„Ha védettségi igazolvány kell ahhoz, hogy biztonságosan lehessen rendezvényeket tartani, muszáj ezt elfogadnunk”
Néhány hete jött létre a Magyar Turisztikai Program Alapítvány, melynek tagjai a rendezvényszakma tapasztalt és elismert szereplői.
A két társelnökkel, Oszkó-Jakab Natáliával (Művészetek Völgye) és Botond Szabolccsal (Visual Europe Group) beszélgettünk.
– Mennyire látják súlyosnak a fesztivál- és rendezvényszakma helyzetét?
Oszkó-Jakab Natália: Röviden a „nagyon-nagyon rossz”, illetve további negatív jelzők halmozásával tudnám jellemezni, hogy állunk most. Az üzleti és a nagy kulturális rendezvények egyaránt elmaradtak, előbbinél a nyár jelentett némi ellensúlyt, utóbbiaknál pedig az online térbe áthelyezés, de összességében tragikus a helyzet. Biztos, hogy jó pár évbe fog telni, mire a szektor visszatér a 2019-es szintre.
Botond Szabolcs: A bizonytalanság talán még jobban megvisel mindenkit, mint a konkrét korlátozások. Nagy probléma, hogy még ha be is jelentik a nyitást, sokan nem biztosak benne, érdemes-e akár csak 2-3 hónapra előre rendezvényeket szervezniük, hiszen egyik napról a másikra is változhat a szabályozás.
– Nagyjából hány ember veszthette el a munkáját a szektorban?
Botond Szabolcs: Nehéz ezt megbecsülni, de azt hiszem, tízezres nagyságrendben beszélhetünk olyanokról, akik állás nélkül maradtak. Pontos számokat senki nem tud, többek között az is az alapítvány egyik célja, hogy részletesen felmérje, hogy állunk.
Oszkó-Jakab Natália: Nagyon sok háttéripari szakember, például a díszlet- vagy színpadépítők az építőiparban kötöttek ki. Egyáltalán nem biztos, hogy ők visszatérnek majd a jóval bizonytalanabb rendezvényiparba, főleg akkor, ha családjuk is van. Persze lehet, hogy az erősebb kötődés végül meggyőzi őket, de valószínűleg sokan lesznek olyanok, akiknek mindegy, mit építenek, csak biztos legyen a megélhetésük. Ez pedig súlyos munkaerőhiányt okozhat az újraindítás után.
– Mivel lehetne őket visszacsábítani?
Botond Szabolcs: Ezeknek az embereknek a jelentős része azért végzett ilyen munkát, mert tényleg szerette csinálni. Ők akkor fognak visszajönni, ha egyrészt stabilizálódik a szektor helyzete, másrészt kapnak egy olyan versenyképes csomagot, aminek a fizetéstől a munkakörülményekig számos eleme van.
Oszkó-Jakab Natália: A rendezvényszervezők szintjén is problémát okozott ugyanez, nagyon sokan helyezkedtek el akár multiknál, akár ügynökségeknél, ahol adott esetben irodai munkát végeznek, de ugyanúgy a projektmenedzseri képességeikre van szükség. A fentiek ezért rájuk is ugyanúgy vonatkoznak.
– A Music Hungary Szövetség nemrég kiadott egy közleményt arról, hogy a zeneipar szerintük nincs megmentve, az eddigi kormányzati segítségnyújtás elégtelen. Egyetértenek ezzel?
Oszkó-Jakab Natália: Ez a közlemény a kormányszóvivő egy bizonyos kérdésre adott válaszára reagált. Kicsit mintha elbeszéltek volna egymás mellett, mivel egyrészt tény, hogy számos segítséget nyújtott az állam az elmúlt év során, másrészt azt is látni kell, hogy ezzel közel sincs megmentve a szakma. De mi úgy gondoljuk, hogy megmentés helyett most már inkább a nyitásre kellene koncentrálni.
Botond Szabolcs: Egyetértünk abban, hogy van bőven feladat a szektorban, de alapvetően senki nem olyan támogatásokat keres, amiért nem kell semmit dolgoznia, hanem az a céljuk, hogy újra a lehető legtöbbet dolgozhassanak.
– Melyek az önök főbb javaslatai a nyitással kapcsolatban?
Oszkó-Jakab Natália: Az 5 százalékos jegy áfát nagyon fontosnak tartanánk és nagyon reméljük, hogy egy következő lépcsőfokban biztonságos lesz az üzleti és zenés-táncos rendezvények engedélyezése is. De ilyen téren az lenne leginkább segítség, ha ehhez egy nagyságrendi időpontot kapna a szakma, hiszen ezen rendezvények szervezéséhez amúgy is legtöbbször hónapok kellenek. A biztonságos nyitáshoz egyébként különféle kézikönyvek és intézkedési tervek kidolgozásában is részt vettünk. A szakmai háttér így már rendelkezésre áll ahhoz, hogy a biztonsági intézkedések maximális betartása mellett újraindulhasson a szektor.
– Hatalmas vita övezi a védettségi igazolványokat, különösen amióta hivatalosan is bejelentették, hogy csak ezzel lehet majd rendezvényre menni. Mit szólnak hozzá?
Botond Szabolcs: Mi azt szeretnénk, hogy egyrészt tervezhető módon lehessen rendezvényeket tartani – akár a beoltottak számához kötve, ezt jó előre tisztázva –, másrészt erre biztonságos körülmények között kerülhessen sor.
Emellett az olyan helyszíni intézkedések is fontosak, mint a maszkviselés, a higiéniai előírások, vagy akár a távolságtartás. Ezek nyilván kellemetlenséggel járnak, de ha a másik alternatíva az, hogy egyáltalán nem tartható meg az adott esemény, még mindig sokkal jobban járunk. Persze ilyen téren nagyon más egy üzleti rendezvény és egy fesztivál, fontos a kategóriák különválasztása.
– Ha csak beoltottak mehetnek majd koncertre, elképzelhető, hogy lesz egy szint, ami alatt egyszerűen nem éri meg megtartani az adott programot?
Botond Szabolcs: Ez a kérdés bonyolultabb ennél, mert nemcsak a jegybevételekre alapozva lehet rentábilisan rendezvényt szervezni, ennek a kereteit szeretnénk megteremteni. Akár pályázati forrásból, akár már működési támogatásokkal is ki lehet gazdálkodni a költségeket, vannak erre javaslataink.
Oszkó-Jakab Natália: Biztosan lesznek olyan esetek, amikor egy sztárfellépő inkább elhalasztja még fél évvel a turnéját, mert így látja garantáltnak a megfelelő bevételt, de én úgy látom, hogy már mindenki nagyon szeretne dolgozni, amiért cserébe átmeneti kényelmetlenségeket is elfogadnak, valamint az emberek is ki vannak éhezve a kulturális programokra.
– Önök szerint ez növelheti az oltási hajlandóságot olyanoknál is, akik egyelőre ellenzik?
Oszkó-Jakab Natália: Ha csak a könnyűzenei koncertekre való belépéshez kellene védettségi igazolvány, attól nem várnám, hogy rögtön ugrásszerűen megnő az oltásra jelentkezők aránya. De ha valóban ehhez kötnek még számos dolgot az éttermek belső terébe való belépéstől a múzeumba, könyvtárba, meccsre járásig, annak már lehet számottevő hatása.
Botond Szabolcs: Egyértelmű, hogy az oltás a kiút a jelenlegi helyzetből, még akkor is, ha sok olyan ember van, akik soha nem lesznek hajlandóan beoltatni magukat. A feladat inkább a bizonytalanok meggyőzése, erre pedig jó megoldás, ha azt látják, hogy plusz jogosultságok járnak vele.
– Vannak ugyanakkor olyanok is, akik ha akarnák, se oltathatnák be magukat, vagy épp regisztráltak, de még nem kerültek sorra. Velük mi lesz?
Oszkó-Jakab Natália: A hírek alapján 16 év felettieket már elkezdték oltani Pfizerrel bizonyos esetekben, sőt nemzetközi szinten 12-16 éveseknél is vizsgálják a hatásosságát, így reméljük, hamarosan az ő oltásukra is lesz megoldás. Úgy tudom, már a legtöbb autoimmun-betegségre is letesztelték a Modernával együtt, így ha minden jól megy, hamarosan nagyon leszűkülhet azoknak a köre, akik egyáltalán nem kaphatják meg. Emellett heteken belül végig érünk a regisztrációs listán, onnantól már több vakcina áll majd rendelkezésre, mint ahány jelentkező van, így aki rászánja magát, gyakorlatilag azonnal sorra kerülhet.
– A gyorstesztelés a bejáratnál kiválthatná a kötelező oltást?
Oszkó-Jakab Natália: Mi ajánlottuk ezt is, de olyan nagy rendezvények esetén, mint egy Puskás Arénában megtartott focimeccs, vagy egy Sziget Fesztivál, ahol rövid idő alatt akár több tízezer embert léptetnek be, logisztikailag nagyon nehéz lenne kivitelezni – megfelelő protokollal ugyanakkor nem megoldhatatlan. Hogy mást ne mondjak, ki kellene alakítani egy helyiséget egyrészt a mintavételekhez, másrészt váróteremnek az eredmények kiértékeléséig. Kisebb tömeget vonzó rendezvények esetén elképzelhető, hogy működhet, van rá elméleti megoldás, de látni kell, hogy ez nagyon drága dolog. A vizsgálat és az infrastruktúra költségei egyaránt magasak, amit egy üzleti rendezvény akár még be is építhet a költségvetésébe, egy fesztiválnál azonban ez lehetetlen. A Művészetek Völgye maximum 7000 forintos napijegy-áraira pedig lehetetlen volna ráterhelni.
– Mennyire bizakodóak az idei nyárral kapcsolatban, akár a fesztiválok, akár a céges rendezvények szempontjából?
Oszkó-Jakab Natália: Első körben próbáljuk elhinni, hogy továbbra is ilyen dinamikusan halad majd az oltási program és ezzel párhuzamosan a nyitás.
Nagyon sokan ugyanis szinte csak itt léphettek fel vagy dolgozhattak egész nyáron, annyi fesztivál maradt el. Szóval bármi is lesz, ha biztonságos körülmények között kerülhet rá sor, jó lesz. A mi fesztiváljaink szerkezete eleve kompatibilisebb a járványhelyzettel, hiszen sok kisebb, szabadtéri programhelyszínünk van.
Botond Szabolcs: Én is bizakodó vagyok. A rendezvények jellege valószínűleg más lesz, gigafesztiválokra külföldi fellépőkkel aligha számíthatunk még idén. Kulturális területen inkább több rendezvény lesz kevesebb látogatóval, üzleti területen viszont sokkal gyorsabban vissza fog állni a korábbi rend, akkora igény van a cégek és dolgozóik részéről a személyes találkozásokra. Amint meglesz a megfelelő protokoll és a jogszabályi háttér a biztonságos lebonyolításhoz, szinte azonnali berobbanásra számitok.
– Miből fog állni az alapítvány tevékenysége hosszabb távon, a nyitás után?
Oszkó-Jakab Natália: Biztos, hogy a kutatási munka folyamatosan zajlik majd, szeretnénk a lehető leginkább átlátni a szakma felépítését és minél többet tudni a szereplőkről. Oktatási tevékenységet is tervezünk, akár olyan átfogó kerekasztalokat és képzéseket is szívesen tartanánk, ahol mondjuk egy sportrendezvény-szervezőt ültetünk össze egy kulturálissal vagy üzletivel. Az átfedések mellett sok különbség is van az egyes területek munkamódszerei között, tudnánk mit tanulni egymástól. Emellett a jövőben is szeretnénk együttműködni a mindenkori kormánnyal és hozzászólni a szektort érintő protokollok, pályázati lehetőségek kidolgozásához.
Botond Szabolcs: Ennek a szektornak nagyon sokféle képviselete van, de ezek tipikusan egy adott témakör köré csoportosulnak. A mi fő célunk, hogy átfogó módon álljunk ki a szakma érdekei mellett, amit jól mutat a kuratórium összetétele is: egyaránt helyet kaptak benne a fesztivál, az egyéb kulturális, a sport, az üzleti és a háttértechnikai területek képviselői. Ezzel a széles ernyővel szeretnénk a döntéshozók irányába is kommunikálni, elősegítve a szektor fejlődését, hiszen amikor két különálló terület próbálja párhuzamosan érvényesíteni az akaratát, az akár ki is olthatja egymást. Koordinációval sokkal nagyobb sikereket lehetne elérni.
