"Lehet, hogy jó produkció volt, csak nem ittunk még eleget" - megnéztük A Nagy Duett negyedik részét
Konfettiesővel indult a 9 párossal folytatódó Nagy Duett negyedik adása vasárnap, melynek első előadói Simon Kornél és Janicsák Veca voltak. A színész(!) és az énekesnő egy Wellhello-nótát állítottak színpadra, kissé swingesen újragondolva. A zsűri szerette, Szulák Andi szerint Kornél tökéletesen tercelt, Kasza felfedezte azt a szövegrészt, hogy B.O.S.S. #SWAG, amiről a helyszínen (és jó eséllyel a planétán) senki sem tudta, hogy mit jelent. Valószínűleg mai menő kifejezések egymásutánjánál nem többet, de ha az ön neve Karácson Tamás és tudja a választ, akkor kérjük, írja meg a szerkesztőségbe „Mizu” jeligére, és így mindannyian okosabbak lehetünk végül.
Videó: Simon Kornél és Janicsák Veca: Apuveddmeg
A folytatásban Enrique Iglesias egyik dalával érkezett Hódi Pamela és Tarcsi Zoltán, akik egy féltékenységi jelenetet vittek színpadra a dal mellé összeállított minikoreográfia segítségével. Szegény Pamela énekhangja nem úgy viselkedett, ahogy szerette volna, de dicséret illeti, amiért ezt nem is igyekezett leplezni, hanem énekelt, visított és tolta, mintha nem lenne holnap. Esetükben végül több szempontból is értelmet nyert a kifejezés, de erről majd később.
"Mire te előveszed a fegyvert, véget ér az egész western-korszak!" – méltatta derűsen Tilla Jolly rátermettségét.
– biztatta tovább a párost Kasza Tibi, majd hozzátette: Pamela bátonyterenyei angol akcentussal operált.
"Pamela, tudod, hogy nagyon szeretünk téged, de ez most mi volt?" – adta meg a kegyelemdöfést Cooky.
Hát mi lett volna: Nagy Duett. Nem tudom, min vannak meglepődve, nyilván nem volt jó, de épp erről szól a műsor. Múltkor még szerették, ha valaki hülyét csinál magából, most már nem, szeszélyes a zsűri, mint az áprilisi időjárás.
A folytatásban Mádai Viviennek és Csipának kellett elővennie népdalos hangképzési technikáját, mellyel a Rolling Stones/Janicsák István/Z’Zi Labor Honky Tonk Woman-jét adták elő, némiképp összemosva korokat és előadókat. Hogy ez az ötlet vajon kié volt, senki meg nem mondja, de mégis jól működött a színpadon a bikafejés, a nótázás, a csárdás és a cifra. Kiderült: majdnem mindegy, mi történik odafenn, annak élvezhetősége csakis attól függ, mennyire élik, vagy nem élik az előadást a produkció résztvevői. Vivien és Csipa nagyon élték.
Kasza nagyon fontosat mondott, amikor arra utalt, hogy Csipa Magyarország egyik első számú rocksztárja, aki ennek ellenére bevállalta azt a hülyéskedést, ami valóban nem más, mint alázat.
Mert Csipa azért mostanában minden héten, rocker imidzsét kissé oldalba rúgva dolgozik Vivienért, a produkcióért, és bár tényleg nem lenne muszáj neki ilyen komolyan venni ezt, mégis megteszi, amiről tényleg csak elismeréssel nyilatkozhat az ember.
A második körben Völgyesi Gabi és Sági Szilárd énekelte a Legyen a Horváth-kertben című Lajtai Lajos-szerzeményt, 28 pont.
Utánuk a Dolly Roll Wind szörnyét állította színpadra Zimány Linda és Oláh Gergő, akik végre iminimizgettek és megőrülgettek egy kicsit. Csúnya ruhában, idétlen koreográfiát is jártak, de legalább élvezték az egészet, így talán a páros legjobb produkcióját láthattuk. A zsűri egész más véleményen volt: csak 26 pontot adott egy olyan előadásra, ami valahol épp a Nagy Duett lényegét mutatta be. Na de nem kell ezen kiakadni, úgyis szavaz még a közönség a végéig negyvenhétszer.
Videó: Zimány Linda és Oláh Gergő: Meseautó
Stohl Luca és Peller Károly a Mert a nézését meg a járását című klasszikust vette elő a biztos szavazatok reményében. A produkció alatt Károly szinte mindvégig egy ágyban feküdt, amiről nem derült ki, mit szimbolizál. Talán a szereplő ezerszer hallotta már a dalt és unalmában meghalt.
A harmadik körben Madár és Judy dalolt, akik 28 pontot bokszoltak össze végül.
Utolsó előttiként Ábel Anita és Emilio hozott egy James Brown-egyveleget, ami teljesen jó volt, és ezt a zsűri sem gondolta másképp. Szulák Andi annyit hozzátett, hogy Emil némiképp egyedül hagyta előadótársát a színpadon töltött percekben, ennek ellenére az ítészcsapat 28 ponttal jutalmazta a stylisttal nyilvánvalóan hosszú ideje perben és haragban álló párost.
Az estét Ábrahám Edit és Vastag Csaba zárta a Hosszú forró nyár című Gábor S. Pál és Szenes Iván-szerzeménnyel. Vastag Csabának esküszöm, musicalben kéne utaznia, ha eddig még nem tette.
A negyedik adásban valamiért főként a megúszós és nem a bevállalós előadások szereztek maxpontot, lett egy csomó holtverseny, majd zsillió bejátszás, ismétlés, sorrend bemutatása, szavazás, újraszavazás után végül Hódi Pamela és Jolly esett ki.
Hát... kár. Tényleg az, na de nem történt semmi baj, lesz még celebégetős műsor bőven, ahová a jövőben is bárki beadhatja az önéletrajzát. Jövő héten nyolc párossal folytatódik a bulika, mely szám oldalára fordítva a végtelent szimbolizálja, ami nyilvánvalón a műsor reklámidejére és bejátszásaira utal. A számot a talpára visszaállítva pedig egyszerű hóembert rajzolhatunk belőle. Sajnálom, de ha eddig húzzák az időt a kiesők kihirdetése előtt, tényleg elmegy az ember esze a végére.
