Már a századfordulón is készültek 3D fotók Budapestről – Lenyűgöző képek a Nemzeti Galériában
Képeslapfotókon és térhatású képeken keresztül a századfordulós Budapestre csöppenhetsz a Fortepan és a Magyar Nemzeti Galéria közös tárlatán. Budapest 150. születésnapja alkalmából rendezett különleges fotókiállításon ráadásul a főváros utcaképeinek múltját és jelenét is összehasonlíthatod.
Megnéztük a Budapest: Az első aranykor című kiállítást. Mutatjuk mi vár rád!
Ha te is órákra el tudsz veszni a Fortepant böngészve, akkor ezen a kiállításon úgy fogod érezni magad, mint kisgyerek a cukorka boltban. A részletgazdag képeslapfotókon Budapest legszebb, legikonikusabb helyszíneit láthatod viszont korabeli állapotukban. Ráadásul minden fotó mellett olvashatsz valami érdekességet az adott helyszíntől. Egy különleges berendezéssel pedig megnézheted Schoch Frigyes egyedi térhatású sztereofotóit is a fiatal metropoliszról.
Megtalált képeslapfotók
A Fortepan digitális fotóarchívum csapata a drezdai Deutsche Fotothek digitális fotóarchívumában bukkant rá több tucat jó minőségű fotónegatívra, amik Budapest látképeit, helyszíneit, épületeit ábrázolják.
A felvételek itthon sem voltak ismeretlenek, eddig azonban csak kis méretű korabeli képeslapokon láthattuk őket, amiket a német Brück & Sohn kiadót készített. A megtalált felvételek azonban olyan magas felbontásúak, hogy minden apró részlet kivehető rajtuk sokszoros nagyítással is. A páratlan értékű fotónegatívokon tökéletesen látszanak az utcarészletek, emberek, járművek, sőt feliratok is.
A kiállítás ezekből a képekből mutat be egy válogatást.
A tárlat négy nagyobb egységből áll. A Budapest a csúcson nevű szekcióban a főváros századfordulós fejlődési ívét ismerhettük meg. Itt nagyrészt olyan helyszínek fotóit láthattuk, amelyek a Monarchia óta nem sokat változtak.
Az előkerült fotónegatívoknak köszönhetően minden korábbinál jobb minőségben vehetjük szemügyre az apró részleteket is. Nagyon vicces volt például a Gül Baba türbéjéről készült fotón megfigyelni, hogy a képeslapról már bizony levágták a száradó ruhákat.
A második szekcióban megismerhettük a Brück & Sohn képeslap kiadót és a képeslapkészítés technikáját is.
Brück & Sohn kiadót
Brück & Sohn cég 33 333 fajta képeslapot adott ki, köztük mintegy 500 jelenítette meg Budapest különböző pontjait. Ezeket a képeket adta el a család a drezdai Deutsche Fotothek archívumnak, ahol a Fortepan rábukkant. A kiadó annyira sikeres volt, hogy még az NDK idején sem merték államosítani, így hét nemzedéken át az 1793-as alapítástól a 2019-es bezárásig végig a Brück család kezében maradhatott.
A szekcióban bepillantást nyertünk a fekete-fehér fotók retusálásának és színezésének rejtelmeibe is. Megtudtuk, hogy a helyszíneket olykor a jobb összhatás érdekében növényzettel vagy járókelőkkel egészítették ki.
Az eget általában eltüntették, hogy odaférjenek az üzenetek. A hosszúcímzésű lapok idejében ugyanis az üres hátlapra csakis a címzés kerülhetett.
Bakikat is láttunk. A Brück & Sohn kiadó székhelye 700 kilométerre fekszik Budapesttől, és az itt dolgozók valószínűleg sosem jártak Budapesten. Ez lehet az oka annak, hogy az alábbi látkép tükörfordítva került a nyomdába, és így is készült belőle képeslap.
A német nyomdászok gyakran a színezéskor is csak saját fantáziájukra hagyatkozhattak. A kiállítás egyik különlegessége, hogy néhány fotó alatt nem csak a 20. században színezett képeslapot láthattuk, hanem a mesterséges intelligencia által színkevert változatot is.
Az AI nem találta el például a Nyugati pályaudvar üvegezését.
A kiállítás egyik legérdekesebb szekciója Schoch Frigyes híres sztereofotóit 3D-ben is bemutatja.
Schoch Frigyes, a svájci származású, jómódú építési vállalkozó a korszak legaktívabb sztereofotósa volt. 1900 körül vásárolt egy sztereokamerát, amellyel Erdélytől Budapesten és az Adriáig sok különleges életképet, panorámafelvételt és képsorozatot készített. Egyedi térhatású fényképein privát nézőpontból láthattuk a világvárossá növő Budapestet.
Sztereofotók
A sztereofotók lényege, hogy valójában két azonos kép készül egymás mellé, két egymástól 6,5 centiméterre lévő kameralencse segítségével. Megfelelő sztereonéző eszköz segítségével a két kép egyetlen térhatású, háromdimenziós képpé olvad össze.
A 19. században ilyen szórakoztató eszköz volt a Kaiser-panoráma, amely moziszerű képnézővel volt felszerelve.
A tárlat Egykor és most című, utolsó egységében a főváros látványos változásai tárultak a szemünk elé. A képpárokat egy bő évszázadnyi időkülönbséggel fotózták: a felső képeken a Brück & Sohn századeleji fotóit, az alsókon pedig a Fortepan jelenkori felvételeit csodálhattuk meg.
Erre gyönyörű példa a régi Erzsébet híd. Illetve itt tudtam meg azt is, hogy ahol ma a kedvenc Sisi szobrom ül, ott egykor szökőkút csobogott.
A kiállítást neked ajánljuk, ha rajongsz a századfordulós Budapestért, vagy érdekelnek a 19. századi képeslap készítés kulisszatitkai. A képeslapok és sztereofotók nézegetése közben te is bele fogsz merülni a főváros aranykorába.
A Budapest: Az első aranykor című kiállítást 2024. február 18-ig nézheted meg. Részletek a Magyar Nemzeti Galéria honlapján.
