KULT
A Rovatból

Ricsárdgír: Viccből kezdtek zenélni, ma már több ezer rajongójuk van

Látványosan nem veszik komolyan, amit csinálnak, mégis egyre több a telt házas bulijuk, legutóbbi klipjükkel pedig még az RTL Híradóba is bekerültek.


Valószínűleg kevés szórakoztatóbb zenekar lehet Magyarországon a Ricsárdgírnél: a szentendrei gyökerű csapat fellépései inkább stand up comedybe oltott performanszokra emlékeztetnek, ettől függetlenül – vagy épp ezért – szinte megőrül a közönség a dalaikra.

Írtak számot Palvin Barbiról, Harrison Fordról és Ördög Nóráról is (utóbbit maga a műsorvezető is megosztotta), pár hónapja megjelent klipjük pedig már 150 ezer megtekintés körül jár.

Ebben egy Orbán Viktorra kísértetiesen hasonlító fiatal politikus érkezik egy időgéppel 1989-ből a jelenbe, és nagyon nem tetszik neki, amit lát. A videóról még az RTL Klub Híradója is beszámolt.

A Ricsárdgír hosszabb szünet után január végén koncertezik újra Budapesten, ennek apropóján beszélgettünk Mártondanival (gitár-ének), Zsirai Andrissal (basszusgitár) és Paál Lacival (szintetizátor).

– Abban minden bizonnyal egyetértünk, hogy ez a zenekar szimpla viccként, szórakozásként indult. Tavaly viszont már végigkoncerteztétek a nyarat, játszottatok csomó fesztiválon és klubban, sokszor telt ház előtt. Változott a hozzáállásotok?

MD: Egy nagyon bizarr, skizofrén állapot van egy éve a zenekarban. Hiszem hogy a Ricsárdgír nagyobb részben azért működhet, mert látványosan nem vesszük komolyan, hagyjuk hogy a színpadon derüljön ki melyik dalt nem tudjuk lejátszani, és egy jópofa hobbiként tekintünk még mindig az együttesre. Viszont körülbelül két éve egyre több ember jár ránk, tavaly több telt házas koncertünk is volt.

Na emiatt van ez a skizofrén állapot, mert bár a jegyárakat próbáljuk nagyon alacsonyan tartani, aki veszi a fáradtságot és a kabátját, esetleg a szandálját és eljön egy Ricsárdgír koncertre, ami mondjuk egy olyan helyen van, ahol 700 forint a sör és nincs szóda, akkor szemétség lenne még ki is cseszni velük a mi részünkről.

Persze azért még így is sikerül néha és pórul jár a közönségünk, mert változatlanul szét vagyunk esve... Mivel továbbra is évente csak maximum 10 próbánk van, így annyit tudunk csinálni, hogy józanul adunk koncertet. Amúgy sem bulizunk már annyit, többet járunk össze társasjátékozni, mint a Király utcába.

– Mikor tudatosult bennetek először, hogy már nem csak a haverjaitok járnak a a bulijaitokra? Hogyan csapódott ez le bennetek?

Andris: Az én barátaim igazából soha nem jártak, mert utálták az egészet.

MD: Körülbelül 3 éve, az Éndalom videoklip után, pár helyen az év végi kliplistákba belerakták és több emberhez eljutott a nevünk. A haverjaim csak akkor jönnek, ha beviszem őket ingyen.

ricsardgir1

Egy vitán felül előnyös fotó a zenekarról

ricsardgir6

– Milyen a tipikus Ricsárdgír rajongó? Szerintetek mi fogja meg az embereket a zenétekben?

MD: Először is a tipikus Gír rajongó humoros. Tapasztalataink szerint, akikkel mindig találkozunk egy koncert után, iszonyatosan viccesek és okosak. Sok mindenről lehet velük beszélgetni és izgalmas emberek.

Laci: Szerintem aranyosak nagyon.

– A második lemezetek sokkal jobban szól az elsőnél, és a dalok is kidolgozottabbak rajta. Sokat fejlődtetek zeneileg az évek során?

MD: Szerintem semmit nem fejlődtünk, és ezt mindenkire értem. Inkább csak az változik néha, hogy kinek mennyire van kedve és ideje foglalkozni egy dallal. Az első lemezt összesen 5000 forint körül készítettük, mindent egyben vettünk fel, meg sem lehetett keverni a dalokat, mert mindent egy sávra rögzítettünk. Azt hiszem, nálunk senki sem fejlődik, mert akkor nem tapasztalnánk ugyanazokat a hibákat minden koncerten vagy próbán.

Andris: A második lemezt már egy rendes stúdióban rögzítettük Cs. Szabó Zoltán segítségével. Az nem tűnt fel, hogy a dalok kidolgozottabbak lennének, mert szerintem nem fejlődtünk zeneileg semmit.

Laci: Dehogy fejlődtünk, sőt!

– Tudatos koncepció, hogy ennyi hírességről írtok számot? Palvin Barbi, Ördög Nóra, Tony Curtis és Harrison Ford után várható még más is?

MD: Ezek közül csak a Palvinbarbi volt tudatos, mert reméltük, hogy ha készítünk hozzá egy meztelen nős klipet, akkor sokan megnézik, szerencsénk is lett vele. Ahogy az a kínai mondás is tartja: “Több mell, több cici.”

Harrison Fordról azért énekelek, mert a legmenőbb pasi a világon. Ha 40 évesen úgy fogok kinézni, mint ahogy ő most kinéz 75 évesen, akkor szerencsém van.

Nem tervezzük, hogy más hírességekről írunk, ha eszünkbe jut valami biztos foglalkozunk vele, de addig nem erőltetjük.

– A Mindenki boldog klipje lassan 150 ezer megtekintésnél jár. Számítottatok ekkora hype-ra?

MD: Mi sosem számítunk nagy hype-ra magunkkal kapcsolatban, elég pesszimista az egész banda, ha a zenekarról van szó. Azért bíztunk benne, mert a rendező, Horváth Viktor nagyon erős koncepcióval állt elénk, és nagyon szeretjük a munkáit, szerintünk ő a legjobb kliprendező most itthon.

– Milyen visszajelzések jöttek rá? Volt köztük negatív, beszólogatós is?

Laci: Több negatív visszajelzésre számítottunk.

MD: Volt pár zsidrákozás, buzizás és sorosozás. Laci a zsidrákra azt hitte, valami kétéltű élőlény.

– Vannak még hasonló közéleti-politikai témák, amikről szívesen énekelnétek?

MD: A második lemezen egy-két dalban már szóba hoztunk közéleti témákat, akár az Éva otthonban, a Mi nem tudjukban, a Test falában, vagy a Sztár vagy szarban.

Természetesen vannak hasonló témák, írok is ezekről otthon, de a Ricsárdgír változatlanul nem egy lázadó zenekar, általában azt csináljuk amihez kedvünk van. Akkor éppen ahhoz volt kedvünk, hogy feldolgozzuk egy dalban a mi környezetünk általános véleményét a Mindenki boldogban.

Persze sok mindenről lehet énekelni, sőt rengeteg mindenről, mert Magyarország termeli a témákat, de arra vannak olyanok, akik ezt marha jól csinálják, például Krúbi.

– Szentendrén pár éve még elég sok zenekar működött, de tavaly-tavalyelőtt többen is (pl. Presszó Tangó Libidó, Sajnosbatár) abbahagyták. Milyen most a kulturális élet a városban, van utánpótlás?

MD: Igazából már nem annyira tudom, milyen ott a kulturális élet, mert kb. 5 éve Pesten lakom. Laci is 6 éve Pestre költözött, Bali váci, Andris az egyetlen, aki ott lakik. Ha kijárunk, akkor is csak anyukáinkhoz, vagy nagymamánkhoz. Fogalmam sincs, mi zajlik Szentendrén, de remélem minden a legnagyobb rendben van. Sajnálom, hogy ezek a zenekarok feloszlottak, sokat jártam rájuk. Az Ed Is On és a Blue Tips, amiben Andris basszerozik, ők koncerteznek sokat. Remélem születnek új zenekarok, nekem havonta volt mindig egy új zenekarom Szentendrén, mikor még gimisek voltunk.

Andris: Sajnos most ott tartunk, hogy az egyetlen koncerthely a városban nyár vége óta nem üzemel és nem is tudjuk pontosan, hogy mikor fog, mert állandóan változik a szervező személye. Pedig szerettünk volna még a télen fellépni, meg tervben volt, hogy hívunk ki pesti zenekarokat is. A helyi zenei élet visszafejlődését szomorúnak tartom.

Laci: Kiskoromban szerettem itt élni, de már sajnos csak a szüleim miatt járok haza.

ricsardgir4ricsardgir5

– Nektek is több hullámvölgyetek volt az elmúlt években, amikor hosszabb-rövidebb időre abbahagytátok. Mi hozott végül mindig újra össze benneteket?

Laci: Igazából soha nem hagytuk abba, csak csináltunk kamu búcsúkoncerteket, hogy többen eljöjjenek, így lett meg az első teltházas bulink Szentendrén.

MD: Aztán a hajón is csináltunk egy búcsúkoncertet, akkor meg Pesten lett meg az első teltházas koncertünk.

Szerintem komolyabb hullámvölgyünk sem volt, bár egyszer amikor Békáson egy fesztiválon berepült egy darázs a számba, akkor elgondolkodtam, hogy megéri-e ez az egész.

– Nyár vége óta alig léptetek fel, tudatosan. Volt egy konkrét pont, amikor besokalltatok, vagy inkább egy folyamat eredménye?

Andris: Sok koncertünk volt tavasszal és a nyár során, úgy gondoltuk nem ártana egy kis szünet. Meg új számok írásával is akartunk foglalkozni.

MD: Augusztusban már úgy éreztük, hogy nekünk ez nehezen megy, A Bohemian Betyarsnak vannak olyan hetei, hogy kb. minden nap fellépnek valahol, ráadásul ők ezerszer több energiát használnak fel mint mi. Hallod Kakas hogy csináljátok?? Volt a 3 hónapos szünetben 4 próba, ezalatt írtunk 7 új dalt. Ez nálunk jónak mondható.

– Hiányzott azért a színpad?

Andris: Elég gyorsan elrepült ez az idő, de aztán az aurórás titkos koncertet már várta nagyon mindegyikünk.

MD: Furcsa érzés volt, hogy nincsenek koncertek, nem is nagyon telt úgy el egy hónap 2012 óta, hogy ne koncerteztünk volna.

ricsardgir7ricsardgir8

– Mire számíthat a közönség a visszatérő bulin? Mi lesz más, mint eddig?

MD: A január 26-ai koncertre elég sok mindennel készülünk, új dalok, új vendégfellépők is lesznek.

Ráadásul komolyabb show elemeket is láthat, aki eljön, például engem most egy tánckoreográfus tanít, mert az egyik dalban táncolni fogok.

Csinálunk egy Ricsárdgír újságot a hajóra, aztán havonta lesz újságunk. Elő is lehet rá fizetni. Nagyon olcsó lesz. Nagyon várjuk már, főleg azt, hogy megmutassuk a közönségnek, milyen új dalokat írtunk. Lefogadom, hogy elsőre nem mindenkinek fog bejönni.

– Az idei évet is annyira megnyomjátok, mint az előzőt? Mit vártok leginkább tőle?

MD: Az idei évet azzal a gondolattal kezdtük el, hogy próbáljuk meg megnézni mik a zenekar határai, mi az amit még szeretünk csinálni. A 2017-es évben buliztunk, koncerteztünk, mókáztunk, 2018-ban is ez a cél, csak sokkal kísérletezőbbek leszünk, aztán vagy bejön vagy nem. Sokkal több vidéki koncertünk lesz, pesti pedig kevesebb. Amit már mondtam, lesz egy havonta megjelenő Ricsárdgír újság, lesz egy Ricsárdgír mobiljáték, egy feleslegesen hosszú, vastag könyv, szerintem ez a legviccesebb.

Dolgozunk a harmadik albumon, ami a The Dark Side of the Moon-nal ellentétben sokkal színesebb, vidámabb, bulisabb és könnyeddebb lesz. Videoklipek helyett pedig idén egy sokkal izgalmasabb dolgot találtunk ki: írtunk egy forgatókönyvet és a márciusban megjelenő EP-nk dalaihoz forgatunk klipeket, amiket egy kisfilmbe illesztünk. Trashmusical vagy inkább Klipfilm. Most próbálunk rá pénzt szerezni.

– Van egy határ, aminél már nem akartok több rajongót és nagyobb népszerűséget, vagy jöhet bármekkora sztárság?

Andris: Jöhet!

Laci: Persze, jöhet!

MD: Bármekkora jöhet. Maximum ha nagy a nyomás, felakasztom magam.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk