Fűrészelés nyomait fedezték fel az elvileg elhullajtott agancsokon, amikből a vadászati világkiállítás kapuja készült
A nemrég véget ért Vadászati Világkiállítás egyik leglátványosabb és leginkább ikonikus eleme a több mint tíz tonna agancsból készült kapu volt, amit a több kormányzati megrendelésen is dolgozó Szőke Gábor Miklós szobrászművész készített. A sajtó érdeklődésére korábban többször is hangsúlyozták, hogy a kapu kizárólag elhullajtott agancsokból készült, így ennek kedvéért egyetlen állatot sem kellett leölni.
A Telex egyik szemfüles olvasója azonban kiszúrta, hogy a szobor agancsainak egy részén fűrésznyomok láthatóak.
„Nos, hacsak nem csontfűrész segítségével hullajtják manapság az őzek és szarvasok az agancsaikat, nagyon erős a gyanúm, hogy az állítás nem igaz. De hívhatjuk akár hazugságnak is. A szobor valóban nagyrészt hullajtott agancsokból áll, legalábbis az alsó részén, erre jól láthatóan nagyon ügyelt a készítő. Azonban
– írja az olvasó, aki képet is mellékelt felfedezéséhez.
A kapu melletti táblán olvasható szöveg szerint egyébként két éven át gyűjtötték az erdészetek a hullajtott agancsot, hogy megvalósulhasson a szobor, amely a művészi szándék szerint kifejezi a spirituális kapcsolatot állat és ember között, és bőgés közben ábrázolja a Csodaszarvast.
A koponyáról elválasztott agancsok elvileg származhatnak régi trófeáról is, de elhullott vagy akár elejtett állatról is. A kiállítás szervezői egy hete nem válaszoltak ugyanakkor a lapnak az agancsokkal kapcsolatos kérdésekre.
