Pszichopata vagy szociopata? Közös bennük, hogy mindkettő veszélyes, bár nem betegek
Charles Manson, Ted Bundy, Adolf Hitler, Sztálin, de említhetnénk a magyar származású martfűi rémet is, akik borzalmas tetteikkel méltán vésték be nevüket a köztudatba. De élnek köztünk politikusok, nagy cégvezetők, csalók, akik szintén megkaphatnák a szociopata vagy pszichopata jelzőt annak ellenére, hogy tetteik kevesebb hírverést kapnak, esetleg titokban vagy jól álcázva maradnak. Mi különbözteti meg őket egy normális embertől?
Ha megnézzük a pszichológusok által nagyra becsült DSM-V-t, ami a mentális problémák diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, jól látható, hogy számos közös tulajdonság fedezhető fel a pszichopaták és szociopaták tulajdonságai között. Nem csoda hát, ha a hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredik a két megnevezés, ha egy olyan személyről beszélünk, akinek világlátása kórosan antiszociális jelleget ölt. Jelen cikkben igyekszem feltárni a szociopátia és pszichopátia között húzódó nem éppen éles, de jelentős vonalat.
Fontos megjegyezni, hogy se a pszichopátia, se a szociopátia nem betegség. Mindkettő az antiszociális személyiségzavar egy-egy altípusa, és habár mentális rendellenesség váltja ki az abnormális viselkedésformát, pszichiátriai értelemben nem beszélhetünk mentális betegségről.
Miért keverjük őket?
A legföbb indok, ami miatt a két személyiségzavar keveredik, az a fent már említett antiszociális viselkedés. Hogy miben nyilvánul meg mindez? Mind a pszichopaták, mind a szociopaták úgy vélik, hogy rájuk nem érvényesek a szabályok, így se a törvényileg alkotott, se a társadalmi normák által keretezett elvárások nem hatják meg őket. Mintha csak kívülállók lennének, akiknek mindent szabad, ugyanis egocentrikus világképükben gondolkodásuk szélsőségesen énközpontú. Mások jogait nem tisztelik, s emiatt képesek átgázolni mindenkin, aki az útjukban áll.
A szocio- és pszichopaták egyaránt képtelenek bűntudatot, morális értelemben megbánást érzeni. Képesek bánni egy tettüket, amit esetleg elrontottak, de nem tudják átérezni azt, hogy saját tettük másnak komoly kárt okozott. Mindezek után talán nem is meglepő, ha a két személyiségzavar valamelyikével élő személyek a legtöbbször halmozzák az agresszív, erőszakos, másokat elnyomó cselekedeteket, szabálysértéseket. Ha át akarnánk érezni, mit lát a világból egy antiszociális személyiségzavaros ember, leginkább ki kellene vonnunk a világból a minket körüljáró érzelmi színezetet. Ők nem képesek más javát látni, csupán a sajátjukat, épp aktuális indulataikat vagy szándékukat.
Ugyanakkor a látszat ellenére valami különbségnek csak kell lennie pszichopátia és szociopátia között, ha olyan alapvető tényeket ismerünk, mint például, hogy a pszichopátia ritkábban előforduló zavar, mint a szociopátia, mégis előbbit a leginkább veszélyesnek tartják. Az összes ismert sorozatgyilkos legalább 50%-át pszichopatának tartják.
Kialakulásuk háttere
A pszichopata és szociopata személyiségzavar kialakulásának okát elkülönítik egymástól. Míg a pszichopátia a természet eredménye, ugyanis genetikai hátteret tulajdonítanak neki, addig a szociopátia leginkább a környezet korai elhanyagolásának következménye. A pszichopata agya eltér a normálistól, ugyanis fejletlenséget mutat azokban az agyi struktúrákban, amelyek az indulatvezérlésért, indulatkontrollért és érzelemszabályozásért felelősek.
A szociopata személy agyi felépítése ugyanakkor pontosan megegyezik egy egészséges személyével, de a gyermekkorban megélt fizikai és/vagy érzelmi bántalmazások, traumák személyiségzavar kialakulását eredményezték. Emiatt az eredetbeli különbség miatt azonban elmondható, hogy míg a szociopaták képesek egy-egy személy/élőlény iránt olykor empátiát érezni, addig a pszichopaták erre teljességgel képtelenek.
A pszichopaták fMRI felvétele során látható, hogy a prefrontális kérgük (döntéshozatal, szociális viselkedés, érzelmek kifejezése ) és amygdalájuk (érzelmi tevékenység) alig mutat aktivitást összevetve egy egészséges személy agyáról készült felvétellel.
A szociopaták feszültebbek, de képesek kapcsolódni másokhoz
A szociopaták nagyon gyakran izgatottak, feszültek és másokkal ingerültek. Hangulatuk szélsőségesen változékony, és hajlamosak az érzelmi kitörésre is. Ők azok az emberek, akik dühükben fékezhetetlenül viselkednek, mintha nem éreznék a határaikat. Bár kapcsolataik nagyon változékonyak, mégis képesek lehetnek kapcsolódni más személyekhez, ugyanakkor kapcsolataik legtöbbször viharosak. A szociopata személyek általában a társadalom peremén élő, képzetlen emberek, akik nem találják és nem is akarják megtalálni helyüket a közösségben. Nem tartózkodnak sokáig egy helyen, és mind munkahelyükön, mind bármilyen emberi közösségben csak ideiglenesen bírnak megmaradni.
A szociopaták azok, akik azonnal kitűnhetnek a tömegből egy szakember számára, mivel viselkedésük furcsa, sokszor megosztó, gyakran durva és másokat nyíltan ignoráló. Az általuk elkövetett bűncselekmények többnyire hirtelen felindulásból történnek, beleértve a gyilkosságokat is. Épp emiatt a szociopatákat többnyire hamarabb és kevesebb erőfeszítés árán leplezi le a környezet vagy a rendőrség, mint a pszichopatákat.
A pszichopaták higgadtak, mégsincs egy érzelmi kapcsolatuk sem
A szociopatákkal ellentétben a pszichopaták képtelenek másokhoz kötődni, empatikus képességük hiányzik. Nem hiába nevezik őket nagyon gyakran emberi ragadozónak, ugyanis cselekedeteiket csakis saját érdekeik határozzák meg, és egy pillanatra sem érzik át a másoknak okozott fájdalmat, károkat. Talán durvának tűnhet a megfogalmazás, de sajnos találó, hogy ők azok, aki más emberekben, állatokban csupán saját maguk szórakoztatásának tárgyát látják. És ami leginkább veszélyessé teszi őket az az, hogy nagyon sokszor elragadó, elbűvölő és szimpatikus emberek benyomását keltik, s ezáltal képesek elnyerni azok bizalmát, akikre szükségük van.
Miért olyan jók a manipulációban, mikor képtelenek átérezni mások érzéseit?
A pszichopaták abban jók, hogy ha nem is érzik, de megtanulják értelmezni a többi ember reakcióját, így a gyanútlan ember számára az átlagnál figyelmesebbnek is tűnhetnek. Emellett a pszichopaták többnyire jól képzett, jó pozíciójú személyek, akiknek állandó helyük van a társadalomban és a munkahelyükön is. Stabil családi háttérrel rendelkezve sokszor még a legközelebb állók sem sejtik, hogy kivel élnek, és teljesen őszintén nyilatkoznak meglepettségükről, mikor kiderül szerettükről, hogy például biztosítási csalással több tíz családot tett szándékosan tönkre.
A pszichopata – a szociopatával ellentétben – minden tettét tudatosan és jól kitervelve viszi végbe. Gondosan megterveznek minden részletet, és legtöbbször nagyon körültekintően bevédik magukat, hogy elkerüljék a lebukást. Szintén ellentétben a szociopatákkal, ők aprólékosak, hűvösek és teljesen nyugodtak, amikor egy bűncselekményre készülnek. Emiatt sajnos nagyon nehéz megelőzni egy olyan esetleges tragédiát, amit egy pszichopata tervelt ki. Ahogy fent már említettem, az abnormális agyműködés következményeként egy pszichopata tenyere nem izzad, szíve nem ver gyorsabban egy esetleges bűncselekmény előtt és közben, mivel érzelmileg rideg marad mindvégig.
Az egyetlen eszközünk, ha magunkat vagy környezetünket óvni szeretnénk egy antiszociális szamélyiségzavarral élő embertől, ha nyitottak maradunk a külvilág felé, és naivitásunkat félretéve figyeljük környezetünket. Ne csak nézzünk, lássunk is. És persze sohasem árt minél több ismeretet szerzni a minket körülvevő világról.
