KULT
A Rovatból

A Megasztár egyelőre csak külsőségeiben különbözik az X-Faktortól - a zsűri közötti kémia is várat magára

A Megasztár eddig csak részben tudott a legendás első szériák nyomába lépni, és nem látszik, miben lesz más, több, mint az X-Faktor.


Engem is meglepett, mennyi nosztalgikus érzés tolult fel bennem, amikor leültem megnézni a Megasztár 7. évadának nyitó adását. Az első évad óta felnőtt egy generáció, akik már nem is érthetik, hogy annak idején, 2003-ban mekkora eseménynek számított a Megasztár elindulása.

Mindössze 6 évvel korábban, 1997-ben indult a két országos kereskedelmi csatorna, a TV2, majd két nappal rá az RTL Klub. Mai értelemben vett tehetségkutatók nem igen voltak.

Az ingerszegény szocialista média Ki Mit Tudja után olyan volt a Megasztár, mint krumplicukor után a Mozart kugeln.

Hogy mennyire kezdetleges volt minden: az első élő show-ban még hirtelen halál volt, tehát némi várakoztatás után egyszerűen benyögték, ki esik ki (Aczél Gergő). Aztán a második adástól rájöttek (gondolom, közben belenéztek a Pop Idolba), hogy sokkal izgalmasabb, és jóval több műsoridőt csinálhatnak vele, ha Tilla (a TV2 kősziklája) egyesével olvassa fel a továbbjutók nevét.

Akkor tehát még hírnek számított egy ilyen műsor, már csak a zsűri miatt is. Talán azóta sem sikerült ilyen tökéletes összeállítást találni. Volt zenei producer (Pierrot), népszerű, fiatal de megkérdőjelezhetetlen zenei tudású popsztár (Pély Barna), még a zsűri legmegosztóbb tagja, az extrém öltözködéséről, spiritista nézeteiről és polgárpukkasztó megnyilvánulásairól híres Soma is jazzkonzit végzett.

Bakáts Tibor „Settenkedő” személyével tudtak a legkevésbé mit kezdeni az emberek. Az értelmiségi elefántcsonttoronyból megbocsáthatatlan bűnnek tekintették, hogy az ÉS publicistája szerepel egy ennyire kommersz műsorban, az átlag bulvármédia fogyasztónak pedig ismeretlen volt Bakáts.

Bakátsnak rá is ment az élete, úgy lett a cancel culture egyik első hazai áldozata, hogy egyetlen bűne – akkor még – az volt, hogy szeretett volna egy kis pénzt keresni a kereskedelmi tévében.

Az Megasztár legnagyobb húzása azonban mégis Presser Gábor szerepeltetése volt. Ő egyszerre volt popsztár, a 20. század második felének megkerülhetetlen dalszerzője, és klasszikus értelemben vett zeneszerző. Az ő személye önmagában is óriási hitelt adott a vállalkozásnak.

Persze tudom, sokan cikizték és cikizik ma is ezeket a tehetségkutatókat. De álljon itt néhány név, akik az első évadban tűntek fel: Tóth Vera, Oláh Ibolya, Gáspár Laci, Dér Heni, Mujahid Zoltán, Galambos Dorina vagy a már említett Aczél Gergő.

Minden tehetséges énekest nem sorolhatunk most fel, akiket a Megasztárnak köszönhetünk, de az egykori győzteseket azért soroljuk fel: Tóth Vera, Molnár Ferenc „Caramel”, Rúzsa Magdi, Király Viktor, Tolvai Reni és Radics Gigi. Az X-Faktor mentorcsapata évekig a Megasztárosokból élt: Tóth Gabi, Gáspár Laci, Puskás Peti és Radics Gigi is a TV2-től igazolt át.

Egészen Csobot Adélig kellett várni, hogy X-Faktor versenyző üljön az RTL-es zsűriben, és Tóth Andi az első X győztes, akiben bízik annyira a csatorna, hogy a mentorszékbe ültette.

A 12 év kihagyás után jelentkező 7. évad előtt két kérdésem volt. Az egyik: képes-e a korábbiakhoz méltó zsűrit kiállítani a TV2? Hiszen a későbbi évadokban is olyanok ültek a zsűriszékben, mint Fenyő Miklós, Eszenyi Enikő, Mester Tamás vagy Bereczki Zoltán.

Első ránézésre a zsűri elfogadható. Caramel és Rúzsa Magdi képviselik a brandet, és lehet őket szeretni vagy nem szeretni, de az biztos, hogy impozáns pályafutást tudhatnak maguk mögött és a kisujjukban van a szakma.

Papp Szabi eladhatóság szempontjából talán nem akkora nagyágyú, mint a két Megasztár-győztes, de ő is régóta jelen van a hazai könnyűzenében, és a Sztárban sztárnak köszönhetően a közönség már ismeri és kedveli, mint zsűritagot. Marsalkó Dávidról tudom a legkevesebbet, a Halott pénz finoman szólva nem az én zenei világom, de tudom, hogy népszerű zenekarról van szó, és nyilván fontos a fiatalokat is leültetni valahogy a képernyő elé.

Ugyanezt a célt szolgálja Marics Peti, akit tavaly ugyancsak láthattunk zsűrizni a Sztárban sztár utolsó évadában, és nem is volt rossz. Nyilván ő rendelkezik a legkevesebb tapasztalattal a zsűriből, de tehetsége vitathatatlan, ötből egynek mindenképp belefér.

A helyzet pikantériája, hogy a Valmar másik fele, Valkusz Milán a konkurenciánál zsűrizik. Az ilyen műsorokban bevett szokás, hogy a zsűritagok is fellépnek, promózzák a következő koncertjüket, lemezüket.

Kérdés, hogy a Valmar jelen körülmények között melyik csatornán jelenhet meg teljes létszámban.

A másik nagy kérdés: miben képes mást adni a Megasztár, mint az X-Faktor? Az első adás erre nem tudott megnyugtató választ adni. Ha volt előnye a Sztárban sztárnak és spin offjának, a Sztárban sztár leszeknek, hogy markánsan mást tudott nyújtani: ötvözte a zenei tehetségkutatókat a röhögéssel.

A Megasztár viszont egyelőre csak külsőségeiben különbözik az X-Faktortól. Tévéstúdió helyett a Bálnában zajlanak a selejtezők, ami más hangulatot ad az egésznek, és négy helyett öttagú a zsűri, így nagyobb az esély, hogy valaki megkapja a továbbjutáshoz szükséges három igent. Ennyi.

Hozhatna még különbséget a zsűri közötti kémia, de az első selejtezőn ez még csak nyomokban született meg. Míg az X-faktorban a ¾ részben kicserélődött mentorcsapat szinte azonnal egymásra talált,

Rúzsa Magdiék kicsit nyársat nyeltek. Próbálnak nagyon szakmaiak lenni, ami amúgy helyes, de még nem érzik, mikor és mennyire lehet fellazulni ahhoz, hogy a tévénézők jól szórakozzanak.

Műsorvezető-fronton változás történt a korábbiakhoz képest: Görög Zita, Szekeres Nóra és Liptai Claudia után most Ördög Nóra lett Tilla partnere.

A műsor fő attrakcióját - akárcsak régen - a hibás önképű Florence Foster Jenkinsek jelentették. Például az az anyuka, akit kamasz fia próbált lebeszélni az éneklésről. Vivien neki és a többi kritizálónak akarta bebizonyítani, hogy igenis van hangja. Nem sikerült, de ez nem szegte a kedvét. Leszögezte, hogy aki szerint neki nincs hangja, annak botfüle van.

Egészen érdekes mutatványt nyújtott Zita, aki füléhez tapasztott telefonon hallgatta a zenét, így próbált énekelni. Talán senkit nem lep meg, ha elmondom, hogy nem sikerült neki.

Üdítő színfolt volt Gábor és exe Dia, akik „véletlenül” pont egymás után lettek beosztva a műsorba. Egyikük sem jutott tovább, de értékes műsoridőt lehetett kitölteni velük és a végén együtt távoztak. Ördög Nóra reményét fejezte ki, hogy hátha megint összejönnek.

Muhar Zita különleges háttértáncossal érkezett: a kisfiával.

Zita énekelni nem igazán tud, de a kissrác belopta magát a zsűri és a nézők szívébe. Ennek ellenére természetesen nem jutottak tovább.

Azt hiszem minden tehetségkutató réme a versenyző, aki nem akarja elhinni, hogy kiesett. Ezúttal Varga Zitára jutott ez a szerep, aki az első kudarc után megpróbált acapella énekelni – szemmel láthatóan nem tudta eldönteni, hogy mit kezdjen a kezében lévő mikrofonnal –, és amikor elküldték, még többször megállt és hitetlenkedve nézett vissza.

Azért voltak szerencsére értékelhető produkciók is. Szilágyi József először megijesztett, amikor közölte, hogy csak 3-4 hónapja tanul komolyabban énekelni. Szerencsére hamar kiderült, hogy őstehetségről van szó, aki így is reménykeltő „alapanyag”.

Horváth Dzsennifer – Caramel szavaival élve – igazi csiszolatlan gyémánt. Illi Ráhel tökéletesen énekelte a Rise Upot, a zsűri egyenesen győztes jelöltnek nevezte.

A nagyváradi színész, Buzási Patrik merészen George Michael Faith-jével érkezett. Annak idején ebben a klipben ismertem és kedveltem meg George Michaelt, ezért különösen kritikus vagyok, ha ezt énekli valaki. De Patrik nem okozott csalódást. Tény, hogy a hangszínje is nagyon illik ehhez a slágerhez, a kérdés az, hogy képes lesz-e egészen más jellegű dalokban is helytállni.

A legjobban nyilván mindenki ifj. Schóbert Norbi érkezését várta. Kicsit fura volt, hogy most nincs ott vele az egész dinasztia, hiszen idősebb Norbi és Réka nem szívesen hagy ki semmilyen képernyőlehetőséget.

Réka még arra is talált módot, hogy a Nagy Őben feltűnhessen: az egyik barátnőjét személyesen adta át Jákob Zolinak.

A megfejtés nyilván abban keresendő, hogy Schóbert Lara az ősellenség RTL Klubon bokszol, a Schóbert szülők pedig ott csápolnak minden meccsen, ha kell, ha nem.

Norbi produkciója megosztotta a zsűrit. Caramel és Dávid igennel szavazott. Papp Szabit nem győzte meg. Magdiból kijött az anya, úgy érezte, jelenleg túl sok lenne Norbinak a Megasztárral járó terhelés, ezért egy „érted, nem ellened” jellegű nemet mondott. Marics Peti némi tépelődés után viszont úgy gondolta, legyenek merészek, és legalább még egy kört adjanak a fiatal srácnak, ezért megadta a továbbjutáshoz szükséges harmadik igent. Én leginkább Szabival értek egyet. Nem mondom, hogy köze sincs Norbinak az énekléshez, de nagyon sok volt a hamiskás hang.

Ugyancsak megosztotta a zsűrit Barton Marci, aki úgy öltözött, mintha egy 60-as évekbeli hollywoodi musicalből lépett volna ki, és ennek megfelelően Elvist énekelt. Nem volt tökéletes, de végül nagy nehezen összejött neki a 3 igen. Gyakorlatilag Marics Peti vitte tovább a hátán, szájába adta, mit mondjon, és addig zaklatta Magdit, amíg be nem adta a derekát.

A végére hagyták a legjobbat. Tóth Abigél Evelin egy bántalmazó kapcsolattal a háta mögött érkezett, hogy kiénekelje a fájdalmát. Mint elmondta, a nehéz pillanatokban a zene adott neki erőt, és szeretne másoknak is segíteni az énekléssel.

Rúzsa Magdi ezzel summázta a produkciót:

„Szerintem megvan a nyertesünk.”

Összességében a Megasztár nem tudott sem önmagához, sem a konkurenciához képest markánsan újat hozni. Remélhetőleg a későbbiekben magára talál a műsor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Magyarként elsőnek, mindössze 20 évesen söpörte be a cirkuszosok Oscar-díját
Kifaggattuk Richter Angelinát, aki nemrég a 21 lovas artistaprodukciójával megnyerte az Arany Bohóc-díjat, a monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál fődíját. Pedig 3 hónapja még elszakadt a hátsó combizma a lovon gyakorolva.
Tóth Noémi - szmo.hu
2026. január 30.



A több évszázadra visszanyúló Richter-dinasztia egyik legfiatalabb tagjaként nyilván nem is volt várható, hogy Richter Angelina irodista lesz, hiszen már négyévesen fellépett egy pónilovas számmal. 2023-ban Guinness-rekordot döntött, amikor egyedüli nőként a világon 20 lóval bemutatta a Magyar Posta című produkciót.

Karrierje során több cirkuszi zsánert is kipróbált: lovas akrobatikát, lábzsonglőr mutatványokat elefántháton, illetve szerepelt a testvére, Kevin ugródeszka-csoportjában is, sok európai fesztiválsikert besöpörve.

Nem volt olyan régen a legutóbbi szakmai elismerése sem, hiszen Angelina kapta tavaly a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ által alapított Karádi Béla Arany Emléklánc-díjat, amelyet évente ítélnek oda az év kiemelkedő magyar artistaművészének.

– A monte-carlói győzelem után mi volt az első gondolatod, és hogyan ünnepelted meg a nemzetközi sikerélményt?

– A győzelem után az volt az első gondolatom, hogy büszkévé tettem a családomat és magamat, és ez hatalmas boldogsággal töltött el. Azon gondolkoztam, mennyi munka volt ebben, és mennyit mindent tettem ezért – de közben nem akartam elhinni, hogy engem választottak, mint legjobb produkció! Rögtön utána nem volt rá alkalmam, hogy megünnepeljük, mert másnap is dolgoztam, úgyhogy utólag pótoljuk.

– Szerinted mi a siker kulcsa a szakmádban – a megfeszített, szívós munkán felül? Mi a legnagyobb kihívása a cirkuszi létformának?

– A siker tág fogalom. Próbálom a legjobbat kihozni magamból, illetve mindig a munkámat és a lovaimat helyeztem az első sorba, nem volt soha hétköznapi tinédzser életem. Gyerekkorom óta dolgozom, és ez megtanított értékelni a dolgokat, miközben szerettem volna sikeres lenni. Nagyon örülök ennek a hatalmas elismerésnek, de meg hosszú az utam. Nem gondolom magam nagyon sikeresnek, hanem inkább azt mondanám, hogy soha sem adom fel, és az álmaimért mindent megteszek.

– Mennyire volt magától értetődő részedről, hogy magadtól is ezt a családi vonalat viszed tovább, és hogyan tudtad kislányként megélni a gyerekkort a cirkuszi létforma mellett?

Sokféle produkciót kipróbáltam, de hosszú távon egyiket sem éreztem igazán sajátomnak. Gyerekként nagyon visszahúzódó voltam, és nem igazán találtam a helyemet a világban, de az istállóban annál inkább.

A lovak mindig részesei voltak az életemnek. És ahogyan évről évre egyre szorosabb kötelék fűzött össze minket, akkor már tudtam, hogy nekem ők lesznek a jövőm. Lovakkal bármilyen produkcióra nyitott vagyok, nagyon szeretek velük dolgozni.

– Láthatóan a lovak mellett tetted le a voksodat, hiszen a szabad idomítás művészetét tökéletesíted már jó ideje. Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre, és milyen saját lóidomár-trükkjeid vannak az összhang megteremtéséhez, hogy készülsz fel egy-egy műsorszámra?

– 17 évesen állítottam fel a Guinness-rekordot, amelyre úgy 3 évig készültem. Nagyon nehéz volt számomra akkoriban ez a produkció, és az új lovakkal közös munka, de egy idő után megtaláltuk az összhangot. A koreográfiák teljesen random jönnek, attól függ, milyen zenével szeretnek dolgozni, milyen stílust képvisel az előadás.

– Volt komolyabb sérülésed a cirkuszi munkád során? Hogyan tudsz egy-egy esés után újra talpra állni mentálisan, legyőzve a félelmeidet?

– Volt persze már több balesetem is, de pár csonttörésnél komolyabb soha, ezért nagyon hálás vagyok.

Soha nem féltem visszatérni, mert soha sem a lovak tehettek róla, ha éppen leestem róluk. Ezért tudtam, hogy ezt magammal kell lerendeznem, és átgondolnom, hogy mit is csináltam rosszul.

De nyilván emberek vagyunk, nem gépek, és az állatok úgyszintén: mindenkinek lehet rossz napja, vagy amikor fáradtabbak vagyunk a kelleténél. Az utolsó balesetem nagyjából 3 hónappal ezelőtt volt, amikor egy rossz mozdulat miatt a lovon elszakadt a hátsó combizmom. Akkor ezzel nehezen tudtam megbirkózni mentálisan, mert féltem, hogy mi lesz, ha nem lesz jó a lábam a versenyre, és nem tudok 100%-ot nyújtani. De elképesztő, hogy mire képes az elménk, amikor igazán akarunk valamit, hiszek az öngyógyításban. Hála Istennek sikerült helyrejönnöm időben, nagyon sok gyógytornával és tudatos edzéssel.

– Van olyan víziód, amelyet – akár a lovakkal, akár más témában – még mindenképpen megvalósítanál a szakmádban?

– A szakmában ezzel a díjjal elértem a csúcsra, ami hatalmas szó 20 évesen. Megvalósítottam a legnagyobb álmomat, amire nagyon büszke vagyok. Sok van tervem a jövőre nézve, de jobban szeretném, ha ezek majd magukért beszélnének!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
78 éves korában meghalt Fenyő Miklós
A Hungária alapítójának halálhírét családja közölte a zenész hivatalos Facebook-oldalán szombat reggel. A zenész hetek óta tüdőgyulladással és annak szövődményeivel küzdött.


78 éves korában elhunyt Fenyő Miklós – a hírt a zenész hivatalos Facebook-oldalán közölték szombat reggel.

„A legmélyebb fájdalommal tudatjuk veletek, hogy Miklós a hajnali órákban örökzöld álomba szenderült… Zenéje, dalszövegei, színdarabjai, könyvei, az egész szellemisége örökre velünk marad. A család kéri, hogy a média és a közösségi oldalakon megnyilvánulók tiszteljék gyászukat!” – olvasható a posztban.

Az énekes már tavalyelőtt is egészségügyi problémákkal küzdött, majd néhány hete tüdőgyulladással kórházba került. Január 11-én a hivatalos Facebook-oldalán adtak hírt arról, hogy kórházi kezelés alatt áll. Bár múlt héten, január 23-án még arról számoltak be, hogy a tüdőgyulladásból kilábalt, a kialakult szövődmények miatt továbbra is orvosi felügyeletre szorult.

Fenyő Miklós 1947-ben született Budapesten. 1956-ban családjával az Egyesült Államokba emigrált, ahol három évet töltött. Magyarországra visszatérve több zenekarral, a Sztárral, a Devilsszel és a Syconorral is próbálkozott, végül a Hungária megalapításával vált országosan ismertté. A zenekar már 1968-ban megnyerte a Ki mit tud? című televíziós tehetségkutatót a „Csavard fel a szőnyeget” című slágerrel.

A Hungária a hetvenes-nyolcvanas években a hazai pop-rock élet ikonikus jelenségévé vált. Fenyő Miklós nevéhez fűződik a Hotel Menthol és a saját életéből ihletet merítő Made in Hungária musical, majd később a belőle készült film is. A zenekarral 1995-ben a Népstadionban adott stadionkoncertet, a legendás felállás pedig 2024-ben a Puskás Arénában állt újra össze. Tavaly jelent meg „Mélyvíz, csak megúszóknak” című életrajzi könyve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk