hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Ha védettségi igazolvány kell ahhoz, hogy biztonságosan lehessen rendezvényeket tartani, muszáj ezt elfogadnunk”

Új szakmai szervezet alakult nemrég, hogy javaslatokkal segítse a rendezvények újraindulását. A Magyar Turisztikai Program Alapítvány társelnökeit kérdeztük.

Link másolása

hirdetés

Néhány hete jött létre a Magyar Turisztikai Program Alapítvány, melynek tagjai a rendezvényszakma tapasztalt és elismert szereplői.

Első lépésként az újranyitásra fókuszálva szeretnének konkrét javaslatokkal segíteni abban, hogy a rendezvények a biztonsági előírásoknak megfelelően indulhassanak újra, valamint abban is, hogy a közeljövőben pályázatok útján támogathassák az elmaradt vagy kárt szenvedett rendezvényeket.

A két társelnökkel, Oszkó-Jakab Natáliával (Művészetek Völgye) és Botond Szabolccsal (Visual Europe Group) beszélgettünk.

– Mennyire látják súlyosnak a fesztivál- és rendezvényszakma helyzetét?

Oszkó-Jakab Natália: Röviden a „nagyon-nagyon rossz”, illetve további negatív jelzők halmozásával tudnám jellemezni, hogy állunk most. Az üzleti és a nagy kulturális rendezvények egyaránt elmaradtak, előbbinél a nyár jelentett némi ellensúlyt, utóbbiaknál pedig az online térbe áthelyezés, de összességében tragikus a helyzet. Biztos, hogy jó pár évbe fog telni, mire a szektor visszatér a 2019-es szintre.

Botond Szabolcs: A bizonytalanság talán még jobban megvisel mindenkit, mint a konkrét korlátozások. Nagy probléma, hogy még ha be is jelentik a nyitást, sokan nem biztosak benne, érdemes-e akár csak 2-3 hónapra előre rendezvényeket szervezniük, hiszen egyik napról a másikra is változhat a szabályozás.

hirdetés

– Nagyjából hány ember veszthette el a munkáját a szektorban?

Botond Szabolcs: Nehéz ezt megbecsülni, de azt hiszem, tízezres nagyságrendben beszélhetünk olyanokról, akik állás nélkül maradtak. Pontos számokat senki nem tud, többek között az is az alapítvány egyik célja, hogy részletesen felmérje, hogy állunk.

Oszkó-Jakab Natália: Nagyon sok háttéripari szakember, például a díszlet- vagy színpadépítők az építőiparban kötöttek ki. Egyáltalán nem biztos, hogy ők visszatérnek majd a jóval bizonytalanabb rendezvényiparba, főleg akkor, ha családjuk is van. Persze lehet, hogy az erősebb kötődés végül meggyőzi őket, de valószínűleg sokan lesznek olyanok, akiknek mindegy, mit építenek, csak biztos legyen a megélhetésük. Ez pedig súlyos munkaerőhiányt okozhat az újraindítás után.

– Mivel lehetne őket visszacsábítani?

Botond Szabolcs: Ezeknek az embereknek a jelentős része azért végzett ilyen munkát, mert tényleg szerette csinálni. Ők akkor fognak visszajönni, ha egyrészt stabilizálódik a szektor helyzete, másrészt kapnak egy olyan versenyképes csomagot, aminek a fizetéstől a munkakörülményekig számos eleme van.

Mi azzal tudjuk támogatni ezt, hogy a kormánnyal egyeztetve próbálunk olyan keretrendszert felállítani, melynek révén biztonságosan lehet rendezvényeket tartani és mindez értelmezhető bevételt is termel. Teljesen jogos elvárás, hogy egy szakember ne keressen többet pizzafutárként, mint hangtechnikusként.

Oszkó-Jakab Natália: A rendezvényszervezők szintjén is problémát okozott ugyanez, nagyon sokan helyezkedtek el akár multiknál, akár ügynökségeknél, ahol adott esetben irodai munkát végeznek, de ugyanúgy a projektmenedzseri képességeikre van szükség. A fentiek ezért rájuk is ugyanúgy vonatkoznak.

– A Music Hungary Szövetség nemrég kiadott egy közleményt arról, hogy a zeneipar szerintük nincs megmentve, az eddigi kormányzati segítségnyújtás elégtelen. Egyetértenek ezzel?

Oszkó-Jakab Natália: Ez a közlemény a kormányszóvivő egy bizonyos kérdésre adott válaszára reagált. Kicsit mintha elbeszéltek volna egymás mellett, mivel egyrészt tény, hogy számos segítséget nyújtott az állam az elmúlt év során, másrészt azt is látni kell, hogy ezzel közel sincs megmentve a szakma. De mi úgy gondoljuk, hogy megmentés helyett most már inkább a nyitásre kellene koncentrálni.

Botond Szabolcs: Egyetértünk abban, hogy van bőven feladat a szektorban, de alapvetően senki nem olyan támogatásokat keres, amiért nem kell semmit dolgoznia, hanem az a céljuk, hogy újra a lehető legtöbbet dolgozhassanak.

– Melyek az önök főbb javaslatai a nyitással kapcsolatban?

Oszkó-Jakab Natália: Az 5 százalékos jegy áfát nagyon fontosnak tartanánk és nagyon reméljük, hogy egy következő lépcsőfokban biztonságos lesz az üzleti és zenés-táncos rendezvények engedélyezése is. De ilyen téren az lenne leginkább segítség, ha ehhez egy nagyságrendi időpontot kapna a szakma, hiszen ezen rendezvények szervezéséhez amúgy is legtöbbször hónapok kellenek. A biztonságos nyitáshoz egyébként különféle kézikönyvek és intézkedési tervek kidolgozásában is részt vettünk. A szakmai háttér így már rendelkezésre áll ahhoz, hogy a biztonsági intézkedések maximális betartása mellett újraindulhasson a szektor.

– Hatalmas vita övezi a védettségi igazolványokat, különösen amióta hivatalosan is bejelentették, hogy csak ezzel lehet majd rendezvényre menni. Mit szólnak hozzá?

Botond Szabolcs: Mi azt szeretnénk, hogy egyrészt tervezhető módon lehessen rendezvényeket tartani – akár a beoltottak számához kötve, ezt jó előre tisztázva –, másrészt erre biztonságos körülmények között kerülhessen sor.

Utóbbi a kormánytól a szervezőkön át a közönségig mindenkinek érdeke, nyilván senki nem akar kockáztatni egy újabb járványhullámot. Ezt pedig úgy lehet elkerülni, ha mind a nézőket, mind a dolgozókat szűrjük valamilyen módon. Ha védettségi igazolvány kell hozzá, muszáj ezt elfogadnunk.

Emellett az olyan helyszíni intézkedések is fontosak, mint a maszkviselés, a higiéniai előírások, vagy akár a távolságtartás. Ezek nyilván kellemetlenséggel járnak, de ha a másik alternatíva az, hogy egyáltalán nem tartható meg az adott esemény, még mindig sokkal jobban járunk. Persze ilyen téren nagyon más egy üzleti rendezvény és egy fesztivál, fontos a kategóriák különválasztása.

– Ha csak beoltottak mehetnek majd koncertre, elképzelhető, hogy lesz egy szint, ami alatt egyszerűen nem éri meg megtartani az adott programot?

Botond Szabolcs: Ez a kérdés bonyolultabb ennél, mert nemcsak a jegybevételekre alapozva lehet rentábilisan rendezvényt szervezni, ennek a kereteit szeretnénk megteremteni. Akár pályázati forrásból, akár már működési támogatásokkal is ki lehet gazdálkodni a költségeket, vannak erre javaslataink.

Oszkó-Jakab Natália: Biztosan lesznek olyan esetek, amikor egy sztárfellépő inkább elhalasztja még fél évvel a turnéját, mert így látja garantáltnak a megfelelő bevételt, de én úgy látom, hogy már mindenki nagyon szeretne dolgozni, amiért cserébe átmeneti kényelmetlenségeket is elfogadnak, valamint az emberek is ki vannak éhezve a kulturális programokra.

– Önök szerint ez növelheti az oltási hajlandóságot olyanoknál is, akik egyelőre ellenzik?

Oszkó-Jakab Natália: Ha csak a könnyűzenei koncertekre való belépéshez kellene védettségi igazolvány, attól nem várnám, hogy rögtön ugrásszerűen megnő az oltásra jelentkezők aránya. De ha valóban ehhez kötnek még számos dolgot az éttermek belső terébe való belépéstől a múzeumba, könyvtárba, meccsre járásig, annak már lehet számottevő hatása.

Nem vagyok a téma szakértője, de azért is markánsabb az álláspontom erről, mert van egy kisgyerekem és megszoktam, hogy hat évig háromhavonta vinnem kell valamilyen oltásra. Igen, ezeknek is lehetnek mellékhatásai, de semmi olyan, amitől jobban félteném őt, mint a konkrét betegségtől.

Botond Szabolcs: Egyértelmű, hogy az oltás a kiút a jelenlegi helyzetből, még akkor is, ha sok olyan ember van, akik soha nem lesznek hajlandóan beoltatni magukat. A feladat inkább a bizonytalanok meggyőzése, erre pedig jó megoldás, ha azt látják, hogy plusz jogosultságok járnak vele.

– Vannak ugyanakkor olyanok is, akik ha akarnák, se oltathatnák be magukat, vagy épp regisztráltak, de még nem kerültek sorra. Velük mi lesz?

Oszkó-Jakab Natália: A hírek alapján 16 év felettieket már elkezdték oltani Pfizerrel bizonyos esetekben, sőt nemzetközi szinten 12-16 éveseknél is vizsgálják a hatásosságát, így reméljük, hamarosan az ő oltásukra is lesz megoldás. Úgy tudom, már a legtöbb autoimmun-betegségre is letesztelték a Modernával együtt, így ha minden jól megy, hamarosan nagyon leszűkülhet azoknak a köre, akik egyáltalán nem kaphatják meg. Emellett heteken belül végig érünk a regisztrációs listán, onnantól már több vakcina áll majd rendelkezésre, mint ahány jelentkező van, így aki rászánja magát, gyakorlatilag azonnal sorra kerülhet.

Bízunk benne, hogy aki szeretne rendezvényre menni, annak ez a feltétel egyáltalán nem lehet majd akadály. A 12 év alatti gyerekek oltásáról egyelőre nincs szó, de biztos vagyok benne, hogy családokat nem fognak emiatt szétszakítani. Az viszont elképzelhető, hogy nekik kell majd maszkot viselniük, míg a védetteknek nem.

– A gyorstesztelés a bejáratnál kiválthatná a kötelező oltást?

Oszkó-Jakab Natália: Mi ajánlottuk ezt is, de olyan nagy rendezvények esetén, mint egy Puskás Arénában megtartott focimeccs, vagy egy Sziget Fesztivál, ahol rövid idő alatt akár több tízezer embert léptetnek be, logisztikailag nagyon nehéz lenne kivitelezni – megfelelő protokollal ugyanakkor nem megoldhatatlan. Hogy mást ne mondjak, ki kellene alakítani egy helyiséget egyrészt a mintavételekhez, másrészt váróteremnek az eredmények kiértékeléséig. Kisebb tömeget vonzó rendezvények esetén elképzelhető, hogy működhet, van rá elméleti megoldás, de látni kell, hogy ez nagyon drága dolog. A vizsgálat és az infrastruktúra költségei egyaránt magasak, amit egy üzleti rendezvény akár még be is építhet a költségvetésébe, egy fesztiválnál azonban ez lehetetlen. A Művészetek Völgye maximum 7000 forintos napijegy-áraira pedig lehetetlen volna ráterhelni.

– Mennyire bizakodóak az idei nyárral kapcsolatban, akár a fesztiválok, akár a céges rendezvények szempontjából?

Oszkó-Jakab Natália: Első körben próbáljuk elhinni, hogy továbbra is ilyen dinamikusan halad majd az oltási program és ezzel párhuzamosan a nyitás.

Most úgy látom, hogy a Művészetek Völgyét meg tudjuk tartani, az pedig az oltási hajlandóságon múlik, hányan vehetnek majd részt rajta. Aligha lesz meg a 2019-es nagyságrend, de az igazat megvallva már a tavalyi Völgyhétvégéket is igazi megváltásként élte meg a csapat és a fellépők is, az 500 fős létszámkorlát ellenére.

Nagyon sokan ugyanis szinte csak itt léphettek fel vagy dolgozhattak egész nyáron, annyi fesztivál maradt el. Szóval bármi is lesz, ha biztonságos körülmények között kerülhet rá sor, jó lesz. A mi fesztiváljaink szerkezete eleve kompatibilisebb a járványhelyzettel, hiszen sok kisebb, szabadtéri programhelyszínünk van.

Botond Szabolcs: Én is bizakodó vagyok. A rendezvények jellege valószínűleg más lesz, gigafesztiválokra külföldi fellépőkkel aligha számíthatunk még idén. Kulturális területen inkább több rendezvény lesz kevesebb látogatóval, üzleti területen viszont sokkal gyorsabban vissza fog állni a korábbi rend, akkora igény van a cégek és dolgozóik részéről a személyes találkozásokra. Amint meglesz a megfelelő protokoll és a jogszabályi háttér a biztonságos lebonyolításhoz, szinte azonnali berobbanásra számitok.

– Miből fog állni az alapítvány tevékenysége hosszabb távon, a nyitás után?

Oszkó-Jakab Natália: Biztos, hogy a kutatási munka folyamatosan zajlik majd, szeretnénk a lehető leginkább átlátni a szakma felépítését és minél többet tudni a szereplőkről. Oktatási tevékenységet is tervezünk, akár olyan átfogó kerekasztalokat és képzéseket is szívesen tartanánk, ahol mondjuk egy sportrendezvény-szervezőt ültetünk össze egy kulturálissal vagy üzletivel. Az átfedések mellett sok különbség is van az egyes területek munkamódszerei között, tudnánk mit tanulni egymástól. Emellett a jövőben is szeretnénk együttműködni a mindenkori kormánnyal és hozzászólni a szektort érintő protokollok, pályázati lehetőségek kidolgozásához.

Botond Szabolcs: Ennek a szektornak nagyon sokféle képviselete van, de ezek tipikusan egy adott témakör köré csoportosulnak. A mi fő célunk, hogy átfogó módon álljunk ki a szakma érdekei mellett, amit jól mutat a kuratórium összetétele is: egyaránt helyet kaptak benne a fesztivál, az egyéb kulturális, a sport, az üzleti és a háttértechnikai területek képviselői. Ezzel a széles ernyővel szeretnénk a döntéshozók irányába is kommunikálni, elősegítve a szektor fejlődését, hiszen amikor két különálló terület próbálja párhuzamosan érvényesíteni az akaratát, az akár ki is olthatja egymást. Koordinációval sokkal nagyobb sikereket lehetne elérni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Litkai Gergely: 20 afgán helyett tudok spórolni a CO2 kibocsátáson

Litkai Gergő egyre fontosabbnak tartja a környezettudatos életet, többek között azt is elmondta, miért nem igaz, hogy az elektromos autók ugyanolyan környezetkárosítók, mint a benzines járművek, és szóba került az is, miként csempészi be az érzékenyítést a Dumaszínház műsorába.

Link másolása

hirdetés

– Bevallom, csak mostanában figyeltem fel rá, hogy foglalkoztat a környezetvédelem, a környezettudatosság. Mióta és milyen formában van jelen az életedben a zöld gondolat?

– Az igazat megvallva ez nem is elsősorban a környezetvédelemről szól, hanem egy kollektív önvédelemről, hogy lehetőleg kellemes körülmények között élhessünk a bolygón. De úgy is megfogalmazhatom, hogy apa lettem, aki felelősséget érez a gyereke jövőjéért.

Bár mostanra annyit romlott a helyzet, hogy most már a saját jövőm is elkezdett aggasztani.

Egyébként már elég régen foglalkoztatnak ezek a dolgok, aztán néhány éve valaki megkérdezte, hogy beszélnék-e erről. Ez, ha jól emlékszem, egy TED-es előadás volt. Mivel erről nem sokan beszélnek szívesen, ezért utána több helyre is hívtak. Tehát a meggyőződés és az érdeklődés régi, csak a nyilvánosság előtt zajló felbuzdulás új keletű.

– Amikor magánemberként eljutottál a felismerésre, hogy baj van, milyen lépéseket tettél?

– Pont nemrég olvastam egy cikket, amiből az derült ki, hogy ösztönösen is jó irányba indultam el. Ez az írás 7000 tanulmány tanulságait összegezte, és arról szólt, hogy egy magánember mivel tud a legtöbbet változtatni.

hirdetés
Az első, ami nagyon sok CO2 kibocsátással jár, és amin sokat tudunk spórolni, az a sok rövidtávú és tengeren túli repülő út.

Ebben mondjuk a Covid is sokat segített, hogy teszem azt, ne látogassak el a Maldív-szigetekre.

Bár a legjobb barátom Amerikában él, de idén és tavaly is arra jutottam, hogy nem látogatom meg, mert csak amíg az ember elrepül New Yorkig és vissza, az nagyjából 1 tonna széndioxid.

Azzal is sok széndioxidot spórolhatunk, ha lemondunk az autózásról, vagy ha átállunk a villanyautózásra. Én is átváltottam plug in hibridre, és a családi autót is lecseréljük villanyautóra.

Amin még változtattam, és amire próbálom a családot is rávenni, az a vegetarianizmus. Nem vagyok militáns vegetáriánus, hogy semmi állati terméket nem eszem, de törekszem rá, hogy heti hat nap ne egyek húst.

Nem veszünk ásványvizet, ami szerintem az egyik legnagyobb pazarlás anyagilag és petpalack termelés szempontjából is.

Próbálunk öko termékeket vásárolni, amik nem csak a környezetnek jók, hanem annak is, aki fogyasztja. Tehát nem kell nagy dolgokra gondolni.

Nem olyan változtatásokat vállaltunk, amik betarthatatlanok, hanem apró lépésekkel haladunk.

De ezek a lépések azután hozzák a következőket.

Tudod, milyen hatással van az emberi tevékenység a bolygónkra? És tudod, hogy mit tehetünk a teremtett világ védelmében?

Tedd magad próbára a DUE Médiahálózat, Nagy Diák Klímatesztjén, hogy esélyes légy a fődíjra, amit te választhatsz magadnak, egy fantasztikus kétszemélyes belföldi (balatoni) utazás, egy elektromos robogó, vagy egy nagyértékű kerékpár közül!

A három fordulóból álló vetélkedősorozat első szakasza online zajlik 2021. március 5. és 2021. szeptember 5. között, a legjobb környezetvédők pedig továbbjuthatnak a középdöntőbe. A tesztet bárki kitöltheti, de a fődíjakért csak a 14-24 év közöttiek versenghetnek. A középdöntőt és a döntőt 2021. szeptember 30-án, a 28. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál keretén belül rendezik meg az Akvárium Klubban.

– Említetted az elektromos autókat. Visszatérő kritika ezzel kapcsolatban, hogy bár az elektromos autó tényleg nem pöfögi tele a várost, de az energiát biztosító erőművek ugyanúgy, vagy még súlyosabban károsítják a környezetet.

– Természetesen utánanéztem ennek. Sokat számít az is, hol él az ember. Magyarországon villanyautózni sokkal környezetkímélőbb, mivel az áram nagy része Paksról származik és a megújuló energia aránya is egész magas.

Arról nem beszélve, hogy még mindig jobb, ha egy erőműben, egészen más hatékonysággal termelik meg ezt az áramot, mint ha te elégeted a gázolajt vagy a benzint.

Illetve egy csomó káros anyagtól kíméled meg a környezeted. Nemcsak a széndioxidtól, hanem például a nitrogénoxidoktól. Téves szemlélet, hogy a villanyautó ugyanannyit bocsát ki, mint egy euro 7-es besorolású autó.

Magyarországon ugyanis nem EURO 6-os meg 7-es autókkal jár a lakosság. 14,6 év az autók átlag életkora, amiből sok az EURO -1-es kategória.

– Amikor kezdődött a pandémia, és jöttek az első lezárások, volt egyfajta hurráoptimizmus, hogy a természet visszahódítja a lezárt városokat, milyen jó, hogy kicsit megállunk. Jöttek a statisztikák, hogy mennyit javult a levegőminőség bizonyos városokban. Szerinted volt a pandémiának olyan pozitív hatása, ami talán megmarad?

– Szerintem egy változást hozott. A repülés okozta kibocsátás drasztikusan csökkent ebben az időszakban. De az is igaz, hogy miután leálltak a menetrend szerinti járatok, a magánrepülők azért jártak, és nem csak nálunk, hanem mindenütt. Ott pedig az egy utaskilométerre jutó CO2 kibocsátás egyből a tízszeresére nőtt.

Amit az emberek talán megéreztek, és ez segíthet a következő lépések kommunikációjában is, hogy rájöttek: nagyon is sérülékenyek.

A következő, hogy felismerjék, a földön minden hat mindenre. Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy nem tehetünk semmit, hiszen a mi kibocsátásunk semmi mondjuk Amerikához képest. Ami végül is igaz is lehetne, de mégsem az, mert Magyarországon majdnem háromszor akkora a kibocsátás, mint mondjuk Indiában.

A felső 10% bocsátja ki a káros CO2 50%-át.

Ami nagyon ijesztő szám. Ugyanakkor nézhetjük pozitívan is: így én mondjuk 20 afgán helyett tudok spórolni. Nekik ugyanis már nincs nagyon mit visszaszorítani a kibocsátásból.

Ezt úgy is hívják, hogy klíma mérleg: egy ország mennyit tesz be a klímaváltozás serpenyőjébe, és aztán mennyit kénytelen ebből kivenni. Amerikában pont ez volt az abszurd a Turmp adminisztráció idején: Ők nagyon sokat vesznek ki a mérlegből. Gondoljunk bele, most is 45 Celsius fok feletti hőmérsékletek vannak a déli államokban, erdőtüzek pusztítanak. Nagyon sok a hurrikán, tornádó. A sarki jég olvadásának a következményei is nagymértékben le fognak csapódni az Egyesült Államokban. Mégis ők voltak, akik azt mondták, hogy nincs is klímaváltozás.

– Az elmúlt hetekben részt vettél egy kampányban, amelynek a lényege az volt, hogy túráztál. Mesélj kicsit erről.

– Egyébként is nagyon sokat túrázom, de most a Démétér-házat próbáltam támogatni. Ők csontvelő-transzplantált gyerekek felépülését segítik azzal, hogy az egész országból oda tudnak menni a szülők, hogy a kezelés alatt is a gyerekek közelében lehessenek, a lábadozás második felét pedig már együtt tölthessék.

Ezt a kezdeményezést támogattuk. A Ferencvárosi Közösségi Alapítványnak van minden évben egy Swimathon nevű úszóversenye, ami most a járvány miatt szabadtérivé változott. Mindenki azt választhatott, amit akart: úszást, futást, lovaglást, gyaloglást.

Sosem voltam nagy úszó, viszont gyalogolni szeretek, ezért bevállaltam, hogy 60 kilométert túrázom a Démétér-ház javára.

Végül ebből 135,5 kilométer lett.

(Az interjú után derült ki, hogy Gergő és a Démmétér-ház csapata meg is nyerte a Swimathont - KMG.)

– Mennyi idő alatt teljesítetted ezt?

– Három hétvége.

– Úgy tudom, a környezetvédelem témája immár a stand up műsorodba is bekerült.

– Janklovics Péterrel és Szabó Balázs Mátéval épp most zajlanak a próbák, és június végén lesz a bemutatója a Zöld Stand Up című előadásunknak.

Az a célunk, hogy a kétkedőket is meggyőzzük, ha lehet. Emellett gyakorlati tippeket is adunk, de azért a mozgalom fonákságait is megmutassuk a nézőknek.

– Végezetül mesélj egy kicsit arról, hogy a Dumaszínházban mikre készültök.

– A Dumaszínház legnagyobb nyári eseménye idén is a Dumafüred, ami július utolsó hétvégéjétől 10 napon keresztül lesz Balatonfüreden. Sok szabadtéri előadás lesz, amelyek védettségi igazolvánnyal látogathatóak.

Amiatt, hogy kiesett az első négy hónapunk, nyáron sok előadással várjuk a nézőket a Corvinon is. Sok bemutatónk lesz: Aranyosi Péternek a Mesteremberek, Hadházi Lászlónak a Légy férfi, Kiss Ádámnak a Világvégre. Úgyhogy aki régi kedvencét szeretné látni új anyagokkal, annak is itt a lehetőség.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Megtörhetetlen vagyok” - mondja az afgán nő, akit egész fiatalkorában vertek, megerőszakoltak, majd a férje arcon lőtte

Szerinte a fájdalmas múltja csak megerősítette, most azért próbál tenni, hogy az afgán nők ne engedjenek az erőszaknak és küzdjenek a jogaikért.

Link másolása

hirdetés

Afganisztán továbbra is az egyik legveszélyesebb hely a nők számára. Tavaly a hivatalos adatok szerint 3500 erőszakos bűncselekményt követtek el nők ellen, és mivel az ország közbiztonsága egyre rosszabb, vélhetően ez a szám tovább fog nőni.

A nők ellen elkövetett bűncselekmények során a legtöbb áldozat életét veszti. Shakila Zareen azon kevés szerencsések között van, akik túlélték a támadást. Elmondása szerint nagyon nehéz gyerekkora volt, nem is emlékszik arra, hogy valaha mosolygott gyerekként. A fiútestvérei kínozták és verték, majd amikor már 17 évesen házasságra kényszerítették, a férje és a sógora is rendszeresen bántalmazta és megerőszakolta őt.

"Nem is tudom, hogy tudtam így felnőni"

- mondta a BBC videóriportjában.

Elmesélte, hogy amikor férjhez ment, mutattak neki egy ostort, és azt mondták, hogy nőként ezt érdemli. A lány sosem értette, hogy miért kell a nőket verni, és amikor ezt megkérdezte, a családjában lévő férfiak megdöbbentek, mert nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a gyengébbik nem képviselői fel mernek szólni ellenük. De akkor mérgesedtek el igazán a dolgok, amikor férfi rokonai megtudták, hogy elment a rendőrségre a sorozatos bántalmazások miatt. Ezután a férje egyszerűen meglőtte Shakilát, méghozzá az arcán.

"Emlékszem, hogy arra gondoltam, ez az egész egy rémálom, és reménykedtem, hogy egyszer véget ér majd. Amikor felébredtem a kórházban, beszélni akartam, de képtelen voltam megszólalni. Aztán láttam, ahogy édesanyám sír, és akkor rájöttem, hogy ez nem egy rémálom volt, hanem az életem egy része"

- emlékezett vissza.

hirdetés

Huszonkét operáción esett át, mire nagyjából helyreállították az arcát, de a lövés olyan károkat okozott rajta, amelyek a mai napig láthatóak rajta.

A történtek után a fiatal nő elhagyta a férjét és családját, egészen Kanadáig ment. Azóta is ott él, és szerencsésnek tartja magát, hogy egyrészt még életben lehet, másrészt, hogy most más, hasonló sorsú nőknek segíthet.

"A múltam olyan fájdalmas volt, hogy éppen ez segített abban, hogy sokkal erősebben térjek vissza. Mindig azt mondom, hogy megtörhetetlen vagyok. Nemet mondok az erőszakra. Az afgán nőknek nagyon nehéz életük van, és nem hiszem, hogy szép jövő vár rájuk. Ha én nem szólaltam volna fel, hogy megvédjem a jogaimat, belehaltam volna a kínszenvedésbe és a fájdalomba. A célom az, hogy az afgán nők ne engedjenek az erőszaknak. Tovább kell küzdenünk a jogainkért!"

- mondja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Sokkoló volt” - elmondták a Direkt36 újságírói, hogy tudták meg, hogy valószínűleg lehallgatták őket az izraeli kémszoftverrel

Panyi Szabolcs és Szabó András tényfeltáró újságírók is a Pegasus magyarországi célpontjai között voltak. Videóban beszéltek arról, mikor törtek be megfigyelőik a telefonjukba, és hogyan jutottak hozzá bizalmas információkhoz.

Link másolása

hirdetés

Mint arról már beszámoltunk, vasárnap nyilvánosságra hozták a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat által vezetett nemzetközi ténylfeltáró projekt eredményeit, miszerint magyar célszemélyek ellen is használták az elmúlt években az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, a célpontként kiválasztott emberek között pedig voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.

Az oknyomozásban részt vett a Direkt36 tényfeltáró központ két újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András is, akik arról számoltak be, hogy őket is megfigyelték az izraeli kémszoftver segítségével. Most egy videóban meséltek arról, hogy tudták ezt meg, illetve hogyan kerültek be a nemzetközi tényfeltáró csapatba.

Panyi elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt a Süddeutsche Zeitung, a legnagyobb német országos napilap újságírói keresték meg a Direkt36-ot azzal, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy biztonságos kommunikációs csatornán keresztül. Már ekkor sejtették, hogy valószínűleg egy megfigyeléses lehallgatásos sztoriról van szó. Panyi április közepén hívta fel Szabó Andrást, akinek szokatlan volt, hogy kollégája még a megszokott kommunikációs csatornáikon keresztül sem volt hajlandó semmit elárulni arról, miért kell találkozniuk személyesen. Már aznap este találkoztak a Direkt36 irodájában, ahol a magyar munkatársak mellett külföldi lapok újságírói is jelen voltak.

"Szabolcs egy kémfilmbe illő történettel állt elő. Először elmondta, hogy az ő telefonját ismeretlenek, feltehetően még az is lehet, hogy egy titkosszolgálat feltörte. A nemzetközi újságírói csoport vizsgálata pedig arra jutott, hogy az én telefonomat is feltörték, ami elsőre teljesen hihetetlen volt"

- mesélte Szabó.

hirdetés

Panyi telefonját az Amnesty International jogvédő szervezet biztonsági munkatársai vizsgálták át, akik megállapították, hogy 2019. április 4. és november 7. között több mint fél éven keresztül kimutathatóak a Pegasus kémszoftver egyértelmű nyomai a mobilján. Szabó esetében pedig az derült ki, hogy 2019-ben két alkalommal, június 13-án és szeptember 24-én törtek be a telefonjába.

A kémprogram révén a megfigyelők hozzáférhettek az újságírók telefonján lévő képekhez, videókhoz, bekapcsolhatták a mikrofont, melynek révén felvehettek beszélgetéseket, sőt még a kamerát is be tudták kapcsolni. Panyi szerint azonban főként szöveges tartalmakat figyelhettek meg, tehát e-maileket, szignálon küldött üzeneteket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Elkezdett szakadni a jég, repkedtek a cserepek” – letarolta a péntek esti vihar Sellyét

A Baranya megyei településen hatalmas jégeső volt, több mint 400 épület sérült meg. Lapunknak helyiek meséltek a péntek esti viharról.

Link másolása

hirdetés

Péntek este jéggel, viharos széllel és rengeteg esővel söpört végig a vihar szinte az egész országon. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint csak három megye úszta meg a pusztítást, a vihar ugyanis mindenhol máshol okozott károkat.

A Baranya megyei Sellyére hatalmas jégeső csapott le. A Szeretlek Magyarországnak helyiek meséltek a péntek esti viharról.

Gergelyné Kisfali Tünde éppen otthon volt, amikor a vihar megérkezett.

"Ez katasztrófa volt! A semmiből jött! Egy nagy morajlást hallottam, kimentem, és majdnem sokkot kaptam. Akkor még csak egy kicsi eső esett meg apró jég. Aztán láttam, hogy az úton pattog a teniszlabda nagyságú jég. A fiam szólt rám, hogy azonnal menjek be. Elkezdett szakadni a jég, repkedtek a cserepek. De nem esővel jött! Fél órán keresztül szárazon szakadt a hatalmas jég. Szinte mindent elvert, lapátolni lehetett a jeget! A cserepet teljesen tönkretette a házunkon, a melléképületeken, a redőnyt kilyukasztgatta, az ablakot betörte és a kertet is teljesen letarolta. Szerencsénk van, mert a ház nem lett lakhatatlan.

Tegnap már elmentünk Pécsre, foglaltam tetőcserepet, fogadtunk egy fuvarost is. Úgy néz ki, hogy jön egy vállalkozó csapat, akik segítenek megcsinálni. Ha nem, akkor megpróbáljuk megoldani mi. Már elmúltam 50 éves, de ilyenben még nem volt részem...” - meséli Tünde.

hirdetés

Fotó: Gergely Csongor

Fotó: Gergely Csongor

Fotó: Balogh Katalin, Juhász László

Fotó: Balogh Katalin, Juhász László

Fotó: Balogh Katalin, Juhász László

Farkas Gágó Andrea épp hazafelé tartott a családjával, amikor elkezdett szakadni a jég.

"A három gyermekemmel és a férjemmel ültünk az autóban, próbáltunk valami fedett részt találni. Meg is álltunk, mert attól féltünk, hogy betöri a szélvédőnket. A gyerekek is nagyon megijedtek, sírva fakadtak. A benzinkúthoz próbáltunk behúzódni, de már tele volt autókkal. Szerencsére nem tört be a szélvédőm, de az autó jó pár helyen behorpadt. Amikor lecsillapodott, akkor láttuk igazán, mekkora pusztítást végzett a jég nálunk és a városban is. Új cserép van a tetőn, annak körülbelül a 20 százaléka sérült, azok cserére szorulnak. A redőnyöket kilyukasztotta a jég, az összes melléképület olyan lett, mint a szita. Ott sok kár keletkezett"

- meséli Andrea.

Fotó: Farkas Gágó Andrea

Fotó: Farkas Gágó Andrea

Fotó: Farkas Gágó Andrea

Fotó: Farkas Gágó Andrea

A helyiek összefogtak, de a közösségi médiában is sokan próbálnak segíteni a település lakóinak.

"Nem régóta lakunk itt, de azt látjuk, hogy nagyon nagy az összefogás, ez példaértékű. Segítség is hamar érkezett: tűzoltók, katasztrófavédelem, önkéntesek, szeretetszolgálatok. Sok felajánlás is érkezett a károsultak számára"

- fogalmaz Andrea.

Nagy Attila, a település polgármestere szombaton arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy már elkezdték a munkát és dolgoznak a károk felszámolásán. Közlése szerint

407 épület sérült a viharban, ebből 393 magánjellegű, 11 önkormányzati és 3 egyházi.

A hivatalos szervek mellett civil szervezetek és önkéntesek segítenek a munkában. Adománygyűjtés is indult, erre a célra létrehoztak egy külön e-mail címet is.

Aki adományokkal segítene, az a [email protected] e-mail címen jelezheti.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: