Meghalt Mihályi Győző

„Ezt a hagyományt ma is folytatjuk” – ezzel az üzenettel reagált Orbán Viktor szombaton arra, hogy Viktor Juscsenko volt ukrán elnök nyilvánosan felszólította, „álljon meg, és emlékezzen arra, hogy ki volt”. A magyar miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében

Orbán Viktor a bejegyzésben emlékeztette Juscsenkót, hogy a magyarok szabadságharcos nép, amely félelem nélkül harcolt a törökök, a Habsburgok, a Wehrmacht vagy a Vörös Hadsereg ellen. Ezt követően közvetlenül az ukrán vezetésnek üzent. „Kérlek, győzd meg elnöködet, hogy ne zsarolja az én hazámat, és ne fenyegesse vezetőit!” – írta, majd egy súlyos vádat is megfogalmazott.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy Magyarország a háború kitörésekor tömegével fogadta be az ukrajnai menekülteket, ételt és tetőt adott a fejük fölé, sőt, ukrán nyelvű iskolákat indított a gyerekek számára. Ezzel szembeállította a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, akik szerinte „utóbbiról nem is álmodhatnak”, és szégyenletesnek nevezte, hogy az Ukrajnában élő magyarok jogai ma korlátozottabbak, mint „a régi rossz időkben”.

Orbán megerősítette a magyar kormány álláspontját a háborúval kapcsolatban.

Ezért kérem, fogadjátok el, hogy sem pénzt, sem fegyvereket, sem katonákat nem küldünk a háborútokba” – fogalmazott. Bejegyzését egy személyes utóirattal zárta, amelyben menedéket ajánlott a volt ukrán elnöknek.

mert Magyarország egy biztonságos ország.”

Fél nappal a március 15-i Békemenet előtt posztolt Orbán Viktor az általa alapított Digitális Polgári Kör Facebook-csoportjába, és eligazította a digitális polgárokat azzal kapcsolatban, hogyan használják a közösségi médiát vasárnap a békemenet-témában. A kormányfő szerint minderre azért van szükség, mert összehangoltan kell működniük ahhoz, hogy március 15-én is az ő hangjuk legyen a legerősebb „a Facebookon is” - írta a 24.hu.

de a következőket már most rögzítette:

Azt is kérte, hogy

valamint hogy

A miniszterelnök szerint ez három alapfeltétele annak, hogy győzelmet arassanak a digitális térben, majd feltette a költői kérdést: „Számíthatok rátok a fenti kihívásban?”

Az ugyanakkor már most valószínűsíthető, hogy bármekkora létszám is jön össze a Békemeneten, illetve a Tisza Párt Nemzeti Menetén, mindkét tábor magát fogja a számháború nyertesének kikiáltani. Így történt ez október 23-án is, igaz, akkor Szabó Andrea vezetésével az ELTE szociológusai tudományos alapossággal vizsgálták testközelből a két tömeget, és arra jutottak, hogy Magyar Péterék rendezvényén közel kétszer annyian lehettek, mint a Békemeneten.

Vasárnap a zsebünkben lapuló telefonok dönthetnek a politikai számmisztikában: a Magyar Turisztikai Ügynökség ugyanis mobilcella-adatok alapján becsüli meg, hányan vesznek részt a március 15-i fővárosi rendezvényeken, köztük vélhetően a Tisza Párt nagygyűlésén is. A MTI szerint

Az ügynökség azt ígéri, a technológia lehetővé teszi a látogatók mozgásának, tartózkodási idejének és térbeli eloszlásának pontosabb vizsgálatát. A módszerrel a hagyományos statisztikákból gyakran kimaradó, úgynevezett egynapos látogatókat is fel tudják térképezni. A közlemény kiemeli, hogy

A módszer nem új: a tavaly augusztus 20-i ünnepségsorozaton is így mértek tömeget. Akkor azt jelentették, hogy a rakpartokra és környékükre több mint 798 ezren érkeztek telefonnal a zsebükben, akik közül 139 ezer külföldi volt. Utóbbiakról származási országra lebontott adatokat is közöltek.

A telefonok ugyanis nem mindig csatlakoznak le az egyik toronyról, mielőtt a másikra váltanának, hanem néha egyszerre többhöz is kapcsolódnak, így egy embert akár többször is számolhat a rendszer. Ezt tovább torzíthatják az egyre népszerűbb több SIM-kártyás telefonok, valamint az olyan „zajok”, mint a környéken csupán átutazók nagy száma. Emiatt az adatok csak korlátozottan alkalmasak abszolút látogatószámok meghatározására.

Akkor a Kormányzati Tájékoztatási Központ cellainformációkra hivatkozva azt közölte, hogy az ünnepi beszédek idején a Kossuth téri megemlékezésen több mint 80 ezren, míg a Hősök terén tartott rendezvényen 45 ezren vettek részt. Ezzel szemben szociológusok a Békemenet létszámát 85-92 ezer főre, a Nemzeti Menetét pedig 160-170 ezerre becsülték.

A mérést végző Magyar Turisztikai Ügynökség legutóbb azért került a hírekbe, mert a Fideszhez köthető Egresitsné Firtl Katalin személyében kapott új vezérigazgatót tavaly júliusban. Korábban a fertődi kastélyt fenntartó állami céget, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontot vezette.

Szijjártó Péter szerint elérte a célját az Ukrajnába küldött magyar delegáció, miután az ukrán rendszerüzemeltető kénytelen volt megszólalni a Barátság kőolajvezeték ügyében. A külügyminiszter azt állítja, az ukrán fél ismételten nem engedte, hogy külföldi szakértők a helyszínen vizsgálódjanak, és arról beszélnek, hogy »most nagyjából egy hónapnyi helyreállítási munkáról« van szó.

»Nyilvánvalóan kilóg a lóláb, sőt az egész istálló gyakorlatilag« – fogalmazott Szijjártó, aki szerint Ukrajna Brüsszellel egyeztetve azon dolgozik, hogy a Tisza Párt nyerje az április 12-i választást.

teljesen egyértelmű, hogy ez a vezeték üzemképes, teljesen egyértelmű, hogy ezt a vezetéket egy perc alatt újra lehetne indítani« – jelentette ki, követelve a forgalom azonnali újraindítását.

Az ukrán fél álláspontja szerint a leállás hátterében egy január 27-i orosz dróntámadás áll, amely megrongálta a vezetékrendszert. A javítási munkákat a folyamatos támadások kockázata is lassítja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban jelezte, politikai okokból nem szívesen állítaná helyre a vezetéket. Az Európai Bizottság mindeközben a javítások felgyorsítását kérte Kijevtől, de a döntés ütemezését Ukrajnára bízta.

A kieső olajmennyiséget Magyarország és Szlovákia egyelőre stratégiai készletekből pótolhatja, alternatív útvonalként pedig a horvátországi Adria-vezeték jöhet szóba, ennek kapacitása azonban korlátozott.