KULT
A Rovatból

Miatta hozta létre a Google a képkeresőjét, hajléktalan volt, fegyveres balhéba keveredett – Portré Jennifer Lopezről

Jelenleg a Netflix legnézettebb filmje az Atlas című sci-fi, amelyben Jennifer Lopez egy robotszerkóban harcol a mesterséges intelligenciával. Minden idők legsikeresebb latin előadója számára azonban egyáltalán nem volt könnyű az idáig vezető út.


Jennifer Lynn Lopez 1969. július 24-én született Bronxban. A szülei, David López és Guadalupe Rodríguez Puerto Ricóban születtek, de már New Yorkban ismerkedtek meg. David, miután a hadseregben szolgált, informatikusként dolgozott a Guardian Insurance Companynél, Guadalupe pedig életének első tíz évében háztartásbeli volt, később értékesítőként és tornatanárként dolgozott. A szülők 33 év házasság után váltak el a kilencvenes években.

Jennifer volt a középső gyermek a családban: van egy nővére, Leslie és egy húga, Lynda, s gyerekkorukban mindhárman egy hálószobán osztoztak. Lopez egyébként szigorúnak nevezte a neveltetését. Római katolikus családban nőtt fel, minden vasárnap misére jártak, és katolikus oktatásban részesült: a Holy Family Schoolba és a kizárólag lányokat oktató Preston Gimnáziumba járt. Az iskolában eléggé sportosnak bizonyult: versenyszerűen futott, tornázott, és tagja volt a softballcsapatnak is. Az igazi szerelem azonban a tánc volt: iskolai musicalekben lépett fel, majd főszerepet kapott a Godspell című előadásban. A barátai a suliban egyébként „La Guitarra”-nak nevezték, mert olyan alakja volt, mint egy gitárnak.

Elmondása szerint a tipikusan Puerto Ricó-i háztartásukban „sok volt a zene”, Lopezt és a testvéreit pedig arra bátorították, hogy énekeljenek, táncoljanak, és találjanak ki saját darabokat a családi eseményekre.

A West Side Story különösen nagy hatással volt Jenniferre, aki már fiatalkorától kezdve előadóművész akart lenni. Tinédzserként flamencót, jazzt és balettet tanult, illetve táncot tanított fiatalabb diákoknak, köztük például a színésznőként később szintén híressé vált Kerry Washingtonnak.

A középiskola elvégzése után részmunkaidős titkárnői munkát vállalt egy ügyvédi irodában, és egy szemeszteren át üzleti tanulmányokat folytatott a New York-i Baruch College-ban. De úgy érezte, nem ez lesz az  ő útja. Épp ezért 18 évesen beiratkozott a manhattani Phil Black Dance Studio nappali tagozatára, ahol már korábban is vett esti órákat jazz- és sztepptáncból. A szülei azonban nem voltak elégedettek a döntésével, miszerint otthagyja a főiskolát azért, hogy táncos karrierbe kezdjen. Lopez szerint a szülők úgy érezték, ez nettó hülyeség, mert egyetlen latin lány sem tudott így befutni. A vitájuk annyira elmérgesedett, hogy az édesanyja megkérte, költözzön ki a családi házból, ezután pedig nyolc hónapig nem beszéltek egymással. Lopez tehát hajléktalanná vált, s az első hónapokban a manhattani táncstúdió irodájában aludt.

„Úgy éreztem, hogy apám nagyon mellőzött, mert mindig éjszakánként dolgozott, aztán egész nap csak aludt, szóval nem igazán kötődtem hozzá. Anyukám ugyanakkor nárcisztikus volt, mindig a figyelem középpontjában kellett lennie. E két dolog kombinációja pedig egy olyan pályára állított eleinte, amelyben ilyen típusú emberekkel akartam lenni. De aztán elkezdtem rájönni, hogy nekem ez nem tetszik. Valami mást akarok, valami jobbat.”

Táncmánia

Jennifer ekkor már tudta, hogy a showbizniszben szeretne elhelyezkedni, de nem volt könnyű dolga pénz és kapcsolatok nélkül. Amikor először jelentkezett az ismert Fly Girls nevű táncformációba, nem kápráztatta el az vezetőket, így elutasították. Ezért sok más táncos fellépést vállalt el kevés fizetésért, de a gyermekkori tapasztalatai miatt nem volt gondja a sok munkával, örült, hogy meg tud élni. „Számomra ilyen múlttal már ez egy valóra vált álom volt” – tekintett vissza a karrierje kezdetére egy interjúban. Persze már ekkor is nagy nevekkel dolgozott, MC Hammer és a New Kids on the Block háttértáncosa volt többek között, akikkel beutazta a világot.

A következő évben pedig újra próbálkozott a Fly Girlsnél, ezúttal már sikerrel. Így már profi táncosként kapott lehetőséget az In Living Color című tévés szkeccs-vígjátéksorozatban. (Jim Carrey is ebből a műsorból indult).

A sorozat koreográfusa, az Oscar-jelölt színésznő, Rosie Perez (Félelem nélkül) azt mondta, azért választotta Lopezt, mert „megvolt az a kinézete, amiről tudtam, hogy a közönség könynen rá fog hangolódni.” Lopez 1991 végén Los Angelesbe költözött. Nappal az In Living Colort forgatta, este pedig Aaron Speiser által tartott színészi órákra járt. Úgy érezte ugyanis, hogy a Fly Girls többi tagja kiközösítette őt, és Perezzel is összetűzésbe került. Miután az In Living Color 3. és 4. évadában még Fly Girlként szerepelt, Lopez otthagyta a csapatot, hogy Janet Jackson háttértáncosaként dolgozzon. Úgy volt, hogy 1993 végén együtt turnézik Jacksonnal, de végül inkább a színészi karrier mellett döntött, és az In Living Color producerét, Eric Goldot kérte fel menedzsernek. Ő pedig azt tanácsolta neki, hogy fogyjon le, ha sikeres akar lenni színésznőként.

Színészi szárnypróbálgatások

Lopez első profi színészi munkája egy kisebb visszatérő szerep volt a South Central című 1994-es tévésorozatban. A meghallgatására egy castingigazgató hívta meg, aki látta őt beszélni egy kulisszák mögötti In Living Color-részben. Ezután szerzett egy ügynököt, és szerepet kapott a CBS Második lehetőség című sorozatában, amit hamarosan elkaszáltak, de a nézők körében való népszerűsége miatt meghvták a Hotel Malibu című szériába is.

Első nagyobb filmszerepéért, Gregory Nava 1995-ös Az én családom című drámáért Lopezt jelölték a legjobb női mellékszereplők közt az Independent Spirit Awardson, majd ezután elcsípte a női főszerepet Wesley Snipes és Woody Harrelson mellett az 1995-ös Pénzvonat című akcióvígjátékban.

A film nem aratott kasszasikert, bár Jennifer alakítását pozitívan értékelték, aminek hatására Hollywoodban is felfigyeltek rá. 1996-ban mellékszerepet kapott Robin Williams mellett a Jack című vígjátékban, amelyre Francis Ford Coppola rendező Az én családomban nyújtott alakítása miatt kérte fel, továbbá ugyanebben az évben Jack Nicholson oldalán is játszott A nyakék nyomában című thrillerben.

Selena szárnyán

Majd 1997-ben jött a nagy áttörés. Öt meghallgatás után 22 ezer másik nőt utasított maga mögé, s így eljátszhatta a Dalok szárnyán című életrajzi filmben a tragikus sorsú énekesnőt, Selenát. Lopez mindössze 26 éves volt ekkor, és elmondása szerint még sokat kellett tanulnia arról, hogyan váljon színésszé. „Imádtam Selenától tanulni. Az ő könnyedsége és lazasága a színpadon olyasmi volt, amit meg kellett tanulnom, mert én inkább egy koreografált táncos voltam. A szerepnek ez a része is egy igazi áldás volt” – mesélte. A Dalok szárnyánért Lopez egymillió dollárt kapott, ezzel pedig a történelem legjobban fizetett latin színésznője lett. Alakítása ugyanakkor egyúttal meghozta számára az első Golden Globe-jelölését is. Visszatekintve Jennifer elmondta: „Bár tudtam, hogy ez egy hatalmas felelősség, és szerettem volna jó munkát végezni, de az emberben ilyen fiatalon van egyfajta tudatlanság, ignorancia, szóval én sem fogtam fel még akkor, hogy mibe tenyereltem bele.”

A Dalok szárnyán pedig valóban bedurrantotta a karrierjét, hirtelen mindenki vele akart dolgozni. Jöttek is a főszerepek olyan filmekben, mint az Anakonda (1997), a Halálkanyar (1997) Oliver Stone-nal, vagy a Mint a kámfor (1998) George Clooney-val, amit egyébként sokan máig a legjobb filmjének tartanak. Sőt, 2021-ben Peter Bradshaw, a The Guardian munkatársa Lopez és Clooney párosát a filmtörténet egyik legjobb példájának nevezte a filmvásznon való szikrázó kémia szemléltetésére. Ekkor már az ismert márkák is J.Lót akarták, így többek között a Coca-Cola és a L'Oréal nemzetközi szóvivője is ő lett.

Popkarrier: pipa

Lopez még a Dalok szárnyán forgatása után döntött úgy, hogy zenei karrierbe is szeretne fogni, mivel állítása szerint hiányzott neki a színpadi lámpaláz. Rögzített is egy spanyol nyelvű demót, amit aztán elkezdett terjeszteni a kiadók között. Mivel ekkor már egy magasan jegyzett személyiség volt, konkrétan licitháború alakult ki a szerződtetéséért, amit végül Tommy Mottola, a Sony Music Work Group vezetője nyert meg, ő viszont azt javasolta Jennifernek, hogy inkább angolul énekeljen.

J.Lo debütáló albuma, az On the 6 (1999), a New York-i 6-os metróvonalról kapta a címét (ez kötötte össze gyermekkori bronxi otthonát Manhattannel), és abszolút pozitív kritikákat kapott, emellett pedig nagy siker is lett olyan slágerekkel, mint az If You Had My Love, a Waiting for Tonight vagy a Let’s Get Loud.

Az a bizonyos ruha

Minden nőnek volt már olyan pillanata, amikor úgy érezte, hogy nem tud mit felvenni egy eseményre. Amikor Jennifer Lopez a 2000-es Grammy-díjátadóra választott magának ruhát, pontosan ezt érezte. „Az akkori stylistomnak, Andrea Liebermannak egy csomó cucca volt. De semmi igazán különlegeset nem láttam köztük. Egészen addig, amíg elő nem vette azt a zöld Versace-ruhát. Őszintén szólva akkor nem gondoltam, hogy annyira rizikós lenne felvenni. Sokkal inkább az izgatott, hogy ott leszek a Grammy-díjátadón. Nem is gondoltam annyira a ruhára” – mesélte a színésznő. A vörös szőnyegen azonban mindenki azonnal felkapta a fejét a merész ruhára, és hamarosan a Google legnépszerűbb keresőkifejezése lett.

A Google Images akkoriban még nem létezett, de mivel ennyi ember keresett rá a Grammyn készült fotóira, Jennifer megjelenése örökre megváltoztatta a ma ismert internetet.

„Emiatt hozták létre a Google Images keresőt” – mondta Lopez, a Versace-darabot, amit viselt, pedig azóta egyszerűen csak „A ruhának” hívja a köznyelv.

Saját gyártás

S mintha Jennifer Lopez nem lett volna még eléggé elfoglalt, miután befejezte a Szeretném, ha szeretnél című filmjét Matthew McConaughey-vel, úgy döntött, hogy producerként is kipróbálja magát. 2001-ben megalapította saját produkciós cégét, a Nuyorican Productionst, amely a „New York” és a „Puerto Rican” szavak kombinálásával kapta a nevét, és elkezdett filmeket gyártani.

„Az egyik ok, amiért produkciós céget alapítottunk, az volt, hogy kevés jó szerep jutott a hozzám hasonló nőknek, sőt, a nőknek egyáltalán” – magyarázta Lopez. S mint oly sok más döntéssel, amit Lopez a karrierje érdekében hozott, úgy tűnik, ezzel is megelőzte a korát. Azóta pedig a Nuyoricannel olyan filmeket gyártott, mint A tánc szenvedélye (2006), az Átkelő a halálba (2006), az Érezd a ritmust (2007), A szomszéd fiú (2015), az Álommeló (2018), A Wall Street pillangói (2019), a Vegyél el (2022), az Anya (2023) vagy legújabb filmje, a netflixes Atlas (2024).

Pasidömping

Még felsorolni is nehéz Jennifer szerelmeit, kapcsolatait, férjeit, hódításait. Mi azért megpróbálkozunk vele… J.Lo az 1990-es évek közepéig közel egy évtizedes kapcsolatban volt középiskolai szerelmével, David Cruzzal. Egy időben el is jegyezték egymást, Cruz pedig Los Angelesbe költözött, hogy Jenniferrel lehessen, amikor elindult a karrierje. Lopez később így nyilatkozott Cruzról: „Szerencsés vagy, ha ilyen első szerelmed van.”

Ezután egy rövid időre megházasodott, 1997 februárjától 1998 januárjáig a kubai pincér, Ojani Noa felesége volt. A későbbi bírósági ügyek során Noát megakadályozták abban, hogy könyvet adjon ki a házasságukról és abban is, hogy Lopezről készült nászutas privát felvételeket használjon fel egy dokumentumfilmben.

A színésznő 1999-től 2001 elejéig egy amolyan se veled, se nélküled kapcsolatban volt a rapper Sean Combsszal (alias Puff Daddyvel), vele érte élete legnagyobb botránya is. 1999. december 27-én éjjel Lopezt és Combsot letartóztatták, és megvádolták fegyver, valamint lopott tárgyak birtoklásával, miután elhagyták egy Times Square-i éjszakai klubban történt lövöldözés helyszínét.

A Lopez elleni vádakat végül egy órán belül ejtették, Combsot pedig 2001 márciusában minden vád alól felmentették. Nem sokkal később szakítottak. „Őrült és viharos volt a kapcsolatunk, mindig is tudtam, hogy vége lesz” – mondta később róla J.Lo.

Ezután jött a második házasság: 2001 szeptemberétől 2003 januárjáig Cris Judd, az egykori háttértáncosa volt a férje. Mielőtt azonban a Judddal való válása véglegessé vált, Lopez 2002 közepétől már viszonyba kezdett Ben Affleckkel, és egészen 2004 elejéig kapcsolatban álltak. Bár korábban már többször keresztezték egymás útját, első nagyobb találkozásuk az óriásit bukó Gengszterrománc (2003) című film forgatásán volt 2001 decemberében. A bulvársajtó „Bennifer”-ként emlegette a párt. 2002 novemberében eljegyezték egymást, de a 2003. szeptember 14-re tervezett esküvőjüket elhalasztották a túlzott médiafigyelem miatt. Majd a következő év januárjában felbontották az eljegyzésüket.

Az Affleckkel való kapcsolata után Lopez nem szívesen beszélt többé a magánéletéről interjúkban. 2004 júniusában ment feleségül harmadjára, ezúttal az énekes Marc Anthonyhoz, akivel az eddigi leghosszabb kapcsolatába kezdett, 2014 júniusáig, tehát tíz éven át voltak házasok, bár már 2011-ben bejelentették a különválásukat. 2008 februárjában Anthonytól születettek meg Lopez ikrei, Emme és Maximilian. Egy magazin állítólag 6 millió dollárt fizetett nekik az ikrekről készült első fotókért, ezek lettek akkoriban a valaha készült legdrágább celebfotók.

J.Lo ezután 2011 októberétől 2016 augusztusáig volt kapcsolatban korábbi háttértáncosával, a nála 18 évvel fiatalabb Casper Smarttal, majd 2017 februárjától kezdett randizni a New York Yankees baseballjátékosával, Alex Rodriguezzel. Vele 2019 márciusában eljegyezték egymást, a Covid-világjárvány miatt azonban kétszer is elhalasztották az esküvőjüket. Amire végül nem is került sor, mivel 2021 áprilisában bejelentették a kapcsolatuk végét.

2021 áprilisában aztán jött a bombahír: Lopez és Ben Affleck felmelegítették a kapcsolatukat, és újra randevúznak. A következő év áprilisában Lopez bejelentette immár a második eljegyzésüket, 20 évvel az első lánykérés után. 2022. július 16-án Las Vegasban aztán összeházasodtak (a negyedik frigy), ám a jelenlegi állás szerint úgy tűnik, ezúttal sem lesz hosszú életű a kapcsolatuk, ugyanis mostanában az esetleges szakításukról pletykálnak, ami még nem hivatalos, mindenesetre egyre több hivatalos eseményen jelennek meg egymás nélkül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Műbalhé, alpáriság, szexizmus és egymásnak beszólogató zsűri – ilyen volt a Megasztár első adása
A TV2 tehetségkutatója idén minden eddiginél jobban a nézők alantas ösztöneit kívánja kiszolgálni, és a legkülönfélébb bántalmazói magatartásokat relativizálja.


Amikor néztem az X-Faktor idei első adását, csodálkoztam, hogy hová tűntek a hülyék, mert alig volt belőlük. De végül meglett a válasz:

idén mind a Megasztárba ment.

Amennyire pozitív csalódás volt az RTL műsora, annyira traumatikus élményt nyújtott a Megasztár.

Volt itt műbalhé, alpáriság, szexizmus, kolléganő lekurvázása, és ez még csak Curtis.

De ne szaladjunk így előre!

Annak idején a Megasztár volt az első modern tehetségkutató műsor a honi médiában. A Ki mit tud?-ok művházszagú vérszegénységén szocializálódott országnak valóságos kulturális sokkot jelentett, és

már akkor is sokat vitatkoztak róla, mennyire korrekt abból műsort csinálni, hogy a világ tele van önképzavaros szerencsétlenekkel, akik épp oly tehetségtelenek, mint amilyen önérzetesek.

Persze nem hibáztatom őket, első kézből tudom, milyen nehéz ez. Én például már főiskolás voltam, és még mindig meg voltam győződve róla, hogy tudok énekelni, mert amikor a bulikon zenéltünk – és itt most a zenélés szót nagyon tág értelemben használom –, és énekeltem, nem vertek meg. Az sosem tűnt fel valahogy, hogy ezeken a bulikon a közönségből úgy kábé senki sem józan.

Szóval a Megasztár megítélése már akkor sem volt egységes, de azért ott ült a zsűriben egy Presser, egy Bakács, egy Pély Barna, még az excentrikus Soma is konzit végzett.

Azóta eltelt több mint húsz év, de a TV2 megragadt a múltban. Míg az X-Faktorban idén az tűnt fel, a megszokotthoz képest mennyire kevés volt a kínos pillanat, a Megasztár úgy döntött gazember, pontosabban trash reality lesz, rosszkedvünk tele pedig le van ejtve. Az agyzsibbasztóan hosszú, reklámok nélkül is két és fél órás adásnak kb. a feléig kellett eljutni, hogy megjöjjön az első (!) értékelhető énekes. És míg 10-15 percet kapott a Tóth Gabinak a 8 általánosa miatt beszóló néni (akit ráadásul a következő adásba is visszahoznak, hogy rúgjanak bele még párat, így áldozva fel a nézettség oltárán), a továbbjutók jelentős része alig kapott egy-két percet.

Már a zsűri összetételéből is látszik, hogy a műsorkészítők a balhéfaktorra mennek rá. Tóth Gabi a Sztárban sztár leszek zsűrijében is kemény csörtéket vívott Majkával, főállású megsértődő.

Curtis az ügyeletes keménycsávó a bulvármédiában, aki tévesen vagányságnak képzeli a bunkóságot. Nyilván nem én vagyok hívatott megítélni, mennyi szakmai tudása van, mi teszi alkalmassá arra, hogy fiatal tehetségeket karoljon fel, de vannak kételyeim. Legdurvább megnyilvánulásában gyakorlatilag lekurvázta Herceg Erikát. Éppen a Tik-Tok-sztár Ildikó néni bitorolta a színpadot, aki bíztatta a mestereket, hogy kövessék be. Ekkor került sor a következő párbeszédre:

Curtis: Én csak pornósztárokat és prostituáltakat követek.

Erika: Atti, engem is követsz...

Curtis (sokat mondó hangsúllyal): Hát…

Később le is hülyézte – azért legalább bocsánatot kért.

Marics Peti hibátlanul hozza a néha bicskanyitogatóan szemtelen, mégis szerethető ficsúr imidzset, de éppen ezért nehéz komolyan venni a mester szerepében. Legszívesebben leültetnéd egy pohár bor mellé, hogy atyaian eligazítsad kicsit az élet fontos dolgaiban.

Ráadásul amilyen lekezelően bánt Erikával a műsor első harmadában, legszívesebben adtam volna neki egy tockost.

Mindehhez ott van még Herceg Erika, aki az X-Faktorban már megmutatta, hogy képes átmenni anyatigrisbe, ha feldühítik, és most is sikerült többször kiakasztani. Igaz, ő sem megy a szomszédba egy kis passzívagresszióért.

Félreértés ne essék, Erika, Gabi és Peti zenei munkásságával nincs bajom, még ha nem is feltétlenül az én stílusom, amit képviselnek. Curtis is biztos nagyon jó rapper, vele más problémáim vannak. De ebben a műsorban az eddig látottak alapján a szakmaiság teljesen zárójelbe került.

Tóth Gabi egyébként abszolút hazaért, hiszen a Megasztárban indult a karrierje, és innen nézve sokkal inkább helyén van itt, mint anno az X-Faktorban, ahol éveken keresztül váltották egymást az ex-megasztárosok a zsűriben, hogy aztán a sokadik évadban Csobot Adél majd Tóth Andi személyében végre saját nevelésű sztár is kerüljön a zsűribe. Persze a Megasztár is a konkurenciától merít, hiszen Tóth Gabi mellett Herceg Erika és Curtis is az RTL-en veszítette el a zsűriszűzességét.

Történt némi változás a műsorvezetői posztokon, és ez sem a minőségjavítás jegyeit hordozza. Félreértés ne essék, Ördög Nórával nincs különösebb bajom, profi tévés, hozza, amit kell. De Tillát lecserélni Szépréthy Rolandra az körülbelül olyan, mint Ronaldót leküldeni a pályáról Dzsudzsák kedvéért. Értem én, hogy figyelemfelkeltő, és vannak rajongói, de egészen más ligában játszik. (Nem mellesleg a két műsorvezető szintén megfordult korábban az X-Faktorban.)

A cringe-faktort erősítették az olyan beszólások is, mint amikor egy nagyon rossz, gyorsan eltanácsolt versenyzőről Marics Peti megjegyezte:

„De az X-Faktorban elmenne a döntőig.”

Finoman szólva nem elegáns így beszólni a konkurens műsornak.

A jobb pillanatok közé tartozott, amikor Peti és Erika egymást szívatva csak azért juttattak tovább versenyzőket, hogy a másik nyakába varrják őket. Eleinte szórakoztató volt, de aztán sikerült valahogy ezt is véres drámázásba átvinni.

Kérdéseket vet fel a plus size-os öltáncos is, aki Marilyn Monroe dalára vonaglott először Marics Petin és Curtisen. Marics hiába fejezte ki folyamatosan, hogy rosszul érzi magát a szituációban, a rámenős hölgy számára a "nem" nem azt jelenti, hogy "nem", mert neki a műsorkészítők megígérték, hogy Peti „bevállalja”.

Ambivalens érzéseket váltott ki belőlem az anyuka története, aki látássérült, beteg lányával érkezett. Az ilyen műsorok kimondatlan szabály, hogy a nehézsorsú versenyzők életében csak akkor vájkálnak, ha a sztori vége happy end, vagyis a szerencsétlen jelentkező énekel egy nagyot, és meg sem áll a döntőig. Itt nagyon hamar kiderült, hogy az amúgy valóban minden tiszteletet megérdemlő anyuka énekelni nem tud.

Az egész arra volt jó, hogy láthassuk Tóth Gabit, „a zembert”, aki beszállt duettezni, és összeölelgette a beteg kislányt.

Hogy pozitívumot is mondjak, azt el kell ismerni, hogy ez a zsűri sokkal jobban működik a tavalyinál. A Rúzsa Magdi által vezetett csapat tagjai között jóformán semmi kémia nem volt. Az biztos, hogy az idei mesterek legalább kiváltanak valamit a nézőből, még ha nem is feltétlenül örömöt és tiszteletet.

Szórakoztató színt vitt a műsorba Szarka László "Bikicsunáj", aki a Megasztár 5. évadában az Alphaville Big In Japan című slágerét fordította hunglisra, és ezzel bevonult a magyar mémtörténelembe. Ezúttal a Flames of Love című dalt énekelte el úgy, hogy angolul azóta sem tanult meg. Azt kell mondjam, ezen az estén nem ő volt a legvitathatóbb továbbjutó.

A műsor végére maradt még egy meglepő fordulat: jött Krasznai Tünde, aki még 2013-ban Geszti Péter mentoráltjaként harmadik lett az X-Faktorban, de szerepelt a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorban is, emlékezetes pillanat volt, amikor a dzsungel közepén Fördős Zével ült egy kádban. Már akkoriban is sokat lehetett hallani zűrös (többek között úgymond "felnőttfilmes") múltjáról, és állítólag utána sem volt könnyű élete.

Az sosem volt kérdés, hogy Tünde jól énekel, így nem meglepő, hogy tovább jutott. Az már megkérdőjelezhető, hogy Tóth Gabi, aki majd elolvadt az empátiától és a szeretettől, Tünde távozása után a mestereknek – és a több ezer tévénézőnek – azért elmondta az összes sötét foltot Tünde múltjából, mert hát mi van, ha valaki nem tudja, és elfelejt csámcsogni.

Összességében a Megasztárban történt személyi változásoktól a műsor érdekesebb lett, de nem a minőség irányába léptek el, hanem az alantas ösztönök kiszolgálása felé.

Az első adásban a bántalmazás számos változatát láthattuk relativizálva, vagy egyenesen viccesnek beállítva, és ezért az sem kárpótol, hogy akadt néhány tehetség is a jelentkezők közül.

Abban reménykedem, hogy a válogatók után, amikor élesbe fordul a verseny, a negatív sallangok lenyesődnek. Bár a mesterek akkor is ugyanazok lesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Egyszerre két nőtől várt gyereket, és a ’90-es évek legnagyobb prostibotránya után sem tűnt el a süllyesztőben – Hugh Grant 65 éves
A romantikus komédiák csalfa királya végül megkomolyodott, s már ötgyermekes apaként, hű férjként és elismert színészként él a köztudatban.


Hugh John Mungo Grant 1960. szeptember 9-én született Londonban, egy olyan családban, amelynek tagjai nem feltétlenül rendelkeztek színészi vénával. Édesanyja, Fyvola MacLean tanárnő volt, édesapja, James Grant kapitány pedig a brit hadsereg tisztjeként dolgozott. Hugh-nak viszonylag csendes és tanulmányi szempontból eredményes gyermekkora volt Londonban. A tekintélyes Harrow School magániskolába járt, ahol korán megszerette az irodalmat és a művészeteket. Később elismerte, hogy kezdetben egyáltalán nem  érdekelte a színészet. „Nem voltam olyan gyerek, aki nagyon szeretett volna színészkedni. Mindig is az irodalmat és a nyelveket kedveltem a legjobban, és csak később jutott eszembe, hogy akár színészként is elhelyezkedhetnék.”

A 2002-es Inside the Actors Studio című műsorban Grant a 2001-ben, hasnyálmirigyrákban, 67 évesen elhunyt édesanyjának tulajdonított minden színészi gént, amellyel rendelkezik.

A szülei mindketten katonacsaládból származtak, ám ennek ellenére azt mondta, a családja nem volt mindig jómódú a felcseperedése alatt. Gyerekkorának nyarait nagyrészt Skóciában töltötte, ahol a nagyapjával vadászott és horgászott. Van egy idősebb testvére, James „Jamie” Grant, aki befektetési bankár New Yorkban.

Sulisztori

Hugh 1969 és 1978 között a Hammersmith-i Latymer Upper Schoolba járt, amely akkoriban egy közvetlen támogatású gimnázium volt. Ösztöndíjjal tanult, és játszott az iskola rugby-, krikett- és futballcsapatában is. 1979-ben aztán elnyerte a Galsworthy ösztöndíjat az oxfordi New College-ban, ahol angol irodalmat tanult. Mivel akkor még a színészetet csupán kreatív önkifejezési lehetőségnek tekintette, csatlakozott az Oxford University Dramatic Society társulatához, és Fabian szerepét játszotta a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabban. 1982-ben szerepelt első filmjében, a Privileged (1982) című dráma-komédiában is, amit az Oxford University Film Foundation támogatott. (Nem mellesleg pedig ez volt a később ismert rendezővé előlépő Michael Hoffman első filmje, aki később olyan mozgóképeket rendezett, mint a Folytatásos forgatás, a Változások kora, a Szép kis nap!, az 1999-es Szentivánéji álom, a Császárok klubja, Az utolsó állomás vagy a Dől a moné.) Grant végül nem doktorált művészettörténetből, hanem inkább a színészi pályájára koncentrált. Bár eleinte habozott, hamarosan vonzódni kezdett a színpadhoz, és felfedezte tehetségét a komédiához, illetve a közönséggel való kapcsolatteremtéshez. Nem sokkal később rájött, hogy a színészet sokkal több lehet a számára, mint egy múló szenvedély.

„Oxford óriási hatással volt rám. Sokat tanultam a színészi mesterségről, de ami még fontosabb, megtanultam, hogyan legyek egy csapat tagja. Nemcsak arról van szó, hogy sztár legyél, hanem arról is, hogy másokkal együtt játszhass, megtaláld a jelenet ritmusát” – emlékezett vissza Grant, akit, bár egyre jobban érdekelt a színészet, még mindig nem volt biztos benne, hogy ez a megfelelő út a számára. „Nem voltak nagy ambícióim azzal kapcsolatban, hogy színész legyek. Csak szerettem játszani, szimplán szórakoztató volt.”

„Rossz voltam”

Sok színészhez hasonlóan Grant karrierjét kezdetben a bizonytalanság és folytonos küzdelem jellemezte. Az oxfordi egyetem elvégzése után kisebb szerepeket kapott színházakban és tévés produkciókban. Első jelentős filmszerepét 1987-ben játszotta a Ken Russell által rendezett, kissé giccses horrorfilmben, A fehér féreg búvóhelyében. A szerep nem volt különösebben nagy kihívás, de színészi ugródeszkaként tökéletes volt. „Mindig elmondom az embereknek, hogy kezdetben nagyon rossz voltam. Az elején néhány igazán szörnyű dolgot is csináltam. De ez is a folyamat része volt. Meg kellett tanulnom, hogyan kell színészkedni a képernyőn.”

A kezdeti években Grant számos szerepet elvállalt, de egyik sem volt különösebben figyelemre méltó (pl. Szél hátán, Bengáli éjszakák, A nagy ember, Impromptu). Majd jött Roman Polanski a Keserű mézzel (1992) és James Ivory a Napok romjaival (1993), amelyek hatására megkapta a nagy áttörést jelentő főszerepet az 1994-es Négy esküvő és egy temetés című romkomban, amit a legjobb film Oscar-díjára is jelöltek.

A Mike Newell által rendezett film Grantet a nemzetközi figyelem középpontjába katapultálta. A sármos, de félszeg Charles karakterének megformálása egyszerre volt megnyerő és azonosulható, amivel Grant az 1990-es évek egyik legkedveltebb romkomsztárjává vált, igaz, eléggé be is skatulyázták őt ebbe a szerepkörbe.

A romkomok királya

A Négy esküvő és egy temetés hatalmas sikere után főként kissé ügyetlen, bájosan sebezhető férfiakat alakított, akik soha nem tudták rendbe hozni a szerelmi életüket, mégis, valahogy mindig sikerült megnyernie velük a közönséget. Ilyen volt Az angol, aki dombra ment fel, de hegyről jött le (1995), az Áldatlan állapotban (1995), az Értelem és érzelem (1995), a Sztárom a párom (1999), A keresztapus (1999), sőt, még az Igazából szerelem (2003) is. „A Négy esküvő után rengeteg romantikus komédia szerepét ajánlottak nekem, ami remek volt, mert imádtam ezt a műfajt. De egy kicsit féltem attól, hogy beskatulyáznak. Biztos akartam lenni benne, hogy nem csak ugyanazt a szerepet játszom újra és újra. Ezért mindig megpróbáltam valami mást is hozni minden karakterbe, még ha csak egy kis élt vagy komplexitást is” – mesélte erről.

A romkomos karrierjének sikere ellenére Grant soha nem érezte teljesen kényelmesnek a vele járó „sármos főszereplő” címkét. „Nem akartam romantikus vígjátékos színész lenni. Csak szerencsém volt, hogy részt vehettem néhány igazán jó projektben. De mindig többet akartam, különböző műfajokat kipróbálására törekedtem, s arra, hogy bebizonyítsam, többet tudok az »egy fiú találkozik egy lánnyal«-típusú szerepeknél.”

Nos, a fő szerepköre a 2001-es Bridget Jones naplója Daniel Cleaverjétől kezdve változott valamicskét, maga mögött hagyta ugyanis a hebegő-habogó, csetlő-botló romantikus hősöket, és jöttek a cinikus, csajozós, önző, de mégis szerethető karakterek

olyan filmekben a Bridget Jonesokon kívül, mint az Egy fiúról (2002), a Két hét múlva örökké (2002), a Zene és szöveg (2007), vagy a Hogyan írjunk szerelmet (2014).

Csak semmi skatulya

De ez sem volt elég, még nagyobb váltásra volt szükség. A karrierje későbbi éveiben Grant egyre változatosabb szerepeket vállalt, például egyre több negatív karaktert olyan filmekben, mint pl. a Felhőatlasz (2012), a Paddington 2 (2017), a Tudhattad volna című minisorozat (2020), a Fortune-hadművelet: A nagy átverés (2023), a Dungeons & Dragons: Betyárbecsület (2023) vagy az Eretnek (2024). „Az emberek hajlamosak beskatulyázni a színészeket. De én mindig hittem abban, hogy különböző dolgokat kell kipróbálni. Nem akarom mindig ugyanazt csinálni, mert az unalmassá válik számomra. Hálás vagyok, hogy még mindig lehetőségem van új típusú karaktereket felfedezni” – magyarázta, és nem is a levegőbe beszélt. Ilyen váltás volt például Meryl Streep férjének karaktere a Florence – A tökéletlen hangban (2016), amit máig az egyik legjobb alakításának tartanak, s amelyért bennfentes információk szerint majdnem Oscar-díjra is jelölték (egyébként sosem kapott még akadémiai nominációt).

Prostibotrány

1987-ben, miközben Lord Byron szerepét játszotta a Szél hátán című spanyol produkcióban, megismerkedett Elizabeth Hurley színésznővel, aki Byron egykori szeretőjét, Claire Clairmontot alakította. A forgatás alatt össze is jöttek, a kapcsolatuk pedig ezután a média célkeresztjébe került.

13 éven át voltak Hollywood egyik nagy sztárpárja, mivel azután is együtt maradtak, hogy mindketten világhírnévre tettek szert. Sőt, egy sokkal nagyobb botrányt is átvészeltek…

1995 június 27-én ugyanis Grantet letartóztatták Los Angelesben, a Sunset Boulevard közelében egy rendőrségi razzia során, mivel nyilvános helyen orális szexben részesült egy hollywoodi prostituálttól, Divine Browntól. A színész nem tagadta a vádakat, a bíró pedig 1180 dolláros bírságot szabott ki rá, és két év próbaidőre bocsátotta, illetve elrendelte, hogy teljesítse az AIDS-felvilágosító programot.

A letartóztatásra ráadásul kb. két héttel azelőtt került sor, hogy bemutatták első nagy amerikai családi stúdiófilmjét, az Áldatlan állapotbant, amit több amerikai tévéműsorban is népszerűsíteni akart. A Hurley-vel való kapcsolata is nyilván megsínylette a dolgot, mégsem szakítottak, mint ahogy azt sokan várták, hanem megpróbálták rendbehozni a viszonyukat. Végül 2000 májusában intettek búcsút egymásnak, de jóban maradtak – ezt bizonyítja az is, hogy Grant lett Hurley 2002-ben született fia, Damian keresztapja.

Öt gyerek két nőtől

Persze Hugh sem maradt sokáig szingli. Többek között Sandra Bullockkal is randizott (a Két hét múlva örökké forgatása idején), 2004 és 2007 között a brit tévés producerrel, Jemima Khannal volt együtt, 2011-ben pedig összejött a recepciósként dolgozó kínai Tinglan Honggal. 2011-ben tőle született meg első gyermeke, a Tabitha Xiao Xi Grant nevű kislány. Grant és Hong végül nem maradtak sokáig együtt, mivel jött egy újabb botrány.

2012 szeptemberében ugyanis újabb gyermeke született a színésznek, ezúttal egy fiú (John Mungo Grant), a bökkenő csak az volt, hogy nem a kedvesétől, Hongtól jött a világra, hanem egy svéd producertől, Anna Ebersteintől.

Hong viszont akkor már terhes volt a Hugh-val közös második csemetéjével, Felix Changgel, aki 2012 decemberében született meg. A „párhuzamos gyerekre” csak a születése után kb. egy évvel derült fény, amikor a hivatalos papírokban Grant nevére vették őt. Így természetesen Hong távozott Grant életéből, Ebersteinnel azonban együtt maradtak. Olyannyira, hogy a producer még két lánnyal ajándékozta meg a színészt: Lulu Danger 2015 decemberében, Blue pedig 2018 januárjában jött a világra, mígnem Grant és Eberstein 2018. május 25-én össze is házasodtak, és máig együtt vannak, immár 13 éve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Elmaradnak a Budaörsi Latinovits Színház előadásai Koós Boglárka halála miatt
A színház 27 éves művésznője vasárnap hunyt el. Az előadásokat érintő további változásokról a későbbiekben értesítik a nézőket.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, 27 éves korában elhunyt Koós Boglára, a Budaörsi Latinovits Színház színésznője. A teátrum most közölte: a váratlan tragédia miatt komoly lépésre szánták el magukat.

„Ezekben a pillanatokban gördülne fel a függöny 2025/26-os évadunkban első alkalommal, de a ma estére és a következő napokra tervezett előadásaink elmaradnak”

– írják Facebook-oldalukon.

Hozzáteszik: „Fájdalmunk és megrendültségünk elmondhatatlan.” Tájékoztatásul azt is közlik, hogy a színház műsorát érintő változásokról nézőinket a szokásos csatornákon hamarosan értesítik. Emellett a színház profilképét is az elhunyt művész fekete-fehér képére cserélték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Összesen hat díjat nyert a 82. Velencei Filmfesztiválon Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje
A film a legígéretesebb fiatal, feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díj mellett öt független zsűri díját is elnyerte. Az Arany Oroszlánt Jim Jarmusch nyerte a Father Mother Sister Brother című filmjével.


A legígéretesebb fiatal, feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat nyerte el a 82. Velencei Filmfesztiválon Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének szereplője, Luna Wedler svájci színésző.

A szombat esti zárógálán Luna Wedler Enyedi Ildikónak is megköszönte a díjat, hozzátéve, hogy nagy megtiszteltetés volt vele dolgozni.

"Hihetetlen nő vagy, inspirálsz engem nőként és rendezőként is"

- fogalmazott.

A film a díj mellett öt független zsűri díját is elnyert. A FIPRESCI, az INTERFILM, a diákzsűri díját, az Edipo fenntarthatósági díjat és a Green Drop-díjat is. A Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége, a FIPRESCI azzel indokolta a díjat:

„A film megrendítően tárja fel az egyetemes kapcsolatokat és a kimondatlan határokat, amelyek az életformákat összekötik. Merész történetmesélésével, árnyalt alakításaival és merész rendezésével mélyen megérintett minket. A filmművészet hatalmas teljesítménye, amely átlépi a nyelvi és kulturális határokat.”

A Nemzeti Filmintézet (NFI) szombat esti közleményében azt írták, Luna Wedler 1999-ben született Zürichben, majd az Amatőr tinik című filmben debütált 2015-ben. 2018-ban a zürichi filmszínésziskolában szerzett diplomát és ugyanabban az évben a Berlinálén elnyerte a European Shooting Star-díjat. A Netflix 2020-as Biohackerek című sorozatának főszerepével tett szert népszerűségre. Enyedi Ildikóval immár másodszor dolgozott együtt, hisz korábban már játszott A feleségem története című alkotásban is.

Enyedi megjegyezte, alkotása lírai, de ha a nézők ráéreznek a humorára, akkor megértik a film legmélyét.

"A humor fontos: egy nevetés tulajdonképpen olyan pillanat, amikor az ember nem aprólékos logikával, hanem hirtelen megért valamit. Rácsodálkozik az újra és meglepőre, abban öröme telik, és ennek az örömének hangot ad önkéntelenül. A nevetés a megértés pillanata. A társas kommunikáció közel hozza egymáshoz az embereket, ha együtt tudnak nevetni valamin"

- fejtette ki a rendezőnő.

A díjazottak listája:

Arany Oroszlán: Jim Jarmusch: Father Mother Sister Brother

A zsűri nagydíja: Kaouther Ben Hania: The Voice of Hind Rajab

Ezüst Oroszlán a legjobb rendezőnek: Benny Safdie (The Smashing Machine)

A zsűri különdíja: Gianfranco Rossi: Below the Clouds

Legjobb forgatókönyv: Valérie Donzelli és Gilles Marchand (À pied d’œuvre)

Volpi kupa a legjobb színésznőnek: Xin Zhilei (The Sun Rises on Us All)

Volpi kupa a legjobb színésznek: Toni Servillo (La Grazia)

Marcello Mastroianni-Díj a legjobb fiatal színésznek: Luna Wedler (Csendes barát)

Armani Beauty Közönségdíj: Maryam Touzani: Calle Malaga

Luigi De Laurentis Díj a legjobb elsőfilmnek: Nastia Korkia: Short Summer

Horizontok-szekció:

Legjobb film: David Pablos: En el camino

Legjobb rendezés: Anuparna Roy: Songs of Forgotten Trees


Link másolása
KÖVESS MINKET: