KULT
A Rovatból

Nem ilyen bollywoodi John Wickre számítottam - A majomember tisztességes bosszúfilm Dev Pateltől

Tévedni emberi dolog. Az élet folyamán rengeteg rossz döntést hozunk. A majomember esetében ezt egyértelműen az előzeteseket vágó cég és a marketingesek hozták meg. Akik látták az említett pár perces kedvcsinálókat, azok olyan elvárásokkal fognak beülni a filmre, amit sajnos nem tud teljesíteni.


Dev Patel neve elsőre sokaknak nem mond semmit. Viszont aki meglátja az indiai származású brit színészt, az rögtön tud majd mondani egy jó pár filmcímet. Dev szinte gyerekkora óta színészkedik. Szerepelt a ’2000-es évek egyik meghatározó brit kultuszsorozatában a Skinsben, de az igazi áttörést a Danny Boyle nevével fémjelzett Oscar-díjas Gettómilliomos jelentette számára.

Azóta olyan rendezőkkel dolgozott, mint M. Night Shyamalan, Aaron Sorkin, Neill Blomkamp és az utóbbi évek egyik legkreatívabb alkotója David Lowery.

A zöld lovag számomra 2021 egyik legjobb filmje volt. Egy atmoszférikus, őrült fantasy-utazás, szinte szöveg nélkül a biztos halálba… hmmm, honnan is lehet ismerős.

Aztán ki gondolta volna, miközben Patel ilyen hatalmas szakemberekkel dolgozott együtt, folyamatosan tanult, hogy aztán vászonra vethesse álmát, A majomembert. Dev Patel nemcsak főszereplője a filmnek, de ő rendezte, ő az egyik producere, és a forgatókönyv írásában is részt vett. Ez bizony egy szerelemprojekt. Amivel alapvetően nem lenne gond, de

amikor a főbb döntések teljesen egy kézben vannak egy projekttel kapcsolatban, az nem minden esetben vezet tökéletes végeredményhez.

Gondoljunk csak George Lucasra, az első Star Wars-trilógia esetében tapasztaltabb emberekkel vette körül magát, hogy megszülethessen az a Csillagok háborúja, amit ő megálmodott, de mások megvalósították. Amikor az ő kezében volt a teljes irányítás, akkor az eredmény a Baljós árnyak és a Klónok háborúja volt. Szerencsére Patel nem szúrta el ennyire, de érezni, hogy elsőfilmes rendező áll a kamerák mögött.

Történetünk szerint a fiatal névtelen főhős (Dev Patel) édesanyját meggyilkolják, és ő felnőttként a gyilkosok nyomába ered. Megpróbál beépülni a rosszfiúkhoz, hogy egy megfelelő pillanatban lecsapjon. Ennyi a történet. Úgy tűnik nincs sallang, mert ez csak egy kőegyszerű, kegyetlen bosszúfilm. Sajnos, vagy szerencsére (ezt mindenki döntse el maga) nem ez a helyzet. De ne szaladjunk ennyire előre.

Kezdjük pozitívan: Patel korrekt rendező.

Erősen a vizuális történetmesélésre épít, de mindeszt könnyűszerrel teszi. Például fel sem tűnt az egész film folyamán, hogy a főhősünknek nincsen neve. Ez a teljesen természetes dolgot úgy elhagyták, hogy észre se vettem. A fiú háttértörténetét is pikk-pakk megtudjuk, a célja is rögtön világos, és minimális dialógus mellett képes volt egy összetett, szerethető karaktert alkotni. Már ez nagy szó a mai filmfelhozatalban.

A látványvilág kicsit pszichedelikus, de illik az elképesztően erős indai atmoszférába. A sok neonfény, a játék a sziluettekkel és a világítással, mind-mind vizuális bonbon a szemnek. Sharone Meir operatőr próbált a szép képek mellett kreatív megoldásokkal is dolgozni, ami látszik a végeredményen.

Néha egészen váratlan megoldásokat találunk a filmben.

De mit várunk egy operatőrtől, aki egy dobos-zenés-filmet el tudott adni thrillernek a Whiplash-ben. A harcjelenetek korrektek, nem azt mondom, hogy a hollywoodi szuperprodukció szintjén mozog, mert hogy Patel inkább a kézitusákban van otthon.

Amikor lőfegyver került a képbe, kicsit megingott a film realitása, amire amúgy próbáltak törekedni. Ha valakinek itt bevisznek egy ütést, vagy megszúrják, bizony törik a csont, és folyik a vér. A vágás nekem kicsit sok volt, a kelleténél jobban rángatták a kamerát, de gondolom erre szükség volt a rejtett vágásokhoz.

Itt említeném meg, hogy egy magyar szakember is dolgozott A majomemberen, Jancsó Dávid volt az egyik vágó, aki a filmen dolgozott.

Nem kedvelem a kézikamerás felvételeket mozifilmek esetében. Nem jó nézni, de ezzel már a Bourne-filmek óta problémám van.

Akkor el is érkeztünk a negatívumokhoz. Bármennyire is tisztelem Patel elképzeléseit, szerintem rossz a film ritmusa. Túlzottan kihangsúlyozza a gyermekkori traumát. Sulykolja a szimbólumokat, és fejbe vágnak minket a mondanivalóval. Szerintem egy visszaemlékezés, maximum kettő elég lett volna, de sajnos ebből sokkal több van. Ezek pedig szétszabdalják az amúgy jó narratívát.

A kreatív és akciódús első etapot ezután erősen leülteti egy lassabb edzős-önmegtalálós rész, több zenés montázzsal.

Itt kapunk az arcunkba egy kis "LMBTQ-propagandát" is, bár nem zavaróan, de itt értettem meg a 18+os korhatár igazi okát. Annyira nem véres és durva A majomember, de úgy látszik, a korhatár-bizottság szerint veszélyes a 18 éven aluliakra… röhej. Ezt követően visszatérünk az előzetesekben is belengetett John Wick-szerű leszámolásba. Az akciódúsabb első és utolsó harmad egyébként remekül működik.

Ha kicsit átstrukturálják, és visszavesznek a flashbackekből, akkor egy erős 90 perces darálás lehetett volna.

Csak Patel nem ezt akarta: sokkal spirituálisabb bosszútörténetet akart elmesélni: ez egy szerzői-bosszúfilm. Én nagyon jól szórakoztam rajta, de ha valaki az itt leírtakat felsorolja, és azt mondja, hogy „na ezért nem tetszett A majomember”, akkor azt teljesen megértem.

Azt tudom csak ajánlani, hogy ne nézzétek meg az előzeteseket. Ha akartok egy kis agykikapcsoló, kicsit pszichedelikus, kőegyszerű akciófilmet, amely igazából egy burkolt mélyrepülés egy sebzett, ámde összetett elmébe. A színészek jók, a gonoszok nagyon rosszak, és néha teljesen logikátlanul viselkednek, míg a jók mindent megúsznak. Nem szentelek külön időt a színészekre, mert mindenki teszi a dolgát, és ez Dev Patel filmje, ő a nagybetűs főszereplő, és szinte végig az ő szemén keresztül látjuk a szörnyűségeket. Jó döntés volt Patel a rendezőtől és a producerektől, érezni, hogy olyan főszereplőt választottak, aki szívét-lelkét kitette a filmért.

Szarkazmust félretéve, ez egy szerelemprojekt, amit meg lehetett volna jobban is csinálni, de ezt nem lehet kritikaként felróni.

Ez volt a cél, teljes szabad kezet kapott Patel és ezt a történetet, ilyen formában akarta elmesélni. Tisztességes első film, amit büszkén mutogathat majd a színész-író-producer-rendező a filmográfiájában. Aki nem akar egy negyvennyolcadik 16-os tucathorrort nézni a mozikban, azoknak tökéletes választás A majomember. Megérdemli a nézőket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Rendszerbontó Nagykoncert: újabb 12 fellépőt jelentettek be a szervezők
A Polgári Ellenállás Mozgalom péntek délelőtt 12 új nevet jelentett be. Az eseményt az április 12-i országgyűlési választás előtt két nappal tartják.


Újabb 12 előadó csatlakozott Puzsér Róbert rendszerbontó nagykoncertjéhez, amelyet két nappal a parlamenti választás előtt tartanak a Hősök terén. A fellépők száma ezzel már meghaladja a harmincat.

A Polgári Ellenállás Mozgalom ma délelőtt tette közzé az újabb tizenkét nevet, akik elfogadták a felkérést – vette észre az Index. A listán szerepel

Sisi, Mehringer Marci, a Központi Hatalom, a Kozmosz, Keleti András a colorstarból, Füstös, az NB feat. Lot, a Detto, a Brumiko, Imre Fia Imre, a Puszi együttes és Pajor Tamás is.

Az első körben olyan előadókat jelentettek be, mint Azahriah, Kardos-Horváth János, a Hétköznapi Csalódások, a Killakikitt, Coo Lee, Molnár Tamás és az Ivan and the Parazol. Puzsér Róbert korábban arról beszélt, hogy több mint 30 előadó mondott igent a megkeresésükre, tehát a következő napokban újabb nevek válhatnak ismertté.

A rendezvény egyszerre lesz demonstráció és kulturális esemény, amelyen minden meghívott előadó egy-egy rendszerkritikus dalt ad majd elő.

A Rendszerbontó Nagykoncertet április 10-én, mindössze két nappal az országgyűlési választás előtt tartják a budapesti Hősök terén. A koncertet szervező Polgári Ellenállás Mozgalom a honlapján azt írja, a polgári öntudatot szeretnék megerősíteni. Mottójuk szerint: „Ideje, hogy a politikus szolgáljon, és a polgár legyen az úr!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tucatnyi előadást töröltek a Magyar Péter-film miatt a Cinema Cityben, akkora az érdeklődés iránta
A Cinema City budapesti mozijaiban a Tavaszi szél – az ébredés iránti óriási kereslet miatt módosították a műsort. A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten.
DKA - szmo.hu
2026. március 18.



Akkora volt az érdeklődés a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm iránt, hogy szombaton több budapesti multiplexben is át kellett alakítani a műsort az extra vetítések miatt. Miközben a jegyeladások a premier utáni napokban kiemelkedők voltak, a korai vetítéseknél feltűnően sok szék maradt üresen – a jelenség okáról pedig vita zajlik.

A HVG írta meg, hogy

a március 15-i ünnep előtti szombaton a Cinema City több budapesti mozijában is levettek a műsorról előadásokat a csekély érdeklődés miatt, hogy a helyükön is a Magyar Péterről szóló filmet vetíthessék. A változtatás az Allee, a Mammut, a Westend és az Aréna mozijait érintette, összesen mintegy 10-15 előadásnál.

Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója megerősítette az értesülést, és elmondta, ez egy bevett szokás náluk. „Ha látjuk, hogy egy adott filmre extra nagy az érdeklődés, de vannak olyan előadások, amelyekre nem adtunk el jegyet, vagy csak néhány darabot, akkor szoktunk változtatni a műsoron. Ilyenkor számszaki alapon döntünk a saját tapasztalataink valamint a forgalmazó visszajelzései alapján. Erről lehetőség szerint egy nappal korábban, e-mailben vagy telefonon értesítjük nézőinket” – mondta el a lapnak.

A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten, hétfőig összesen 36 351-en váltottak rá jegyet a március 12-i bemutatója óta.

A jegyeladásokkal kapcsolatban azonban fény derült egy különös anomáliára is: bár tömegesen vették meg a jegyeket a korai vetítésekre, mégis üresen maradt a székek többsége az előadásokon, ahogy azt a Cinema City is megerősítette korábban. A film producere, Sümeghy Claudia szerint a Megafon vásárolhatott meg több tucat jegyet, hogy aztán az üresen maradt termekről posztolhasson. Erről Magyar Péter is írt a Facebook-oldalán.

A 101 perces magyar dokumentumfilm készítői korábban azt hangsúlyozták, hogy független alkotásról van szó, amely állami vagy pártfinanszírozás nélkül készült, célja pedig nem egy kampányfilm elkészítése, hanem egy politikai-társadalmi folyamat dokumentálása volt. Ezzel szemben a kormánypárti médiában visszatérő kritika, hogy a film propaganda- és imázsfilm-elemekkel is dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A magyar közönség még ünnepelte, hetekkel később az egész világ gyászolta Chester Benningtont
A zenekar frontembere, aki ma lenne 50 éves, a VOLT fesztiválon még ezrek előtt énekelt a fájdalomról, amit a dalaiba zárt, és senki nem sejtette, mi zajlik a lelkében.
Sz.E. Fotó: Youtube - szmo.hu
2026. március 20.



Még csak 50 éves lenne Chester Bennington, a Linkin Park énekese és legendás frontembere.

A magyar közönség csupán egyetlen alkalommal hallhatta élőben utánozhatatlan hangját.

A Linkin Park első és egyben utolsó magyarországi koncertjén, 2017. június 27-én. Chester Bennington néhány héttel később, 41 évesen, önkezével vetett véget az életének.

A zenekar soproni VOLT Fesztiválon lépett fel, és akkora volt az érdeklődés, hogy arra a napra már hetekkel azelőtt elfogytak a jegyek.

Chester Charles Bennington 1976. március 20-án született Phoenixben, Arizonában.

1999-ben csatlakozott ahhoz a zenekarhoz, amely akkor még Xero, majd Hybrid Theory néven futott, és az ő érkezésével formálódott ki végleg a Linkin Park karaktere.

A 2000-ben megjelent Hybrid Theory óriási siker lett, az album széles közönséghez juttatta el a zenekar nehéz gitárokból, hiphopos ritmusokból és személyes szövegekből álló hangzását. Az olyan dalok, mint az In the End, a Crawling vagy a Numb generációs himnuszokká váltak. Chester Bennington a Linkin Parkkal kétszeres Grammy-díjas lett.

A zenekar sikere sokak szerint elképzelhetetlen lett volna nélküle. Hangja egyszerre volt erőteljes és érzékeny. Ez a hang a Linkin Park egyik védjegyévé vált.

A zenekar több mint 100 millió lemezt adott el, és a 2000-es évek egyik legnagyobb hatású rockformációja lett. A GRAMMY adatlapja szerint a zenekar korán komoly szakmai visszaigazolást kapott, többek között a Crawling révén is, amely meghatározó dala lett a korszaknak - írta a GRAMMY.com.

Chester Bennington annak idején nyíltan beszélt a gyermekkori traumáiról, valamint mentális problémáiról és függőségéról is. Ennek lenyomata erősen érezhető a Linkin Park szövegeiben, amelyekhez éppen emiatt tudott rengeteg fiatal kapcsolódni.

Az énekes-zenész nemcsak a Linkin Parkhoz kötődött: a Dead by Sunrise nevű projektben is énekelt, 2013 és 2015 között pedig a Stone Temple Pilots frontembere volt, akikkel a High Rise című anyagot is kiadta.

Halála egy másik rocklegendáéval is összefonódott. Közeli barátja volt Chris Cornell, a Soundgarden énekesével, és sokan máig úgy vélik, hogy Cornell öngyilkossága is hozzájárult Bennington tragikus döntéséhez.

Frontembere elvesztése után a Linkin Park működése egy időre leállt, és csak évekkel később találták meg az utat a folytatáshoz.

Jelenléte pótolhatatlannak bizonyult, a zenekar identitásának és egyik lelki motorjának tartották.

A Chester Benningtonról szóló megemlékezések mellett érdemes említést tenni arról, hogy a zenekar öröksége új mérföldkőhöz érkezett: a Loudersound szerint a Somewhere I Belong a napokban átlépte az egymilliárdos lejátszást a Spotifyon. Ez a hetedik daluk, amely elérte ezt a határt.

A zenekar fellépése a VOLT Fesztiválon:

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól” – a 7 éve elhunyt Baló Györgyről szól a mondat, ami ma is érvényes
A hét éve elhunyt Baló György búcsúztatóján hangzott el a híressé vált mondat a közmédia sorsáról. A kijelentés tökéletesen összefoglalta az újságíró egész pályáját meghatározó kérlelhetetlen igazságkeresést.


Egy egész életmű, a hazai televíziózás egyik legfontosabb, legmeghatározóbb fejezete sűrűsödött össze ebben az egyetlen, Farkasréten elhangzott fájdalmas mondatban: „A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól.”  Március 18-án hét éve, hogy lezárult egy kivételes pálya.

A közszolgálati vitaestek, a feszült választási éjszakák és a kíméletlenül pontos, metsző kérdések mestere nincs többé.

Hét év távlatából is élesen rajzolódik ki az az űr, amelyet maga után hagyott, és az a szigorú szakmai mérce, amelyet a teljes magyar újságírói társadalom számára felállított. A tragikus gyászhírt hét esztendővel ezelőtt a család egy hivatalos közleményben tudatta a Magyar Távirati Irodával, amelyből kiderült, hogy a televíziós újságíró, szerkesztő-műsorvezető életének hetvenkettedik évében, hosszú, méltósággal viselt betegség után, szerettei körében hunyt el. Ezt az elsődleges információt vette át a közmédia hírportálja is, amely részletes életrajzi adatokkal egészítette ki a bejelentést.

A nyilvánosság két hónappal korábban, január 7-én szembesült a helyzet súlyosságával. A Magyarul Balóval című napi közéleti műsorának adása végén, a rá jellemző higgadt, tárgyilagos hangon maga jelentette be a visszavonulást.

„Négyévnyi napi műsorkészítés után pihenésre és orvosi kezelésre van szükségem, ezért a műsort saját kérésemre január 8-tól szüneteltetjük”

– mondta a 24.hu szerint. Bár a szakma és a közönség a visszatérésében reménykedett, a márciusi gyászhír ezt a reményt szertefoszlatta.

A búcsúztatásra március 30-án került sor a Farkasréti temetőben, ahol a család kérésére a gyászolók egy-egy szál virággal rótták le kegyeletüket. A beszédek közül kettő is beégett a kollektív emlékezetbe. Vidos Mihály, aki tizennégy éven át dolgozott Baló mellett, nemcsak a felütésben idézett mondattal jellemezte a helyzetet, hanem barátja és kollégája belső, morális iránytűjét is tűpontosan írta le:

„Igazságérzete csitíthatatlanul, már-már őrjítően dobolt a gondolatai közt.”

Braun Róbert, a közgazdász-szociológus pedig egyetlen mondatba sűrítette Baló egész pályájának küzdelmét és soha meg nem alkuvó tartását: „Ezerszer elgáncsolták, ezeregyedszer is felállt.”

Baló György pályája a Magyar Televíziónál indult, miután 1970-ben magyar–angol–német szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A külpolitikai szerkesztőségben kezdett, de hamarosan olyan legendás műsorok fűződtek a nevéhez, mint a Híradó, a Panoráma, a Napzárta vagy Az Este. A rendszerváltás idején kulcsszerepet játszott: 1989-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MTV2 csatornaigazgatója és a televízió választási irodájának vezetője volt. A kilencvenes évek végén rövid kitérőt tett a kereskedelmi televíziózás világába a TV3 vezérigazgatójaként, majd a 2000-es években visszatért a közmédiához, ahol kulturális igazgatóként és több közéleti magazin arcaiként dolgozott.

Pályafutásának utolsó nagy fejezete 2015-ben kezdődött, amikor az RTL Klubon elindította a Magyarul Balóval című napi politikai háttérműsorát, amely a kritikus, kérdező újságírás egyik utolsó bástyája lett az országos televíziós palettán.

Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Rózsa Ferenc-díjjal, Balázs Béla-díjjal, Pulitzer-emlékdíjjal, 2017-ben pedig a Prima Primissima díjat is átvehette.

Az RTL egy évvel a halála után, 2020 januárjában a csatorna hírstúdióját „Baló György Hírstúdiónak” nevezte el, az előterében pedig egy portré és egy emléktábla őrzi emlékét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk