KULT
A Rovatból

Ricsárdgír: Viccből kezdtek zenélni, ma már több ezer rajongójuk van

Látványosan nem veszik komolyan, amit csinálnak, mégis egyre több a telt házas bulijuk, legutóbbi klipjükkel pedig még az RTL Híradóba is bekerültek.


Valószínűleg kevés szórakoztatóbb zenekar lehet Magyarországon a Ricsárdgírnél: a szentendrei gyökerű csapat fellépései inkább stand up comedybe oltott performanszokra emlékeztetnek, ettől függetlenül – vagy épp ezért – szinte megőrül a közönség a dalaikra.

Írtak számot Palvin Barbiról, Harrison Fordról és Ördög Nóráról is (utóbbit maga a műsorvezető is megosztotta), pár hónapja megjelent klipjük pedig már 150 ezer megtekintés körül jár.

Ebben egy Orbán Viktorra kísértetiesen hasonlító fiatal politikus érkezik egy időgéppel 1989-ből a jelenbe, és nagyon nem tetszik neki, amit lát. A videóról még az RTL Klub Híradója is beszámolt.

A Ricsárdgír hosszabb szünet után január végén koncertezik újra Budapesten, ennek apropóján beszélgettünk Mártondanival (gitár-ének), Zsirai Andrissal (basszusgitár) és Paál Lacival (szintetizátor).

– Abban minden bizonnyal egyetértünk, hogy ez a zenekar szimpla viccként, szórakozásként indult. Tavaly viszont már végigkoncerteztétek a nyarat, játszottatok csomó fesztiválon és klubban, sokszor telt ház előtt. Változott a hozzáállásotok?

MD: Egy nagyon bizarr, skizofrén állapot van egy éve a zenekarban. Hiszem hogy a Ricsárdgír nagyobb részben azért működhet, mert látványosan nem vesszük komolyan, hagyjuk hogy a színpadon derüljön ki melyik dalt nem tudjuk lejátszani, és egy jópofa hobbiként tekintünk még mindig az együttesre. Viszont körülbelül két éve egyre több ember jár ránk, tavaly több telt házas koncertünk is volt.

Na emiatt van ez a skizofrén állapot, mert bár a jegyárakat próbáljuk nagyon alacsonyan tartani, aki veszi a fáradtságot és a kabátját, esetleg a szandálját és eljön egy Ricsárdgír koncertre, ami mondjuk egy olyan helyen van, ahol 700 forint a sör és nincs szóda, akkor szemétség lenne még ki is cseszni velük a mi részünkről.

Persze azért még így is sikerül néha és pórul jár a közönségünk, mert változatlanul szét vagyunk esve... Mivel továbbra is évente csak maximum 10 próbánk van, így annyit tudunk csinálni, hogy józanul adunk koncertet. Amúgy sem bulizunk már annyit, többet járunk össze társasjátékozni, mint a Király utcába.

– Mikor tudatosult bennetek először, hogy már nem csak a haverjaitok járnak a a bulijaitokra? Hogyan csapódott ez le bennetek?

Andris: Az én barátaim igazából soha nem jártak, mert utálták az egészet.

MD: Körülbelül 3 éve, az Éndalom videoklip után, pár helyen az év végi kliplistákba belerakták és több emberhez eljutott a nevünk. A haverjaim csak akkor jönnek, ha beviszem őket ingyen.

ricsardgir1

Egy vitán felül előnyös fotó a zenekarról

ricsardgir6

– Milyen a tipikus Ricsárdgír rajongó? Szerintetek mi fogja meg az embereket a zenétekben?

MD: Először is a tipikus Gír rajongó humoros. Tapasztalataink szerint, akikkel mindig találkozunk egy koncert után, iszonyatosan viccesek és okosak. Sok mindenről lehet velük beszélgetni és izgalmas emberek.

Laci: Szerintem aranyosak nagyon.

– A második lemezetek sokkal jobban szól az elsőnél, és a dalok is kidolgozottabbak rajta. Sokat fejlődtetek zeneileg az évek során?

MD: Szerintem semmit nem fejlődtünk, és ezt mindenkire értem. Inkább csak az változik néha, hogy kinek mennyire van kedve és ideje foglalkozni egy dallal. Az első lemezt összesen 5000 forint körül készítettük, mindent egyben vettünk fel, meg sem lehetett keverni a dalokat, mert mindent egy sávra rögzítettünk. Azt hiszem, nálunk senki sem fejlődik, mert akkor nem tapasztalnánk ugyanazokat a hibákat minden koncerten vagy próbán.

Andris: A második lemezt már egy rendes stúdióban rögzítettük Cs. Szabó Zoltán segítségével. Az nem tűnt fel, hogy a dalok kidolgozottabbak lennének, mert szerintem nem fejlődtünk zeneileg semmit.

Laci: Dehogy fejlődtünk, sőt!

– Tudatos koncepció, hogy ennyi hírességről írtok számot? Palvin Barbi, Ördög Nóra, Tony Curtis és Harrison Ford után várható még más is?

MD: Ezek közül csak a Palvinbarbi volt tudatos, mert reméltük, hogy ha készítünk hozzá egy meztelen nős klipet, akkor sokan megnézik, szerencsénk is lett vele. Ahogy az a kínai mondás is tartja: “Több mell, több cici.”

Harrison Fordról azért énekelek, mert a legmenőbb pasi a világon. Ha 40 évesen úgy fogok kinézni, mint ahogy ő most kinéz 75 évesen, akkor szerencsém van.

Nem tervezzük, hogy más hírességekről írunk, ha eszünkbe jut valami biztos foglalkozunk vele, de addig nem erőltetjük.

– A Mindenki boldog klipje lassan 150 ezer megtekintésnél jár. Számítottatok ekkora hype-ra?

MD: Mi sosem számítunk nagy hype-ra magunkkal kapcsolatban, elég pesszimista az egész banda, ha a zenekarról van szó. Azért bíztunk benne, mert a rendező, Horváth Viktor nagyon erős koncepcióval állt elénk, és nagyon szeretjük a munkáit, szerintünk ő a legjobb kliprendező most itthon.

– Milyen visszajelzések jöttek rá? Volt köztük negatív, beszólogatós is?

Laci: Több negatív visszajelzésre számítottunk.

MD: Volt pár zsidrákozás, buzizás és sorosozás. Laci a zsidrákra azt hitte, valami kétéltű élőlény.

– Vannak még hasonló közéleti-politikai témák, amikről szívesen énekelnétek?

MD: A második lemezen egy-két dalban már szóba hoztunk közéleti témákat, akár az Éva otthonban, a Mi nem tudjukban, a Test falában, vagy a Sztár vagy szarban.

Természetesen vannak hasonló témák, írok is ezekről otthon, de a Ricsárdgír változatlanul nem egy lázadó zenekar, általában azt csináljuk amihez kedvünk van. Akkor éppen ahhoz volt kedvünk, hogy feldolgozzuk egy dalban a mi környezetünk általános véleményét a Mindenki boldogban.

Persze sok mindenről lehet énekelni, sőt rengeteg mindenről, mert Magyarország termeli a témákat, de arra vannak olyanok, akik ezt marha jól csinálják, például Krúbi.

– Szentendrén pár éve még elég sok zenekar működött, de tavaly-tavalyelőtt többen is (pl. Presszó Tangó Libidó, Sajnosbatár) abbahagyták. Milyen most a kulturális élet a városban, van utánpótlás?

MD: Igazából már nem annyira tudom, milyen ott a kulturális élet, mert kb. 5 éve Pesten lakom. Laci is 6 éve Pestre költözött, Bali váci, Andris az egyetlen, aki ott lakik. Ha kijárunk, akkor is csak anyukáinkhoz, vagy nagymamánkhoz. Fogalmam sincs, mi zajlik Szentendrén, de remélem minden a legnagyobb rendben van. Sajnálom, hogy ezek a zenekarok feloszlottak, sokat jártam rájuk. Az Ed Is On és a Blue Tips, amiben Andris basszerozik, ők koncerteznek sokat. Remélem születnek új zenekarok, nekem havonta volt mindig egy új zenekarom Szentendrén, mikor még gimisek voltunk.

Andris: Sajnos most ott tartunk, hogy az egyetlen koncerthely a városban nyár vége óta nem üzemel és nem is tudjuk pontosan, hogy mikor fog, mert állandóan változik a szervező személye. Pedig szerettünk volna még a télen fellépni, meg tervben volt, hogy hívunk ki pesti zenekarokat is. A helyi zenei élet visszafejlődését szomorúnak tartom.

Laci: Kiskoromban szerettem itt élni, de már sajnos csak a szüleim miatt járok haza.

ricsardgir4ricsardgir5

– Nektek is több hullámvölgyetek volt az elmúlt években, amikor hosszabb-rövidebb időre abbahagytátok. Mi hozott végül mindig újra össze benneteket?

Laci: Igazából soha nem hagytuk abba, csak csináltunk kamu búcsúkoncerteket, hogy többen eljöjjenek, így lett meg az első teltházas bulink Szentendrén.

MD: Aztán a hajón is csináltunk egy búcsúkoncertet, akkor meg Pesten lett meg az első teltházas koncertünk.

Szerintem komolyabb hullámvölgyünk sem volt, bár egyszer amikor Békáson egy fesztiválon berepült egy darázs a számba, akkor elgondolkodtam, hogy megéri-e ez az egész.

– Nyár vége óta alig léptetek fel, tudatosan. Volt egy konkrét pont, amikor besokalltatok, vagy inkább egy folyamat eredménye?

Andris: Sok koncertünk volt tavasszal és a nyár során, úgy gondoltuk nem ártana egy kis szünet. Meg új számok írásával is akartunk foglalkozni.

MD: Augusztusban már úgy éreztük, hogy nekünk ez nehezen megy, A Bohemian Betyarsnak vannak olyan hetei, hogy kb. minden nap fellépnek valahol, ráadásul ők ezerszer több energiát használnak fel mint mi. Hallod Kakas hogy csináljátok?? Volt a 3 hónapos szünetben 4 próba, ezalatt írtunk 7 új dalt. Ez nálunk jónak mondható.

– Hiányzott azért a színpad?

Andris: Elég gyorsan elrepült ez az idő, de aztán az aurórás titkos koncertet már várta nagyon mindegyikünk.

MD: Furcsa érzés volt, hogy nincsenek koncertek, nem is nagyon telt úgy el egy hónap 2012 óta, hogy ne koncerteztünk volna.

ricsardgir7ricsardgir8

– Mire számíthat a közönség a visszatérő bulin? Mi lesz más, mint eddig?

MD: A január 26-ai koncertre elég sok mindennel készülünk, új dalok, új vendégfellépők is lesznek.

Ráadásul komolyabb show elemeket is láthat, aki eljön, például engem most egy tánckoreográfus tanít, mert az egyik dalban táncolni fogok.

Csinálunk egy Ricsárdgír újságot a hajóra, aztán havonta lesz újságunk. Elő is lehet rá fizetni. Nagyon olcsó lesz. Nagyon várjuk már, főleg azt, hogy megmutassuk a közönségnek, milyen új dalokat írtunk. Lefogadom, hogy elsőre nem mindenkinek fog bejönni.

– Az idei évet is annyira megnyomjátok, mint az előzőt? Mit vártok leginkább tőle?

MD: Az idei évet azzal a gondolattal kezdtük el, hogy próbáljuk meg megnézni mik a zenekar határai, mi az amit még szeretünk csinálni. A 2017-es évben buliztunk, koncerteztünk, mókáztunk, 2018-ban is ez a cél, csak sokkal kísérletezőbbek leszünk, aztán vagy bejön vagy nem. Sokkal több vidéki koncertünk lesz, pesti pedig kevesebb. Amit már mondtam, lesz egy havonta megjelenő Ricsárdgír újság, lesz egy Ricsárdgír mobiljáték, egy feleslegesen hosszú, vastag könyv, szerintem ez a legviccesebb.

Dolgozunk a harmadik albumon, ami a The Dark Side of the Moon-nal ellentétben sokkal színesebb, vidámabb, bulisabb és könnyeddebb lesz. Videoklipek helyett pedig idén egy sokkal izgalmasabb dolgot találtunk ki: írtunk egy forgatókönyvet és a márciusban megjelenő EP-nk dalaihoz forgatunk klipeket, amiket egy kisfilmbe illesztünk. Trashmusical vagy inkább Klipfilm. Most próbálunk rá pénzt szerezni.

– Van egy határ, aminél már nem akartok több rajongót és nagyobb népszerűséget, vagy jöhet bármekkora sztárság?

Andris: Jöhet!

Laci: Persze, jöhet!

MD: Bármekkora jöhet. Maximum ha nagy a nyomás, felakasztom magam.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk