Kiss Anna Laura: “Nagyon sok mindenben hasonlítunk Stefivel”
Januárban indult az RTL Klub újabb sikersorozata a Drága örökösök, melyben a Szappanos család a halott nagyapa utolsó kérésének eleget téve, na meg az örökölhető milliók után vágyakozva visszaköltözik Budapestről a vidéki kis faluba Ökörapátiba. A falusiak életét fenekestül felforgatja a budapestiek érkezése, hiszen nem igazán tapasztalnak sokat a falun kívüli világból. Így van ezzel a 21 éves Stefi is, aki sok újdonsággal találja szemben magát.
Az őt alakító Kiss Anna Laura azt mondja, sok mindenben hasonlít az általa megformált fiatal lányra, de interjúkban elmeséli azt is, hogyan lett színésznő, mi az álomszerep számára és, hogy miben változtatta meg az életét az, hogy a szereppel egy teljesen új világba csöppent.
Hogyan indult a karriered, mindig is színésznő szerettél volna lenni?
Mindig! Talán, mint minden kislány, én is színpadra vágytam. Táncoltam, énekeltem...de általános iskola végén, talán hetedikben döntöttem el, hogy színésznő szeretnék lenni.
Mi volt életed első szerepe, emlékszel még rá?
Gimiben a diákszínjátszóban álltam először színpadon előadásban 16-17 évesen. A Gyuri, ez volt a címe. A mi saját darabunk volt, amit később vittünk a Diákszínjátszó Fesztiválra is. Én egy naív lányt játszottam benne, mindjárt elsőre betaláltak. Nem volt túl nagy szerepem, de arra emlékszem, hogy Szalay Bencével karöltve kellett bejönnöm. Elméletileg ő szedett fel engem a könyvtárban, a történetben Emmának hívtak. Ő azt mondta, hogy “Emmával ugyanazt a könyvet szerettük volna kivenni”
az én első megszólalásom pedig az volt, hogy “Igen, Röné Deszkárc.”
Most a színházat említetted, de jelenleg az RTL Klub sorozatában láthatnak a nézők. Melyik áll közelebb hozzád?
Ez érdekes, mert, amikor végeztem a Pesti Magyar Színiakadémián akkor biztos voltam benne, hogy színházban fogok játszani. Nem tudom, miért, de akkor azt éreztem, hogy tuti az lesz az én utam. Aztán azóta inkább a kamera előtt álltam többet. De nagyon élvezem mindkettőt és olyan érdekes, hogy mennyire mások számomra, holott lényegében ugyanaz.
Téged a legtöbben a Holnap Tali! című sorozatból ismernek, most pedig Stefit alakítod a Drága örökösökben. Milyen változást hozott ez az életedben?
Elég nagy változást hozott ez számomra. Majdnem egy év telt el a két szerep között, nekem ezalatt nem is volt forgatásom, csak színházi munkáim voltak. Ez a sorozat teljesen más, kezdve a produkciótól, mert ez nyilván egy sokkal szélesebb korosztálynak szól, témájában is komolyabb, a karakter is teljesen más.
Mennyire hasonlít hozzád Stefi? Megtaláltad saját magad az ő karakterében?
Érdekes, de ahogy egyre jobban haladunk előre, történnek vele a dolgok és bontakozik ki, úgy egyre inkább azt veszem észre, hogy
nagyon sok mindenben hasonlítunk.
Én főként 16-17 évesen voltam olyan, mit ő most 21 évesen. Stefinek ugye nem volt könnyű élete, igazándiból csak sodródik az árral. Fiatalabbként én is ide-oda csapódtam, kerestem a boldogságomat bizonyos emberekben, vagy dolgokban mert nem volt meg saját magamban az, amit kerestem.
Mit gondolsz róla, tudnál például a barátnője lenni?
Én mindig azt mondom Stefire, hogy ő nem buta. Ő egyszerű.
Ez a kettő pedig teljesen más. Stefi itt van vidéken nincsen semmi behatás, csak a falu. Minden, ami most 21 évesen történik vele az tök új, először tapasztal rengeteg dolgot, amit lehet, hogy más lányok hamarabb átélnek. Ezért ő az én szememben egy kicsit nem is 21, hanem inkább 18 vagy 17.
Nehéz őt elképzelni úgy, hogy nem én alakítom. De, ha egy társaságba keverednénk, akkor megpróbálnék jóban lenni vele. Van egy barátnőm, aki nagyon bájos, pont, mint Stefi és őt nagyon imádom. De mondjuk arra is kíváncsi lennék, hogy Stefi hogyan viszonyulna hozzám.
Hogy érzed magad a forgatásokon, mit adott neked eddig a sorozat?
Egy teljesen új közegbe kerültem, megismertem egy csomó embert. Egy folyamatos bizonyítási vágy van bennem, főként saját magam felé. De emellett nagyon jól érzem magam, egyre szorosabb kapcsolatok, barátságok szövődnek az emberek között. Itt nem az van, hogy bejössz dolgozni, hanem kíváncsi vagy a többi emberre, aki itt van. Illetve hát tőlük rengeteget lehet tanulni.
Van példaképed a szakmában, akire nagyon felnézel?
Először Emmanuelle Seigner jutott eszembe a Keserű méz című filmben nyújtott alakítása miatt. Az egyszerűen utánozhatatlan, vagy legalábbis nem lehetne egykönnyen reprodukálni.
Eddig főként egyfajta “jókislány” szerepben láthatunk téged. Mi az a karakter, amit nagyon szívesen eljátszanál egyszer?
Nagyon szeretnék egyszer egy olyan típusú nőt eljátszani, mint a Drága Örökösökben Mónika. Egy ízig-vérig nőt.
Mert én amúgy nem is vagyok ilyen és nem is volt soha ez a típus a saját életemben sem. Pont ezért szeretnék egyszer ebbe belekóstolni, hogy milyen lehet egy jó határozott nőt játszani, aki mondjuk mindig mindent tud, ott van, iszonyat intelligens és lehet egy picit szemét is, azt se bánom. Kihívás lenne.
Mostanában nagyon sokat forgattok, elég pörgősek a napjaid. Mennyi szabadidőd van most, mit csinál Kiss Anna Laura, amikor nem forgat?
Hát, nem sok szabadidőm van, de változó egyébként. A színészkedés mellett nagyon szeretek dalokat írni meg zongorázni. De ez azért több, mint hobbi, mondjuk úgy, hogy egy másodlagos álmom egyébként, hogy a saját dalaim egyszer napvilágra kerüljenek és eljussanak emberekhez a baráti körömön kívülre. Ha úgy van szabadidőm, akkor szoktam néha festeni, de azt is csak inkább magamnak. Emellett fontos szerepet tölt be az életemben a sport, nagyon szeretek futni. De azt inkább olyankor, amikor jó idő van, mert edzőteremben annyira nem jó futni szerintem.
