztán a kékmajom maszkja alól előkerült Hujber Feri, aki Dobos Evelin fannak bizonyult. (Mindeközben Pak-pakról továbbra sem tudunk semmit.)

Elsőként Molnár Áron és Józan László lépett ringbe, a két jó barát, akik évekig játszottak együtt a Vígszínházban. Adél elmaradhatatlan öltözővizitjekor remek hangulatban találta Áront, aki rögtön meg is szavaztatta a közönséget, hogy hallja, hányan drukkolnak neki.

Józan Lászlót bebokszolás közben találta Adél, jó hangulatban elkedélyeskedtek. Adél kicsit belekavarodott, hogy hány hete is lépett ringbe utoljára Laci (kettő), aztán hagyta tovább készülni a versenyzőt.

A Sztárbox történetének egyik legrövidebb meccse következett, Józan Lászlóra kétszer is számolni kellett az első menetben, a második után edzője bedobta a törölközőt. Így viszont lett egy csomó műsoridő, úgyhogy még az is belefért, hogy Áron döntőbeli ellenfele, Rácz Jenő is felmásszon a ringbe, és elmondja, mennyire várja a december 10-i finálét.

Újabb produkció következett, a Trokán Nórával kiegészült The Biebers énekelt.

Még most is fáj, ez volt a daluk címe, és hát tényleg. Még most is.

Következett a hölgyek bunyója. A női mérkőzések eddig mind nagyon jók voltak, ezért reménykedve vártam az összecsapást. Ehhez azonban még végig kellett nézni a Város királynői ringmelléki promóját.

A műsor nem számít újdonságnak Magyarországon, hiszen ugyanarról a Real House Wivesról van szó, amit Feleségek luxuskivitelben címen 2017 és 2020 között már megcsodálhattunk a Viasat3-on.

A realityt Czeglédi Laura képviselte a Riz Levente rendezvénycsarnokban, aki elmondta, hogy szívesen ringbe lépne jövőre egyik sorozatbeli szereplőtársa ellen, de a nevét nem árulta el.

Feltűnt Fésűs Nelly is, aki Evelin szurkolójaként érkezett, de elmondta, hogy Diát is nagyon szereti, úgyhogy tulajdonképpen nehéz helyzetben van. Rekop Gyuri volt a legőszintébb, ő Evelinnek szurkolt azért, mert tőle kapta a jegyet.

Bevallom, előzetesen Nyári Dia győzelmét vártam, mert nála láttam nagyobb ütőerőt és energiaszintet. Evelin nehezen kiismerhető, ránézésre incifincinek tűnik, de mint láthattuk már, nem ajánlatos kihúzni nála a gyufát. Némi zavart okozott, amikor a kisvideójában Dia közölte, hogy Evelinnel ugyanaz a pasijuk, Kovács Dani – persze csak névazonosságról van szó.

Végül eseménydús négy menet végén az aktívabban és pontosabban bokszoló Dobos Evelin nyert pontozással.

A harmadik kört sem úsztuk meg sztárprodukció nélkül. Curtis lépett színpadra, és rájöttem, mennyire jó, hogy coach lehetett a Voice-ban, hiszen lássuk be,

ez volt az egyetlen esélye, hogy bekerülhessen abba a műsorba.

Következett az est főeseménye, a férfi nehézsúlyban Árpa Attila és Pintér Tibor „Tenya” összecsapása. Mindketten kiütéssel nyerték az előző mérkőzésüket, ezért nagy kérdés volt, hogy végig bírnak-e bokszolni négy menetet. Tenya a Dobrádi Ákos elleni összecsapásban szemmel láthatóan elkészült az erejével, mondhatni, szerencséje volt, hogy betalált egy KO-t érő találat.

Attila jobban bírta erővel Nagy Ervin ellen, viszont a „Farkas” izommennyiségben azért szemmel láthatóan elmarad a nemzet kentaurja mögött. Igaz, mint azt Koko a kezdetek kezdetén elmondta, a nagy test nem mindig nagy élvezet, mivel a sok izom sokkal több oxigént is igényel.

Szegény Adélt annyira megzavarta a sok izmos pasi, hogy azt sem tudta, hol van, Tenyát lefarkasozta, de végül összeszedte magát, és helyre tette, melyik versenyző melyik állat.

Az évad talán legjobb mérkőzése következett. Ahhoz képest, hogy mennyi ideje foglalkoznak boksszal a fiúk, igazán színvonalas bunyót láthattunk. Mindkét oldalról voltak szép találatok. Összességében Tenya azért hamarabb elkészült az erejével, de becsületére szóljon, hogy végig bírta, így ez volt az első olyan mérkőzés a férfi nehézsúly mezőnyében, amelyik pontozással ért véget. Viszont a látottak alapján nem lehetett kétséges, hogy Árpa Attila keze lendül a magasba.

Kialakult tehát a szuperdöntő mezőnye. Férfi középsúlyban Rácz Jenő küzd meg Molnár Áronnal, női könnyűsúlyban Berki Mazsi csap össze Dobos Evelinnel férfi nehézsúlyban pedig Árpa Attila – Brasch Bence rangadó következik december 10-én.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk