Filmen a szadista gyilkológép, aki popsztárrá vált – Ted Bundy nem érdemelt jobbat, de mi igen
Vegyes érzésekkel vágtam neki ennek a filmnek, mert egyszerre szerettem volna, hogy olyan jó, mélységekkel teli legyen – bár a trailer már belőtte, hogy nem lesz olyan jó -, mint mondjuk a Capote, amely szintén egy megtörtént gyilkosságot dolgozott fel az életrajzi filmes műfaj kereteit feszegetve – és egyszerre szerettem volna azt is, ha Ted Bundy emlékét egy pillanatig sem misztifikálja a mozi (utóbbi okok miatt rettegek Charles Manson karakterének ábrázolásától is az új Tarantino-filmben). Ez a végére sem változott: vegyes érzésekkel álltam fel a székből.
Ted Bundy valóban átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány volt, ahogy azt John Malkovich karaktere, a bíró, a film erkölcsi viszonyítási pontja is mondja az egyik jelenetben. Amerika és a világ egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa volt, aki szadista módszerekkel gyilkolta áldozatait, szinte kivétel nélkül fiatal, huszonéves nőket. Volt köztük egy tizenkét éves kislány is.
Amikor meghallottam, hogy film készül róla, az első gondolatom az volt: bárcsak lenne értelme. Valamilyen szempontból volt is, de lehetett volna több is. Az erőszak önmagáért való ábrázolása, dicsőítése nemcsak az áldozatok iránti tiszteletből nem helytálló ebben az esetben, hanem azért is, mert
Bundy figurája csak lassan kecmergett ki utólag a közvélemény és önmaga által kreált „popsztár”-szerepkörből,
ami, valljuk be, egy legalább harmincszoros – ennyit vallott be - sorozatgyilkos esetében meglehetősen abszurd. Még akkor is, ha lefegyverző volt a mosolya – szerintem inkább vicsora -, jóképű volt és szuggesztív jelenség. Utóbbi egyébként a pszichopaták egyik jellemzője: rendszerint remek meggyőző-képességgel rendelkeznek, sőt, elsöprően vonzónak tűnhet a személyiségük. Egészen addig, amíg elevenen fel nem falnak minket.
Zac Efron számos, a film kapcsán vele készült interjúban elmondta, a film célja nem az volt, hogy dicsfénybe vonja Bundy figuráját. Most már, utólag úgy érzem, a színész sajnos magyarázkodott, a film ugyanis nem segít a nézőnek eligazodni a pszichopata személyiség világában, hanem ugyanúgy megtéveszt minket is, ahogy Bundy tette azt az áldozataival. Persze itt nincs spoiler-lehetőség, ha ismerjük a történetét, hiszen tudjuk róla, hogy bizonyítottan és önmaga által is bevallottan élvezetből gyilkolt.