Összeomlott a Cinema City online-rendszere a Bosszúállók miatt

Klasszikus magyar filmekkel, tematikus hétvégékkel és generációk kedvenc sorozataival újítja meg műsorstruktúráját szombattól az M1 csatorna – közölte az MTI. Az MTVA Sajtó és Marketing Irodája csütörtökön tájékoztatott arról, hogy

Szombaton Enyedi Ildikó két filmjét, a Cannes-ban Arany Kamera díjjal elismert Az én XX. századom, valamint a Simon mágus című alkotásokat vetítik. Vasárnap Mészáros Márta életműve előtt tiszteleg a csatorna a Holdudvar és az Aurora Borealis című filmekkel.

Augusztus első hétvégéjén Oscar-díjas és -jelölt magyar filmekből, majd Jókai Mór műveinek adaptációiból láthatnak válogatást a nézők.

Később Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva előtt tisztelegnek olyan klasszikusokkal, mint a Szindbád vagy a Hideg napok. Hétköznap esténként visszatér a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., a Kisváros és a Patika is, péntek esténként pedig Zorán, az Omega, a Hungária és az Illés koncertfelvételeit sugározzák.

Múlt kedden, nem sokkal délután négy óra előtt elsötétült az M1 képernyője. Az adás helyén egy felirat jelent meg, amelyben a közmédia a korábbi évek működéséért kért elnézést. „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!” – állt az üzenetben. Az adás szimbolikusan 19 óra 56 perckor, Bacsó Péter A tanú című filmjével indult újra, a nézettségi adatok szerint a leállás alatt szinte senki, a film alatt viszont már jóval többen követték a csatornát.

„Attól tartott, a putyinista Magyarországról elviheti az orosz titkosszolgálat” – ezzel az indokkal mondta le a Sziget-fellépését a Gogol Bordello. Gerendai Károly, a fesztivál tulajdonosa a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt arról, hogy az Orbán-kormány külföldi híre miatt többször is rossz tárgyalási pozícióba kerültek. A tulajdonos szerint a zenekarral azért nem tudtak megegyezni, mert az énekesük, Eugene Hütz Oroszországban is állampolgár.

Az interjúból kiderült az is, hogy nem ez az egyetlen eset, amikor a magyarországi politikai helyzet aggodalmat keltett a fellépőkben. Egy melegjogi aktivistaként is ismert előadó például arról érdeklődött a szervezőknél, lehet-e bármi baja, ha Magyarországra jön. Gerendai egy régóta terjedő pletykát is megerősített:

A tulajdonos az idei jegyeladásokról elmondta, hogy belföldön jól fogynak a belépők, de meglepő módon a diákoknak szánt félárú bérletek iránt a vártnál jóval kisebb az érdeklődés. A fesztivál nemzetközi booking menedzsere, Csiszár Virág eközben arról beszélt, hogy a Sziget vonzereje továbbra is erős a nemzetközi piacon.

Azt is elárulta, hogy tavaly Charli XCX az esküvője miatt nem akart nyári fesztiválkoncerteket adni, de a Sziget három másik fesztivállal közösen olyan ajánlatot tett neki, amit már elfogadott, és inkább elhalasztotta az esküvőjét.

Balogh Endre, aki a héten beszámolt arról, hogy Orbán János Dénes, egy állami támogatásokkal kitömött tehetséggondozó vezetője rengeteg pénzzel jutalmazta saját magát, most Facebook-posztban fejtette ki bővebb véleményét az ügyről.

Orbán János Dénes közleményben tagadta, hogy döntési pozícióban lett volna, a minisztérium vizsgálatot ígért, szerdán pedig L. Simon László, akit Balogh a rendszer létrehozójaként nevezett meg, nyilvánosan szólította fel Orbánt, hogy mondjon le MMA-tagságáról. Tarr Zoltán kulturális miniszter szintén szerdán közölte, hogy 1,3 milliárd forint, a KMTG-n keresztül kifizetni tervezett támogatást visszaszereztek.

Balogh azt írja, hogy ezt a rendszert, amiben ez megtörténhetett, L. Simon László hozta létre.

– fogalmazott.

Ezzel szemben szerinte számos kurátora lett a Magyar Művészeti Akadémiának, a Magyar Írószövetségnek és a FISZ-nek, később pedig a KMTG-nek, „aztán miniszteri delegáltként még Takaró Mihály is bejutott.”

Balogh végül ironikusan jegyzi meg, hogy L. Simon László most a Tokaji Írótábort készíti elő „Emlékezet és felejtés” címmel, miközben szerinte épp a meghívottaknak köszönhető, hogy lapok és egzisztenciák szűntek meg. „Emlékezet és felejtés. Jó cím” – zárja gondolatait.

Egyébként Balogh Endre posztjában azt is kifejti, hogy szerinte a lap, ami a cikket közölte, azért nem kaphatott pénzt az NKA azon kuratóriumaitól, melyben Orbán János Dénes is tag volt, hogy ne tudják megírni a sztorit. Egy meredek állítást is tesz ezzel kapcsolatban: „Több bűnét nem lehet leírni, mert kellene a 18-as karika, és azt sem szeretném, hogy kitiltson a közösségi média, mert azért valamire ez is jó”

Hozzáteszi: „Szinte csak a szerzőink, a gyakornokaink és a szerkesztőink kitartásának köszönhetően van még mindig prae.hu művészeti portál, rengeteg szenvedés és nélkülözés árán”

A 24.hu-nak adott interjúban Bátonyi Péter művészettörténész, egykori kormányfőtanácsos arról beszélt, hogy a Fidesz-kormányzás alatt olyan uralkodói allűrök jelentek meg, amilyenek a Kádár-korszakban elképzelhetetlenek lettek volna.

majd négy feljelentést is tett, melyek Gulyás Gergelyt, Lázár Jánost és Orbán Viktort is érintik.

Az interjúban Lázár János művészi ízlését elemezve Bátonyi Péter kifejtette, hogy a volt miniszter otthonában található Batthyány Gyula-, Hatvany Ferenc- és László Fülöp-festmények egyértelműen a nemesi, arisztokratikus világ iránti vonzódásáról árulkodnak.

– fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója nemrég arról beszélt, hogy Lázár és más fideszes vezetők rendszeresen vittek el műtárgyakat a múzeumból, Bátonyi szkeptikusan nyilatkozott. Szerinte Cselovszki a Fidesz kipróbált kádere, aki most megpróbálja áldozatnak beállítani magát.

Bátonyi szerint a jelenség, hogy politikusok és feleségeik múzeumi tárgyakat „szemezgetnek” irodáikba vagy rezidenciáikra, a felkapaszkodottság tipikus jele. „Ilyen még a Kádár-korszakban is elképzelhetetlen lett volna: hogy Bányász Rezső felesége elkezdjen így szemezgetni. Hihetetlen uralkodói allűrök ezek, a felkapaszkodottság tipikus jele” – jelentette ki.

A volt kormányfőtanácsos szerint a politikusok viselkedése mögött az áll, hogy bár a magas kultúra imponál nekik, nincs valódi szellemi hozzáférésük.

– állítja, hozzátéve, hogy ezek a vezetők az életüket nem a művelődésre, hanem a pénzszerzésre és a hatalomkoncentrációra szánták.

Bátonyi egy történelmi példával, Mátyás király Napóleon által elvitt halotti pajzsának esetével illusztrálta a helyzetet, amikor Lajos Fülöp francia király sem adta vissza a tárgyat, mondván, az a francia nemzet tulajdona. Ezzel szemben szerinte

A Lázár János nevével fémjelzett kastélyprogramról Bátonyi azt mondta, az már a kezdetektől a magánosításról szólt. Állítása szerint Lázár már 2014 és 2018 között azon dolgozott, hogyan lehetne elpasszolni az épületeket, sőt,

A folyamatot 2018-ban Gulyás Gergely leállította, de Lázár 2022-es visszatérése után újraindította. A privatizációs kísérlet szerinte teljes kudarcba fulladt, mivel a nagy cégeknek, mint a Mol vagy a Richter, sem kellettek a kastélyok.

Bátonyi Péter szerint Lázárnak megvolt a saját magáról alkotott képe, amiben ő a Fidesz értelmiségi figurája.

Ezt támasztja alá szerinte az az eset is, amikor Lázár egy pápai kastélyavató beszédben az Esterházyakról áradozott, és „csak a vak nem látta, hogy magát képzeli a helyükbe”.

A rendszer működését jellemezve beszélt Matolcsy Györgyről is, aki szerinte nem arisztokratikus allűröktől, hanem látnoki tévképzetektől szenvedett: „Matolcsynak nem műveltségi tévképzetei és arisztokratikus allűrjei voltak, hanem látnoknak gondolta magát, aki kézrátétellel tudja irányítani a monetáris politikát.”

Az MNB-székház 100 milliárd forintos felújítását értelmetlennek és kártékonynak nevezte. „Ebből a pénzből a teljes állami tulajdonú kastélyállományt gatyába lehetett volna rázni” – tette hozzá.

A volt tanácsadó szerint az Orbán-rendszer egy megújított kádári alkun alapult. „Orbán rájött, hogy ez egy jó modell, ezért megújította” – mondta, idézve a lényeget:

A rendszer bukásának egyik fő okát a gazdasági recesszióban látja, ami megtörte ezt az alkut. „A kádári alku ugyanis csak addig működik, amíg valaki elő nem áll egy jobb ajánlattal” – vélekedett.

Orbán Viktor személyes motivációiról szólva úgy fogalmazott:

Ennek szimbóluma Hatvanpuszta, amit szerinte Orbán a saját szellemi színvonalának megfelelően újíttatott fel. A NER működését az akarnokság, a műveletlenség, a korlátlan hatalom és a felszínesség jellemezte – állítja.

A társadalom felelősségét firtatva azt mondta, a „sógor-koma gondolkodás” miatt nézték el a vezetők gazdagodását. A jogállamiság helyreállításával kapcsolatban szkeptikus, szerinte a 16 év alatt elkövetett bűncselekmények feldolgozásába a hatóságok „bele is rokkannának”. Saját feljelentései ügyében elmondta, a rendőrség egy évig semmit nem csinált, majd egy elutasító határozatot küldött, amit megtámadott, és az ügyészség végül elrendelte a nyomozást.

Bátonyi Péter, akit a Partizán riportjában elhangzottak után ki is rúgtak a minisztériumból (amire a kormányfő ezt cáfolta), részt vett az új kormány műemlékvédelmi programjának kialakításában, és a kulturális tárcánál kapna pozíciót. Ezt azonban hátráltatja, hogy három évre eltiltották a hivatalviseléstől, ami egy jelenleg is folyó munkaügyi per lezárultával oldódhat meg. Visszatekintve nem bánta meg, hogy a nyilvánossághoz fordult.

– mondta.

Via 24.hu