Meghalt Kereszty András, a Népszava egykori főszerkesztője
Több mint 60 évig dolgozott a médiában, több száz újság- és folyóiratcikk mellett kilenc dokumentum- és riportkönyvet, valamint egy regénysorozatot is írt.
81 éves korában meghalt Kereszty András újságíró, szerkesztő, író, a Népszava egykori főszerkesztője, a Népszabadság volt főszerkesztő-helyettese és felelős szerkesztője – közölte a nyilvánossággal felesége, Rehák Aranka a Facebookon.
Kereszty 1942. szeptember 21-én született Budapesten. Érettségi vizsgája után rögtön újságíró lett a Népsportnál, közben pedig elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-orosz szakát. Az egyetemen szerkesztette a Tiszta szívvel című irodalmi lapot és az Egyetemi Lapok irodalmi rovatát. 1965 után riportjai jelentek meg az Élet és Irodalom utolsó oldalán, majd 1968-ban az induló Magyar Hírlap munkatársa lett. 1969–70-ben a Press Trust of India ösztöndíjasaként 9 hónapot Indiában töltött, az indiai hírügynökségnél.
1970 őszén a Népszabadság külpolitikai rovatának munkatársa lett. 1974-ben hónapokon át tudósított a görögországi változásokról és a ciprusi török invázióról.
1974 őszén kinevezték a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság közös kairói tudósítójának. Megbízása 1980-ig tartott, közben rendszeresen utazott Afrikában és a Közel-Keleten, és a térség fegyveres konfliktusairól készített riportokat. 1980 és 1984 között a Népszabadság utazó tudósítója, 1984 és 1989 októbere között a Népszabadság washingtoni tudósítója volt.
1989 októberében a Népszabadság főszerkesztőjének első helyettese, majd az újság felelős szerkesztőjeként a volt pártlap átalakításának egyik irányítója lett. 1993 júniusában a Griff című rövid életű gazdasági hetilap főszerkesztőjeként, majd 1994 és 1996 között a Fenyő János tulajdonába került Népszava főszerkesztőjeként dolgozott.
1994 és 1997 között a MÚOSZ elnöke volt. 1996 után könyvkiadással is foglalkozott, cége adta ki többek között a Tények könyve sorozatot és a Ki kicsodát. 2005–2006-ban Brüsszelben tanácsadóként dolgozott. 1991-től előbb az ELTÉ-n, majd a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében tanított. 2017 óta az Újnépszabadság című online lapot szerkesztette.
Több száz újság- és folyóiratcikk mellett kilenc dokumentum- és riportkönyvet, valamint egy regénysorozatot is írt.
81 éves korában meghalt Kereszty András újságíró, szerkesztő, író, a Népszava egykori főszerkesztője, a Népszabadság volt főszerkesztő-helyettese és felelős szerkesztője – közölte a nyilvánossággal felesége, Rehák Aranka a Facebookon.
Kereszty 1942. szeptember 21-én született Budapesten. Érettségi vizsgája után rögtön újságíró lett a Népsportnál, közben pedig elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-orosz szakát. Az egyetemen szerkesztette a Tiszta szívvel című irodalmi lapot és az Egyetemi Lapok irodalmi rovatát. 1965 után riportjai jelentek meg az Élet és Irodalom utolsó oldalán, majd 1968-ban az induló Magyar Hírlap munkatársa lett. 1969–70-ben a Press Trust of India ösztöndíjasaként 9 hónapot Indiában töltött, az indiai hírügynökségnél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zavarba jöttek az ukrán zászlót kifeszítő, majd a tömegből kirohanó ismeretlenek a Tisza menetén, a propaganda pont ott volt lefotózni az akciót
Egy 8-9 fős csoport a semmiből a tömeg közepére futott a Deák téren, majd egy szemtanú szerint „jól szervezetten, vezényszóra” feszítették ki az ukrán zászlót. A mindössze kétperces eseményről készült fotókat percek alatt átvette a kormánysajtó és több fideszes politikus is.
Percekig tartott csupán a Deák téri akció, órákon belül mégis ellepte a kormányközeli médiát: egy 4–5 méteres ukrán zászlót feszítettek ki a Tisza Párt március 15-i Nemzeti Menetének kezdetén.
A helyszíni beszámolók szerint azonban nem szimpatizánsok, hanem egy szervezett csapat tűnt fel, majd villámgyorsan el is tűnt.
Az események akkor kezdődtek, amikor egy 8–9 fős csoport a semmiből a tömeg közepére futott a Deák téren. Egy szemtanú beszámolója szerint a csoport jól szervezetten, vezényszóra feszítette ki a hatalmas ukrán zászlót.
„Ezzel egyidőben fotósok jelentek meg, akik dokumentálták a kifeszített zászlót a tömegben is, illetve a környező erkélyekről is”
– számolt be a Telexnek az eset szemtanúja. Az akció résztvevői felháborodva utasították el, hogy felvétel készüljön róluk, ami egy több mint százezres ünnepi felvonuláson legalábbis szokatlan.
„A pop-up akció résztvevőit kérdezgettem, miért csinálják ezt, akik fenyegetéssel reagáltak, hogy ne videózzak, mert megvernek/feljelentenek. Az akcióban résztvevők nem voltak túl jólszituáltak, elég könnyen lehet arra a következtetésre jutni, hogy anyagi ellenszolgáltatás cserébe szervezték őket oda” – írta a szemtanú.
Egy rövid párbeszéd során a „Miért tartjátok ezt a zászlót, elmondod?” kérdésre először egy „nem” volt a válasz, majd az egyik fiatal annyit mondott: „Ukrajnával vállalunk szolidaritást”. A jelenet mindössze egy-két percig tartott.
„Amikor már sok ember próbálta rángatni le a provokálók zászlóját, és küldte őket melegebb éghajlatra, akkor füttyszóra összeszedték a kifeszített ukrán zászlót, és sietve kirohantak a tömegből.”
A történet szinte percek alatt körbe is futott az Origón, a Hír TV-n, a Riposton, a Magyar Nemzetben, a Borsban és a Mandineren, azzal a felütéssel, hogy nem is igen lehet mást várni egy tiszás rendezvénytől, szembeállítva azt a Fidesz nemzeti színben pompázó felvonulásával.
Deák Dániel fideszes influenszer is megosztott egy ilyen képet ezzel a szöveggel: „Nem meglepő: miután Magyar Péter paktumot kötött Zelenszkijjel, a Tisza ma már ukrán zászlóval vonul”.
A képeket és a narratívát több fideszes politikus is megosztotta, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Takács Péter egészségügyi államtitkár és Gál Kinga európai parlamenti képviselő.
Percekig tartott csupán a Deák téri akció, órákon belül mégis ellepte a kormányközeli médiát: egy 4–5 méteres ukrán zászlót feszítettek ki a Tisza Párt március 15-i Nemzeti Menetének kezdetén.
A helyszíni beszámolók szerint azonban nem szimpatizánsok, hanem egy szervezett csapat tűnt fel, majd villámgyorsan el is tűnt.
Az események akkor kezdődtek, amikor egy 8–9 fős csoport a semmiből a tömeg közepére futott a Deák téren. Egy szemtanú beszámolója szerint a csoport jól szervezetten, vezényszóra feszítette ki a hatalmas ukrán zászlót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a március 15-i megmozdulások résztvevőinek számáról szóló vitát. A politikus azt írta a fotóhoz: "Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak". Szerinte Orbán Ráhel „turisztikai ügynöksége” hamis adatokat közölt, amikor azt állította, hogy a Békemeneten 180 ezren, a Tisza Párt rendezvényén pedig 150 ezren vettek részt.
„Csak van ezzel a kamuval pár gond”
– írta Jámbor, aki szerint a képek alapján a Békemeneten nagyjából annyian lehettek most, mint egy évvel korábban Magyar Péter Kossuth téri rendezvényén. Annak létszámát a „propaganda” akkor pár tízezerre, míg a független sajtó 100 ezerre becsülte.
A politikus összehasonlításként a 2014-es Békemenetet hozta fel, amelyről azt írta: „2014-ben a valóban legnagyobb Békemenet a Hősök terére ment. A Hősök terét felparcellázták, nem engedték be teljesen a tömeget, nem lógott ki a Dózsára, mint most, és az Oktogonig ért az Andrássyn a tömeg.”
Jámbor András a Tisza Párt mostani, „Nemzeti Menet” nevű rendezvényéről azt állította, hogy a tömeg vége a Jókai utcánál volt, a Hősök tere teljesen megtelt, és a tömeg a Dózsa György útra is kilógott, bár az Andrássy úton a kivetítők miatt nagyobb kihagyások voltak. A képviselő a 2014-es eseményre visszautalva úgy folytatta:
„Akkor a rendőrség 400 ezerre becsülte a Békemenetet, akkor ez a mostani a legpesszimistább becsléssel is 300 ezres.”
Posztját azzal zárta, hogy szerinte a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt, hogy melyik eseményen voltak többen, és ez április 12-én is egyértelmű lesz.
Budapesten március 15-én egyszerre két nagy politikai rendezvényt tartottak. A Békemenetet, amely az Elvis Presley térről indult és a Kossuth térig vonult, ahol Orbán Viktor mondott beszédet. A Tisza Párt „Nemzeti Menete” pedig az Andrássy úton át a Hősök terére vonult.
Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a március 15-i megmozdulások résztvevőinek számáról szóló vitát. A politikus azt írta a fotóhoz: "Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak". Szerinte Orbán Ráhel „turisztikai ügynöksége” hamis adatokat közölt, amikor azt állította, hogy a Békemeneten 180 ezren, a Tisza Párt rendezvényén pedig 150 ezren vettek részt.
„Csak van ezzel a kamuval pár gond”
– írta Jámbor, aki szerint a képek alapján a Békemeneten nagyjából annyian lehettek most, mint egy évvel korábban Magyar Péter Kossuth téri rendezvényén. Annak létszámát a „propaganda” akkor pár tízezerre, míg a független sajtó 100 ezerre becsülte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Saját, alternatív szavazatszámlálása is lesz a Tiszának
Magyar Péter a március 15-i sajtótájékoztatóján beszélt az alaptörvény módosításáról, a tervezett külföldi látogatásairól, és a nyerési esélyeikről is.
Huszonnyolc nappal az április 12-i országgyűlési választás előtt Magyar Péter a március 15-i ünnepi Nemzeti Menet után egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy hamis zászlós hadműveletre számít a választásokig. A Tisza Párt elnöke a titkosszolgálatoknak és a hatóságoknak is üzent:
„Azt üzenem a titkosszolgálatoknak, és minden magyar hatóságnak, hogy ne váljanak bűnrészessé ebben.”
Szerinte az orosz beavatkozás már zajlik, ennek jeleit látja például a közösségi médiában megjelent trollfarmokban. Leszögezte: az orosz ügynökök sehol nem jártak sikerrel, és itt sem fognak.
Vizsgálóbizottságot nem állítana fel, úgy véli, a magyar igazságszolgáltatásnak kell elvégeznie a munkáját. „Mindenki, aki ebben részt vett, az hazaárulást követett el, és a börtön ablakába soha nem süt be a nap…” – tette hozzá.
Magyar Péter a választási esélyekről azt mondta, a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján már a legkisebb településeken is kiegyenlített a verseny a Fidesszel. Kiemelte, hogy nem vándorcirkuszt csinálnak, hanem a valóságról beszélnek az emberekkel. Egy Fidesz-győzelem esélyét kizártnak tartja.
„A Fidesz ezt a választást nem tudja megnyerni, 15-20 százalékos különbséget, amit a Fidesz belső mérései is mutatnak, nem lehet megfordítani, főleg úgy, hogy nem kormányoznak, hanem félelmet és gyűlöletet keltenek.”
A Tisza Pártnak saját, alternatív szavazatösszesítése is lesz, de csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha az eredmény eltér a hivatalostól. Saját méréseik szerint 50 körzetben vezetnek meggyőzően, 30-ban a fej-fej mellett, 26-ban pedig 3-5-6 százalék a különbség, de úgy véli, hogy ott is van esélye a Tiszának.
Győzelmük esetén több területen változtatnának jogszabályokat, hogy Magyarország hozzájusson a jogállamisági aggályok miatt visszatartott, mintegy 8 ezer milliárd forintnyi uniós forráshoz.
A programjuk szerint korrupcióellenes lépéseket tennének, csatlakoznának az Európai Ügyészséghez, függetlenítenék az igazságszolgáltatást és a nyomozóhatóságokat, valamint helyreállítanák a sajtó és az akadémiai szféra szabadságát.
Létrehoznának egy jogászokból álló, paritásos alapon működő testületet is, amely azt vizsgálná, hogy egy-egy állami hirdetés megjelenhet-e. Magyar szerint ugyanis „az online világban semmi szükség nincs erre az eltúlzott propagandaköltésre”.
Ha kétharmados többséget szereznének, első lépésként módosítanák az alaptörvényt, és két ciklusban maximálnák a miniszterelnöki mandátumot.
Külpolitikai terveiről azt mondta:
„Első utam Varsóba, második Bécsbe, a harmadik Brüsszelbe vezet, ott politikai megállapodást akarok kötni az Európai Unió vezetőivel.”
A rendezvényen skandált „Ruszkik haza!” rigmusra úgy reagált, hogy a magyar hősök köztéri szobrai mind Nyugat felé néznek, ezért minden hibájával együtt ott van az ország helye. Kijevbe nem tervez azonnal ellátogatni, de a kárpátaljai magyarok miatt szükségesnek tartja az egyeztetést. Az ukránok legfontosabb feladatának a békekötést tartja, de ebbe nem szólna bele.
A migráció kérdésében nem engedne. „Mi nem fogunk elengedni háromezer embercsempészt, mint Orbán” – mondta, hozzátéve, hogy a jogállamiság visszaállítása mellett a migrációellenes intézkedések is fenntarthatók.
Elutasította azt a felvetést, hogy a választók Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között döntenek. „Bármilyen hülyeséget mondhat a leköszönő miniszterelnök, Önök ezt utána folytatni fogják. Ezt elhiszi valaki, hogy Magyarországon az emberek Volodimir Zelenszkijről szavaznak, egy három éve háborúban álló ország elnökéről?” – tette fel a kérdést az újságíróknak.
Egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció esélyét kicsinek tartja, Toroczkai Lászlónak pedig „jó vergődést” kívánt.
Huszonnyolc nappal az április 12-i országgyűlési választás előtt Magyar Péter a március 15-i ünnepi Nemzeti Menet után egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy hamis zászlós hadműveletre számít a választásokig. A Tisza Párt elnöke a titkosszolgálatoknak és a hatóságoknak is üzent:
„Azt üzenem a titkosszolgálatoknak, és minden magyar hatóságnak, hogy ne váljanak bűnrészessé ebben.”
Szerinte az orosz beavatkozás már zajlik, ennek jeleit látja például a közösségi médiában megjelent trollfarmokban. Leszögezte: az orosz ügynökök sehol nem jártak sikerrel, és itt sem fognak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Búcsú a tavasztól: viharos széllel záporok és fagyos reggelek jönnek
Hétfőn hidegfront érkezik Magyarországra, amely véget vet a napos időnek. A következő napokban jelentős lehűlés, erős szél és többfelé eső, sőt akár hó is várható.
Vége a napfürdőnek, hétfőn egy hidegfront vet véget a tavaszias időnek, és többnapos szeles, csapadékos időszakot hoz magával. Nyugat felől megnövekszik a felhőzet, és egy hidegfront hatására elszórtan záporok is kialakulhatnak – írja az Időkép.
Hétfőn nyugat felől növekszik a felhőzet, de a középső és keleti tájak még napos időre ébredhetnek. Eső, zápor főként a Dunántúl északi felén és a főváros térségében valószínű. A front mentén feltámad az északnyugatira forduló szél, amelyet erős lökések kísérnek. Délután 14-18 fokos maximumok várhatók, de északnyugaton már hűvösebb lesz, a front érkezésekor pedig hirtelen több fokot hűl a levegő.
Jelentősebb, nagyobb területet érintő csapadék inkább kedden érkezik. Eleinte az északi, keleti és középső tájakon többfelé elered az eső, majd nyugaton is számítani lehet elszórt záporokra, néhol zivatar sem kizárt. A legmagasabb hegycsúcsokon átmenetileg havas eső, kisebb havazás is előfordulhat. Sokfelé élénk, helyenként erős lesz az északi, északnyugati szél. A hőmérséklet napközben 7 és 15 fok között alakul, de északon ennél pár fokkal hűvösebb is lehet.
Szerdán északon és nyugaton már hosszabb időszakokra kisüt a nap, máshol viszont borongós időre van kilátás. Kisebb eső, zápor elsősorban a Dunántúl nyugati, délnyugati és déli tájain alakulhat ki. Az északkeleti, keleti szél élénk, erős lesz, a csúcshőmérséklet 12 és 18 fok között alakul.
Csütörtökre visszatér a szárazabb, naposabb idő. Nyugaton és északnyugaton szinte zavartalan napsütésben lehet részünk, máshol időnként zavarhatják felhők a napot, de csapadék sehol sem várható. A legalacsonyabb hőmérséklet -3 és +5 fok között alakul, napközben pedig 12 és 17 fok közé melegszik a levegő.
Vége a napfürdőnek, hétfőn egy hidegfront vet véget a tavaszias időnek, és többnapos szeles, csapadékos időszakot hoz magával. Nyugat felől megnövekszik a felhőzet, és egy hidegfront hatására elszórtan záporok is kialakulhatnak – írja az Időkép.
Hétfőn nyugat felől növekszik a felhőzet, de a középső és keleti tájak még napos időre ébredhetnek. Eső, zápor főként a Dunántúl északi felén és a főváros térségében valószínű. A front mentén feltámad az északnyugatira forduló szél, amelyet erős lökések kísérnek. Délután 14-18 fokos maximumok várhatók, de északnyugaton már hűvösebb lesz, a front érkezésekor pedig hirtelen több fokot hűl a levegő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
