SIKERSZTORIK
A Rovatból

Magyarországon munkanélküli volt, most a világ egyik legsikeresebb kutatója

Exkluzív interjú Dr. Boros Gáborral, a BioNTech magyar biológusával, aki mindent elmondott az oltásról. Azt is, sírt, amikor kiderült, hogy működik.

Link másolása

Mi van a vakcinában? Meddig véd? Mennyit tudnak gyártani? Mit csinál a vírussal? Milyen mellékhatásai lehetnek?

Ezekre a kérdésekre is kerestük a válaszokat Dr. Boros Gáborral, a Németországban dolgozó magyar biokémikussal, akinek Karikó Katalin munkatársaként, nagy szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcina létrehozásában.

Az elmúlt időszakban egyre többet lehetett hallani Karikó Katalin magyar biológus kutatóról, aki kollégáival feltalálta azt az eljárást, amellyel a világon jelenleg minden sikeres koronavírus elleni oltás működik.

Szerzőtársa az Amerikában élő Pardi Norbert neve is időről-időre felbukkan a sajtóban, de a csapatban vannak más magyar kutatók is. Például Boros Gábor, a fiatal debreceni biokémikus, akit eddig még csak néhány, a csapatról készült fényképen láthattunk, de hogy ki ő, honnan jött, hogyan jutott el a világ jelenleg legsikeresebb kutatócsoportjába, és mi az ő feladata, arról most először, ő maga mesélt.

Dr. Boros Gábor

Jelenleg a BioNTech (Protein Replacement Therapies) társigazgatója. Debrecenben nőtt fel egy középosztálybeli családban. Édesanyja könyvelő, édesapja laboráns volt, ma már mindketten nyugdíjasok. Mindig is kutatói pályára készült, azt meséli, már 5 évesen tudta, mivel akar foglalkozni.

„A családban történt egy tragédia. Meghalt egy rokonunk daganatos betegségben. Amikor édesanyámmal erről beszélgettünk, mondtam, én kutató szeretnék lenni, hogy megtaláljam a rák ellenszerét.”

Már a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban is biológia fakultációra járt, aztán a Debreceni Egyetemen két ponttal lemaradt az orvosképzésről, így elkezdte a biológus szakot, amit végül nem bánt meg.

„Mi voltunk az első évfolyam, akik molekuláris biológiával foglalkozhattunk az egyetemen. Ezen belül én a biokémia szakágat választottam négy másik évfolyamtársammal, de ez akkor még otthon nagyon új volt.”

Már a második félévben jelentkezett tudományos diákköri projektre, mert részt akart venni az egyetem egyik kutatásában, amelyben patkányok agyműködését vizsgálták.

Aztán a témavezetője külföldre ment, de Gábor nem adta fel. Az Orvosi Vegytani Intézetben próbálta folytatni a kutatást, azonban ott nem tudott ledoktorálni, így a Molekuláris Biokémia Intézetben folytatta egy új témával, de ott sem járt szerencsével, mert a kutatásvezetője egy év után szülési szabadságra ment. Így Gábor megint csak nem tudta megszerezni a doktori címet.

„Ez akkor egy óriási törés volt, mert nem kaptam új témavezetőt. Pedig a téma nagyon érdekes volt. a rendkívül agresszív kissejtes tüdőrák korai diagnosztikáján dolgoztunk. Aztán egy évig egyedül folytattam a laborban. Sokat tanultam, de kellett volna egy mentor ahhoz, hogy befejezzük a munkát” – mesélte a biológus, aki hozzátette, hogy számára a kutatás nem egy részkérdés megválaszolása, hanem egy sokkal összetettebb, globálisabb dolog.

„Nem a tanár vagy témaválasztás volt számomra az elsődleges szempont, hanem a fejlődés lehetősége. Olyan terület választása, ahol minél több molekuláris biológiai módszert tudok kipróbálni, elsajátítani, és minél több gyakorlati tapasztalatot tudok szerezni.”

Sanyarú évek

A következő években azonban hiába keresett, nem talált semmilyen lehetőséget, pedig folyamatosan pályázott. Azt mondja a kutatók élete Magyarországon meglehetősen sanyarú volt akkoriban.

„Pályakezdőként pár hónapos, féléves, ritkább esetben maximum egy-kétéves kutatói állásokra lehetett jelentkezni, pályázatokat nyerni. Addig szóltak a szerződések, de közben folyamatosan keresni kellett a következőt, hogy legalább a bértábla szerinti fizetés meglegyen, különben semmit nem adnak.”

A fiatal biokémikus is így járt: a munka nem, a szerelem viszont rátalált a laborban. Az asszisztensét vette feleségül, aki egyébként környezetmérnök, de Magyarországon soha nem tudott a szakmájában dolgozni.

„Aztán egy évig munkanélküli voltam, pedig nagyon sok helyre jelentkeztem, már nemcsak kutatói állásokra, hanem eladónak, pizzafutárnak is. Mondanom sem kell mindenhonnan elutasítottak tapasztalatlanságra vagy túlképzettségre hivatkozva. Úgyhogy nehéz kezdete volt ez a közös életünknek. Munka és pénz nélkül elég problémás volt családalapítási terveket szőni.”

Az mRNS-alapú terápiás módszer Magyarországon

Végül a fiatal biológust felvették a Debreceni Egyetem Bőrklinika laborjába, és újabb területen kezdett kutatni. Ezúttal az ultraibolya sugárzás által okozott DNS-károsodások mechanizmusaival foglalkozott, ami végül meghozta neki a doktori címet és egy életre szóló barátságot Karikó Katalinnal, az mRNS- alapú fehérjeterápiás alkalmazások és az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséhez kulcsfontosságú mRNS módosítás kidolgozójával.

„Karikó Katalint, Remenyik Éva intézetvezető és dr. Juhász István főorvos hívták meg a Bőrklinikára előadást tartani a módosított mRNS terápiás alkalmazásáról. Én akkor hallottam erről részletesebben először, és az akkori laborvezetőnek az jutott az eszébe, hogy mi lenne, ha ezt a technológiát próbálnánk ki az UV-sugárzás által okozott DNS-károsodások kijavításánál, ami egyébként a doktori disszertációm témája lett”
– mesélte a biológus kutató.

Karikó Katalin akkoriban a Pennsylvaniai Egyetemen kutatta az mRNS terápiás alkalmazásának lehetőségeit. Az mRNS-alapú géntranszfer technológia alkalmazásával Karikó professzor tudományos munkája hozott áttörést. Az mRNS módosításának és megfelelő tisztításának együttes alkalmazásával nemcsak az mRNS stabilitását sikerült növelni és immunogenitását kiküszöbölni, de a kódolt fehérje elleni antitestek sem termelődtek.

A magyar professzor és kollégái be is adták az eljárás szabadalmi kérelmét, de az egyetem pert nyert ellenük, mondván, hogy a technológiát az ő laborjukban fejlesztették ki. Aztán a licencet eladták egy cégnek, akik értékesítették a Modernának és a Biontechnek ötszázszoros áron. Úgyhogy amikor Karikó Katalin otthagyta az egyetemet és a BioNTech-hez szerződött, tulajdonképpen a saját találmányával dolgozhatott újra.

A fiatal biokémikusnak is végül a módszer kitalálója segített abban, hogy ezzel az mRNS-alapú fehérjeterápiás eljárással vigye be a bőrsejtekbe az UV-sugárzás által károsodott DNS-ek kijavítására azt a fehérjét (fotoliáz), amit egyébként a méhlepényes emlősök, így az emberek szervezete sem termel, de pillanatok alatt képes kijavítani a károsodott molekulákat.

„A kutatás sikeresen lezárult. De ahhoz, hogy az eljárást a klinikumban is használjuk még sok munkára lenne szükség. Át kéne mennie többlépcsős toxikológiai és biztonsági vizsgálaton, egerekkel, főemlősökkel, majd emberekkel végzett preklinikai és klinikai fázisokon. Ez minden más mRNS-alapú terápia klinikai alkalmazására is igaz. Ez hosszú folyamat lenne, de nem kizárt, hogy a jövőben ezekre is sor kerülhet”
- magyarázta a kutató.

Az mRNS platform láthatóan jól használható bizonyos vírusok ellen megelőző vakcinaként, de a szakember szerint más – például daganatos vagy genetikai betegségek, illetve szívbetegségek gyógyítására is használható lenne.

„Tehát ez a ma már 10 éves barátság Kati és köztem akkor kezdődött, amikor segített nekem a doktori disszertációm alapját képző kutatásban. Témavezetőm dr. Emri Gabriella mellett ő is mindig rendelkezésemre állt, skype-on mutatta meg, hogy a tudomány világában hogyan kell publikálni, táblázatokat kezelni, ábrákat készíteni, és minden kérdésemre válaszolt. Nagyon fogékony voltam a szavaira, mert én már egyetem óta arra vártam, hogy legyen egy ilyen mentorom. Ma is nagyon hálás vagyok Katinak ezért”
– fogalmazott a kutató, aki hozzátette, hogy az mRNS kutatások akkoriban még annyira újak voltak, hogy ő volt az első szakember, aki Magyarországon használhatta a módosított mRNS-t.
„Kati küldött nekem pipettákat és reagenseket postán és azzal kísérleteztünk a bőrklinikán. Elég szerény körülmények között tudtunk dolgozni.

Ám az itt végzett kutatásaim meghozták a szakmai elismeréseket és sikereket is, beleértve számos hazai és nemzetközi, köztük az első mRNS konferencián, valamint az 5 évente megrendezésre kerülő bőrgyógyászati világkonferencián való részvételt. Az mRNS terápiáról szóló összefoglalónkat nívódíjjal tüntették ki, valamint a Bólyai Ösztöndíj keretén belül 2015-ben betekintést nyerhettem Kati kutatócsoportjának munkájába, aki ekkor már a BioNTech cég alelnöke volt” – emlékezett vissza magyarországi munkájára a biológus.

Aztán a jó néhány sikeres pályázat és konferencia után, valahogy elfogytak a lehetőségek.

„Olyan helyzetbe kerültem, hogy nagyon nehéz volt a családot eltartani. Albérletben éltünk, és alig volt pénzünk úgy, hogy közben megszületett a kislányunk. Beadtam a jelentkezésem külföldre, többek között a BioNTech-hez, vagyis Katiékhoz, de közben otthoni nagy gyógyszercégeknél is kopogtattam.”

A nagy lehetőség

A leggyorsabb a Richter volt, ők különböző gyógyszerek vizsgálatára kérték fel a kutatót. Csakhogy az első munkanapján a fiatal biológus levelet kapott Karikó Katalintól, hogy csomagoljon, mert felvették a BioNTech mainzi kutatócsoportjába is.

„A Richternél így rekordidő alatt felmondtam, és szó szerint csapot-papot, albérletet otthagytunk, és jöttünk Németországba, mert nem szerettem volna kihagyni ezt az óriási lehetőséget, meg természetesen az anyagiak is fontos szerepet játszottak. Az itteni kezdéshez, lakhatáshoz és egyebekhez szükséges pénzt a nagyapámtól kértem kölcsön. Kérdezte is, hogy jól meggondoltam-e, mert ez az egész élete alatt megspórolt pénze.”

Gábor az első év után természetesen visszafizette a nagypapájának a kölcsönt, aki nagyon büszke rá, hogy ő is hozzájárulhatott unokája világraszóló sikeréhez.

„Néha fájó szívvel mondom azt, hogy az mRNS-ben rejlő potenciál pont egy ilyen világjárvány miatt került napvilágra, de ha már így történt, talán felgyorsíthatja az mRNS más területeken történő terápiás alkalmazását és kutatását” – fejtette ki a biokémikus.

A BioNTech laborjában négyen kezdték el a munkát japán, német, szerb kutatókkal.

„Bedobtak a mélyvízbe. Mindent, ami az RNS gyártásával, készítésével, tisztításával, tesztelésével kapcsolatos volt, azt meg kellett tanulnom. Gyorsan megcsináltam az állatkísérletek végzéséhez szükséges engedélyt, mert utána ez volt a dolgom, az RNS-el, gyakorlatilag az összes kísérleti fázis.”

A magyar biológus adatbázisának az egész cég azóta is a csodájára jár. Öt éve vezeti az összes általuk elvégzett állatkísérlet eredményeit adatokkal, következtetésekkel, fotókkal. A táblázatban több száz kísérlet tekinthető át célzottan, hatékonyan.

„Nagyon érdekes, hogy mi már a Pfizerrel 2 éve együtt dolgoztunk vakcinafejlesztésen, és az együttműködés kapcsán kidolgoztunk egy olyan mRNS struktúrát, ami nagyon ígéretes eredményeket hozott. Ahhoz, hogy egy mRNS klinikai célokra alkalmas legyen, több más körülmény mellett sok múlik az egyes szerkezeti elemek optimális beállításán, amelyet a mi munkacsoportunk végzett a kezdetektől fogva. Ebben a munkában tölthettem be kulcsszerepet. Ezzel telt a 2019-es év. Meg is kötöttük az együttműködési szerződést."

A Pfizer/BioNTech vakcina születése

Így nem is csoda, hogy amikor 2020 elején kitört a koronavírus világjárvány a Pfizer rögtön a BioNTech csapatát hívta, hogy az új vírusra is fejlesszenek vakcinát.

„A vakcinafejlesztés szempontjából teljesen mindegy, hogy új vagy régi-e a vírus. Nekünk a vírus genetikai szekvenciájára van szükségünk. Persze jó ismerni, hogyan működik, milyen szövődményeket okoz, de ez a mi szempontunktól teljesen független. Nekünk azt kellett tudnunk, hogy melyik az a fehérje a vírusban, ami a fertőzést okozza, ezt már januárban ismertük”

- magyarázta a szakértő arra kérdésre válaszolva, hogyan tudták ilyen gyorsan elkészíteni az oltóanyagot.

„A mi struktúránk, amit már sikerült beállítanunk 2019-ben az influenzára, erre a célra már teljesen alkalmas volt. Mi azonban korábban ezt mindig kicsiben csináltuk. Kis mennyiségben, kis csövekben.”

Ezúttal azonban a BioNTech produkciós csoportjára is óriási nyomás nehezedett, hiszen a koronavírus elleni oltás esetében nekik a 0.5 ml helyett 50 literen kellett beállítaniuk a módszert. A kutató szerint már az is óriási dolog, hogy ez sikerült. Ennek a vakcinának a sikere nem csak a kiváló szakemberek magas színvonalú munkájának, hanem egy átfogó nemzetközi összefogásnak a gyümölcse.

Más vírusokkal kapcsolatban is folynak mRNS-alapú megelőző vakcinakísérletek, de minden vírusnak más a természete. Az AIDS betegséget okozó HIV vagy a Hepatitis C vírusok például olyan gyorsan mutálódnak, hogy mire elkészülne az oltóanyag ellene, a vírus már megváltozik, így az oltás hatástalan lenne.

„A SARS vírusok mutációs rátája nem magas, és még ha kicsit meg is változik, mint a most talált két új vírustörzsnél, a fertőzést okozó fehérje (tüskefehérje) egyelőre nem változik meg jelentősen. Éppen ezért a mi vakcinánk mindkét új variáns ellen véd, erről már tanulmány is született”

– fejtette ki Dr. Boros Gábor, akit egyébként még nem oltottak be. Azt mondja Németországban rend a lelke mindennek, neki is ki kell várnia a sorát, de reméli, hogy a közeljövőben ő is sorra kerül.

Minden, amit a vakcináról tudni érdemes

Jelenleg Amerikában és Belgiumban gyártják, de hamarosan készen lesz az új marburgi gyár is. Idén összesen két milliárd dózist terveznek elkészíteni, ez napi 5.5 millió adagot jelent.

Azt is vizsgálták a harmadik klinikai fázisban, hogy a vakcina reakcióba léphet-e más gyógyszerekkel, ezt egyébként az európai és az amerikai gyógyszerügynökség is elvárja, és részletesen szabályozza is.

„A miénkből kimaradtak a terhes nők, az immunszupresszív betegek és a 16 évnél fiatalabb gyerekek, de sok betegséget vizsgáltak: daganatos betegeket, cukorbetegeket, magas vérnyomásban szenvedőket, Hepatitis B és C vírussal fertőzötteket, autoimmunbetegeket. A több ezer önkéntes közül meg van határozva, hogy milyen arányban kell lennie ilyen betegeknek”

- magyarázta a biológus, aki azt is elárulta, hogy a vakcinában csak természetes összetevők vannak, amelyeket az emberi szervezet könnyen lebont, éppen ezért nem okoz szövődményeket sem.

„A vakcinában lévő módosított mRNS olyan, mint az ember természetes mRNS-i, amiket a szervezet maga állít elő. A fehérjéket aminosavakból építjük fel, amelyeket ételekből veszünk fel. A kívülről beadott mRNS-t azonban be kell csomagolni a nagy mérete miatt, valamint, hogy ne bomoljon le funkciójának betöltése előtt. A csomagolóanyag tartalmaz cukrot, sókat, amelyek teljesen természetes, szinte minden élelmiszerben megtalálható anyagok. Van benne egy stabilizáló anyag, ez a PEG-2000, ami szintén természetesen lebomlik. Ez egyébként benne van a gyorsételekben, szájvízben, krémekben is, csak az oltásban sokkal kisebb adagban. Erre lehet valaki allergiás. Valamint van még benne koleszterol és foszfokolin, ami ugye szintén mindenkiben van. Egyik összetevő sem élelmiszer-jellegű allergén, nincs benne alumínium, higany, titánium-dioxid vagy bármilyen hordozóként ismert fémes összetevő. Ha valaki a PEG vagy a vakcina bármilyen összetevőjére allergiás, akkor semmiképpen nem ajánlom az oltást”

– magyarázta Dr. Boros Gábor, aki szerint a klinikai fázisok során és több millió beoltott ember után már kiderültek volna a vakcina komoly, rövidtávú mellékhatásai.

„Mivel ezek a természetes anyagok pár nap vagy hét alatt lebomlanak, és el is tűnnek a szervezetből, igen kicsi elméleti kockázatokkal kell számolnunk hosszú távon. Az eddigi legsúlyosabb mellékhatása a vakbélgyulladás volt, ami 8 önkéntesnél fordult elő, illetve a részleges arcbénulás, ami ideiglenes, ezt a klinikai fázisban 4 személynél írták le, de azóta nem volt több, és a vakcinával kapcsolatos ok-okozati összefüggés sem bizonyított”

– fejtette ki a szakember, aki azt is sejti, hogy Norvégiában mi vezethetett 23 idős, beteg ember halálához az oltás után, de erről nem beszélhet, mert az ilyen hírekre kizárólag a Pfizer és a BioNTech vezetése reagálhat.

A vakcina tesztelésének 3. klinikai fázisa tavaly november végén zárult le, de továbbra is figyelik az oltottakat, a szabályok szerint legalább két évig.

„Az eddigi adatok alapján a második dózist követően a hosszútávú védettséget jelző megfelelő sejtválaszt tudott kiváltani a vakcina, úgyhogy nagyon bizakodóak vagyunk, mert eddig úgy tűnik, hogy több hónapra is védettséget ad, de ezek akár évek is lehetnek.”

A bevitt mRNS által kódolt fehérje ugyanis egy idő után lebomlik, de a szervezet immunválasza továbbra is mérhető. A kutató szerint ahhoz, hogy pontosan meg lehessen határozni, hogy meddig véd az oltás, ki kell várni a nyári, és a kétéves vizsgálati adatokat, de azt sem zárja ki, hogy a vakcina akár egy életre is védettséget jelenthet.

Ezzel szemben, aki a vírus által fertőződött meg, az csak rövidebb ideig marad védett. Az eddigi vizsgálati adatok szerint körülbelül 3 hónapig.

„A fertőzés után körülbelül 90 napig van immunválasz, és ilyenkor általában nem fertőz tovább, de vizsgáltak ilyen csoportokat, és nekik is ajánlott az oltás. A 65 éves kor alatti beoltottak immunválasza négyszer-ötször jobb volt, mint akik nem lettek beoltva, de elkapták a betegséget, a 65 év felettieknél két és félszer volt nagyobb az ellenanyag mennyiség.”

Ráadásul a kutató szerint az eddigi adatok alapján, aki megkapta az oltást, az valószínűleg nem is adja tovább a vírust.

A britek ötletéről - miszerint a fejenként két dózist inkább úgy használják fel, hogy több embert beoltanak a vakcina első adagjával és majd ha lesz még, megkaphatják a másodikat is - a biokémikus azt mondta, hogy merész dolog, mert ennek semmilyen vizsgálat nem támasztja alá a hatékonyságát.

„Mi örülnénk a legjobban, hogyha ez beválna. A probléma az, hogy erről semmilyen adatunk nincs. A klinikai fázisban volt ugyan 1200 ember, akik csak egy dózist kaptak, mert utána kiszálltak, vagy megbetegedtek, de őket nem vizsgálták később. Egyszerűen nem kerültek be a statisztikákba” – fejtette ki a kutató, aki hozzátette, hogy a vakcina első dózisa utáni tizedik napon a védettség 88 százalék, a második dózis után pedig 95 százalék, ami jócskán meghaladja a WHO által meghatározott 50 százalékos hatékonyságot.

„Az eredményeink azonban azt mutatják, hogy a második dózis után kapjuk meg azt a T-sejt választ, amely az immunmemória kialakulásáért nélkülözhetetlen, és ha ennek az intervallumát kitoljuk, akkor nem tudjuk mi lesz, mert nincs rá adat.”

Magyarországon kiemelkedően alacsony az oltási hajlandóság, egy felmérés szerint az emberek 46 százaléka elutasítja a vakcinát, köztük sok egészségügyi dolgozó is.

„Nagyon szomorú vagyok emiatt, rendkívül fontos lenne a jó, nyitott, tiszta kommunikáció, hogy az emberek mindent tudjanak az oltásról. Egyébként is az a tapasztalatom, hogy a kutatókba, az orvosokba vetett bizalom az egész világon lecsökkent. Talán azzal lehetne megnyugtatni a kétkedőket, hogy ez azért nem egy annyira új technológia, több évtizedes kutatói munka van mögötte, még ha a legtöbb ember most is hall róla először. Versenyt futunk az idővel, minél több a fertőzés, annál több az esély az olyan mutációk kialakulására, amelyek ellen nincs hatékony vakcina. A lakosság átoltottsága védené meg azokat a csoportokat, akik jelenleg nem olthatók, köztük gyermekeinket is”

– fejtette ki a biológus, aki beszélt a sokkal régebbi technológia alapján készült kínai vakcina előnyeiről és hátrányairól is.

“Ez ugye az elölt (inaktivált) vírusvakcinák csoportjába tartozik (pl. Hepatitis A, Salk-vakcina, veszettség elleni vakcina). Ez egy nagyon régi és már kiforrott, biztosan alkalmazható technologiára épülő rendszer. Előnyei, hogy stabilak, biztonságosak, hiszen a kémiailag vagy magas hőmérsékleten elölt vírusoknak semmi esélye nincs arra, hogy betegségeket okozhassanak. Ettől függetlenül a szervezet a vírust továbbra is betolakodóként ismeri fel, annak ellenére, hogy nem okoz betegséget, ezért az immunrendszer antitesteket fog termelni ellene. A vakcina adható gyenge immunrendszerű emberek számára is. Ezek az oltóanyagok könnyen tárolhatók és szállíthatók, ez a fejlődő országokban élők beoltását rendkívül megkönnyítené”

– magyarázta Dr. Boros Gábor, aki az előnyei mellett kifejtette a kínai oltóanyag hátrányait is.

„Az inaktivált vírusokat tartalmazó vakcinák azonban nagyon gyenge immunválaszt váltanak ki, ezért legalább 2, de inkább 3 adagra van szükség mielőtt immunitást szereznének egy betegséggel szemben. Előfordulhat, hogy pár év múlva emlékeztető oltások felvételére van szükség a betegséggel szembeni immunitás megőrzéséhez. Az immunmemória kialakulása erősen kérdéses”

– a kutató szerint az is probléma, hogy ez a vakcina nem véd elég hatékonyan a mutálódott vírustörzsek ellen, mivel a teljes vírust tartalmazza, szemben az mRNS alapú vakcinával, amelyben csak a fertőzést okozó tüskefehérje van, ami viszont az eddigi mutációk során nem változott jelentősen.

„A legfőbb hátrány pedig, hogy a gyenge immunválasz miatt, az ezt erősítő egyéb anyagokra van szükség, amelyek bizony komoly mellékhatásokat és allergiás reakciókat válthatnak ki, és az embereknél hamis védettséget is generálhat. A leggyakrabban használt adjuvánsok: alumínium-hidroxid, paraffinolaj, szkvalén, de lehetnek bakteriális termékek is.”

A kínai vakcinával szembeni bizonytalanságot és félelmet azonban nem a gyártási technológia okozza a kutató szerint, hanem az, hogy semmilyen tudományos adatot nem közöltek róla azon kívül, hogy a hatékonysága 50-85 százalék között ingadozik.

“Elérhetővé kell tenni minél hamarabb a vakcina klinikai megfontolásait, mellékhatásait, biztonsági előírásait és tartalmát. (pl. milyen adjuvánssal hozzák forgalomba). Ezek nélkül, azt gondolom, hogy még ha megfelelő hatékonyságot is biztosít az oltóanyag, ez a vakcina érthető módon csak bizonytalanságot és félelmet generál, amelyek nem írhatják felül az emberek egészségét és biztonságát. Bizalommal kell lennünk a tudomány és a független nemzetközi szervezetek felé. Én nem javaslom olyan vakcina beadását, amelyet nem hagyott jóvá az Európai Gyógyszerügynökség.”

A jövő

Gábor azt meséli most nagyon boldog, bár még sok munka áll előttük, úgy érzi, hogy a legjobb helyen van. Nincs honvágya és a közeljövőben nem is tervezik, hogy hazaköltöznének.

„Ugyanezt csináltam otthon is ugyanezzel a lelkesedéssel, munkamorállal, precizitással, szorgalommal, de rendkívül hiányzott a megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésen túl a megfelelő jövőkép. Itt egészen más lehetőségek vannak. A labor nagyon felszerelt, megvalósíthatjuk az elképzeléseinket, örülnek az új ötleteknek, mindent ki is próbálhatunk, a fizetésemben is sokszoros a különbség.”

Az egyetlen dolog, ami igazán hiányzott a kutatónak, az a foci volt, amit gyerekkora óta nagy odaadással űzött. Az egyetemi csapatával egyszer a Buzánszky-kupát is elnyerték, de időközben Németországban is csatlakozott egy mainzi városi csapathoz a BunteLigában, így már a kispályás focit sem kell nélkülöznie. A leginkább mégis azért maradnának, hogy a felesége is a szakmájában dolgozhasson környezetvédőként, és a gyerekei is jó oktatást kapjanak. A 7 éves kislánya egyébként nagyon büszke az édesapjára, még akkor is, ha az elmúlt időben szinte alig látta a rengeteg munka miatt. A kutató azt mondta, hogy felesége nélkül nem érhetett volna el ilyen sikereket, és soha nem felejti el azt a napot, amikor együtt sírtak, miután kiderült, hogy a vakcina hatásos.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
„Két napon át nem találták a szelvényt a lakásban” – sofőrként dolgozik az első magyar lottónyertes unokája
Gáborban csak nagymamája halálakor tudatosult, hogy híres család tagja: felmenője igazi híresség volt az ötvenes években. Miután nyertek, napokig keresték a lottószelvényt a lakásban.

Link másolása

Ring Sándorné vitte el a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét 1957-ben. Az asszony a 6. játékhéten játszotta meg négy gyermeke életkorának számát, ötödikként pedig a saját életkorát húzta be. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Pár nap múlva éppen ez az öt szám volt a nyerő, Ring néninek 855 ezer forint ütötte a markát. Érdemes tudni, hogy

az akkori az átlagkereset 1442 forint volt, mai értékre átszámolva pedig 146 millió forintot érne ez a nyeremény.

„Édesapám volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből. A nagyi elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett. Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk” – mesélte Gábor a Blikknek.

Nagy volt az izgalom a sorsolás után, ugyanis két napon át nem találták meg a szelvényt a lakásban.

Végül egy kabátzsebből került elő az értékes papírdarab. Ring Sándorné akkoriban azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt. Később ugyan próbált okosan gazdálkodni az összeggel, de gyermekei nehezen tudták kezelni a hirtelen jött gazdagságot.

Gábornak ha pénz nem is jutott, a lottózás szeretete azért megmaradt. Ő is mindig ugyanazokkal a számokkal játszik, bízva abban, hogy egyszer rámosolyog a szerencse.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Balogh Levente: Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok
Keménykezű vezető vagy szőrösszívű üzletember? Milyen valójában Balogh Levente? Tényleg minden üzletet megköt? Az Álommeló és a Cápák között befektetője fogadott minket az irodájában.

Link másolása

Balogh Levente üzletember, befektető, televíziós személyiség, a Szentkirályi Magyarország Kft. alapítója és vezetője. Vízmárkája mellett kozmetikai termékeket és kávékat értékesít a piacon, közvetett módon több tízezer embernek ad munkát. Jelenleg is új munkatársat keres.

- Néhány hete indult az Álommeló 2, az első évad megosztó volt, egyértelmű volt a második évad elindítása?

- Nem volt egyértelmű. Amikor az első évadot forgattuk, szó sem volt a folytatásról, viszont olyan jól sikerült, hogy adta magát. A műsor nézettségét tekintve úgy döntöttünk az RTL Klubbal, hogy érdemes továbbvinni. Ami a személyes megélést illeti, nagyon jó élmény volt számomra, arról nem beszélve, hogy valóban egy remek munkatársat kaptam az Álommelónak köszönhetően.

- Mondjuk el, hogy az irodájában itt van velünk Keserű Balázs, az Álommeló első győztese, aki szemmel láthatóan jó munkaerő, amióta itt vagyok, elképesztő tempóban dolgozik, és az is látszik, hogy jól kijönnek egymással. De meg kell hagyni, hogy a műsorban kemény kezű volt a versenyzőkkel, és ez most sincs másképp.

- Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok.

Ez pedig semmi ahhoz képest, ahogy a műsor amerikai változatában viselkedik a cégvezető, igazi kispályás vagyok hozzá képest. Ezzel nem teljesen értek egyet, édesapám volt ilyen keménykezű, én ebben különbözök tőle.

Ugyanakkor tudom, hogy milyen sok múlik a kiválasztáson, ha rossz embert választok, akkor csak hátráltatom magamat, ha viszont megtalálom a pozícióra legalkalmasabb kollégát, akkor sokat tehetek a cégért. Vagyis az én elméletem a következő: legyél nagyon kemény, ha új munkatársak keresel.

- Ilyen az igazi Balogh Levente?

- Aki szeretné tudni, hogy milyen vagyok valójában, nézze meg az Álommelót és a Cápák között műsort. Az igazság a kettő között van.

Balogh Levente és Keserű Balázs, Az álommeló 1. évadának győztese. Fotó: RTL

- Az üzleti műsorról akartam kérdezni. Megszámlálhatatlan vállalkozásba szállt be, legalábbis mi ezt láttuk a képernyőn.

- Azért a gyakorlatban ez nem egy nagy szám, ráadásul folyamatosan változik, ezért most nem tudom megmondani, hogy ezen a napon pontosan mennyi együttműködésről van szó. Ennek oka, hogy folyamatosan változnak a részesedések,

van, hogy kivásárolnak engem a vállalkozásból, vagy hogy egy vállalkozó nem teljesíti a műsorban foglalt feltételeket, ezért nem tudok beszállni.

Persze még ez is változhat. Előfordult, hogy egy cég nem teljesítette a feltételeket, viszont sok pontenciál volt az üzletben, ezért újra tárgyaltunk arról, hogy érdemes lenne szerződni. Összességében a Cápák között műsorban kötött üzleteknek az ötven százaléka valósul meg.

- Ez játék vagy üzleti stratégia?

- Ezen a szinten játék. A Szentkirályi 70 milliárdot ér, ezzel szemben a néhány milliós vállalkozások eltörpülnek.

- Mi a helyzet a saját vállalatával? Van itt ivóvíz, kozmetikumok és már kávé is.

- A Szentkirályinál jelenleg kőkemény automatizálás folyik. A cél, hogy megőrizzük azt a minőséget, amit megszoktak a fogyasztók, ebből nem engedek. Most, amikor itt beszélünk, közvetlen módon négyezer embernek ad munkát a Szentkirályi, közben szépen halad a maga útján. Akárcsak a Vízangyal, amelyből két kategóriát készítettem, egy mindennapi, könnyen elérhető termékcsaládot, valamint egy prémiumkategóriás termékcsaládot, amelyre kozmetikai láncot építettem.

A legújabb üzletem a kávéra épül, ez egy szerelemprojekt, aminek a célja, hogy olyan magas minőségű kávét áruljak, amelyek vélhetően sosem fognak bekerülni a boltok polcaira, elvégre az igazán jó kávékat nem a multikban árulják.

Miért éppen kávé? Szeretem, jó ötletnek tűnt beszállni a kávépiacra, de a fókusz mindig a Szentkirályin lesz. Ez a legfontosabb minden üzlet között, és büszkén mondhatom, hogy a Szentkirályi tőkeszerkezete sokkal erősebb, mint bármikor korábban, arról nem beszélve, hogy a cég régen kinőtte magát. Negyven év múlva fellövöm az űrbe, ott lesz a Holdon a Szentkirályi!

Fotó: Ujvári Sándor

- Mintha csak a magyar Elon Musk lenne. Külföldre is terjeszkedik?

- Nem célom az exportálás. Nem lenne jó döntés, márcsak azért sem, mert az Európai Unió korlátozza. A kút forrástól számított ötszáz kilométeres sugarú körön kívül nem adhat vizet.

Ez védi a vízbázist attól, hogy ne fosszuk ki.

Így van ezzel minden nemzet, Szerbiában például ott van Milos víz vagy Ausztriában a San Pellegrino, és még hosszan sorolhatnám a többi ország nemzeti vízmárkáját. Ezt pedig tiszteletben tartja minden cégtulajdonos, valamint ezt támogatja a nemzetközi Centrál European Mineral Water Holding, amelynek ez elnöke vagyok.

- Mindig is erre vágyott: cégvezetés, üzleti döntések, elnöki poszt?

- Édesapámtól láttam, hogyan lehet felépíteni egy sikeres vállalkozást. Majd megismertem egy görög milliárdost, akinek tetszett a vezetői stílusa, az élete, a gondolkodása, és elkezdtem figyelni őt. Mellette rengeteget olvastam a világ legnagyobb, leghíresebb márkáiról, kezdve a Gucci háztól a Mercedesig. Tizennégy éves korom óta tudatosan építem magam, ez lett az eredménye, amit ön most felsorolt.

- Tehát kemény munka árán jutott ilyen magasra?

- Sok munka van benne, ez nem vitás, de azért hozzá kell tenni, hogy erre születni kellett. Mert vagy vezetőnek születik valaki, vagy nem. Itt vannak például a zeneművészek. Vegyünk egy zseniális hegedűművészt: hiába tanul sokat a virtuóz, ha nem erre született, akkor nem lesz nagy művész. A gyerekekkel is ezt akarom megértetni, amikor előadásokat tartok számukra. Arra ösztönzöm őket, hogy

vizsgálják meg, minek születtek: vezetőnek vagy menedzsernek. Ha vezetőnek, akkor ennek megfelelően kell továbbmenni az életben,

ha menedzsernek, akkor ennek megfelelően edukálják magukat. És van még valami, legyenek értékeik! Sajnos ma egyre kevesebben vagyunk azok, akik saját értékeink mentén teremtettünk vállalkozást, holott erre óriási szükség lenne ma Magyarországon, mert a német cégek nem fogják képviselni a mi értékeinket…

 

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Hide the Pain Harold 80 éves lesz jövőre, de most is dolgozik és tele van tervekkel és meghívásokkal
Előfordult, hogy külföldön testőröket kellett mellé állítani, mert annyian akartak vele fotózkodni. Ám ő szívesen pózolt mindenkivel.

Link másolása

Arató Andrást - aki világszerte a „Hide the pain Harold” nevezetű internetes mémnek köszönhetően vált ismertté - igazi világsztárként fogadják Hegyeshalmon túl. Kolumbiában például testőröket kellett mellé adni, mert annyian akartak fotózkodi vele - árulta el.

Nemrégiben is több felkérése volt külföldön és most is készül, például Olaszországba. Reklámot csinált, fesztiválra készül, beszélgetéseken vesz részt.

Jövőre lesz 80 éves, de tele van tervekkel

- mondta a Reggeli műsorában.

A családja és a menedzsere, akivel igazi baráti viszonyban vannak, áll mellette - árulta el.

VIDEÓ: Az RTL Reggeli beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
A boldog gyerekekből lesznek sikeres felnőttek – fesztivállal ünnepelt a Csányi Alapítvány
A Csányi Alapítvány immár 19 éve támogatja a nehéz anyagi helyzetben lévő családok tehetséges gyermekeinek oktatását. Prioritásuk az idegennyelv-tudás és az informatikai ismeretek fejlesztése.

Link másolása

Több mint 600 támogatott, 105 diploma, 606 nyelvvizsga, 246 informatikai bizonyítvány. Csak néhány eredmény, amit a 19 éve működő Csányi Alapítvány és az általa mentorált fiatalok elértek.

Az alapítvány valódi sikere a számok mögött, a személyes történetekben rejlik – hangzott el Zánkán az Alapítvány által szervezett idei Életút Fesztiválon. A kiemelkedő informatikai és idegen nyelvi képzések mellett a végzett fiatalok a megszerzett kapcsolati tőkét, a közösség erejét tartják a legfontosabbnak. Nemcsak a Csányi Alapítvány nagykorú már, hanem egyre több mentoráltból vált olyan fiatal felnőtt, akik büszkén támaszkodhatnak az alapítvány segítségével megszerzett tudás mellett egymásra, „Csányisokra” is.

„Ha ki is repültem a kertből, mindig mikor visszatértem tudtam hozni olyan magokat, amiktől szebb lett a kert, a közösség” – így foglalta össze Járay Bianka, hogy mit jelent a Csányi Alapítvány mentoráltjának lenni. Biankát 2008 óta, 10 éves korától támogatja a Csányi Alapítvány. Idén három nyelv ismeretével és két diplomával búcsúzik a programtól. Kiemelkedő teljesítményét az Életút Fesztiválon Ágoston Attila-díjjal jutalmazták.

A siker kulcsa: nyelvtudás és informatika

A munka világába történő sikeres belépéshez manapság nélkülözhetetlen a használható idegennyelv-tudás.

A Csányi Alapítványnál a nyelvi órák, az alapítványi versenyek, a táborozások, valamint a külföldi önkéntesek bevonása mind azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok ne csak nyelvvizsga bizonyítvánnyal, hanem használható nyelvtudással rendelkezzenek.

A Csányis diákok 2008 és 2023 között összesen 606 sikeres nyelvvizsgát tettek.

A nyelvtudás mellett Dr. Csányi Sándor alapító az Alapítvány létrehozásakor prioritásként határozta meg az informatikai tudás bővítését.

A mentorált fiatalok eddig 246 komplett informatikai vizsgabizonyítványt szereztek. Oktatásuk ezzel nem zárul le, további informatikai képzéseken is részt vehetnek. A digitális kultúra fejlesztése érdekében az első kísérleti év jó tapasztalatai alapján több Közösségi Házban is elindult a Maker’s Red Box projektek használata. Kaposváron immár második éve járnak a diákok a Digitális Tudásközpontba, ahol először a Szuperhősök, most pedig a Jövő városa projekt keretében ismerkednek a tudomány és a technológia újdonságaival.

Mohácson és Pécsett már a mentorok és az informatikai fejlesztők tanulták meg a kidolgozott tananyagok használatát. Mohácson a Jövő Városa, Pécsett a Global Warning projektben dolgoznak a diákok, mindenütt nagy sikert arat a program, hisz olyan készségeket fejleszt, amelyek a tanulás minden színterén kamatoztathatóak.

A gyerekek olyan eszközökkel ismerkednek meg a program során, mint a 3D nyomtató, lézervágó, megtanulják a mikrobit-ek programozását és alkalmazási területeit.

S ami a legfontosabb készség: megtanulnak közösen gondolkodni és együttműködni.

Jászberényben projektmunka keretében évek óta Lego-robot programozást is tanulnak a gyerekek, évről évre sikeresen szerepelnek az országos robotika versenyen.

Legfrissebb büszkeségük, hogy a Jász Stones csapat, vagyis a jászsági lego-programozók a FIRST LEGO League verseny 2024. évi országos döntőjében elért helyezésükkel – melynek része az innovációért járó különdíj is – kivívták a jogot, hogy Sydneyben a Macquarie Egyetemen megrendezésre kerülő Ázsiai, Csendes-óceáni Nyílt Bajnokságon induljanak 2024 nyarán.

Az Alapítvány további informatikai képzései: számítógépes grafika működik Nagybajomban, animációkészítés Kaposváron, 3D-s nyomtatás programozására van lehetőség Pécsett, professzionális Fotós Klub működik Szegeden.

A közösség ereje

Jelenleg hét Közösségi Házban – Jászberény, Nagybajom, Kaposvár, Pécs, Mohács, Szeged, Szentes - 21 tehetséggondozó csoportban több mint félezer hátrányos helyzetű diákot segít a Csányi Alapítvány az általános iskola 5. osztályától egészen az egyetem befejezéséig, vagy piacképes szakma megszerzéséig.

A támogatottak száma 2021 óta éves szinten meghaladja az 500 főt, a testvéreket és családtagokat is figyelembe véve több mint 1500 főt pártfogol folyamatosan az Alapítvány.

Az Életút Programot az idei évig 86 fiatal teljesítette sikerrel, idén további 19 fiatal búcsúzik ünnepélyesen, köztük négyen szakmai végzettséget, 15-en pedig diplomát szereztek. Mára nemcsak az Alapítvány lett nagykorú, hanem egyre több az olyan fiatal felnőtt, akik a támogatásnak köszönhetően megszerzett tudás és tapasztalat birtokában sikeresen állják meg a helyüket a nagybetűs életben. A program sikerét mutatja, hogy a végzettek közül egyre többen maradnak közel az Alapítványhoz és segítik a mostani fiatal mentoráltakat.

„Van 500 olyan barátom, akikben feltétel nélkül megbízok. Tudom, hogy ahogyan én is, ők is magas színvonalon művelik szakmájukat, munkájukat és bármikor számíthatunk egymásra” – mondta Szabó Gábor László, az Alapítvány Gyermekparlamentjének korábbi elnöke, az Alumni szervezet egyik alapítója, aki már maga is mentorál végzés előtt álló alapítványi fiatalokat.

Ezt a szellemiséget, a „Csányisok” összetartását emelte ki a kuratórium elnöke, Csányi Erika is: „Nemcsak a megszerzett tudás és a tanulás az érték, hanem a boldog gyermekkor is, mert ez vezet a sikeres, harmonikus felnőttkorhoz. Azt pedig még nagyobb öröm látni, hogy sokan igyekeznek visszaadni a közösségüknek a megszerzett tudást és tapasztalatot. Ezek a példák mutatják, hogy “Csányisnak” lenni nem a végzettségről szól, hanem egy szellemiség, ami egész életében elkíséri azokat, akik a részesei.”

A cél a legteljesebb tudás biztosítása

Az Alapítvány célja, hogy az élet lehető legtöbb területén nyújtson képzéseket a mentoráltjainak.

„A tehetség önmagában nem elegendő a sikerhez, kemény, kitartó munkára is szükség van. Az elmúlt közel két évtizedben elért eredmények alapján az Alapítvány működését alapítóként jó befektetésnek minősítem, amit visszaigazol a Nobel-díjas magyar tudós, Dr. Karikó Katalin elismerő támogatása is.” – mondta Dr. Csányi Sándor.

A fejlesztő munka támogatására 2021-ben Dr. Karikó Katalin a Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom felét, 10 millió forintot juttatott a Csányi Alapítványnak. A támogatás összegét a támogató kérésének megfelelően a diákok természettudományos ismereteinek bővítésére, illetve kutatásokra fordították. A program eredményeit látva Dr. Karikó Katalin 2023-ban ismét támogatta az Alapítványt, ezúttal 10 ezer euróval.

Ennek felhasználásával ebben az évben is megrendezték a természetismereti tudást bővítő programokat, továbbá a kutatásokhoz szükséges eszközöket és anyagokat szereztek be. A támogatásból megvalósuló programokról, kutatásokról idén már a második kiadványt jelentette meg az Alapítvány.

A munka nem áll meg

2024-ben Kaposváron, Szegeden, valamint Mohácson és környékén a márciusban megtartott beválogatások alapján összesen 45 újabb kisdiák felvételére tesznek javaslatot a Kuratóriumnak az Életút Programba. Ezzel a támogatottak jelenlegi létszáma továbbra is meghaladja az 500 főt. Az ő fejlődésüket 21 főállású mentor, 54 fejlesztőtanár és 41 önkéntes, köztük 3 fő külföldi önkéntes segíti.

Link másolása
KÖVESS MINKET: