ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Pszichopata vagy szociopata? Közös bennük, hogy mindkettő veszélyes, bár nem betegek

Két személyiségzavar, amiket gyakran összetévesztenek, pedig még a kiváltó okuk is teljesen más. A 7köznapi pszichológia szerzője rendet tesz a fogalmak között.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Charles Manson, Ted Bundy, Adolf Hitler, Sztálin, de említhetnénk a magyar származású martfűi rémet is, akik borzalmas tetteikkel méltán vésték be nevüket a köztudatba. De élnek köztünk politikusok, nagy cégvezetők, csalók, akik szintén megkaphatnák a szociopata vagy pszichopata jelzőt annak ellenére, hogy tetteik kevesebb hírverést kapnak, esetleg titokban vagy jól álcázva maradnak. Mi különbözteti meg őket egy normális embertől?

Ha megnézzük a pszichológusok által nagyra becsült DSM-V-t, ami a mentális problémák diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, jól látható, hogy számos közös tulajdonság fedezhető fel a pszichopaták és szociopaták tulajdonságai között. Nem csoda hát, ha a hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredik a két megnevezés, ha egy olyan személyről beszélünk, akinek világlátása kórosan antiszociális jelleget ölt. Jelen cikkben igyekszem feltárni a szociopátia és pszichopátia között húzódó nem éppen éles, de jelentős vonalat.

Fontos megjegyezni, hogy se a pszichopátia, se a szociopátia nem betegség. Mindkettő az antiszociális személyiségzavar egy-egy altípusa, és habár mentális rendellenesség váltja ki az abnormális viselkedésformát, pszichiátriai értelemben nem beszélhetünk mentális betegségről.

Miért keverjük őket?

A legföbb indok, ami miatt a két személyiségzavar keveredik, az a fent már említett antiszociális viselkedés. Hogy miben nyilvánul meg mindez? Mind a pszichopaták, mind a szociopaták úgy vélik, hogy rájuk nem érvényesek a szabályok, így se a törvényileg alkotott, se a társadalmi normák által keretezett elvárások nem hatják meg őket. Mintha csak kívülállók lennének, akiknek mindent szabad, ugyanis egocentrikus világképükben gondolkodásuk szélsőségesen énközpontú. Mások jogait nem tisztelik, s emiatt képesek átgázolni mindenkin, aki az útjukban áll.

A szocio- és pszichopaták egyaránt képtelenek bűntudatot, morális értelemben megbánást érzeni. Képesek bánni egy tettüket, amit esetleg elrontottak, de nem tudják átérezni azt, hogy saját tettük másnak komoly kárt okozott. Mindezek után talán nem is meglepő, ha a két személyiségzavar valamelyikével élő személyek a legtöbbször halmozzák az agresszív, erőszakos, másokat elnyomó cselekedeteket, szabálysértéseket. Ha át akarnánk érezni, mit lát a világból egy antiszociális személyiségzavaros ember, leginkább ki kellene vonnunk a világból a minket körüljáró érzelmi színezetet. Ők nem képesek más javát látni, csupán a sajátjukat, épp aktuális indulataikat vagy szándékukat.

Ugyanakkor a látszat ellenére valami különbségnek csak kell lennie pszichopátia és szociopátia között, ha olyan alapvető tényeket ismerünk, mint például, hogy a pszichopátia ritkábban előforduló zavar, mint a szociopátia, mégis előbbit a leginkább veszélyesnek tartják. Az összes ismert sorozatgyilkos legalább 50%-át pszichopatának tartják.

Kialakulásuk háttere

A pszichopata és szociopata személyiségzavar kialakulásának okát elkülönítik egymástól. Míg a pszichopátia a természet eredménye, ugyanis genetikai hátteret tulajdonítanak neki, addig a szociopátia leginkább a környezet korai elhanyagolásának következménye. A pszichopata agya eltér a normálistól, ugyanis fejletlenséget mutat azokban az agyi struktúrákban, amelyek az indulatvezérlésért, indulatkontrollért és érzelemszabályozásért felelősek.

A szociopata személy agyi felépítése ugyanakkor pontosan megegyezik egy egészséges személyével, de a gyermekkorban megélt fizikai és/vagy érzelmi bántalmazások, traumák személyiségzavar kialakulását eredményezték. Emiatt az eredetbeli különbség miatt azonban elmondható, hogy míg a szociopaták képesek egy-egy személy/élőlény iránt olykor empátiát érezni, addig a pszichopaták erre teljességgel képtelenek.

A pszichopaták fMRI felvétele során látható, hogy a prefrontális kérgük (döntéshozatal, szociális viselkedés, érzelmek kifejezése ) és amygdalájuk (érzelmi tevékenység) alig mutat aktivitást összevetve egy egészséges személy agyáról készült felvétellel.

A szociopaták feszültebbek, de képesek kapcsolódni másokhoz

A szociopaták nagyon gyakran izgatottak, feszültek és másokkal ingerültek. Hangulatuk szélsőségesen változékony, és hajlamosak az érzelmi kitörésre is. Ők azok az emberek, akik dühükben fékezhetetlenül viselkednek, mintha nem éreznék a határaikat. Bár kapcsolataik nagyon változékonyak, mégis képesek lehetnek kapcsolódni más személyekhez, ugyanakkor kapcsolataik legtöbbször viharosak. A szociopata személyek általában a társadalom peremén élő, képzetlen emberek, akik nem találják és nem is akarják megtalálni helyüket a közösségben. Nem tartózkodnak sokáig egy helyen, és mind munkahelyükön, mind bármilyen emberi közösségben csak ideiglenesen bírnak megmaradni.

A szociopaták azok, akik azonnal kitűnhetnek a tömegből egy szakember számára, mivel viselkedésük furcsa, sokszor megosztó, gyakran durva és másokat nyíltan ignoráló. Az általuk elkövetett bűncselekmények többnyire hirtelen felindulásból történnek, beleértve a gyilkosságokat is. Épp emiatt a szociopatákat többnyire hamarabb és kevesebb erőfeszítés árán leplezi le a környezet vagy a rendőrség, mint a pszichopatákat.

A pszichopaták higgadtak, mégsincs egy érzelmi kapcsolatuk sem

€A szociopatákkal ellentétben a pszichopaták képtelenek másokhoz kötődni, empatikus képességük hiányzik. Nem hiába nevezik őket nagyon gyakran emberi ragadozónak, ugyanis cselekedeteiket csakis saját érdekeik határozzák meg, és egy pillanatra sem érzik át a másoknak okozott fájdalmat, károkat. Talán durvának tűnhet a megfogalmazás, de sajnos találó, hogy ők azok, aki más emberekben, állatokban csupán saját maguk szórakoztatásának tárgyát látják. És ami leginkább veszélyessé teszi őket az az, hogy nagyon sokszor elragadó, elbűvölő és szimpatikus emberek benyomását keltik, s ezáltal képesek elnyerni azok bizalmát, akikre szükségük van.

Miért olyan jók a manipulációban, mikor képtelenek átérezni mások érzéseit?

A pszichopaták abban jók, hogy ha nem is érzik, de megtanulják értelmezni a többi ember reakcióját, így a gyanútlan ember számára az átlagnál figyelmesebbnek is tűnhetnek. Emellett a pszichopaták többnyire jól képzett, jó pozíciójú személyek, akiknek állandó helyük van a társadalomban és a munkahelyükön is. Stabil családi háttérrel rendelkezve sokszor még a legközelebb állók sem sejtik, hogy kivel élnek, és teljesen őszintén nyilatkoznak meglepettségükről, mikor kiderül szerettükről, hogy például biztosítási csalással több tíz családot tett szándékosan tönkre.

A pszichopata – a szociopatával ellentétben – minden tettét tudatosan és jól kitervelve viszi végbe. Gondosan megterveznek minden részletet, és legtöbbször nagyon körültekintően bevédik magukat, hogy elkerüljék a lebukást. Szintén ellentétben a szociopatákkal, ők aprólékosak, hűvösek és teljesen nyugodtak, amikor egy bűncselekményre készülnek. Emiatt sajnos nagyon nehéz megelőzni egy olyan esetleges tragédiát, amit egy pszichopata tervelt ki. Ahogy fent már említettem, az abnormális agyműködés következményeként egy pszichopata tenyere nem izzad, szíve nem ver gyorsabban egy esetleges bűncselekmény előtt és közben, mivel érzelmileg rideg marad mindvégig.

Az egyetlen eszközünk, ha magunkat vagy környezetünket óvni szeretnénk egy antiszociális szamélyiségzavarral élő embertől, ha nyitottak maradunk a külvilág felé, és naivitásunkat félretéve figyeljük környezetünket. Ne csak nézzünk, lássunk is. És persze sohasem árt minél több ismeretet szerzni a minket körülvevő világról.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Azt hiszed, lusta a gyerek, pedig a reggeli hiszti mögött sokkal súlyosabb dolog állhat
Sok szülő nézi tehetetlenül a reggeli sírást, és egyszerűen dacnak gondolja az egészet.


Reggeli hiszti, hasfájás, sírás az iskolakapu előtt: ha egy gyerek nem akar közösségbe menni, az ritkán egyszerű lustaság. A háttérben gyakran a sötét hónapok okozta fényhiány, a kialvatlanság, a szorongás vagy a közösségi terhek állnak, amelyek jelzik, hogy a kicsinek segítségre van szüksége.

Annak, hogy a gyerek nem szívesen megy óvodába, iskolába, sokféle oka lehet – ám biztosak lehetünk benne, hogy nem egyszerű lustaságról van szó.

Mögötte gyakran bántás, csúfolódás vagy a teljesítménykényszer miatti szorongás húzódik meg, és sokszor reggeli hasfájással, hányingerrel jár. A megoldás első lépése a beszélgetés, de ha a probléma súlyos, pszichológus bevonására, végső esetben pedig akár intézményváltásra is szükség lehet.

A fizikai állapot is kulcsfontosságú. A kialvatlanság nemcsak az iskolai teljesítményt rontja, de ingerlékennyé és szorongóbbá is teszi a gyereket, akinek több alvásra van szüksége, mint egy felnőttnek.

Az ajánlott napi alvásidő egy 6-12 éves gyerek számára 9-12 óra. Az internet és a sok inger miatt a gyerekek egyre későbbre tolnák a lefekvést,

ezért fontos a következetes villanyoltás, ahogy a reggelit sem szabad kihagyni, hiszen megfelelő „üzemanyag” nélkül nehezebben indul a nap.

A téli hónapokban a gyerekeket ritkábban viszik ki a szabadba, pedig a fényhiány okozta lehangoltságra, vagy akár a gyerekeknél is jelentkező szezonális hangulatzavarra a friss levegő és a természetes fény a legjobb gyógyszer. A szakértői ajánlások szerint ősztől tavaszig a D-vitamin pótlása is elengedhetetlen.

A téli időszakban a betegségek is megszaporodnak, ami nem meglepő, hiszen a gyerekek immunrendszere még fejlődésben van,

a zárt terekben pedig könnyebben terjednek a kórokozók. Az első közösségi években évi 8-12 fertőzés teljesen normálisnak számít, egy-egy betegség pedig akár 10-14 napig is elhúzódhat.

A megelőzéshez elengedhetetlen a változatos, vitamindús táplálkozás, mivel az év ezen szakaszában a szervezet vitaminraktárai kiürülnek. Szükség esetén bevethetők olyan étrend-kiegészítők is, amelyek homoktövis-kivonatot vagy béta-glükánt tartalmaznak a védekezőrendszer támogatására, de pótlásuk előtt mindenképpen érdemes gyermekorvossal egyeztetni.

Via Meglepetés magazin


Link másolása
KÖVESS MINKET: