KULT
A Rovatból

Scarlett Johansson, a Fekete Özvegy

Visszatér a mozikba Amerika kapitány, hogy az előző, zsenge kezdés után egy ütős akcióval mentse meg a világot.


Visszatér a mozikba Amerika kapitány, hogy az előző, zsenge kezdés után egy ütős akcióval mentse meg a világot. Húsvét közeledtével idén sem maradunk Jézus-film nélkül, de a családi mozizás élményét néhány papagáj hozza el Rióból.

Amerika Kapitány: A tél katonája (16)

Nem tűnik nagy kunsztnak az akció képregények őshazájában egy rajzolt figurából filmhőst faragni. A Marvel nem is első alkalommal tesz erre kísérletet, láttuk már a Vasembert, Thort, vagy a Bosszúállókat is, és 2011-ben Amerika Kapitány is bemutatkozott. Az első rész nem sikerült túl ütősre, így komolyan felvetődött a kérdés, hogy mennyire működhetnek egyáltalán az időutas elit katona kalandjai az amerikai mozikon kívül. A második rész rendezését vállaló Joe és Anthony Russo hathatós választ adott a kérdésre, és egy olyan akciófilmet alkotott, amely a világ minden pontján megállja a helyét.

amerika kapitany 1

Steve Rogers (Chris Evans) egy nyápic fiúként jelentkezett egy titkos amerikai kísérleti programba még a második világháború idején, ahol is alaposan felpumpálták, így jött létre Amerika Kapitány, akit aztán hibernáltak, és az első részben a modern világban éledt újjá, hogy aztán megmentse azt. Innen folytatódik a mostani, második rész, ahol egyrészt Rogers belső küzdelmeit látjuk a modern világ erkölcseivel, másrészt természetesen egy minden eddiginél komolyabb ellenféllel kell felvennie a harcot, a Tél Katonájával. A küzdelemben ezúttal is segítségére van Nick Fury (Samuel L. Jackson), valamint a Fekete Özvegy (Scarlett Johansson), és egy-két új barát is felbukkan.

A két órás film forgatókönyvére egy szavunk nem lehet, ügyesen kerüli a sablonos vonalakat, és tele van izgalmas és látványos akciójelenetekkel, amibe nagyszerűen illeszkednek a különböző karakterek és az ezeket megformáló színészek. Itt kell megjegyezni, hogy érdemes a 3D-s verzióra jegyet váltani, így még test közelibb az élmény.

Az Amerika Kapitány: A tél katonája tehát kivételesnek is nevezhető abban a tekintetben, hogy egy többrészes film második epizódjaként sokkal jobbra sikerült, mint elődje, és csak remélni tudjuk, hogy a folytatásban is ezt a tendenciát láthatjuk majd.

Amerika Kapitány: A tél katonája előzetes:

Isten fia (12)

Jó pár éve annak, hogy a Passióban Mel Gibson minden korábbinál nyersebb és brutálisabb valóságában mutatta be Jézus szenvedéstörténetét. Az alkotás abszolút megosztó volt, ami önmagában persze nem baj, de ideje volt egy olyan filmnek, amire nyugodtan vihetünk el kisebbeket is, már ha szeretnénk megismertetni velük a történelem ennek a fejezetét.

Isten fia 2Isten fia 1

A Christopher Spencer rendező által készített film visszatér a klasszikus Jézus-filmek világába, amelyek bármiféle sallang vagy fölösleges drámaiság nélkül mesélik el Krisztis életét. Ráadásul Sebastian Knapp karaktere egy nem nyálas, hanem nagyon is emberi és szerethető főhőst hoz a nézők elé. Persze felmerül a kérdés, hogy hány ilyen jellegű filmre van szükség, de Húsvét közeledtével autentikus program lehet az Isten fia című alkotás megtekintése.

Isten fia előzetes (felirathoz kattints a jobb alsó sarokban a felirat menüpontban):

Rio 2. (6)

Amerika Kapitány mellett a kék papagájok is visszatérnek a mozikba, habár nekik könnyebb dolguk volt, mint a hősnek, hiszen az első rész kiválóra sikeredett, pedig a Jégkorszak után magasra tették a lécet.

rio2rio1

A második részben a papagájcsalád boldogan éli mindennapjait Rio de Janeiróban, amikor is Csilli, az anyuka megtudja, hogy van egy vadon élő papagájcsapat a saját fajtájukból, akiket azonnal meg akar ismerni. Az utazás során felbukkan Csilli apja, és a film innen átfordul az Apádra ütök papagájokra animált verziójává. Persze nem hiányozhatnak a táncos betétek és a latinos hangulat, ha már a szamba őshazájában járunk.

Rio 2. előzetes:

Ha tetszett az ajánló, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: