hirdetés

KULT
A Rovatból
hirdetés

Fesztiválkörkép: mi az, ami már biztosan elmarad és mi a helyzet a többiekkel?

Végignéztük, milyenek a legnagyobb hazai fesztiválok kilátásai egy hónappal a szezon kezdete előtt. A tavalyinál biztosan jobb lesz a helyzet, de a 2019-estől még messze vagyunk.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus-járvány miatt tavaly gyakorlatilag a teljes fesztiválszezon elmaradt, kizárólag néhány nagyon kicsi, legfeljebb 500 fős részvétellel zajló rendezvényt tarthattak meg.

Bár idén az oltásnak köszönhetően sokkal biztatóbb a helyzet, még mindig rengeteg a bizonytalanság: május közepén továbbra sincs hír arról, mi a terve a kormánynak a zenés-táncos rendezvényekkel, amelyek a legutóbbi nagy enyhítési körből kimaradtak.

A legtöbben abban bíznak, hogy 5 millió oltottnál ezt a korlátozást is feloldják, azonban a piac több szereplője így is bedobta a törölközőt, vagy a várhatóan még sokáig fennmaradó utazási korlátozások miatt, vagy mert nem ért egyet a kötelező védettségi igazolvány okozta megkülönböztetéssel.

Nézzük, mit lehet tudni most a legnagyobb hazai fesztiválokról!

Sziget, VOLT, Balaton Sound

Zsinórban másodjára is elmaradnak. A VOLT-ot és a Balaton Soundot március közepén fújták le, a Szigetet pedig május elején. Az indoklás szerint látva a rengeteg bizonytalanságot, akár az utazás, a szállások, a vendéglátás és a védettségi igazolások hazai és nemzetközi szerepe terén, arra az elhatározásra jutottunk, hogy inkább a jövő évi fesztiválra készülnek.

„A ’22-es szezont tehát úgy várjuk, mint fesztiválévet eddig még soha, terveink szerint a fájdalmasan hosszú szünet utáni nagy visszatéréshez méltó rendezvényekkel” – fogalmaztak a közleményben.

hirdetés
Fishing on Orfű

Eredetileg is két potenciális időponttal, a megszokott júniusival és egy augusztus végi pótdátummal hirdették meg. Áprilisban kiírtak egy facebookos szavazást arról, melyiket támogatják többen, és közel háromszor annyian választották az utóbbit. Május elején hivatalosan is bejelentették, hogy a pótdátumon kerül sor a fesztiválra.

"Pontosan 6 hét múlva nyitnánk a Fishing kapuit. A hátralévő idő egész egyszerűen már nem elegendő a professzionális felkészülésre. A Fishing bármennyire is emberléptékű és barátságos fesztivál, megvalósítás szempontjából ez egy nagy és összetett rendezvény, amely nagyságrendileg 1000 ember munkáját és életét érinti, normális esetben majd’ egy évig tart a szervezése. A hátralévő idő rövidségén túl számos további szempontot is figyelembe kellett vennünk, ezek közül a legfontosabb, hogy továbbra sincs kormányzati döntés a zenés, táncos rendezvények megtarthatóságával kapcsolatban. És nem csak a megtarthatósággal kapcsolatban, de az esetleges plusz elvárásokról, járványügyi intézkedésekről sem tudunk semmi konkrétat" – írták indoklásként.

Mivel a fellépők mindegyike vállalta, hogy a pótdátumon is rendelkezésre áll, a programban jelen állás szerint nem lesz változás, ahogy a jegyvásárlóknak sincs semmilyen teendőjük.

EFOTT

A tervek szerint megtartják, az időpont a korábbi évektől eltérő módon megváltozott: augusztus 11-15. között kerülne rá sor, amikor eredetileg a Szigetet is tartották volna.

"Mi a háttérben továbbra is azon dolgozunk, hogy amennyiben a járványügyi helyzet engedi, találkozhassunk! Már nagyon hiányoztok és reméljük, hogy idén rendhagyó módon augusztusban újra együtt leszünk a Velencei-tó partján!" – fogalmaznak legutóbbi posztjukban.

Művészetek Völgye

A tervek szerint megtartják, július 23-a és augusztus 1-je között. Oszkó-Jakab Natália nemrég megjelent interjúnkban úgy fogalmazott, az oltási hajlandóságon múlik, hányan vehetnek majd részt rajta. "Aligha lesz meg a 2019-es nagyságrend, de az igazat megvallva már a tavalyi Völgyhétvégéket is igazi megváltásként élte meg a csapat és a fellépők is, az 500 fős létszámkorlát ellenére" – mondta.

Bánkitó

A megszokottnál kisebb lesz, de megtartják július 8-10. között. A szervezők szerint a változtatások ellenére páratlan, házibuli hangulatot idéző kis fesztiválra készülhetnek a látogatók, ahol a tervek szerint kettő élőzenei és egy elektronikus zenei helyszínen zajlanak majd koncertek.

Idén csak hazai zenekarok lépnek fel, a színház, civil-kult részlegen pedig régi-új helyszínek lesznek a falu nyilvános tereiben, ahol szokás szerint lehetőség lesz elmerülni a kortárs magyar kultúra legjavából a független zenei szcénától kezdve a képzőművészeten át a színházig.

Campus Fesztivál

"Május végén hozunk csak végleges döntést, de a jelenlegi tervek szerint július végén megtartjuk a Campus Fesztivált Debrecenben.

Az idei évben várhatóan külföldi előadók nélkül fogunk szórakozni, a magyar könnyűzene legjobbjai azonban mind jelen lesznek. A rendezvényre védettségi igazolvánnyal lehet majd belépni" – írták ki Facebook-oldalukra április végén.

Fezen

Május 4-én hivatalosan is lemondták. "Hiszünk benne, hogy a fesztiválozás a szabadságról szól, nem a korlátokról" – indokolták a döntést, hozzátéve: az is a lemondás mellett szól, hogy egyelőre bizonytalan a zenés-táncos rendezvények újraindulása, illetve az ehhez kapcsolódó szabályozások, egy ilyen nagy rendezvény megszervezését pedig nem lehet az utolsó pillanatra hagyni. Ha hagyományos fesztivál nem is lesz, LIGET néven azért indítanak nyáron egy koncertsorozatot hazai zenekarok részvételével.

Kolorádó

A tervek szerint megtartják, augusztus 11-14. között. Eredetileg a Fishing on Orfűhöz hasonlóan két dátumot hirdettek meg, végül április elején döntöttek az utóbbi mellett. Ráadásul sokakkal ellentétben nemcsak magyar előadókkal készülnek.

"Bár talán már látszik a fény az alagút végén a járványban, úgy gondoljuk, hogy nyár végén biztonságosabb és jobb fesztiválunk lehet.

Június végén még nem tudnánk önfeledten bulizni mindenkivel, aki szeretne, és akkor talán még a külföldi fellépők sem tudnának eljutni hozzánk" – írták akkor.

Alterába

A tervek szerint megtartják, július 13-17-ig. Friss posztjukban az írják, változatlanul várják, hogy a zenés-, táncos rendezvényekre vonatkozó konkrét törvényeket és szabályokat meghozzák, de amennyiben lehetséges lesz, rajtuk nem fog múlni.

"Két változás közben kialakult, az Ossian zenekar nyáron nem koncertezik a pandémiás helyzet miatt (sehol), így helyettük a LORD zenekar lép fel az adott idősávban. A másik, a Lóci játszik csapata sem ér el hozzánk, helyettük a KAUKÁZUS zenekar ad koncertet. Bízunk benne, hogy a továbbiakban a pandémia miatt már nem kell változtatni a programon. Amint lesz kormányrendelet, hogy milyen feltételek mellett tarthatjuk meg a rendezvényt, azonnal jelentkezünk, hogy tudjatok készülni, nagyon hiányoztok! " – teszik hozzá.

Ördögkatlan

Legutóbbi, május 3-i közleményük így szól: „Nagyon bizakodunk, hogy végre találkozhatunk. Szervezzük a 14. Ördögkatlan programját. Időpont: augusztus 3-7. Augusztus 6-án este Mozart Requiemje hangzik majd el védnökünk, Törőcsik Mari emlékére. Kiemelt vendég lesz a 21 éves 30Y, díszvendég a Nézőművészeti Kft. Dolgozunk, szervezünk, reménykedünk. Rajtunk nem fog múlni. Bízunk abban, hogy rajtatok sem!”

SZIN

A hivatalos bejelentéssel május második feléig várnak a szervezők, de korábban kiadott közleményükben azt írták: bizakodóak, hogy idén újra ők zárhatják a nyarat. Hozzátették: bár a Facebookon jelentek már meg nemhivatalos információk, mintha a SZIN online esemény lenne, a SZIN egy nagyon is valós fesztivál lesz, ha lesz, amiről a mostani bizonytalanságok miatt május végéig hoznak majd végleges döntést.

A főszervező elmondta, hogy a zenekarokkal, a beszállítókkal és az alvállalkozókkal is megegyeztek már, gyakorlatilag készen állnak a startra. „A homeschool és a homeoffice után a fesztiválozók már nagyon vágynak a szabadságra, ezért a „Szabadság, Szerelem, SZIN” szlogenünket tűzzük idén a zászlónkra” – tette hozzá Kolonics Erika.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KULT

Egy előadás, ami egy borkóstolóval fonódik egybe

A Dalok a Kamrából Mautner Zsófi gasztroblogger konzulensi közreműködésével jött létre, aktualitását pedig az adja, hogy olyan témákat dolgoz fel mind zeneileg, mind pedig vizuálisan, amelyek a karantén alatt megváltozott gasztronómiai szokásainkhoz kötődnek.

Link másolása

hirdetés

A catwalk concert feltalálásával új műfajt teremtett Halas Dóra, a Soharóza kórus vezetője és Nagy Fruzsina, generációja egyik legismertebb jelmeztervezője. A Dalok a kamrából ősbemutatóját a Városmajorban tartják: konyhai trükkök karantén módra borkóstolóval egybekötve, avagy lássuk, ezúttal mit főztek ki nekünk.

A Dalok a Kamrából Mautner Zsófi gasztroblogger konzulensi közreműködésével jött létre, aktualitását pedig az adja, hogy olyan témákat dolgoz fel mind zeneileg, mind pedig vizuálisan, amelyek a karantén alatt megváltozott gasztronómiai szokásainkhoz kötődnek. A Soharóza kórus a gasztrokoncerten körbejárja a sütési-főzési szokások átalakulását a nagymama módszerektől az aktuális hipszter trendekig, a takeaway-kultúrát, és a karantén-lét sok más elemét.

- Mi köze egymáshoz evésnek és színháznak?

- Nagy Fruzsina: Az, hogy mindkettő élvezeti cikk: enni meg élményt szerezni is egyformán szeretünk. Volt már színpadi kalandozásom az étkezés felé: 2007-ben Láng Annamáriával és a Krétakörrel a Pestiestiben kipróbáltam, milyen az, ha más inspirációkhoz nyúlok, mint amihez általában szoktam. Érdekes volna tudni, egy nap mennyi időt töltünk el evéssel és a hozzá kapcsolódó tevékenységekkel: azzal, hogy kitaláljuk, mit főzünk, elmegyünk a piacra vagy a boltba, megfőzzük, aztán tálaljuk, és megesszük. Az evés a napi rutinunk egyik legerősebb eleme, ezért is lehet más művészeti ágakban is gondolkodni róla. A Dalok a kamrából ötlete is így született.

- Halas Dóra: A korábbi közös előadásaink, a Tabu kollekció és Az Ügy szintén a hétköznapjainkban jelenlévő témákról szólt, márpedig a gasztronómia amellett, hogy jó ideje művészi szintre fejlesztette magát, feltétlenül ilyen terület. A Soharózának is volt már ilyen tapasztalata: a Dolce voce című gasztrokoncertünket Mautner Zsófival népek zenéire és desszertjeire komponáltuk.

- Az előadás konzulense Mautner Zsófi gasztroblogger. Hogyan dolgoztatok együtt?

hirdetés

- HD: A gasztronómia mint téma már megvolt, csakhogy közbejött a vírus, ami erősen megváltoztatta például az étkezési szokásainkat is. Zsófival hármasban hosszan ötleteltünk, és azon kaptuk magunkat, hogy újra és újra visszakanyarodtunk a karantén és a gasztronómia kapcsolatához, így lecsaptunk rá. Miután az alap megvolt, elkezdtünk jelenetekben gondolkodni: Zsófi itt is megosztotta velünk a benyomásait, ami nekem segített a zenei inspirációban, Fruzsinak pedig a jelmezek megálmodásában. Voltak persze más hatások is: Jókuti Andrástól például szakszavakat kértem a desszertjelenethez, mire ő egy hosszú listával állt elő, amiből mi francia nonszensz dalszöveget szerkesztettünk.

- NF: Be kell vallanom, hogy a dolog legélvezetesebb része az volt, hogy amikor a kezdeti, online ötletelést megelégeltük, Mautner Zsófi egy fantasztikus vacsorával várt minket: remek dolog volt úgy gondolkodni étel tematikájú jelenetekről, hogy közben az ember a gasztromennyországban érzi magát... Rengeteg téma került elő, közülük több minket is személyesen érintett. Sokan rákaptunk a sütisütésre, szinte verseny alakult ki a közösségi médiában, hogy ki tud látványosabb, bonyolultabb süteményfotókat posztolni. Az előadásban erre egy házisüti-szépségverseny reflektál, némi csavarral...

- HD: Más műfajokat is mondhatnánk, amik a karanténidőszak alatt felvirágoztak a balkonkertészettől a kenyérsütésen át a házi savanyításig. Rájöttünk, hogy a nagymamák praktikái beköltöztek a lakásunkba: ami nekik normális és hétköznapi volt, azt a fiatalok a youtube-ról tanulják újra.

- A korábbi előadásaitokból ismert divatbemutatós kifutó formája megmarad a kamrában is?

- NF: Igen, csak megnehezítettük a kórustagok dolgát, mert a catwalk ezúttal párhuzamos lesz a nézőtérrel, vagyis másképp kell mozogni rajta. Újdonság, hogy jóval kevesebb szereplő van a színpadon, mint korábban, ahogy az is, hogy oldott, laza, akár spontán akciókat is megengedő estként tervezzük.

- HD: Nem titok az sem, hogy egy sorozatot képzeltünk el: kisebb létszámú, rövidebb eseményekben gondolkodunk, amiket ki lehet egészíteni kapcsolódó történésekkel, a Dalok a kamrából esetében például borkóstolóval vagy más, gasztronómiai témájú programmal.

- Feltételezem, hogy leginkább ízekből, színekből, formákból inspirálódtatok. Hogyan válik egy tortácskából kórusmű?

- HD: Nincs egyetlen zenei receptem. Az első fázis mindig a közös ötletelés a kórustagokkal: az alapkoncepció kialakítása után asszociációk mentén haladunk, érzések, tapasztalatok, atmoszférák, zenei gondolatok követik egymást, amihez mindenki hozzáteszi a magáét. Én pedig fogom ezt a sok mindent, szétszedem, új rendszer szerint felépítem, esetleg hozzáírok saját zenéket. Az otthoni praktikák jelenetében például a munka ritmusa fogott meg: a tészta dagasztása vagy a kertészkedés apró, ismétlődő mozdulatai, így ezeknél a szöveg lüktetése lett fontos. Újdonság ebben az előadásban, hogy ezúttal a szövegeket is Soharóza-tagok írták. Minden csapatmunkában születik, aztán én összevarrom a zenei szálakat, Fruzsival pedig színpadra állítjuk mindezt. A mostani előadásban Kovács Domokos segít nekünk a koreográfiában.

- NF: A jelmeztervezés inkább magányos munka, de most a Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatóit is bevontam a gondolkodásba: nekik is tanulságos látni a színpadon az elképzeléseiket. Tervezőként nem az a célom, hogy olyan jelmezt hozzak létre, ami hasonlít egy ételre: meghökkentő, de hordható ruhadarabokban gondolkodom, amik kapcsolódnak a zene hangulatához. Dórival kölcsönösen inspiráljuk egymást, kísérletezünk és játszunk. Ez pedig állandó kihívások elé állít, amit nagyon élvezek.

- Az előételtől a desszertig kapunk egy komplett vacsorát?

- NF: Inkább azt mondanám, hogy a terítéstől egészen a kávéig. Nem olyan szigorú rend szerint építkezik az előadás, mint egy sokfogásos főétkezés: a nagyi kamrájába épp úgy belesünk, mint a hipsterek gangjára, de a karanténidőszak alatt fellendült házhozszállítás vagy a digitális világ és a gasztronómia összefüggései is szóba kerülnek. Csak kicsit másképp, mint azt megszoktuk.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KULT

A bejáratnál játszott egy dalt a Junkies egy családnak, akiknek nem volt védettségi igazolványuk, így nem mehettek be

Volt jegyük a koncertre, de nem engedték be őket, a zenekar tagjai ezért kimentek hozzájuk a kapuba.

Link másolása

hirdetés

Hajdúszoboszlón, a Rock Caféban adott koncertet a Junkies szombaton. Az eseményre viszont egy család nem mehetett be, ugyanis nem volt védettségi igazolványuk, így nem engedték be őket. Bár tisztában voltak a szabállyal, ennek ellenére is úgy döntöttek, megveszik a jegyet, majd megálltak a bejáratnál autóval és onnan hallgatták a zenekart.

A szervező viszonzásul étellel és itallal kínálta őket, a koncert közben pedig szólt a zenekarnak a történtekről.

A Junkies tagjai ezután kimentek a kapuba hozzájuk, és játszottak nekik egy dalt.

Szekeres András, a Junkies énekese a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a család tudta, hogy nem mehet be, de támogatni és hallgatni szerették volna őket.

"Gondoltuk, kapjanak valamit a pénzükért"

– fogalmazott a zenész, aki azt is hozzátette, ők és a környezetük már be vannak oltva.

Korábban nagy vitát váltott ki, hogy sok helyre csak védettségi igazolvánnyal lehet bemenni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

A mi kis falunk bakivideójában Lengyel Tamás szülési fájdalmain nevetett a stáb

A színész annyira beleélte magát a rosszullétbe, hogy alig akarta abbahagyni a játékot.

Link másolása

hirdetés

Szombaton ért véget A mi kis falunk ötödik évada. A készítők most megmutatták a forgatás legviccesebb jeleneteit.

Erika szülése a misemaratonon – a különös helyzet körüli bonyodalmakkal zárult az évad utolsó filmje. A jelenetek felvétele közben rengeteget nevettek a színészek, főként akkor, amikor elrontották azokat.

Lengyel Tamás pedig annyira beleélte magát a rosszullétbe, hogy alig akarta abbahagyni a játékot.

VIDEÓ: A forgatásról

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a sorozat folytatódik. Az RTL közleménye szerint a készítők ezúttal is rengeteg vicces fordulatot találtak ki, és a régi szereplők mellé újabbak is érkeznek majd a következő évadban is.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KULT
A Rovatból
hirdetés

Egy igazán dühös ember: Guy Ritchie megmutatja, hogyan is kell bosszúfilmet készíteni

Az Egy igazán dühös ember a 2004-es A pénzszállító című francia film „amerikai” remake-je Guy Ritchie rendezésében, sőt a film forgatókönyvébe is besegített. Sajnos az eredetit nem láttam, de Ritchie legújabb keménykedése igazán ütős lett.
B.M. - szmo.hu
2021. június 13.


Link másolása

hirdetés

A sztorit nehéz összefoglalni, köszönhetően a rendező történetvezetési módszereinek, ugyanis nemcsak az időben ugrál a film, de többször megmutatja az eseményeket különböző szemszögekből.

A film főkonfliktusa egy félresikerült pénzszállítóautó rablás,

melyből nem sokat látunk az első jelenetekben, de azt halljuk, hogy több áldozattal is járt. Ezt követően megjelenik a vásznon Jason Statham és a nála megszokott mogorva arckifejezéssel elvállal egy pénzszállítói munkát. Megismerjük a fontosabb karaktereket, történik egy-két izgalmasabb akciójelenet, majd elkezdünk ugrálni az időben, előre-hátra, így megtudjuk mi is történt pontosan a rablás alatt.

A rablók szemszögéből is, és az áldozatok szemszögéből is megismerjük az eseményeket.

Érdekes koncepció – már-már sorozatra hajazó hatása van: a „cold open” jellegű nyitány, a film fejezetekre van bontva, ezek a fejezeteknek külön címük van. Ennek ellenére mégis egy koherens egészet alkot, ahogy bemutatják több szemszögből is a cselekményt, mindennek lesz egy ok-okozati kapcsolata, ügyes húzás, büszkék lehetnek az alkotók.

Itt kérem nincsen egyértelműen rossz ember, vagy jó, itt mindenki nagyon kemény és pénzéhes, de alapvetően mindenkinek megvan a maga motivációja, mit miért csinál. Jason Statham H nevű karaktere egy kicsit kivétel, mert ő nagyon kemény és igazán dühös, de erre neki is megvan rá az oka.

Statham csuklóból hozza a faarcú terminátort, aki bármit megtesz a bosszúért,

nem ez lesz a legjobb vagy legkülönlegesebb szerepe, de működik. Viszont ki kell emelni, ez nem egyszerű akciófilm, ez egy fordított heist movie-ba oltott bosszúfilm. Ha a ’70-es-’80-as években forgatták volna, a főszerepet egyértelműen Charles Bronson kapta volna. A többi színész is hozza a kötelezőt, főleg sorozat- vagy karakterszínészeket talált a rendező, van itt Holt McCallany, Josh Hartnett, Jeffrey Donovan, Scott Eastwood, Andy Garcia, s mindenki iszonyatosan komoly és kő kemény.

hirdetés

Szórakoztató, de egyben idegőrlő volt a mozifilm. Élvezettel néztem, de közben mégis volt egy konstans suspense. Sötét, nyomasztó és eléggé depresszív. Főleg a rossz emberekkel történtek a rossz dolgok, de azért akadt jó pár ártatlan áldozat is. Az akciójeleneteket arányosan osztották el, a játékidőt ügyesen töltötték ki, okosan adagolták a nézőknek az adrenalint és a feszültséget.

A film igazi iparosmunka, kicsit lassabb, mint az előzetes mutatja, de végig leköti a közönség figyelmét.

A zene egy pillanatra sem engedett el, egy nyomasztó főtéma kíséri végig az egész filmet. Amikor az a bizonyos ütem elindult, egy picit mindenki kiemelkedett a moziszékből. Gyakorlatilag elmondható a film képlete: látunk valamit, suspense, akciójelent, megtudjuk egyik oldalról mi történt, feszültség nő, akciójelenet, megtudjuk másik oldalról, hogy pontosan miért is történt az úgy, még több suspense, akciójelenet, egészen a stáblistáig egy hullámvasúton ül a néző.

Vizuálisan is elmondható, hogy tipikus Guy Ritchie mozival van dolgunk, ugyan kevesebb a gyors vágás, de a rá jellemző stílusban, ritmusban megy a véres cselekmény. A kamerakezelés mesteri, Alan Stewart már harmadszor dolgozik a rendezővel nagyjátékfilmen. Látszik, hogy jól megértik egymást.

Nagyon ügyesek a kitakarások, a nézőpontok, igazi akciófilmbe való kamerakezelés

– nem a szokásos kézikamerát rángatós akciójelenetek vannak, itt kérem mindent látunk, ami kell. Egyébként ez a partneri viszony annyira jól működik a rendezővel, hogy már az operatőr alá is írt a következő Guy Ritchie mozira.

Maga az akció is működik,

nem kiemelkedő, de például az Úriembereknél több van benne. Bár az egy gangszterfilm volt, nem egy bosszúfilm, úgyhogy az összehasonlítás csupán az alkotók oldaláról jogos.

Mind Ritchie, mind Statham repertoárjába teljesen beleillik a film. Nem kiemelkedő, de nagyon szórakoztató darab, még úgy is, hogy közben

azért erőteljesen nyomasztó. Ne várjon senki egy újabb Blöfföt, Úriembereket vagy Sherlock Holmes-t, ez egy más zsánerű akció, de mint ahogy ismerjük rendezőnk filmográfiáját, ez a sokszínűség igazán nem meglepő.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: