Több mint negyven éve, 1980 nyarán mutatták be Amerikában A kék lagúna című filmet. Ez alkalomból pedig a Now What? című podcast-sorozatban újra összeült a film két főszereplője, Brooke Shields és Christopher Atkins, hogy megbeszéljék a forgatás során szerzett tapasztalataikat - szúrta ki az UNILAD.
A film Henry De Vere Stacpoole 1908-ban megjelent, azonos című regényének harmadik filmváltozata volt Randal Kleiser rendezésében. A történet lényege, hogy két gyerek hajótörést szenved, miközben San Franciscóba utaznak, és egy idilli, csendes-óceáni szigeten ragadnak. Később a két, már serdülőkorú fiatal persze egymásba szeret. A filmben több meztelen és erotikus jelenet is látható, csakhogy
a női főszereplő, Brooke Shields ekkor még mindössze 14 éves volt.
A színésznő a podcastben most azt mondta, hogy a filmipar ma már egy egészen más hely, mint akkor volt, és szerinte már soha többet nem fog egy hasonló film elkészülni, amelyben kiskorúak meztelenkednek.
„A forgatáson állatok sérültek meg. Halakat lándzsáztunk meg és mindenféle őrült dolgot csináltunk. A gyerekek meztelenül rohangálnak a tengerparton"
- emlékezett vissza Shields.
A színésznő azt is elárulta, a forgatás idején olyan fiatal volt. Még nem is csókolózott senkivel rendesen, és mindenki azt akarta, hogy a pár a való életben is randevúzzon.
„Emlékszem, hogy olyan kétségbeesetten akarták, hogy szerelmesek legyünk egymásba” - mondta Shileds. Azt is hozzátette, hogy megdöbbent ezen és már akkor azt gondolta, előbb meg kéne ismerniük egymást Atkinsszel, mielőtt összeboronálják őket.
A film 1981-ben Oscar- és Golden Globe-jelölést is kapott, ugyanakkor Brooke Shields-et Aranymálna-díjra is jelölték a legrosszabb színésznő kategóriában.
93 éves korában elhunyt Philippe Leroy, a francia filmvilág egyik ikonikus alakja – derül ki A hetedik sor közepe posztjából. Leroy hat évtizedes karrierje során 190 filmben és tévéműsorban szerepelt.
A magyar közönség leginkább a Sandokan és a T.I.R. sorozatokból ismerheti, de emlékezetes alakítást nyújtott a Legyetek jók, ha tudtok című filmben Loyolai Ignácként, Feltűnt Bud Spencer és Terence Hill mellett A zsoldoskatonában, valamint az Őrangyalok és a Don Matteo sorozatokban is játszott.
Élete is kalandosra sikeredett: harcolt például a Francia Idegenlégió ejtőernyős tisztjeként. Háromszor nősült, négy gyermeke született. Lánya, Philippine Leroy-Beaulieu, szintén színész lett.
Kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg, a párja vérét viselte magán és 14 évesen összeköltözött a barátjával – Angelina Jolie 49 éves
Hosszú volt az út, amíg Angelina Jolie a dacos, drogozós, önmagát késekkel vagdosós tiniből világhírű filmsztárrá, hatszoros édesanyává és rengeteg embert megsegítő humanitárius angyallá vált. Járjuk végig együtt ezt az utat!
Angelina Jolie Voight 1975. június 4-én született Los Angelesben, méghozzá egy vérbeli színészdinasztiába, hiszen apja a filmsztár Jon Voight, édesanyja pedig a modell-színésznő Marcheline Bertrand. Angelina a második gyermekként született, van egy bátyja is, James, akivel Los Angelesben nőttek fel. Jon és Marcheline közel tíz évig voltak házasok, 1980-ban váltak el. Nem sokkal ezután Marcheline feladta a színészi-produceri karrierjét, hogy a két gyermekéről gondoskodhasson. Angelina és a bátyja tehát az édesanyjukkal éltek, és nem igazán tartották a kapcsolatot az akkor már Oscar-díjas apjukkal, sok éven át éltek így. A színésznő azonban ennek ellenére úgy emlékszik, hogy boldog gyermekkora volt, jó emlékeket szokott felidézni, ha erről az időszakról kérdezik.
A Beverly Hills gimibe járt, majd beiratkozott a Lee Strasberg Színház- és Filmintézetbe is, mert ekkor már tudta, hogy a szülei nyomdokaiba szeretne lépni, és komolyan is akarja venni a karrierjét.
Egyszerre tanult tehát ebben a két iskolában, és amíg kifejezetten élvezte a színészi órákat, addig a középiskolában eléggé szerencsétlenül érezte magát. Az osztálytársai állandóan cikizték, mert nagyon sovány volt, és szemüveget viselt. Emellett megjegyzéseket tettek a fogszabályzójára és műnek tűnő, ám teljesen természetes, telt ajkaira is.
Ezekkel kapcsolatban egyébként máig magyarázkodni kényszerül, hogy azok nem valamiféle beavatkozás eredményei, csupán a génjeinek köszönheti. Angelina azt állította egy interjúban, hogy a gimnáziumi évei alatt végig elszigeteltnek érezte magát, és bár folyamatosan zaklatták, sosem tett le az álmairól, továbbra is arra törekedett, hogy színésznő legyen. Az édesanyja támogatta őt mindenben, és rábeszélte arra is, hogy kezdjen modellkarrierbe, amit próbált megfogadni, de elutasították. Ezek a kritikák pedig odáig vezettek, hogy Angelina elkezdett kételkedni magában.
Majd jött a vadóckorszak… Tizennégy évesen otthagyta a Beverly Hills-i középiskolát, és anyja jóváhagyásával beköltözhetett hozzájuk az akkori punk barátja. „Vagy az utcán bandáztam a pasimmal, vagy a hálószobámban lógtunk, ami az anyukámé mellett volt. Az édesanyám döntött így, ennek köszönhetően pedig továbbra is minden reggel iskolába jártam, és biztonságban fedeztem fel az első kapcsolatomat” – mesélte Angelina, aki ezt a kapcsolatot érzelmi intenzitásában egy házassághoz hasonlította, és azt mondta, a szakításuk késztette arra, hogy 16 évesen a színészi karrierjének szentelje magát.
Angelina közben felvette a goth stílust: lilára festette a haját, elkezdett veszélyes dolgokat csinálni, például késekkel játszott, és bevallotta, hogy nagyjából minden lehetséges drogot kipróbált. Azonban nemcsak viselkedési, hanem mentális problémái is kialakultak ekkorra.
Tinédzserként álmatlanságban szenvedett, pontosabban egy olyan alvászavarban, amely során az ember képtelen hosszú időre elaludni. Emellett anorexiás és depressziós is volt, sőt, nem egyszer bántalmazta önmagát, de nem feltétlenül azért, mert figyelmet akart, vagy mert büntetni akarta magát, hanem mert szerette a fájdalmat. „Valamilyen okból kifolyólag a rituálé, hogy megvágtam magam, és éreztem a kínt, élettel töltött el, ekkor éreztem igazán, hogy élek. Valamiféle felszabadulás volt ez számomra, egy eléggé furcsa terápia” – mesélte később a fiatalkoráról, ám sajnos ez a „terápia” nem igazán működött. Angelina az érzéseit a végletekig elvitte, kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg.
Huszonnégy éves korában idegösszeomlást kapott, és három napot töltött a UCLA Medical Center pszichiátriai osztályán. Pedig épp ez az 1999-es év volt az, ami meghozta számára színészileg az igazi áttörést…
Világsiker villámgyorsan
Jolie, bár kislányként feltűnt apja Lookin' to Get Out című 1980-as filmjében, igazából 1990-től számíthatjuk a karrierje kezdetét, ekkortól kezdett ugyanis feltűnni olyan előadók videóklipjeiben, mint Lenny Kravitz, a The Lemonheads, Meat Loaf vagy a The Rolling Stones, valamint videófilmekben (Cyborg 2: Üvegárnyék, 1993) és rövidfilmekben. Első egész estés mozifilmje az 1995-ös Adatrablók volt, amit a következő években felejthető darabok követtek (Bizonyíték nélkül, Szerelem és semmi más, Kis tüzek, A sivatagi hold titka, Istent játszva).
Majd egy tévéfilmre volt szükség ahhoz, hogy Angelina nevét megismerje a szakma. 1998-ban került ugyanis az HBO képernyőire egy saját gyártású filmjük, a Kifutó a semmibe, ami a drogfüggő és leszbikus szupermodellről Gia Carangiról szólt, aki fiatalon halt meg AIDS következtében.
Az alakításáért Angelina Emmy-jelölést és Golden Globe-díjat kapott, aminek meg is lett a hatása: a következő évben már olyan filmekkel jelentkezett, mint A csontember és az Észvesztő.
Az előbbi több mint 150 millió dollárt keresett világszerte, és Denzel Washington partnereként alakíthatott főszerepet, az utóbbiért pedig 2000. március 26-án, a 72. Akadémiai Díjátadón megkapta a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, vagyis 24 évesen már elérte azt, amiért sokan egész életükben kepesztenek, de sosem szerzik meg.
A fiatalon jött Oscar aztán rendesen bedurrantotta a karrierjét, át is nyergelt azonnal a blockbusterekre (2000-ben a Tolvajtempóval, 2001-ben a Lara Croft: Tomb Raiderrel), és igazából máig A-kategóriás színésznő maradt, aki maximum a saját döntéséből nem filmezett akár éveken át, és nem azért, mert ne kapott volna szerepeket. Olyan filmek fűződnek a nevéhez az utóbbi kb. 25 évből, mint a Mr. és Mrs. Smith (2005), Az ügynökség (2006), a második színészi Oscar-jelölést elhozó Elcserélt életek (2008), a Wanted (2008), a Salt ügynök (2010), a Demóna (2012) vagy az Örökkévalók (2021). Bár az is igaz, hogy Jolie-t az utóbbi kb. 15 évben már sokkal inkább a rendezés foglalkoztatja. Első saját filmjét, a boszniai háborúról szóló 2011-es A vér és méz földjént Magyarországon forgatta, anno volt is nagy hírverés ebből itthon, maga a film azonban nem sikerült túl jól. A 2014-es Rendíthetetlen című háborús életrajzi filmje azonban már annál inkább. 2015-ben aztán Brad Pitt-tel közös terápiás filmjével, A tengernéllel jelentkezett (láthatóan nem jött be), 2017-es First They Killed My Father című, a Vörös Khmer mozgalom kambodzsai borzalmairól szóló rendezéséért aztán újra jó kritikákat kapott, a filmet BAFTA-ra és Golden Globe-ra is jelölték.
Gyerekek, cél, üdvösség
Angelina az idegösszeomlása után három évvel, 2002-ben találta meg végre a stabilitást az életében azáltal, hogy anya lett. Ekkor ugyanis Kambodzsába látogatott, és egy árvaházban találkozott egy Rath Vibol nevű kisfiúval, aki a karjaiban aludt el, majd, amikor felébredt, az első dolog, amit látott, Angelina volt, és rámosolygott. A színésznőt ez a pillanat mélyen megérintette.
„Ő a fiam! Ez a gyermek jól érzi magát a karjaimban” – mondta, majd egyedülállóként örökbe fogadta a fiút, akit Maddoxnak nevezett el.
„Tudtam, hogy ha egyszer elkötelezem magam Maddox mellett, soha többé nem leszek önpusztító” – mesélte Angelina, aki így sikeresen maga mögött tudta hagyni a sötét életszakaszát, bár kijelentette: „A szívem mélyén még mindig csak egy punk kölyök vagyok tetoválásokkal – és az is maradok.”
Angie (ahogy a legtöbben hívják) mindent meg akart tenni azért, hogy megvédje a gyermekét, és gondoskodjon róla, ezért a bal lapockájára tetoválást csináltatott, egy khmer szöveget, ami azt jelenti: „Az ellenségeid fussanak messzire tőled! Ha gazdagságra teszel szert, az mindig a tiéd maradjon! Bárhová is mész, sokan kísérnek, szolgálnak és védenek téged, minden oldalról körülvesznek.”
Körülbelül három évvel később Angelina úgy döntött, hogy örökbe fogad még egy gyermeket. Ezúttal egy Zahara nevű kislányt adoptált Etiópiából 2005. július 6-án. Ekkor már nem szingli szülőként hozta meg a döntést, mivel már az év januárja óta együtt volt Brad Pitt-tel, akivel a Mr. és Mrs. Smith forgatása közben szerettek egymásba. Egy évvel később Angelina és Brad a namíbiai Swakopmundba utazott, hogy megpróbálják elkerülni a médiafelhajtást, ami első biológiai gyermekük születését övezte. A színésznő 2006. május 27-én itt adott életet a lányának, Shiloh Nouvel Jolie-Pittnek. Majd 2007. március 15-én újabb örökbefogadás: a sztárpár ezúttal a Pax Thien nevű vietnami kisfiút vették magukhoz Ho Si Minh városából.
Végül pedig (legalábbis eddig) Jolie 2008. július 12-én a franciaországi Nizzában adott életet egy kétpetéjű ikerpárnak: Vivienne Marchelinának és Knox Leonnak. Vagyis 33 éves korára már hatgyermekes édesanya volt. Annak emlékére, hogy hol fogadták örökbe, illetve hol születtek a gyermekei, Angelina a bal vállára varratott egy tetoválást, amely tartalmazza a gyermekei születési helyeinek földrajzi koordinátáit.
Az Angelina Jolie-effektus
Bár Angelinát a hat gyermeke alaposan lefoglalta, mégis sikerült fenntartania a média figyelmét, persze nem szándékosan.
2013-ban ugyanis mindenkit alaposan megijesztett, amikor bejelentette, hogy egy rákkeltő gén hordozója. Amikor a színésznő tesztje pozitív lett egy genetikai mutációra, a BRCA1-re, kiderült, nagy a kockázata annak, hogy mell- és/vagy petefészekrák alakul ki nála valamikor.
Tekintettel arra, hogy az édesanyja, Marcheline is a rák e két fajtájával vívott nyolcéves küzdelme után, 58 évesen hunyt el 2008-ban, Angelina úgy döntött, kettős masztektómiának veti alá magát. Amikor nyilvánosságra hozta a tapasztalatait, a felmérések szerint a nőket elkezdte jobban érdekelni a családtörténetük és a saját testük. Világszerte ugrásszerűen megnőtt azon nők száma, akik elkezdtek vizsgálatokra járni az egészségük érdekében. A média ezt „Angelina Jolie-effektusnak” nevezte el.
Brad Pitt előtt
Első filmje, az Adatrablók forgatása alatt Jolie összejött színészpartnerével, Jonny Lee Millerrel (a Trainspotting Beteg Fiúja, a Sherlock és Watson-sorozat Sherlock Holmesa és A korona John Majorje). A felvételek után hónapokig nem tartották a kapcsolatot, de végül újra kapcsolatba kerültek, majd nem sokkal később, 1996 márciusában összeházasodtak (Angie 20 éves volt ekkor). Az esküvőjén fekete nadrágban és fehér pólóban jelent meg, amelyre a saját vérével írta rá a vőlegénye nevét. Bár a kapcsolatuk a következő évben véget ért, Jolie jó viszonyban maradt Millerrel, akit „szilárd embernek és barátnak” nevezett. 1999 februárjában az Angelina által kezdeményezett válásukat nem sokkal azelőtt véglegesítették, hogy a következő évben újra férjhez ment volna…
Még a Millerrel kötött házassága előtt, 1996-os filmje, a Kis tüzek forgatásán kezdett kapcsolatot a modell és színésznő Jenny Shimizuval, akiről később azt mondta: „Valószínűleg feleségül vettem volna Jennyt, ha nem mentem volna hozzá a férjemhez. Az első pillanatban beleszerettem, amikor megláttam." Shimizu szerint a kapcsolatuk több éven át tartott, és akkor is folytatódott, amikor Jolie-nak más emberekkel volt romantikus kapcsolata. 2003-ban megkérdezték a színésznőtől, hogy biszexuális-e, amire így válaszolt: „Természetesen. Ha holnap beleszeretnék egy nőbe, úgy érezném-e, hogy rendben van az, ha meg akarom csókolni? Abszolút! Igen!"
Azóta azonban csak férfiakkal kezdett, legalábbis magánéletének hivatalos verziója szerint. Két hónapos randevúzás után például 2000. május 5-én Las Vegasban hozzáment a színész-író-rendező Billy Bob Thorntonhoz. Még a Vakrepülés (1999) című közös filmjük forgatásán találkoztak, de akkoriban nem folytatták a kapcsolatot, mivel Thornton eljegyezte Laura Dern színésznőt, míg Jolie állítólag a színész Timothy Huttonnal randizott, akivel az Istent játszva (1997) című filmjében szerepelt együtt.
Angie és Billy Bob gyakori nyilvános szenvedélynyilatkozataik és szerelmi gesztusaik (a leghíresebb, hogy állítólag egymás vérét viselték fiolákban a nyakukban) következtében a házasságuk a bulvármédia kedvenc témája lett.
2002 márciusában Jolie és Thornton bejelentették, hogy örökbe fogadnak egy kambodzsai gyermeket, de három hónappal később hirtelen elváltak, így Maddoxot Angelina végül egyedül adoptálta.
Brangelina
A színésznő következő botránya akkor robbant ki, amikor azzal vádolták, hogy ő okozta Brad Pitt és Jennifer Aniston válását 2005 októberében, mivel a Mr. és Mrs. Smith forgatása alatt viszonyt kezdett Pitt-tel, ő azonban elutasította az erről szóló vádakat: „Intim kapcsolatban lenni egy nős férfival, amikor a saját apám megcsalta az anyámat, nem olyan dolog, amit meg tudnék bocsátani. Képtelen lennék reggelente a tükörbe nézni. És nem vonzódnék egy olyan férfihoz, aki megcsalná a feleségét." Egyébként sem Jolie, sem Pitt nem nyilatkozott nyilvánosan a kapcsolatuk természetéről egészen 2006 januárjáig, amikor is megerősítették, hogy az első közös gyermeküket várják.
12 éves kapcsolatuk alatt a média „Brangelinának” hívta őket, és Hollywood egyik legcsillogóbb sztárpárjaként váltak ismertté.
2012 áprilisában bejelentették az eljegyzésüket, és végül 2014. augusztus 23-án a franciaországi Château Miravalban tartották az esküvőjüket egy zártkörű szertartás keretében. A házasságuk két évvel később, 2016 szeptemberében futott zátonyra, Angelina adta be a válókeresetet kibékíthetetlen ellentétekre hivatkozva. Hollywood egyik leghosszabb és legmocskosabb válása volt az övék: jogilag csak három évvel a szakításuk után mondták ki a válásukat, a köztük zajló jogi hercehurca, többek között a gyermekelhelyezések miatt, azonban máig tart. Pitt például beperelte Jolie-t, amiért eladta a tulajdonukban lévő borászatban lévő részesedését egy harmadik félnek, Jolie pedig ellenkeresetet nyújtott be, amelyben azt állította, hogy Pitt 2016-ban egy repülőn fizikailag és verbálisan bántalmazta őt és a gyermekeiket.
Brad óta egyébként hivatalosan nem volt kapcsolata, de többször is hírbe hozták ismert emberekkel, mint például 2021-ben az énekes The Weeknddel, tavaly pedig a nála 21 évvel fiatalabb feltörekvő ír színésszel, Paul Mescallal.
Persze Angie-t egyáltalán nem a múltja és a párkapcsolatai/házasságai, sőt, még csak nem is a filmjei határozzák meg a leginkább, hanem humanitárius aktivitásai. Többek között rengeteget foglalkozott a háborús menekültek megsegítésével, természetvédelemmel és közösségfejlesztéssel, gyermekek bevándorlásával és oktatásával, valamint emberi jogokkal, főképp a nők jogaival. Ezzel kapcsolatos munkáiért egy rakás díjat kapott az évek során (többek között az Oscart is, pontosabban a Jean Hersholt Humanitárius Díjat 2013-ban – tehát már két Oscar-szobra van), hiszen tökéletes példája annak, hogy egy kapcsolatokkal és tőkével rendelkező befolyásos ember, latba vetve vagyonát, mennyi mindent tehet a Föld és az emberiség megsegítése érdekében.
Lábnyomsepregetők, 40 kilós maszk, örökre kivágott szereplők – 10 dolog, amit nem tudtál a Dűne: Második részről
A Dűne folytatása már az otthoni képernyőkön is újrázható/bepótolható, hiszen felkerült a megújult Max streamingszolgáltató kínálatába, és ahogy várni lehetet, ott is hasít. Ez alkalomból pedig összeszedtünk néhány érdekességet az idei év eddigi legnagyobb blockbusteréről.
Denis Villeneuve bátor és ambiciózus ember. Nem elég, hogy bevállalta a sci-fi műfaj egyik legkultikusabb filmje, az 1981-es Szárnyas fejvadász folytatását (Szárnyas fejvadász 2049), amiből nehéz volt jól kijönni (és csodák csodája, neki sikerült), ráadásul még Frank Herbert megfilmesíthetetlennek tartott nagyszabású sci-fi-regényét, a Dűnét (amibe eddig mindenkinek beletört a bicskája) is filmre álmodta, sőt, mindjárt két filmbe. Ami jó döntés volt, tekintve a történet szerteágazó szálait és rengeteg karakterét. A Dűne 2021-ben a Covid közepette is sikert tudott aratni a moziban, ráadásul 2022-ben begyűjtött 10 Oscar-jelölést, köztük a legjobb film kategóriájában, ebből pedig hatot a magáévá is tudott tenni (így kapott szobrot például a berendező Sipos Zsuzsanna).
A Dűne első része azonban „csak” egy fél film volt, a történet közepén, amikor az ifjú Paul Atreides (Timothée Chalamet) és az anyja, Jessica (Rebecca Ferguson) a fremenek közé kerülnek, már gördült is felfelé a végefőcím. Sokan várták tehát a folytatást, amelyben Paul beteljesíti megváltó küldetését, és a fremenek élére állva összecsap a gonosz Harkonnen-házzal.
A Dűne: Második rész pedig, ha lehet, még jobb kritikákat kapott, és még nagyobb bevételt ért el, mint az elődje, bár ez utóbbi köszönhető annak is, hogy már nem kellett mozis korlátozásokkal küzdenie a járvány miatt. Eddig összesen 711,8 millió dollár gyűjtött be a film csak a mozik kasszáiból, ezzel pedig jelenleg 2024 eddigi legsikeresebb filmje, és minden bizonnyal legközelebb csak a júliusban vásznakra kerülő Deadpool & Rozsomák, valamint a Gru 4 képében akad majd riválisokra e téren.
Denis Villenevue egyébként nemrég azt nyilatkozta, nagyon sajnálja, hogy még mindig a Dűne: Második rész a legsikeresebb film idén. E kijelentése persze nem azt jelenti, hogy mindvégig a saját filmje ellen drukkolt, hanem hogy júniusra azért ennél már nagyobb bevételek be szoktak folyni a hollywoodi kasszákba, s ez is mutatja, mennyire megcsappant mostanában a mozizási kedv. Na de lássuk, milyen érdeksségeket rejt az Arrakis homokja…
1. Súly alatt javul a teljesítmény
A Stellan Skarsgård (Vladimir Harkonnen báró) egész testét átfogó kb. 40 kilót nyomó maszkjának felvitele összesen 8 órát vett igénybe, és 2 órára volt szükség a leszedéséhez a forgatás minden egyes napján. A 72 éves színész nem ivott semmit, és Imodium tablettákat szedett, hogy a felvételek alatt ne kelljen kimennie a mosdóba. Skarsgård azonban elárulta, hogy a masszív protézisek szerinte jobbá tették az alakítását.
2. „Ami nincs a filmben, az halott!”
Denis Villeneuve rendező elmondta, hogy nem fog kiadni később semmilyen törölt jelenetet a filmből, és meg is magyarázta, hogy miért nem: „Erősen hiszek abban, hogy ami nincs benne a filmben, az halott. Számomra kedves dolgokat ölök meg ilyenkor, és ez fájdalmas. Néha kiveszek jeleneteket, és azt mondom: »Nem hiszem el, hogy ezt kivágom.« Úgy érzem magam, mint egy szamuráj, aki harakirit követ el. Ezért sem tudok utána visszatérni ezekhez, hogy Frankensteinként feltámasszam azt, amit már egyszer megöltem. Ez túlságosan fájdalmas, de ilyen a munkám. Ha meghalt, akkor meghalt, és ennek megvolt az oka. Végül persze a film győzedelmeskedik. Azt hiszem, én eléggé szigorú vagyok a vágószobában. Sosem az egómra gondolok, hanem a filmre.”
3. A fekete nap
Feyd-Rautha Harkonnen (Austin Butler) harca a Giedi Prime-on fekete-fehérben látható, ami nem egy sima művészi megfontolás volt az alkotók részéről, hanem egyszerűen ilyen színtelen fénnyel borítja be a bolygót a rásütő fekete nap. A belső terekben zajló jeleneteket épp ezért nem is fekete-fehérben láthatjuk, csak azokat, amelyek a szabad ég alatt játszódnak. Egyébként ez az első alkalom, hogy a Giedi Prime napja megjelenik egy Dűne-adaptációban.
4. Akiket kivágtak
Stephen McKinley Henderson és Tim Blake Nelson több jelenetet is leforgattak a Dűne: Második részhez. Előbbi már az első részben is az Atreidesek mentátját, Thufir Hawatot alakította, utóbbi pedig Hasimir Fenring gróf (a Léa Seydoux által alakított Lady Margot Fenring férje) szerepében tűnt fel. Végül mindkettőjüket teljesen kivágták a kész filmből, de a végefőcímben ott szerepelt a nevük a Külön köszönet szekcióban.
5. A lábnyomsepregetők
Denis Villeneuve és az operatőr Greig Fraser gyakran úgy választották ki a sivatagi helyszíneket, hogy Villeneuve konkrét homokdűneformákat, Fraser pedig a tökéletes napsütéses tájolást kereste. Ahhoz, hogy a sivatagi látványt a lehető legtisztábbá tegyék, szigorú fegyelmet kellett tartaniuk a stábon belül: szűk folyosókon kellett járniuk, hogy a forgatás előtt ne hagyjanak lábnyomokat a homokon. Volt egy speciális „homokcsapat” is, akiknek az volt a dolga, hogy az aznapi forgatás után elsöpörjék a homokot, hogy másnapra eltűnjön minden nyom.
6. „Ne öljön meg senkit a forgatáson!"
Austin Butler elmondta, hogy a Feyd-Rautha szerepéhez vissza kellett vennie a bevett method actinges módszeréből: „Az Elvis-film kapcsán három évig abban a világban éltem, és ez volt az egyetlen dolog, amire éjjel-nappal gondoltam. Feyddel kapcsolatban azonban tudtam, hogy ez nem lenne egészséges a családom és a barátaim számára... Ezért tudatosan döntöttem úgy, hogy határokat szabok magamnak. Ez pedig végül nagyobb szabadságot engedett a „Tessék!” és az „Ennyi!” között, mert tudtam, hogy mindenkit meg fogok védeni, és hogy ezen a határon kívül nem fogok semmi veszélyes dolgot csinálni. Ezáltal pedig még mélyebbre mehettem.” Denis Villeneuve ezzel kapcsolatban hozzátette: „Amikor a kamera be volt kapcsolva, Austin hirtelen olyan lett, mintha megszálltak volna. Amikor a kamera ki volt kapcsolva, még mindig talán 25 vagy 30%-ban Feyd volt. Épp eléggé ahhoz, hogy még mindig jelen legyen, és fókuszáljon, de eléggé eltávolodott a karaktertől ahhoz, hogy ne öljön meg senkit a forgatáson.” Austin Butler egyébként több mint 10 kiló izmot szedett fel Feyd-Rautha eljátszásához (Budapesten edzett 4 hónapon át), és hangtrénerhez járt, hogy jobban hasonlítson az intonációja Stellan Skarsgårdéhoz.
7. A féreg nyergében
A homokféreg-lovaglós jelenet felvétele 44 napon át tartott, és egy 27-szer 7 méter méretű díszletben forgatták. Amikor Greig Fraser operatőr először olvasta ezt a jelenetet a forgatókönyvben, állítása szerint azt gondolta: „Hogy a fenébe fogjuk ezt megcsinálni?”
8. Víz a sivatagban
Steven Spielberg a következőket mondta Denis Villeneuve-nek, miután megnézte a filmet: „Ez egy sivatagimádó történet, ehhez képest azonban ez a film borzasztóan vágyik a víz után. Minden homok ellenére valójában ez a film a vízről szól. Úgy jelenítetted meg a sivatagot, hogy az egy óceánhoz, egy tengerhez hasonlítson. A homokférgek olyanok voltak, mint a tengeri kígyók. És az a jelenet, amikor a homokférgeken szörföznek, az egyik legnagyszerűbb dolog, amit valaha láttam. De a sivatagot úgy ábrázoltad végig, mintha folyadék lenne.”
9. Utolsóból az első
A film nem sokkal a 2021-es Dűne befejezése után kezdődik, amikor Paul és Jessica még mindig a fremenekkel bandukolnak a szíecsük felé, és a Paul által párbajban megölt Jamis (Babs Olusanmokun) holttestét viszik magukkal. Ezeket a jeleneteket már az első rész forgatásán rögzítették, mivel eredetileg ezzel zárták volna le a filmet, de az utómunka során Villeneuve-ék úgy döntöttek, hogy inkább áthelyezik a folytatásba nyitánynak.
10. Hova tovább?
Nos, az már bizonyos, hogy érkezik egy spin-off sorozat, ami a Dűne univerzumában játszódik. A Dune: Prophecy a csak nőkből álló Bene Gesserit Rendről szól, a története pedig nagyjából 10 ezer évvel a Dűne eseményei előtt játszódik: Valya és Tula Harkonnen nővérek vannak a középpontjában, akik az emberiség jövőjét fenyegető erők ellen harcolnak, és megalapítják a legendás rendet.
Emellett pedig úgy tűnik, elkészül egy harmadik Dűne-film is, ami a második Herbert-könyvön, A Dűne messiásán alapszik majd. A Warner állítólag a Második rész sikerétől tette függővé a harmadikat, szóval e tekintetben nincs akadálya az elkészülésének. A kérdés, hogy Denis Villeneuve benne lenne-e. Ő erről ezt nyilatkozta: „Feltétlenül vágyom egy harmadikra, de nem akarom elsietni a dolgot. Hollywoodban van az a veszély, hogy az emberek izgatottak lesznek, és csak a megjelenési dátumokra gondolnak, nem pedig a minőségre.” A Dűne-filmek Oscar-díjas zeneszerzője, Hans Zimmer azonban elmondása szerint jóval korábban tudott arról, hogy Villeneuve tervez egy harmadik filmet is: „Denis szótlanul odajött hozzám a Második rész forgatásának második napján, és odatette az asztalomra A Dűne messiása-könyvet. Ekkor már tudtam, hogy még nem végeztünk.”
Miatta hozta létre a Google a képkeresőjét, hajléktalan volt, fegyveres balhéba keveredett – Portré Jennifer Lopezről
Jelenleg a Netflix legnézettebb filmje az Atlas című sci-fi, amelyben Jennifer Lopez egy robotszerkóban harcol a mesterséges intelligenciával. Minden idők legsikeresebb latin előadója számára azonban egyáltalán nem volt könnyű az idáig vezető út.
Jennifer Lynn Lopez 1969. július 24-én született Bronxban. A szülei, David López és Guadalupe Rodríguez Puerto Ricóban születtek, de már New Yorkban ismerkedtek meg. David, miután a hadseregben szolgált, informatikusként dolgozott a Guardian Insurance Companynél, Guadalupe pedig életének első tíz évében háztartásbeli volt, később értékesítőként és tornatanárként dolgozott. A szülők 33 év házasság után váltak el a kilencvenes években.
Jennifer volt a középső gyermek a családban: van egy nővére, Leslie és egy húga, Lynda, s gyerekkorukban mindhárman egy hálószobán osztoztak. Lopez egyébként szigorúnak nevezte a neveltetését. Római katolikus családban nőtt fel, minden vasárnap misére jártak, és katolikus oktatásban részesült: a Holy Family Schoolba és a kizárólag lányokat oktató Preston Gimnáziumba járt. Az iskolában eléggé sportosnak bizonyult: versenyszerűen futott, tornázott, és tagja volt a softballcsapatnak is. Az igazi szerelem azonban a tánc volt: iskolai musicalekben lépett fel, majd főszerepet kapott a Godspell című előadásban. A barátai a suliban egyébként „La Guitarra”-nak nevezték, mert olyan alakja volt, mint egy gitárnak.
Elmondása szerint a tipikusan Puerto Ricó-i háztartásukban „sok volt a zene”, Lopezt és a testvéreit pedig arra bátorították, hogy énekeljenek, táncoljanak, és találjanak ki saját darabokat a családi eseményekre.
A West Side Story különösen nagy hatással volt Jenniferre, aki már fiatalkorától kezdve előadóművész akart lenni. Tinédzserként flamencót, jazzt és balettet tanult, illetve táncot tanított fiatalabb diákoknak, köztük például a színésznőként később szintén híressé vált Kerry Washingtonnak.
A középiskola elvégzése után részmunkaidős titkárnői munkát vállalt egy ügyvédi irodában, és egy szemeszteren át üzleti tanulmányokat folytatott a New York-i Baruch College-ban. De úgy érezte, nem ez lesz az ő útja. Épp ezért 18 évesen beiratkozott a manhattani Phil Black Dance Studio nappali tagozatára, ahol már korábban is vett esti órákat jazz- és sztepptáncból. A szülei azonban nem voltak elégedettek a döntésével, miszerint otthagyja a főiskolát azért, hogy táncos karrierbe kezdjen. Lopez szerint a szülők úgy érezték, ez nettó hülyeség, mert egyetlen latin lány sem tudott így befutni. A vitájuk annyira elmérgesedett, hogy az édesanyja megkérte, költözzön ki a családi házból, ezután pedig nyolc hónapig nem beszéltek egymással. Lopez tehát hajléktalanná vált, s az első hónapokban a manhattani táncstúdió irodájában aludt.
„Úgy éreztem, hogy apám nagyon mellőzött, mert mindig éjszakánként dolgozott, aztán egész nap csak aludt, szóval nem igazán kötődtem hozzá. Anyukám ugyanakkor nárcisztikus volt, mindig a figyelem középpontjában kellett lennie. E két dolog kombinációja pedig egy olyan pályára állított eleinte, amelyben ilyen típusú emberekkel akartam lenni. De aztán elkezdtem rájönni, hogy nekem ez nem tetszik. Valami mást akarok, valami jobbat.”
Táncmánia
Jennifer ekkor már tudta, hogy a showbizniszben szeretne elhelyezkedni, de nem volt könnyű dolga pénz és kapcsolatok nélkül. Amikor először jelentkezett az ismert Fly Girls nevű táncformációba, nem kápráztatta el az vezetőket, így elutasították. Ezért sok más táncos fellépést vállalt el kevés fizetésért, de a gyermekkori tapasztalatai miatt nem volt gondja a sok munkával, örült, hogy meg tud élni. „Számomra ilyen múlttal már ez egy valóra vált álom volt” – tekintett vissza a karrierje kezdetére egy interjúban. Persze már ekkor is nagy nevekkel dolgozott, MC Hammer és a New Kids on the Block háttértáncosa volt többek között, akikkel beutazta a világot.
A következő évben pedig újra próbálkozott a Fly Girlsnél, ezúttal már sikerrel. Így már profi táncosként kapott lehetőséget az In Living Color című tévés szkeccs-vígjátéksorozatban. (Jim Carrey is ebből a műsorból indult).
A sorozat koreográfusa, az Oscar-jelölt színésznő, Rosie Perez (Félelem nélkül) azt mondta, azért választotta Lopezt, mert „megvolt az a kinézete, amiről tudtam, hogy a közönség könynen rá fog hangolódni.” Lopez 1991 végén Los Angelesbe költözött. Nappal az In Living Colort forgatta, este pedig Aaron Speiser által tartott színészi órákra járt. Úgy érezte ugyanis, hogy a Fly Girls többi tagja kiközösítette őt, és Perezzel is összetűzésbe került. Miután az In Living Color 3. és 4. évadában még Fly Girlként szerepelt, Lopez otthagyta a csapatot, hogy Janet Jackson háttértáncosaként dolgozzon. Úgy volt, hogy 1993 végén együtt turnézik Jacksonnal, de végül inkább a színészi karrier mellett döntött, és az In Living Color producerét, Eric Goldot kérte fel menedzsernek. Ő pedig azt tanácsolta neki, hogy fogyjon le, ha sikeres akar lenni színésznőként.
Színészi szárnypróbálgatások
Lopez első profi színészi munkája egy kisebb visszatérő szerep volt a South Central című 1994-es tévésorozatban. A meghallgatására egy castingigazgató hívta meg, aki látta őt beszélni egy kulisszák mögötti In Living Color-részben. Ezután szerzett egy ügynököt, és szerepet kapott a CBS Második lehetőség című sorozatában, amit hamarosan elkaszáltak, de a nézők körében való népszerűsége miatt meghvták a Hotel Malibu című szériába is.
Első nagyobb filmszerepéért, Gregory Nava 1995-ös Az én családom című drámáért Lopezt jelölték a legjobb női mellékszereplők közt az Independent Spirit Awardson, majd ezután elcsípte a női főszerepet Wesley Snipes és Woody Harrelson mellett az 1995-ös Pénzvonat című akcióvígjátékban.
A film nem aratott kasszasikert, bár Jennifer alakítását pozitívan értékelték, aminek hatására Hollywoodban is felfigyeltek rá. 1996-ban mellékszerepet kapott Robin Williams mellett a Jack című vígjátékban, amelyre Francis Ford Coppola rendező Az én családomban nyújtott alakítása miatt kérte fel, továbbá ugyanebben az évben Jack Nicholson oldalán is játszott A nyakék nyomában című thrillerben.
Selena szárnyán
Majd 1997-ben jött a nagy áttörés. Öt meghallgatás után 22 ezer másik nőt utasított maga mögé, s így eljátszhatta a Dalok szárnyán című életrajzi filmben a tragikus sorsú énekesnőt, Selenát. Lopez mindössze 26 éves volt ekkor, és elmondása szerint még sokat kellett tanulnia arról, hogyan váljon színésszé. „Imádtam Selenától tanulni. Az ő könnyedsége és lazasága a színpadon olyasmi volt, amit meg kellett tanulnom, mert én inkább egy koreografált táncos voltam. A szerepnek ez a része is egy igazi áldás volt” – mesélte. A Dalok szárnyánért Lopez egymillió dollárt kapott, ezzel pedig a történelem legjobban fizetett latin színésznője lett. Alakítása ugyanakkor egyúttal meghozta számára az első Golden Globe-jelölését is. Visszatekintve Jennifer elmondta: „Bár tudtam, hogy ez egy hatalmas felelősség, és szerettem volna jó munkát végezni, de az emberben ilyen fiatalon van egyfajta tudatlanság, ignorancia, szóval én sem fogtam fel még akkor, hogy mibe tenyereltem bele.”
A Dalok szárnyán pedig valóban bedurrantotta a karrierjét, hirtelen mindenki vele akart dolgozni. Jöttek is a főszerepek olyan filmekben, mint az Anakonda (1997), a Halálkanyar (1997) Oliver Stone-nal, vagy a Mint a kámfor (1998) George Clooney-val, amit egyébként sokan máig a legjobb filmjének tartanak. Sőt, 2021-ben Peter Bradshaw, a The Guardian munkatársa Lopez és Clooney párosát a filmtörténet egyik legjobb példájának nevezte a filmvásznon való szikrázó kémia szemléltetésére. Ekkor már az ismert márkák is J.Lót akarták, így többek között a Coca-Cola és a L'Oréal nemzetközi szóvivője is ő lett.
Popkarrier: pipa
Lopez még a Dalok szárnyán forgatása után döntött úgy, hogy zenei karrierbe is szeretne fogni, mivel állítása szerint hiányzott neki a színpadi lámpaláz. Rögzített is egy spanyol nyelvű demót, amit aztán elkezdett terjeszteni a kiadók között. Mivel ekkor már egy magasan jegyzett személyiség volt, konkrétan licitháború alakult ki a szerződtetéséért, amit végül Tommy Mottola, a Sony Music Work Group vezetője nyert meg, ő viszont azt javasolta Jennifernek, hogy inkább angolul énekeljen.
J.Lo debütáló albuma, az On the 6 (1999), a New York-i 6-os metróvonalról kapta a címét (ez kötötte össze gyermekkori bronxi otthonát Manhattannel), és abszolút pozitív kritikákat kapott, emellett pedig nagy siker is lett olyan slágerekkel, mint az If You Had My Love, a Waiting for Tonight vagy a Let’s Get Loud.
Az a bizonyos ruha
Minden nőnek volt már olyan pillanata, amikor úgy érezte, hogy nem tud mit felvenni egy eseményre. Amikor Jennifer Lopez a 2000-es Grammy-díjátadóra választott magának ruhát, pontosan ezt érezte. „Az akkori stylistomnak, Andrea Liebermannak egy csomó cucca volt. De semmi igazán különlegeset nem láttam köztük. Egészen addig, amíg elő nem vette azt a zöld Versace-ruhát. Őszintén szólva akkor nem gondoltam, hogy annyira rizikós lenne felvenni. Sokkal inkább az izgatott, hogy ott leszek a Grammy-díjátadón. Nem is gondoltam annyira a ruhára” – mesélte a színésznő. A vörös szőnyegen azonban mindenki azonnal felkapta a fejét a merész ruhára, és hamarosan a Google legnépszerűbb keresőkifejezése lett.
A Google Images akkoriban még nem létezett, de mivel ennyi ember keresett rá a Grammyn készült fotóira, Jennifer megjelenése örökre megváltoztatta a ma ismert internetet.
„Emiatt hozták létre a Google Images keresőt” – mondta Lopez, a Versace-darabot, amit viselt, pedig azóta egyszerűen csak „A ruhának” hívja a köznyelv.
Saját gyártás
S mintha Jennifer Lopez nem lett volna még eléggé elfoglalt, miután befejezte a Szeretném, ha szeretnél című filmjét Matthew McConaughey-vel, úgy döntött, hogy producerként is kipróbálja magát. 2001-ben megalapította saját produkciós cégét, a Nuyorican Productionst, amely a „New York” és a „Puerto Rican” szavak kombinálásával kapta a nevét, és elkezdett filmeket gyártani.
„Az egyik ok, amiért produkciós céget alapítottunk, az volt, hogy kevés jó szerep jutott a hozzám hasonló nőknek, sőt, a nőknek egyáltalán” – magyarázta Lopez. S mint oly sok más döntéssel, amit Lopez a karrierje érdekében hozott, úgy tűnik, ezzel is megelőzte a korát. Azóta pedig a Nuyoricannel olyan filmeket gyártott, mint A tánc szenvedélye (2006), az Átkelő a halálba (2006), az Érezd a ritmust (2007), A szomszéd fiú (2015), az Álommeló (2018), A Wall Street pillangói (2019), a Vegyél el (2022), az Anya (2023) vagy legújabb filmje, a netflixes Atlas (2024).
Pasidömping
Még felsorolni is nehéz Jennifer szerelmeit, kapcsolatait, férjeit, hódításait. Mi azért megpróbálkozunk vele… J.Lo az 1990-es évek közepéig közel egy évtizedes kapcsolatban volt középiskolai szerelmével, David Cruzzal. Egy időben el is jegyezték egymást, Cruz pedig Los Angelesbe költözött, hogy Jenniferrel lehessen, amikor elindult a karrierje. Lopez később így nyilatkozott Cruzról: „Szerencsés vagy, ha ilyen első szerelmed van.”
Ezután egy rövid időre megházasodott, 1997 februárjától 1998 januárjáig a kubai pincér, Ojani Noa felesége volt. A későbbi bírósági ügyek során Noát megakadályozták abban, hogy könyvet adjon ki a házasságukról és abban is, hogy Lopezről készült nászutas privát felvételeket használjon fel egy dokumentumfilmben.
A színésznő 1999-től 2001 elejéig egy amolyan se veled, se nélküled kapcsolatban volt a rapper Sean Combsszal (alias Puff Daddyvel), vele érte élete legnagyobb botránya is. 1999. december 27-én éjjel Lopezt és Combsot letartóztatták, és megvádolták fegyver, valamint lopott tárgyak birtoklásával, miután elhagyták egy Times Square-i éjszakai klubban történt lövöldözés helyszínét.
A Lopez elleni vádakat végül egy órán belül ejtették, Combsot pedig 2001 márciusában minden vád alól felmentették. Nem sokkal később szakítottak. „Őrült és viharos volt a kapcsolatunk, mindig is tudtam, hogy vége lesz” – mondta később róla J.Lo.
Ezután jött a második házasság: 2001 szeptemberétől 2003 januárjáig Cris Judd, az egykori háttértáncosa volt a férje. Mielőtt azonban a Judddal való válása véglegessé vált, Lopez 2002 közepétől már viszonyba kezdett Ben Affleckkel, és egészen 2004 elejéig kapcsolatban álltak. Bár korábban már többször keresztezték egymás útját, első nagyobb találkozásuk az óriásit bukó Gengszterrománc (2003) című film forgatásán volt 2001 decemberében. A bulvársajtó „Bennifer”-ként emlegette a párt. 2002 novemberében eljegyezték egymást, de a 2003. szeptember 14-re tervezett esküvőjüket elhalasztották a túlzott médiafigyelem miatt. Majd a következő év januárjában felbontották az eljegyzésüket.
Az Affleckkel való kapcsolata után Lopez nem szívesen beszélt többé a magánéletéről interjúkban. 2004 júniusában ment feleségül harmadjára, ezúttal az énekes Marc Anthonyhoz, akivel az eddigi leghosszabb kapcsolatába kezdett, 2014 júniusáig, tehát tíz éven át voltak házasok, bár már 2011-ben bejelentették a különválásukat. 2008 februárjában Anthonytól születettek meg Lopez ikrei, Emme és Maximilian. Egy magazin állítólag 6 millió dollárt fizetett nekik az ikrekről készült első fotókért, ezek lettek akkoriban a valaha készült legdrágább celebfotók.
J.Lo ezután 2011 októberétől 2016 augusztusáig volt kapcsolatban korábbi háttértáncosával, a nála 18 évvel fiatalabb Casper Smarttal, majd 2017 februárjától kezdett randizni a New York Yankees baseballjátékosával, Alex Rodriguezzel. Vele 2019 márciusában eljegyezték egymást, a Covid-világjárvány miatt azonban kétszer is elhalasztották az esküvőjüket. Amire végül nem is került sor, mivel 2021 áprilisában bejelentették a kapcsolatuk végét.
2021 áprilisában aztán jött a bombahír: Lopez és Ben Affleck felmelegítették a kapcsolatukat, és újra randevúznak. A következő év áprilisában Lopez bejelentette immár a második eljegyzésüket, 20 évvel az első lánykérés után. 2022. július 16-án Las Vegasban aztán összeházasodtak (a negyedik frigy), ám a jelenlegi állás szerint úgy tűnik, ezúttal sem lesz hosszú életű a kapcsolatuk, ugyanis mostanában az esetleges szakításukról pletykálnak, ami még nem hivatalos, mindenesetre egyre több hivatalos eseményen jelennek meg egymás nélkül.
