KULT
A Rovatból

„Ez a fél év volt a legcsodálatosabb fél év az életemben” – évösszegző Ricsárdgír-interjú



– Miután lefújtuk a kisfilmet, eléggé szomorú voltam. Ráadásul végignéztem a novemberi és decemberi terveket, és azt láttam, mennyi csodálatos dologról kellett idén lemondanunk. A szülinapunk miatt nagyon zsúfoltra terveztük az év végét, de a covid mindent felülírt. Ott álltunk október végén koncertek, videoklipek és minden nélkül, ezért muszáj volt ismét elölről megterveznünk az egészet. Elárulok egy műhelytitkot. Mi minden tervről készítünk egy powerpointot, aminek azt a nevet adjuk, hogy féreg. Már annyira megszoktuk, hogy minden tervünket féregnek hívunk. Úgy hívjuk fel egymást, hogy ‘van valami férged?’ vagy ‘Karácsonyi Féreg 2020’.

Na már most, amikor rápillantottam a téli féregre, rájöttem, egyik férgünk sem fog összejönni, ezért kellett vészférgezni. Az egyik ilyen vészféreg a SzintisLaci megmenti a karácsonyt volt. Már tavaly kacérkodtunk a gondolattal, hogy SzintisLaciról kell egy mesekönyv, de akkor jelent meg a Rise of the Koala című harmadik lemezünk, és nem akartunk újabb megjelenést. Az alapötlet megvolt: Laci meglátogatja karácsony napján a zenekar tagjait, majd egy igazi karácsonyi csodával is összefut. Novemberben kezdtem el írni, körülbelül egy hónap alatt elkészültek a versek, amit aztán egy hétig csiszolgattam. Deák Edina pedig ezzel egy időben dolgozott az illusztrációkon.

Több történetet írtam, sok variáció született, milyen utat járjon be Laci. Először egy nagyon vidám sztorin dolgoztam, de hamar rájöttünk a zenekarral, hogy valami nem stimmel.

Egy olyan helyzetben, ahol mindenki félti a szeretteit, ki van szolgáltatva az éppen hatalmon lévő, a járvány kezelésében is impotens kormánynak, a munkától kezdve minden picit bizonytalanná válik, nincsenek koncertek, nincsen mozi, akkor mi miért meséljünk éneklő mosómedvékről? Jó, most lebuktam, az első vázlatban voltak ilyenek.

Úgy voltunk vele, ha nálunk minden ösztönösen működik, akkor ez a könyv is így szülessen meg. Ráadásul abban is egyetértettünk, hogy a Ricsárdgírt nézve, mi lenne a legviccesebb történet. Ekkor jöttünk rá, hogy egy nyomasztó mesekönyvet kell kiadnunk, amiben nem létezik remény és nincsenek csodák. Mindezt nagyon szép rajzokkal, mesekönyves verses egyszerűbb szöveggel. Egyébként, aki olvasta, azt mondta, hogy nagyon vicces.

– Bejelentettetek egy 100 dalt tartalmazó albumot is. Erről mit árulhatsz el?

– Ez az eredeti terv része volt, lett volna egy nagy szülinapi bulink az Akvárium nagytermében. Nagyon sok vendég fellépett volna, hosszú koncertet akartunk, ahol nagyon régi dalokat is eljátszunk. A Kádat is meg akartuk tanulni újra eljátszani, és a klipjeink is életre keltek volna a színpadon. Erre az alkalomra terveztünk egy brutális kiadványt, amin 100 dal szerepel. A koncert nem jön össze, de ezt az ötletet megvalósítjuk. A lemeznek a Bible of the ArtFart címet adtuk, és 5 órányi Ricsárdgír szerepel rajta.

Pár sosem hallott koncertfelvétel került rá az ismertebb dalaink közül, de ami az érdekesebb, hogy az elmúlt 10 évből olyan dalötleteket, stúdió- és próbafelvételeket gyűjtöttünk össze, amiket sehova nem raktunk még ki. Nem véletlenül.

Olyan ez, mintha egy titkos naplónk lenne. Szerintem érdekes lehet azoknak, akiket érdekel, mennyit fejlődtünk, vagy látni azt, hogy nem fejlődtünk semmit. A felvételek között vannak jobb minőségű dalok, de olyanok is helyet kaptak, amit mobillal vettünk fel, vagy olyan a minősége, mintha egy zsák krumplival rögzítettük volna. Egyben meghallgattuk egyik délután az egészet és lerágtuk a karunkat, annyira megterhelő élmény volt. Egyébként nagyon fura rádöbbeni arra, hogy olyan dalötleteket dobtunk a kukába régebben, amikkel foglalkozni kellett volna.

– Mennyire vagytok bizakodóak? Mit vártok 2021-től?

– Most nem esünk abba a hibába, hogy nagyon előre tervezünk. A célunk az, hogy mindig egy hónapra előre lőjük be, miket lenne jó megvalósítani. A szülinapunkat 2021-re toljuk, így már januártól elkezdjük ezt kommunikálni, abban bízunk, hogy jövő ősszel csinálhatunk egy szülinapi turnét, és év végén pedig bepótoljuk a hatalmas 10 éves jubileumi megapartit. Február környékén érkezik a 100 dalos Bible of the ArtFart, készítünk egy új klipet egy teljesen új dalunkra, tavasszal leforgatjuk a Road to Berlin című kisfilmünket, elkezdjük a nagy könyvünk terjesztésének előkészítését, hogy jövő karácsonyra a fa alatt lehessen.

Emellett egy izgalmas side project indul, amiről még nem beszélek, de köze lesz vámpírokhoz és seggekhez. Mondom, kicsit beleőrültünk az apokalipszisba.

Illetve a 24 órás dokumentumfilm nyár végére készül el, aminek lesz egy 2 órás verziója, amit szeretnénk pár moziba bevinni. Nagyon sok tervünk van, ahogy mindig, abban bízom, hogy amíg tart ez a borzalom, addig mindent szépen elő tudunk készíteni. A Nagycsaládnak, vagyis a közönségünknek pedig köszönjük azt a rengeteg szeretetet, amit kapunk tőlük folyamatosan, a leveleket, a kedves fotókat. Nagyon hiányoznak nekünk, bár eddig hobbizenekarnak hívtuk ezt az egész haccacárét, de ha valami ekkora hatással van a lelkünkre, az agyunkra, a testünkre, az már talán továbbmutat már ennél.

Megható érzés, ahogy a Nagycsalád közösséget épített, és ebben a szerencsétlen, nyomasztó helyzetben tud lenni egy menedék, amiben bármikor elveszhetünk, ez pedig egyértelműen ez a kis Koala Közösség. A GírHírek második évada pedig hamarosan jön, de nem biztos, hogy a youtubeon vagy Facebookon, vagy egyáltalán az interneten. Ezért is vártunk vele. Na ez legyen a legnagyobb meglepetés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk