KULT
A Rovatból

Ördög Nóra is elbúcsúztatta a Ricsárdgírt – 10 ezren voltak a zenekar utolsó koncertjén

Kezdetben még a barátaik se voltak kíváncsiak rájuk, most kis híján telt házat csináltak a Budapest Parkban. Lezárult a magyar underground talán legszürreálisabb sikersztorija.


Valószínűleg nem vagyok egyedül azzal az ősélményemmel, hogy amikor először hallottam a Ricsárdgírt, nagyjából annyi volt a benyomásom róluk, hogy

„ez meg mi az Isten?”

Talán 2015-ben járhattunk ekkor, már volt értelmezhető méretű közönségük, de a befutástól még messze álltak. Sokáig nem is fordítottam rájuk különösebb figyelmet, majd végül a 2016-os orfűi víziszínpados koncertjükkel vettek meg. Aki soha nem volt ilyenen, az sajnálhatja, de a felvételeket (például ezt vagy ezt) mindenképp érdemes visszanéznie – elöljáróban legyen elég annyi, hogy joggal hívták őket vissza minden évben, a Víziszínpad fellépői közül egyedüliként.

Ezután elég hamar rajongó lettem, bár eleinte kevésbé a dalokért, sokkal inkább a konferáló szövegek és a színpadon zajló permanens bohóckodás miatt jártam a koncertjeikre. A 2019-ben megjelent Rise of the Koala lemez viszont ezen a téren is fordulatot hozott: még az éppen lezáruló évtized legjobbjai közé is beválogattam, külön kiemelve, hogy nemrég még magam se gondoltam volna, hogy erre valaha sor fog kerülni.

Bár mindvégig tartották magukat a „nem igazán tudunk zenélni, sőt sokszor fogalmunk sincs, mi történik körülöttünk” imidzshez, legkésőbb ezzel az albummal nyilvánvalóvá vált, hogy erősen rájátszanak a kialakult képre – persze az is minőségi javulást hozott, hogy Tóth Dóri és Huszár Ákos személyében két tényleg profi zenész is csatlakozott hozzájuk.

Még a fentiekkel együtt is szürreális volt látni, mennyien lettek a zenekar koncertjein az utóbbi pár évben. Ezt szemlátomást ők maguk is nehezen dolgozták fel, többször el is mondták, hogy ez a zene nem ekkora színpadokra és ekkora közönségnek lett kitalálva.

Ennek a folyamatnak az abszolút kicsúcsosodása volt a búcsúkoncert a Budapest Parkban: még úgy is egészen elképesztő, hogy 10 ezren váltottak rá jegyet, hogy az emberek jó része minden bizonnyal csak az utolsó alkalom miatt jött.

Egyrészt óriási energiák szabadultak fel emiatt, másrészt viszont kicsit örültem is annak, hogy nem ekkora volt a szokásos közönségük, mert akkor valószínűleg egy ideje már nem jártam volna rájuk. Így viszont maradéktalanul megvalósították a "csúcson kell abbahagyni" mottót.

Már a felvezetésnek is megadták a módját: Koala Allstars Band néven egy alkalmi formációt kértek fel előzenekarnak, aminek magját a Bohemian Betyars zenészei alkották, olyan énekesekkel kiegészülve, mint Szabó Benedek, Kollár-Klemencz László, Dé:Nash és Hanzli Fanni a Doggosból.

A repertoárba direkt olyan Ricsárdgír-dalokat válogattak be, amelyek a fő koncerten nem hangzottak el, így olyan ritkaságokat is meg lehetett hallgatni – ráadásul különleges előadásban –, mint a Kád, a Sztár vagy szar, a Szörf, vagy épp az új lemezről a Nem egy tánc.

A búcsú és a közel telt ház ellenére a zenekaron egészen a koncert utolsó negyedéig egyáltalán nem érződött, hogy meg lennének illetődve. Az átkötő szövegekben se volt szinte semmi érzelgősködés, tulajdonképpen úgy zajlott a buli, mint bármelyik másik.

Ekkor viszont eljött az este legnagyobb meglepetése: egy pisiszünetként beharangozott levonulást követően Ördög Nóra lépett a színpadra, és konferálta fel egyenként a tagokat, akik természetesen az Ördögnóra című számot játszották ezután.

Eddig is lehetett tudni, hogy szimpatizál a zenekarral, annak idején meg is osztotta a Facebook-oldalán a róla írt dalt, de így is extra jófejség a részéről, hogy bevállalta a szereplést. Ráadásul a poénokat is egymás után szórta, szóval látszott rajta, hogy szívesen csinálja.

Az utolsó fél órában aztán bepótolták az addig mellőzött hatásvadász fordulatokat („már csak 4 dal van hátra a Ricsárdgír történetéből”, „jézusom, 20 perc múlva feloszlunk”, stb.), de ez se volt kellemetlen egyáltalán.

A legutolsó két szám természetesen az Éva otthon, valamint a SzintisLaci volt, ami alatt a színpadon egyébként mindig egy helyben álló Laci élőben is bemutatta a mémmé vált klipben látható koreográfiáját. Utána egy hatalmas köszönő felirat előtt még operaszerűen is elénekelték párszor a dal zárósorát (A Ricsárdgír már nem zene), majd végleg levonultak.

Bárkivel beszéltem a közönségből, egyöntetűen azt mondták, hogy igazából most még fel se fogták, hogy tényleg ez volt a vége. Valószínűleg maguk a tagok is így vannak ezzel: nem igazán emlékszem ennyire ambivalens feloszlásra, ahol voltaképpen mindenki sajnálja a zenekarból, hogy abbahagyják.

Bár elég kérlelhetetlenül kijelentették, hogy nincs visszaút, én azért reménykedem benne, hogy láthatjuk még őket együtt. A Kispál és a Borz esetében úgy fogalmaztam, a dalaik egyszerűen túl jók ahhoz, hogy ne hangozzanak el rendszeresen élőben – ezt most úgy árnyalnám, hogy ez a produkció túl egyedi és különleges ahhoz, hogy soha többé ne lehessen látni.

És az is biztos, hogy néhány örök fanyalgót leszámítva senki nem kérné rajtuk számon, ha mégis meggondolnák magukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Braun Rita, Melissa McCarthy magyar hangja
Hónapokig tartó betegség után elhunyt Braun Rita színésznő, aki Börcsök Enikő halála után vette át Melissa McCarthy szinkronizálását. Halálhírét családja csak napokkal később tudta közölni.
M.M. / Fotó: Fejes Rita/Facebook - szmo.hu
2026. június 18.



Hónapok óta tartó betegség után, 54 éves korában elhunyt Braun Rita szinkronszínész. A színésznő még június 6-án halt meg, a halálhírét azonban a családja csak csütörtökön tudta megosztani a nyilvánossággal, mert csak ekkor fértek hozzá az elhunyt Facebook-profiljához.

A család közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből kiderül, miért nem lehetett a színésznőt elérni az utóbbi időben. „Tisztelt ismerősök, barátok! Mély fájdalommal tudatom veletek, hogy Rita 2026. június 6-án örökre elaludt. Sajnálom, hogy nem tudtuk előbb közölni, de most tudtunk belépni a fiókjába” – idézte a család közleményét az Index.

„Hónapokig küzdött, de a szervezete feladta a harcot… Hatalmas űrt hagyott maga után.”

A család azt is közölte, hogy Braun Rita búcsúztatása szűk családi körben zajlik majd. Arra kérték az ismerősöket, hogy gondoljanak rá szeretettel, és a színésznő utolsó üzenetét is átadták, mely szerint barátai ne szomorkodjanak, hanem éljenek békében és boldogságban.

Braun Rita a szinkronszakma elismert alakja volt, aki Börcsök Enikő 2021-es halála után több filmben is átvette Melissa McCarthy magyar hangjának szerepét.

A nézők emellett hallhatták a hangját az Agymenők című sorozatban is, ahol Dr. Stephanie Barnett karakterét szinkronizálta, de színésznőként is feltűnt több magyar filmben, köztük a Kaméleon, a Nyócker! és a Vakvagányok című alkotásokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk