SZEMPONT
A Rovatból

Megtudnád, hogy jó orvost választottál-e? Itthon nem fogod

Az Abcúg bemutatja az angol orvosi kamara működését, és azt, hogy hol tartunk mi.


Egyre gyakrabban és egyre több orvos tiltakozik a Magyar Orvosi Kamara döntései, működése ellen. Ez korántsem a szakma belügye, rengeteg pozitív hozadéka lehetne, ha az érdekvédelmi szervezet hatékonyan, demokratikusan működne. Például mindenki megtudhatná, hogy melyik orvos ellen indult korábban etikai vagy szakmai eljárás, és az milyen véget ért. De az is nyilvános lehetne, hogy választott orvosunk milyen hatékonyan gyógyít, mennyire elégedettek vele-e a kollégái, illetve a betegei. Az angol kamara működésén keresztül mutatja be az Abcúg, hogy milyen egy jó kamara, és ehhez képest hol tartunk mi.

Rég nem látott felháborodás tört ki az orvosok körében, miután napvilágot látott a hír, miszerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) 27 ezer forintról 48 ezer forintra emelné az éves kamarai tagdíjat. “Az a felháborító, hogy mindezt a semmire fizetjük” – így kommentálta a hírt egy dühös orvos az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportban. Többen levélben fordultak a kamara területi szervezeteihez, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.

"A Magyar Orvosi Kamara jelenleg számomra csak egy sóhivatal, ami csak úgy van, l’art pour l’art, megszoktuk, kötelező, de nem jó semmire"

– írta a csoportban közzé tett levelében az egyik vidéki kórház reumatológiai osztályának főorvosa. A tiltakozás hevességét jól mutatja, hogy a fogorvosok azt is felvetették: saját, önálló kamarát alakítanak. Mindeközben egy fiatal fogorvos, Drajkó Zsombor online petíciót indított az ügyben, amit néhány nap leforgása alatt több mint 750 orvos írt alá. Az aláírók vállalják, hogy mindaddig nem fizetik be a tagdíjat, amíg a közel 50 ezer taggal rendelkező kamara nem teszi átláthatóvá gazdálkodását, nem áll ki a hálapénz ellen és nem viselkedik valódi érdekvédelmi szervként. Ezzel gyakorlatilag orvosi engedélyüket kockáztatják, Magyarországon ugyanis kizárólag az dolgozhat orvosként, aki tagja a kamarának, ennek egyik feltétele pedig a tagdíj befizetése.

A betegek érdeke egy normálisan működő kamara

Úgy tűnhet, hogy a kamarai tagdíj apropóján kirobbant botrány csupán az orvostársadalom belügye, ez azonban egyáltalán nem így van – mégha Éger István, a kamara elnöke próbálta is annak beállítani. Már a petícióban megfogalmazott követelésekből is egyértelmű, hogy többről van szó, minthogy az orvosok 21 ezer forinttal többet fizessenek vagy sem: a felháborodás sokkal inkább az utóbbi években egyre többet kritizált orvosi kamara működésének és az egészségügyben betöltött szerepének szól. Ez pedig nem elválasztható attól, milyen minőségű ellátáshoz jutnak a betegek, hogyan alakul az egészségpolitika, lesz-e következménye a hálapénzes eseteknek stb.

Álmos Péter pszichiáter, az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport egyik adminisztrátora egyenesen úgy fogalmazott: jelentős részben a társadalomnak lenne fontos, hogy legyen egy jól működő orvosi kamara. “Ez az a szerv, amely számon kérheti az orvosokon azt az etikai és szakmai mércét, amelynek betartása a betegek elemi érdeke”, magyarázta az orvos. Norvégiában politikai és társadalmi vitára vitte az orvosi kamara, hogy a dohányzás tiltott legyen a 2000 után születetteknek, említette Álmos, azt szemléltetve, hogy más országokban mekkora ereje van a kamarának. Meggyőződése, hogy egy erős orvosi kamara ki tudta volna kényszeríteni, hogy "a politika ne hagyja az EU legrosszabb egészségügyi mutatóival rendelkező országává süllyeszteni Magyarországot."

A petíció ötletgazdája, Drajkó Zsombor is azt mondta: tiltakozásuk nem a tagdíjról szól, akár az emelt összeget is befizetné, ha nem azzal szembesülne folyamatosan, hogy a MOK nem viselkedik valódi érdekképviseletként; semmit sem látnak abból, milyen lobbitevékenységet végez a MOK, nem tudnak kihez fordulni hálapénzes esetekben, a kötelező tagságért cserébe mindössze hírleveleket és a kamara újságját kapja, sorolta a problémákat. Úgy fogalmazott: a tagdíjemelés ötlete volt “az utolsó csepp a pohárban”. Éger István, a kamara elnöke viszont pont a sikeres lobbizással, illetve a szabályszerű működés biztosításával indokolta a tagdíjemelést, amit kétharmados többség hiányában végül elvetett a MOK decemberi küldöttgyűlése.

Egy gyilkossági ügy miatt változtattak a britek

Még jobban érthetővé válik, hogy miért szolgálhatná a betegek érdekeit is egy jól működő orvosi kamara, ha megnézzük a világszerte példaértékűnek tartott brit orvosi kamara, a General Medical Council (GMC) működését. A GMC teljesen más alapelv szerint szerveződik, mint a Magyar Orvosi Kamara: önmeghatározása szerint a kamara legfőbb kötelezettsége, hogy védje, elősegítse és fenntartsa a lakosság egészségét és biztonságát. Mindenütt hangsúlyozzák, hogy nem az orvosokat védik (ezt ellátják más szervek): feladatuk a lakosság védelme.

A betegközpontú szemlélet az úgynevezett Good Medical Practise-ben is megjelenik. Ez foglalja össze azokat az etikai és szakmai normákat, amelyeket a GMC-tagoknak követniük kell (még a social media használatát is szabályozza). Legújabb változata 2013-ban lépett hatályba, ebben már az szerepel, hogy az orvosoknak azonnal lépniük kell, ha azt tapasztalják, hogy a beteg méltósága, biztonsága és kényelme veszélyben van. Korábban ez úgy hangzott, hogy az orvosoknak késedelem nélkül cselekedniük kell, ha úgy gondolják, hogy maguk vagy valamelyik kollégájuk kockázatnak teszi ki a beteget.

A szemléletbeli változás egyik előzménye, hogy a brit bíróság 2000-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Donald Shipman orvost 15 betegének meggyilkolása miatt. Később kiderült, hogy az orvos összesen több mint 200 beteg (túlnyomó részben idős nők voltak az áldozatok) haláláért volt felelős. A Shipman-gyilkosságok után hosszú és alapos vizsgálat indult, hogy kiderüljön, mégis hogyan történhetett ilyen borzalom évekig észrevétlenül – ennek egyik eredményeként változott a Good Medical Practise szövege. “Ezáltal ténylegesen a beteg került az ellátás központjába és a betegbiztonság lett a fő vezérlőelv. Másrészt a kamara ezáltal értékes visszajelzéseket kapott az orvosoktól a betegbiztonságról”, számolt be kinti tapasztalatairól Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a ReSzaSz alelnöke, aki maga is tagja a GMC-nek. Ugyan a Magyar Orvosi Kamara Missziós Nyilatkozatában is az olvasható, hogy “a beteg üdve a legfőbb törvény”, de ez csak papíron érvényesül, jegyezte meg az orvos.

Teljes transzparencia

Ugyancsak a társadalom érdeke, hogy az orvosok etikai ügyei transzparensek legyenek, mondta Álmos Péter. Szerinte ez azért is lenne fontos, mert a veszprémi onkológus nőgyógyász esete rámutatott, a bíróság nem tudott mit kezdeni az üggyel, mert a jog nem szabályozza megfelelően ezt a kérdést. Mint ismert, a nőgyógyászt tavaly jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Veszprémi Törvényszék, mert operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el – a sok esetben gyógyíthatatlan – betegeitől. A veszprémi orvos ennek ellenére tovább praktizálhatott, a bíró érvelése szerint ugyanis szükség volt a munkájára.

A kamara etikai bizottsága első fokon megrovásban részesítette a veszprémi orvost, majd másodfokon ezt féléves eltiltásra módosította. A döntést sok orvos felháborodással fogadta, mondván, túl enyhe az ítélet. Drajkó Zsombor szerint ebből is látszik, hogy a kamara rosszul értelmezi az érdekképviseletet; "nem a munder becsületet kell védeni, hanem a szakma presztizsét." Azt tartaná elfogadhatónak, ha a szervezet nyíltan állást foglalna hálapénzes ügyekben, és komoly szankciókkal büntetné ezeket, egyúttal nyilvánosságra hozná az etikai határozatokat. A fogorvos beszédesnek nevezte, hogy Égerék fellebbeztek az első fokú bírósági döntés ellen, ami a határozatok nyilvánossá tételére kötelezné a szervezetet.

A sokat hivatkozott brit kamaránál az etikai ügyek kezelése is teljesen másképp működik. Korábban etikai ügyekben a kamara (hasonlóan a MOK jelenlegi gyakorlatához) egy személyben volt a bíró, az ügyészség és az esküdtszék. A Shipman-gyilkosságok hatására később szétválasztották ezeket a funkciókat, hogy a fajsúlyos eseteknél még véletlenül se érvényesülhessen az orvoslobbi befolyása. Az etikai ügyekben azóta egy független szervezet, a Medical Practitioners Tribunal Service (MPTS) dönt. Az MPTS összes határozata mindenki számára nyilvános, bárki elolvashatja azokat a szervezet honlapján. De nemcsak a döntések, illetve a meghallgatások teljes jegyzőkönyvei nyilvánosak: az adott ügyben érintett orvos nevét és szakterületét is feltüntetik. Arra is rá lehet keresni, hogy milyen indokkal ítélték el vagy mentették fel az orvost.

Fegyver lehetne a kamara kezében

A tagdíjemelést övező vitában az is felmerült, van-e szükség kötelező kamarai tagságra. Pedig ez komoly fegyver a kamara kezében. Hiába érvel sokszor a MOK vezetése azzal – különösen a port kavaró hálapénzes ügyekben – hogy rossz a kamarai törvény, nem tudnak elég keményen fellépni., ez az egyik legerősebb jogosítvány, amivel egy szakmai kamara rendelkezhet, hiszen ezáltal gyakorlatilag megszabhatja, hogy ki praktizálhat orvosként, mondta Asbóth Márton, a TASZ Magánszféra Projektjének vezetője.

Másrészt az etikai kódex révén az orvosok saját maguk alkothatnak szabályokat, ami szintén nagy szabadságot ad a kamarának, tette hozzá a TASZ szakértője. Lovas András intenzívterápiás-orvos, a hálapénz ellen létrejött Facebook-csoport másik adminisztrátora sincs ellene a kötelező kamarai tagságnak, mert mint elmondta, szükség van egy államtól független, egységes felügyeletre. Azt már inkább tartja problémásnak, hogy nincs érdemi kommunikáció a tagok és a küldöttek között: az érintettek a sajtóból értesültek, hogy mire készül a kamara vezetése. Korábban a hálapénzes-ellenes csoport tagjai is próbáltak aktívan együttműködni a kamarával, de megkereséseikre (pl. etikai kódex módosítása) semmitmondó válaszokat kaptak, már ha kaptak egyáltalán.

Orvosokkal beszélgetve arról is szó esett, hogy önmagában egy új elnök nem elég, a tagok aktív részvétele nélkül nem lehet megreformálni a kamarát. Márpedig jelenleg kevesen érzik magukénak a kamara működtetésének feladatát, felelősségét. Erről árulkodnak a legutóbbi kamarai választások részvételi mutatói: volt olyan budapesti kerület, ahol a választásra jogosultak mindössze 2 százaléka voksolt.

"A demokráciát az orvosoknak is tanulniuk kell"

– fogalmazott egy orvos. Fontos, hogy ugyanakkor sokan vannak a kamara tagjai között, akik eddig is tisztességgel dolgoztak az orvostársadalom ügyein – tette hozzá a sokszor elhangzó kritikákhoz Álmos Péter.

A brit példa azt is jól mutatja, hogyan lehet valódi tartalommal megtölteni a kamarai tagságot. Nagy-Britanniában csak abban az esetben kötelező a GMC-tagság, ha valaki az állami egészségügyben akar dolgozni. Ugyanakkor egyfajta rangot jelent, ami olyan szakmai nívót garantál, hogy enélkül a betegek nem is bíznak meg az orvosban, mondta Hegedűs. A magas szakmai színvonal egyik oka a folyamatos értékelés, validáció, magyarázta a sebész. A GMC tagjainak minden évben továbbképzéseken kell részt venniük és részletesen be kell számolniuk, mennyit és milyen minőségi mutatókkal, dolgoztak, operáltak (köztük szövődmények, betegelégedettség, kollégák elégedettsége stb.) hogy megkaphassák majd az 5 évre szóló licenszüket, kvázi a működési engedélyüket. Ez – hasonlóan a hatályban lévő etikai döntésekhez – ugyanúgy nyilvános, vagyis a betegek bármikor ellenőrizhetik, hogy orvosuk rendelkezik-e érvényes licensszel. Hegedűs szerint ez a rendszer nemcsak a betegeket, hanem az orvosokat is védi.

A GMC jelentőségét jelzi, hogy rendszeresen köteles beszámolni a brit parlamentnek, illetve beleszólása van az orvosi egyetemek felügyeletébe is. Ezért kellene a magyar kamarának is funkciókat adni, érvelt Hegedűs. Többek között az orvosok nyilvántartásának vezetésére (pl. az úgynevezett jóhírnév igazolás kiadása), felügyeletére és a szakmai képzések, tréningek ellenőrzésére gondolt.

Az Abcúgnak nyilatkozó orvosok úgy látják: a társadalom kezdi felismerni, hogy orvosok megtisztulást akarnak, a kamara vezetőiben viszont láthatóan nincs meg ez az igény. Hegedűs Zsolt szerint a veszprémi onkológus nőgyógyász esetét a Shipman-gyilkossághoz hasonló, földrengésszerű változásnak kellett volna követnie. A mostani botrányról szólva elmondta, a tagdíj kérdése aktivizálhatja a tagságot, hogy a 2019-ben esedékes tisztújításkor olyan küldötteket és elnököt válasszanak meg, “akik képesek garantálni a kamara erkölcsi megújulását.”

A Magyar Orvosi Kamarát is megkerestük a témában; többek között arra voltunk kíváncsiak, mi a kamara álláspontja a petícióban megfogalmazott követelésekkel kapcsolatban, elképzelhetőnek tartja-e a testület vezetése, hogy az aláírók visszaadják engedélyüket. A cikk megjelenéséig nem kapott választ az Abcúg a MOK-tól.

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki prókátor: Orbán Viktor tudatosan hazudik, a Btk. a politikusokra is vonatkozik!
Egy népszerű Facebook-oldal a rémhírterjesztés paragrafusát idézte a miniszterelnök bejelentése után. Akár több év börtön is járhat a köznyugalom megzavarásáért.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 25.



A Vidéki prókátor nevű Facebook-oldalán reagált Orbán Viktor bejelentésére, amelyben a miniszterelnök katonai és rendészeti eszközökkel erősítené meg a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét. A poszt szerzője három pontban fejti ki a véleményét az elhangzottakkal kapcsolatban. Elsőként azt állítja, hogy

Orbán Viktor tudatosan hazudik,

amikor „további akciókról” beszél, mivel szerinte:

„Ukrajna nem követett el eddig semmilyen »akciót« magyar létesítmények ellen, ezért a »további« kifejezés használata – Orbánhoz méltó módon – tudatosan hazug.”

A bejegyzés írója ezután azt a feltételezést veti fel, hogy ha bármilyen támadás érne magyar létesítményeket vagy állampolgárokat, az végső soron a magyar miniszterelnöknek kedvezne. Állítása szerint

egy ilyen akcióból kizárólag Orbán Viktor profitálna, és ezért az bizonyosan az ő érdekében történne, függetlenül attól, ki a tényleges elkövető.

A poszt végül a Büntető Törvénykönyv rémhírterjesztésről szóló paragrafusát idézi, emlékeztetve, hogy az a politikusokra is vonatkozik.

„Btk. 338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. Ez a törvényhely a politikusokra is vonatkozik.”

Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülése után közzétett videóban jelentette be a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését. A miniszterelnök azt állította, hogy Ukrajna „olajblokáddal” gyakorol nyomást Magyarországra és Szlovákiára, és „további akciókra” készülhet a magyar energiarendszer megzavarására. Ennek nyomán elrendelte katonák és eszközök telepítését a kiemelt létesítményekhez, fokozott rendőri járőrözést, valamint drónrepülési tilalmat vezetett be Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: A kormánypártnak lassan válságkezelésre kell berendezkednie, már egy Orbán–Magyar-vita is az érdekük lehet
A szociológus szerint a Medián legfrissebb eredményeit látva Orbán Viktor akár egy vitát is bevállalhat Magyar Péterrel. Ha a következő hetekben a Fidesz nem tud előállni valamivel, ami alapvetően megváltoztatja a választók véleményét, akkor a Tisza nyerhet.


A Medián legfrissebb felmérése szerint a biztos pártválasztók körében a Tisza Párt 20 százalékponttal vezet a Fidesz előtt. Somogyi Zoltán az ATV-n azt mondta, ez a különbség rendkívül nagynak számít.

„Hogyha itt tartunk, akkor valószínűsíthetően a kormánypártnak lassan egyfajta válságkezelésre kell majd berendezkednie” – vélekedett.

Hozzátette, a Mediánt hiteles kutatóintézetnek tartja, amelynek adataiból szerinte még Orbán Viktor stábja is dolgozik. „Én is azt valószínűsítem tehát, hogy országos szinten mindenképpen a TISZA vezet.”

A szociológus szerint a kormánypártok jelenleg ugyan még magabiztos győzelmet kommunikálnak, de ha a következő hetekben nem tudnak előállni valamivel, ami alapvetően megváltoztatja a választók véleményét, akkor a Tisza Párt nyerhet.

Ebben a helyzetben felvetette egy Orbán–Magyar vita lehetőségét is. „Hogyha mondjuk egy kicsit is az Orbán stáb gondolkozik azon, hogy miben lehetne esetleg fordítani az eredményen, és azt gondolják, hogy ők vesztésre állnak, akkor nincs is olyan messze tőlünk egy Orbán-Magyar választási vita” – fogalmazott a szociológus, aki szerint egy ilyen esemény egy ponton már az Orbán-stáb érdeke is lehet.

A kisebb pártokkal kapcsolatban Somogyi Zoltán azt mondta, a Mi Hazánknak megvan a saját szubkultúrája és az 5 százalékos bejutáshoz szükséges támogatottsága, a többiek viszont bajban vannak.

„Ennek a választásnak egyetlen egy kérdése van, hogy Orbán Viktor menjen vagy maradjon. A választók nagy része erre rendezkedett be” – állította.

A műsorban megkérdezték Orbán Viktor és Magyar Péter közelmúltban elhangzott becsléseiről is, melyik párt mennyi egyéni mandátumot hozhat el. A miniszterelnök korábban 80 Fidesz által nyerhető választókerületről beszélt, Sülysápon viszont már csak 65-ről. Magyar Péter viszont azt közölte, 80-85 egyéni körzetben ők vezetnek.

Somogyi Zoltán szerint ezeket érdemes fenntartásokkal kezelni. „Magyar Péterre ugyanúgy igaz, mint Orbán Viktorra, hogy az, hogy hány helyen vezetnek, ezt ők sem tudják” – jelentette ki. Ennek módszertani okai is vannak, ugyanis „egyéni választói körzeteket a lehető legnehezebb, szinte lehetetlen kutatni”. Minél kisebb a vizsgált sokaság, annál pontatlanabbak lesznek az adatok, magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy mi történne egy esetleges Tisza Párt-győzelem után, Somogyi Zoltán azt válaszolta: „ez még nagyon messze van.” Szerinte először a kormányátadás mikéntjéről kellene beszélni, majd arról, hogyan lehet eligazodni abban a közjogi rendszerben, amelyet Orbán Viktor a saját képére formált. Hozzátette, a Fidesz ellenzéki viselkedése csak ezek után következne, de mindennek az alapfeltétele, hogy a Tisza Párt valóban megnyerje a választást.

„A Medián kutatásából az következik, hogy igen, de pár hét múlva meg fogjuk látni, hogy tulajdonképpen mi is történik” – zárta gondolatait az elemző.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jeszenszky Géza: Hamis zászlós akcióval kelthetik azt a benyomást, hogy Ukrajna fenyegeti Magyarországot
A miniszterelnök az ukrán energiafenyegetésre hivatkozva erősítette meg a kritikus infrastruktúra védelmét. A vita a január vége óta szünetelő Barátság kőolajvezeték körüli feszültséget mélyíti el.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 25.



Orbán Viktor szerint politikai okai lehetnek a január vége óta szünetelő olajszállításnak, és Ukrajna további akciókra készülhet a magyar energiarendszer megzavarására. A miniszterelnök ezért a Védelmi Tanács szerdai ülése után elrendelte a kritikus energetikai infrastruktúra katonai és rendőri védelmének megerősítését, valamint drónrepülési tilalmat vezetett be Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter túlzónak tartja a kormányfői kijelentéseket. A Magyar Hangnak azt mondta:

a háborúban álló Ukrajnának „kisebb gondja is nagyobb annál”, mint hogy konfliktust kezdeményezzen egy NATO-tagállammal, és szerinte csak nagyon tájékozatlanok hihetik el, hogy egy ilyen forgatókönyv reális lenne.

Jeszenszky kijelentette,

a kormány hisztériakeltő kommunikációja mögött akár az is meghúzódhat, hogy egy hamis zászlós akcióval keltsék azt a benyomást, hogy Ukrajna fenyegeti Magyarországot

– ez szerinte sokak félelme.

A Barátság kőolajvezetéken január 27. óta nem érkezik kőolaj Magyarországra és Szlovákiába. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a szállítást, bár az infrastruktúra február közepe óta működőképes. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter szerint Kijev ezzel az olajblokáddal gyakorol nyomást Magyarországra és Szlovákiára.

Jeszenszky Géza ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezetéket orosz támadások is érték, és a helyreállítás az ukrán energetikai helyzet miatt rendkívül nehéz.

Az ellátás biztosítására a Mol tengeri szállítmányokat rendelt, a kormány pedig részlegesen a stratégiai kőolajtartalékokhoz is hozzányúlt.

A Political Capital egy korábbi elemzésében arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna-ellenes kormányzati retorika alkalmas lehet a választási feszültség szítására, és a „hamis zászlós” műveletek kockázatát is növelheti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos szerint Nagy Márton inkább tudományos cikket írjon a bankrendszerről pár hónap múlva, ha leközlik
A volt jegybankelnök szerint utoljára 40 éve mondta meg az állam, hány bank is kell, a gazdasági miniszternek semmi dolga ezzel. Bod Péter Ákos reméli, hogy az emberek nem is figyelnek rá, mit mond Nagy Márton, mert ha banki ügyfelek százezrei kezdenek aggódni, abból baj lehet.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 25.



Csak öt bank maradhat Magyarországon Nagy Márton miniszter szerint. A bejelentés nem sokkal azután hangzott el, hogy Orbán Viktor „a halál vámszedőjének” nevezte az Erste Bankot, a Shellel együtt. A héten a gazdasági miniszter már meg is nevezte azt a négy bankot, melyek szerinte maradhatnak, hozzátéve, hogy „az ötödik hely még kiadó”. Nagy Márton szavaira több, a listájából kimaradt bank is reagált, mindannyian azt közölték, hosszú távra terveznek Magyarországon. A leginkább célkeresztbe került Erste pedig azt is hozzátette közleményében, „hiszünk abban, hogy a bankpiacon az ügyfelek érdekét szolgálja a verseny.”

Lehet-e a miniszteri mondatok mögött valódi kormányzati szándék? Milyen károkat okozhat egy ilyen nyilatkozat? Bod Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét kérdeztük ezzel kapcsolatban.

— Nagy Márton szerint csak öt bank maradhat Magyarországon. Mi ennek a rációja?

— 40 évvel ezelőtt működött utoljára így a politika, mert akkor a semmiből teremtettek újra bankrendszert. Akkor a pártállam megszabta, hogy hány banknak kell lennie. Azóta a piacgazdasági szabályok szerint a bankok száma a piaci bővülés méretétől és a banki stratégiáktól függ. A bankok száma évek óta változik, mégpedig csökken összeolvadással, felvásárlással, megszűnéssel. Ez a folyamat nyilván zajlani fog. Ebben semmi teendője nincsen a magyar nemzetgazdasági miniszternek. A jegybanknak bankfelügyeleti, piacfelügyeleti minőségében van dolga, egyebek között azt ellenőrizi, hogy a bankoknak megvan-e a kellő tőkéjük. Egyébként szerencsére megvan.

— Nagy Márton azzal indokolta az ötletét, hogy kevesebb szereplővel a rendszer sokkal költséghatékonyabb lehetne, vagyis olcsóbbak lehetnének a banki szolgáltatások. Van ennek igazságalapja?

— Ha egy szakcikkben írná meg, akkor erről a kérdésről lehetne beszélni. A rövid válasz az, hogy igen, a hitelintézeti piac szerkezetének optimalizálása nagyon szép kutatási, publikálási feladat. A miniszternek viszont nem ez a dolga.

Nagy Márton várja meg már azt a néhány hónapot, és utána publikáljon cikket erről, mint tekintélyes szakember, ha leközlik.

De egy miniszternek Magyarországon nincs, és ne is legyen beleszólása abba, hogy a piac hány bankot bír el. Ez a tulajdonosok dolga, a klienseken, az ügyfeleken múlik. A bankok vagy más vállalkozások megfelelő száma sok mindentől függ, de attól nem szabad függnie, hogy mit gondol arról egy miniszter. Abban pedig látok aggasztót, ha a bankok túlzott nyereségéről meg magas költségszintjéről beszél a választás előtt. Ilyen hangulatkeltésre egy másik miniszternél is hajlamos, ő a kereskedőket szokta a szájára venni: miért kerül annyiba a tej a hűtőpultban, amikor a tehén tőgyénél még sokkal olcsóbb.

Politikai hangulatkeltés vagy valamilyen piacbefolyásolási számítás van az ilyen mögött, azt nem tudom, de az egészet szerencsétlennek tartom.

A bankok esetében különösen, mert a bankrendszer bizalmon nyugszik, és a bankokba vetett bizalom roppant fontos, amikor a világ olyan sok módon változik körülöttünk.

— Most viszonylag jól áll a forint és az infláció is alacsony. Egy ilyen, a nemzetközi sajtót is elérő megnyilatkozás mennyire veszélyezteti ezt a kedvező helyzetet?

— Remélem, hogy a magyar nagyközönség nem nagyon ügyel arra, amit Nagy miniszter úr mond, van az embereknek más dolga. Mert

nem tenne jót semmiképpen sem, ha a túlélők körébe nem sorolt bankok ügyfelei elkezdenének aggódni.

A miniszter által megmaradásra érdemesnek nevezett, valamint a meg nem nevezett bankok egy piaci térben működnek, százezer számra vannak ügyfeleik. És vannak tulajdonosaik, feltételezem, hogy a bankcsoport-központokban az igazgatótanács most próbálja megérteni, mi is a baja velük az egyik magyar kormánytagnak. Azt gondolom, hogy ebben formában ez felesleges gondolatkísérlet, már ha szakcikk formájában megírja, leadja lektorálásra, és fél év múlva megjelenik egy folyóiratban, akkor az akár hasznos is lehetne.

— Lehet, hogy ez csupán egy választási lózung, mint amikor Lázár János a kiskereskedelmi láncokat fenyegeti már ciklusok óta?

— Közgazdászként sem a kereskedelmi, sem a hitelintézeti cégek kipécézésben nem látok szakmai értelmet. Amikor amúgy is felfokozott hangulat van, a kormánypropaganda háborúval fenyegeti az embereket, mindenfajta bizonytalanság van a levegőben, akkor ügyet csinálni ágazatokból, amelyek minden körülményt figyelembe véve tisztességesen működnek, számomra értelmetlen. Talán valamiről el akarják terelni a figyelmet? Vagy elő akarnak készíteni valami intézkedést? Vagy csak egyszerűen egy önjáró személyiség megnyilatkozásáról van szó, nem tudom. De

ez a „túl sok a bank nálunk” szöveg azért valóban illeszkedik más tőke- és kereskedelemellenes, mondjuk így: populista megszólalásokhoz.

Bizonyára van a tőkellenes hangokra valamilyen kereslet, máskülönben nem lenne visszatérő toposz a Fidesznél, Mi Hazánknál, hogy a kereskedők túl sokat keresnek, a bankárok túl jól élnek. Hogy ez boldogabbá teszi-e a szavazókat, azt kétlem; az viszont biztos, hogy kárt okoz az országnak.

— És ha komolyan gondolják? Nagy Márton már meg is nevezett négy bankot, az OTP-t, az MBH-t, a K&H-t és az UniCreditet. Az ötödik helyre pedig aligha pályázhatna az Erste. Felmerül a Gránit Bank neve is. Lehet, hogy a valódi cél a NER-hegemónia megteremtése a bankszektorban is?

— Én ezt az egészet nem vagyok hajlandó közgazdászként kommentálni. Ez a piac dolga, minimális jogállami körülmények között. Én azt várom, hogy tavasszal helyreálljon a jogállamiság, és ezért az egész kérdés, amit feltett, maradjon akadémikus kérdés. Cikket lehet róla írni, és az élet pedig haladjon a maga közgazdasági logikája szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk