hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Ha védettségi igazolvány kell ahhoz, hogy biztonságosan lehessen rendezvényeket tartani, muszáj ezt elfogadnunk”

Új szakmai szervezet alakult nemrég, hogy javaslatokkal segítse a rendezvények újraindulását. A Magyar Turisztikai Program Alapítvány társelnökeit kérdeztük.
Láng Dávid; címkép: Művészetek Völgye - szmo.hu
2021. április 29.

hirdetés

Néhány hete jött létre a Magyar Turisztikai Program Alapítvány, melynek tagjai a rendezvényszakma tapasztalt és elismert szereplői.

Első lépésként az újranyitásra fókuszálva szeretnének konkrét javaslatokkal segíteni abban, hogy a rendezvények a biztonsági előírásoknak megfelelően indulhassanak újra, valamint abban is, hogy a közeljövőben pályázatok útján támogathassák az elmaradt vagy kárt szenvedett rendezvényeket.

A két társelnökkel, Oszkó-Jakab Natáliával (Művészetek Völgye) és Botond Szabolccsal (Visual Europe Group) beszélgettünk.

– Mennyire látják súlyosnak a fesztivál- és rendezvényszakma helyzetét?

Oszkó-Jakab Natália: Röviden a „nagyon-nagyon rossz”, illetve további negatív jelzők halmozásával tudnám jellemezni, hogy állunk most. Az üzleti és a nagy kulturális rendezvények egyaránt elmaradtak, előbbinél a nyár jelentett némi ellensúlyt, utóbbiaknál pedig az online térbe áthelyezés, de összességében tragikus a helyzet. Biztos, hogy jó pár évbe fog telni, mire a szektor visszatér a 2019-es szintre.

Botond Szabolcs: A bizonytalanság talán még jobban megvisel mindenkit, mint a konkrét korlátozások. Nagy probléma, hogy még ha be is jelentik a nyitást, sokan nem biztosak benne, érdemes-e akár csak 2-3 hónapra előre rendezvényeket szervezniük, hiszen egyik napról a másikra is változhat a szabályozás.

hirdetés

– Nagyjából hány ember veszthette el a munkáját a szektorban?

Botond Szabolcs: Nehéz ezt megbecsülni, de azt hiszem, tízezres nagyságrendben beszélhetünk olyanokról, akik állás nélkül maradtak. Pontos számokat senki nem tud, többek között az is az alapítvány egyik célja, hogy részletesen felmérje, hogy állunk.

Oszkó-Jakab Natália: Nagyon sok háttéripari szakember, például a díszlet- vagy színpadépítők az építőiparban kötöttek ki. Egyáltalán nem biztos, hogy ők visszatérnek majd a jóval bizonytalanabb rendezvényiparba, főleg akkor, ha családjuk is van. Persze lehet, hogy az erősebb kötődés végül meggyőzi őket, de valószínűleg sokan lesznek olyanok, akiknek mindegy, mit építenek, csak biztos legyen a megélhetésük. Ez pedig súlyos munkaerőhiányt okozhat az újraindítás után.

– Mivel lehetne őket visszacsábítani?

Botond Szabolcs: Ezeknek az embereknek a jelentős része azért végzett ilyen munkát, mert tényleg szerette csinálni. Ők akkor fognak visszajönni, ha egyrészt stabilizálódik a szektor helyzete, másrészt kapnak egy olyan versenyképes csomagot, aminek a fizetéstől a munkakörülményekig számos eleme van.

Mi azzal tudjuk támogatni ezt, hogy a kormánnyal egyeztetve próbálunk olyan keretrendszert felállítani, melynek révén biztonságosan lehet rendezvényeket tartani és mindez értelmezhető bevételt is termel. Teljesen jogos elvárás, hogy egy szakember ne keressen többet pizzafutárként, mint hangtechnikusként.

Oszkó-Jakab Natália: A rendezvényszervezők szintjén is problémát okozott ugyanez, nagyon sokan helyezkedtek el akár multiknál, akár ügynökségeknél, ahol adott esetben irodai munkát végeznek, de ugyanúgy a projektmenedzseri képességeikre van szükség. A fentiek ezért rájuk is ugyanúgy vonatkoznak.

– A Music Hungary Szövetség nemrég kiadott egy közleményt arról, hogy a zeneipar szerintük nincs megmentve, az eddigi kormányzati segítségnyújtás elégtelen. Egyetértenek ezzel?

Oszkó-Jakab Natália: Ez a közlemény a kormányszóvivő egy bizonyos kérdésre adott válaszára reagált. Kicsit mintha elbeszéltek volna egymás mellett, mivel egyrészt tény, hogy számos segítséget nyújtott az állam az elmúlt év során, másrészt azt is látni kell, hogy ezzel közel sincs megmentve a szakma. De mi úgy gondoljuk, hogy megmentés helyett most már inkább a nyitásre kellene koncentrálni.

Botond Szabolcs: Egyetértünk abban, hogy van bőven feladat a szektorban, de alapvetően senki nem olyan támogatásokat keres, amiért nem kell semmit dolgoznia, hanem az a céljuk, hogy újra a lehető legtöbbet dolgozhassanak.

– Melyek az önök főbb javaslatai a nyitással kapcsolatban?

Oszkó-Jakab Natália: Az 5 százalékos jegy áfát nagyon fontosnak tartanánk és nagyon reméljük, hogy egy következő lépcsőfokban biztonságos lesz az üzleti és zenés-táncos rendezvények engedélyezése is. De ilyen téren az lenne leginkább segítség, ha ehhez egy nagyságrendi időpontot kapna a szakma, hiszen ezen rendezvények szervezéséhez amúgy is legtöbbször hónapok kellenek. A biztonságos nyitáshoz egyébként különféle kézikönyvek és intézkedési tervek kidolgozásában is részt vettünk. A szakmai háttér így már rendelkezésre áll ahhoz, hogy a biztonsági intézkedések maximális betartása mellett újraindulhasson a szektor.

– Hatalmas vita övezi a védettségi igazolványokat, különösen amióta hivatalosan is bejelentették, hogy csak ezzel lehet majd rendezvényre menni. Mit szólnak hozzá?

Botond Szabolcs: Mi azt szeretnénk, hogy egyrészt tervezhető módon lehessen rendezvényeket tartani – akár a beoltottak számához kötve, ezt jó előre tisztázva –, másrészt erre biztonságos körülmények között kerülhessen sor.

Utóbbi a kormánytól a szervezőkön át a közönségig mindenkinek érdeke, nyilván senki nem akar kockáztatni egy újabb járványhullámot. Ezt pedig úgy lehet elkerülni, ha mind a nézőket, mind a dolgozókat szűrjük valamilyen módon. Ha védettségi igazolvány kell hozzá, muszáj ezt elfogadnunk.

Emellett az olyan helyszíni intézkedések is fontosak, mint a maszkviselés, a higiéniai előírások, vagy akár a távolságtartás. Ezek nyilván kellemetlenséggel járnak, de ha a másik alternatíva az, hogy egyáltalán nem tartható meg az adott esemény, még mindig sokkal jobban járunk. Persze ilyen téren nagyon más egy üzleti rendezvény és egy fesztivál, fontos a kategóriák különválasztása.

– Ha csak beoltottak mehetnek majd koncertre, elképzelhető, hogy lesz egy szint, ami alatt egyszerűen nem éri meg megtartani az adott programot?

Botond Szabolcs: Ez a kérdés bonyolultabb ennél, mert nemcsak a jegybevételekre alapozva lehet rentábilisan rendezvényt szervezni, ennek a kereteit szeretnénk megteremteni. Akár pályázati forrásból, akár már működési támogatásokkal is ki lehet gazdálkodni a költségeket, vannak erre javaslataink.

Oszkó-Jakab Natália: Biztosan lesznek olyan esetek, amikor egy sztárfellépő inkább elhalasztja még fél évvel a turnéját, mert így látja garantáltnak a megfelelő bevételt, de én úgy látom, hogy már mindenki nagyon szeretne dolgozni, amiért cserébe átmeneti kényelmetlenségeket is elfogadnak, valamint az emberek is ki vannak éhezve a kulturális programokra.

– Önök szerint ez növelheti az oltási hajlandóságot olyanoknál is, akik egyelőre ellenzik?

Oszkó-Jakab Natália: Ha csak a könnyűzenei koncertekre való belépéshez kellene védettségi igazolvány, attól nem várnám, hogy rögtön ugrásszerűen megnő az oltásra jelentkezők aránya. De ha valóban ehhez kötnek még számos dolgot az éttermek belső terébe való belépéstől a múzeumba, könyvtárba, meccsre járásig, annak már lehet számottevő hatása.

Nem vagyok a téma szakértője, de azért is markánsabb az álláspontom erről, mert van egy kisgyerekem és megszoktam, hogy hat évig háromhavonta vinnem kell valamilyen oltásra. Igen, ezeknek is lehetnek mellékhatásai, de semmi olyan, amitől jobban félteném őt, mint a konkrét betegségtől.

Botond Szabolcs: Egyértelmű, hogy az oltás a kiút a jelenlegi helyzetből, még akkor is, ha sok olyan ember van, akik soha nem lesznek hajlandóan beoltatni magukat. A feladat inkább a bizonytalanok meggyőzése, erre pedig jó megoldás, ha azt látják, hogy plusz jogosultságok járnak vele.

– Vannak ugyanakkor olyanok is, akik ha akarnák, se oltathatnák be magukat, vagy épp regisztráltak, de még nem kerültek sorra. Velük mi lesz?

Oszkó-Jakab Natália: A hírek alapján 16 év felettieket már elkezdték oltani Pfizerrel bizonyos esetekben, sőt nemzetközi szinten 12-16 éveseknél is vizsgálják a hatásosságát, így reméljük, hamarosan az ő oltásukra is lesz megoldás. Úgy tudom, már a legtöbb autoimmun-betegségre is letesztelték a Modernával együtt, így ha minden jól megy, hamarosan nagyon leszűkülhet azoknak a köre, akik egyáltalán nem kaphatják meg. Emellett heteken belül végig érünk a regisztrációs listán, onnantól már több vakcina áll majd rendelkezésre, mint ahány jelentkező van, így aki rászánja magát, gyakorlatilag azonnal sorra kerülhet.

Bízunk benne, hogy aki szeretne rendezvényre menni, annak ez a feltétel egyáltalán nem lehet majd akadály. A 12 év alatti gyerekek oltásáról egyelőre nincs szó, de biztos vagyok benne, hogy családokat nem fognak emiatt szétszakítani. Az viszont elképzelhető, hogy nekik kell majd maszkot viselniük, míg a védetteknek nem.

– A gyorstesztelés a bejáratnál kiválthatná a kötelező oltást?

Oszkó-Jakab Natália: Mi ajánlottuk ezt is, de olyan nagy rendezvények esetén, mint egy Puskás Arénában megtartott focimeccs, vagy egy Sziget Fesztivál, ahol rövid idő alatt akár több tízezer embert léptetnek be, logisztikailag nagyon nehéz lenne kivitelezni – megfelelő protokollal ugyanakkor nem megoldhatatlan. Hogy mást ne mondjak, ki kellene alakítani egy helyiséget egyrészt a mintavételekhez, másrészt váróteremnek az eredmények kiértékeléséig. Kisebb tömeget vonzó rendezvények esetén elképzelhető, hogy működhet, van rá elméleti megoldás, de látni kell, hogy ez nagyon drága dolog. A vizsgálat és az infrastruktúra költségei egyaránt magasak, amit egy üzleti rendezvény akár még be is építhet a költségvetésébe, egy fesztiválnál azonban ez lehetetlen. A Művészetek Völgye maximum 7000 forintos napijegy-áraira pedig lehetetlen volna ráterhelni.

– Mennyire bizakodóak az idei nyárral kapcsolatban, akár a fesztiválok, akár a céges rendezvények szempontjából?

Oszkó-Jakab Natália: Első körben próbáljuk elhinni, hogy továbbra is ilyen dinamikusan halad majd az oltási program és ezzel párhuzamosan a nyitás.

Most úgy látom, hogy a Művészetek Völgyét meg tudjuk tartani, az pedig az oltási hajlandóságon múlik, hányan vehetnek majd részt rajta. Aligha lesz meg a 2019-es nagyságrend, de az igazat megvallva már a tavalyi Völgyhétvégéket is igazi megváltásként élte meg a csapat és a fellépők is, az 500 fős létszámkorlát ellenére.

Nagyon sokan ugyanis szinte csak itt léphettek fel vagy dolgozhattak egész nyáron, annyi fesztivál maradt el. Szóval bármi is lesz, ha biztonságos körülmények között kerülhet rá sor, jó lesz. A mi fesztiváljaink szerkezete eleve kompatibilisebb a járványhelyzettel, hiszen sok kisebb, szabadtéri programhelyszínünk van.

Botond Szabolcs: Én is bizakodó vagyok. A rendezvények jellege valószínűleg más lesz, gigafesztiválokra külföldi fellépőkkel aligha számíthatunk még idén. Kulturális területen inkább több rendezvény lesz kevesebb látogatóval, üzleti területen viszont sokkal gyorsabban vissza fog állni a korábbi rend, akkora igény van a cégek és dolgozóik részéről a személyes találkozásokra. Amint meglesz a megfelelő protokoll és a jogszabályi háttér a biztonságos lebonyolításhoz, szinte azonnali berobbanásra számitok.

– Miből fog állni az alapítvány tevékenysége hosszabb távon, a nyitás után?

Oszkó-Jakab Natália: Biztos, hogy a kutatási munka folyamatosan zajlik majd, szeretnénk a lehető leginkább átlátni a szakma felépítését és minél többet tudni a szereplőkről. Oktatási tevékenységet is tervezünk, akár olyan átfogó kerekasztalokat és képzéseket is szívesen tartanánk, ahol mondjuk egy sportrendezvény-szervezőt ültetünk össze egy kulturálissal vagy üzletivel. Az átfedések mellett sok különbség is van az egyes területek munkamódszerei között, tudnánk mit tanulni egymástól. Emellett a jövőben is szeretnénk együttműködni a mindenkori kormánnyal és hozzászólni a szektort érintő protokollok, pályázati lehetőségek kidolgozásához.

Botond Szabolcs: Ennek a szektornak nagyon sokféle képviselete van, de ezek tipikusan egy adott témakör köré csoportosulnak. A mi fő célunk, hogy átfogó módon álljunk ki a szakma érdekei mellett, amit jól mutat a kuratórium összetétele is: egyaránt helyet kaptak benne a fesztivál, az egyéb kulturális, a sport, az üzleti és a háttértechnikai területek képviselői. Ezzel a széles ernyővel szeretnénk a döntéshozók irányába is kommunikálni, elősegítve a szektor fejlődését, hiszen amikor két különálló terület próbálja párhuzamosan érvényesíteni az akaratát, az akár ki is olthatja egymást. Koordinációval sokkal nagyobb sikereket lehetne elérni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Zacher: „Az ördög nem alszik, ahogy a vírus sem” – lehet összefüggés a terasznyitás és a romló szennyvízadatok között

A főorvos nagyon reméli, hogy nem okoznak negyedik hullámot a teraszokra kirajzó tömegek. Beszélt arról is, hogy egyre több poszt-covidos beteget kezelnek, hosszabb távon ez még jelentősebb probléma lehet, mint maga a járvány.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, a 17. héten a szennyvízminták koronavírus-eredményei erős ingadozást mutatnak, a korábbi heteket jellemző csökkenés megállt.

Több településen, például Egerben, Kaposváron, Pécsett, Székesfehérváron és Tatabányán ugyan folytatódott a javuló tendencia, Budapest északi és déli szennyvíztisztító ellátási területén, valamint Debrecenben és Szolnokon azonban ismét emelkedésnek indult a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag mennyisége.

Másfél héttel vagyunk a teraszok újranyitása után, melynek kapcsán a kialakuló hatalmas tömeget látva többen (például Kemenesi Gábor és Lantos Gabriella) megkongatták a vészharangot.

Az aggódó hangokhoz csatlakozott Zacher Gábor toxikológus, a hatvani kórház főorvosa is, aki akkor azt nyilatkozta:

„Nagyon nagy fokú felelőtlenségre, hihetetlen fegyelmezetlenségre vall, amit szombaton és vasárnap láthattunk. És ennek nem holnap, holnapután lesz meg a böjtje, hanem egy-két hét múlva érzi meg az egészségügy. Remélem, tévedek. Remélem, nem lesz igazam.”

hirdetés

A friss adatok nyilvánosságra kerülése után megkérdeztük a főorvost, lehet-e összefüggés a kettő között.

„Van benne logika, hogy a kettő között párhuzamot vonjon az ember, a terasznyitás óta eltelt idő elméletileg elég lehet ahhoz, hogy az akkor kialakult rajzás következménye legyen a koncentráció emelkedése” – mondta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: ebben az esetben mindig rá kell számolni némi lappangási időt, amíg a romló adatok a betegszámban is megjelennek.

„Adja az ég, hogy tévedjek, és nem lesz emögött negyedik hullám, de az ördög nem alszik, ahogy a vírus sem” – fogalmazott.

A kórházak leterheltségéről Zacher elmondta, egyértelműen érzékelhető némi fellélegzés: legutóbbi 24 órás ügyelete során három beteget vettek fel a Covid-osztályra, míg ez a szám a csúcson a 20-at is elérte.

Arról is megkérdeztük, véleménye szerint mikortól lehet felelősségteljesen közösségbe menni.

„Én mindenkit óvatosságra intek, hiszen láttunk két oltás után kórházba kerülteket is, még ha nem is nagy számban. De alapvetően a második vakcina után 10-12 nappal már kialakul egy olyan fokú védettség, ami a lakosság jelentős része számára megnyugvást okozhat”

– válaszolta. Tehát akire igazak a fentiek, elkezdhet visszatérni a normális életéhez, ugyanakkor a változatlanul érvényben lévő szabályok, úgy mint a maszkviselés, távolságtartás, rendszeres fertőtlenítés betartása nagyon fontos. Annál is inkább, mivel a vírus továbbadására jó eséllyel azok is képesek, akik egyébként már védettek.

Zacher doktor kitért a poszt-covidos betegekre is, akiknek a száma elmondása szerint egyre nő: az imént említett műszak során 3 „normál” koronavírusosra 8 ilyen eset jutott náluk. A tünetek rendkívül szerteágazóak lehetnek, akár a fertőzés lezajlása után 2-3 hónappal is: nem múló köhögéstől periodikus nehéz légzésen át hajhullásig, emésztési problémákig vagy alvászavarig rengeteg variációval találkoztak már.

„A poszt-Covid egy teljesen új történet, amit még javában tanulunk, de bőven képes meglepetéseket okozni. Nem csoda, hogy sorra nyílnak az erre fókuszáló ambulanciák a sürgősségi osztályok tehermentesítése miatt, például nálunk is, Hatvanban. Nem lepődnék meg rajta, ha hosszabb távon még jelentősebb problémát okozna, mint maga a járvány” – foglalta össze.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Harc a védettségi igazolványért külföldi állampolgárként, magyar szappanopera, 211832. rész

A szélmalomharc legújabb epizódjából kiderül, hogy a külföldi személyi igazolványok a ludasok, az viszont még nem, hogy mi a megoldás.
Szerző: Polák Zsóka - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

Az oltást megkapni könnyebb, mint a védettségi igazolványt. Legalábbis az itt élő külföldi állampolgárok esetében biztosan, a kis plasztikkártya megszerzése ugyanis egyelőre a közel lehetetlen kategóriába tartozik. Míg mások a kórházak előtti sorokban harcolnak a Pfizerért, addig a külföldi állampolgárok csendben vívják harcukat a bürokráciával és a bizonytalansággal.

Mi is foglalkoztunk már azzal, mi is lehet az oka annak, hogy az itt élő, TAJ-számmal és lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok egyre feltűnőbben maradnak ki az igazolványosztásból annak ellenére, hogy be vannak oltva, ám mivel érdemi válasz vagy megoldás semmilyen csatornán nem jött, gondoltam, megpróbálom ott, ahol nehezebb lerázni az embert, és ahonnan az utolsó reménysugarat vártam: a kormányablakban.

Mivel hétfő óta időpontfoglalás nélkül lehet védettségi igazolvánnyal kapcsolatban ügyet intézni a kormányablakoknál, arra számítottam, hogy tömegek fogják majd idegesen verni az asztalt az igazolványért, ám kellemeset csalódtam:

nem volt tömeg, és a sor is gyorsan ment.

Az 1. számú ügyintéző megértően bólogatott, miután előadtam problémámat a külföldi állampolgárságom és az üresen kongó postaláda kapcsolatáról, kaptam is egy papírt kitöltésre meg egy útbaigazítást egy másik ablakhoz. Nagyjából hasonló papírt kellett kitöltenem, mint amit az ügyfélkapun keresztül – egy bejelentés volt az igazolvánnyal kapcsolatban, és azt a két sort is tartalmazta, amely a Magyar Orvosi Kamara útmutatója szerint az EESZT felületen a külföldiek esetében kitöltendő: egy rubrika az állampolgárságról és az úti okmány száma. Már-már megrészegített a siker, hogy nem csak a „várjon, majd megérkezik”-kezdetű örökzöldet hallottam, sőt, még papírt is kaptam, de túl rutinos versenyzője vagyok már a bürokratikus cirkuszoknak ahhoz, hogy tudjam: percek kérdése, és indul a Benny Hill-show.

És ahogy az lenni szokott, akkor nyílt ki a pokol legmélyebb bugyra, amikor a szlovák személyi igazolványom előkerült.

A 2. számú ügyintézőnek úgy sötétült el az arca a kis kártya láttán, mintha egy levágott disznófejet tuszkoltam volna át a kis plexilyukon, azzal az egy darab mondattal oszlatta el minden naiv reményemet a sikerrel kapcsolatban, hogy

hirdetés
„hát ezeket ám még nem képes kezelni a rendszer."

2021-ben tehát azért nem kap egy nem is olyan kisszámú, beoltott embercsoport kártyát, mert a rendszer még nem képes kezelni a külföldi személyi igazolványok azonosítószámát. Nehéz is volt ezzel a megdönthetetlen érvvel vitatkozni, de azért én megpróbáltam konstruktívan hozzáállni a problémához: próbáltam okokat, megoldásokat találni, de a látszólag egyre jobban zavarba jövő ügyintéző nem tudta megmondani, hogy mégis mire számítson az a balga külföldi, aki őrült módon itt oltatta be magát. Ott tudtam, hogy végleg elvesztettem ezt a csatát, amikor a boldogan kitöltött papírjaimat nagy sebességgel tuszkolta vissza a kis ablakon. Mikor már azt hittem, tényleg minden elveszett, akkor előhúzta a külföldi oltottak Szent Grálját, a Szent Fecnit, amin egy darab email-cím volt, én pedig már esküszöm, csak azt vártam, hogy citromailre végződjön.

Azzal a tanáccsal engedett utamra, hogy ha a Szent Cetlin található email-címre megírom a kínomat, elküldöm befotózva a személyimet és az oltási lapomat, akkor az majd előremozdítja az ügyet. Sőt, azért is biztatott erre, merthogy ott gyorsabb az ügyintézés, mintha a most kitöltött papíromat nyújtanám be ott helyben.

A konklúzió tehát annyi: ne legyen külföldi személyid. Ha pedig mégis azzal vert a sors, akkor csak abban lehet bízni, hogy a rendszerrel kezdenek valamit, hogy képes legyen kezelni mást is a magyar személyiken kívül. Addig pedig ott a bűvös [email protected] email-cím, amire becsülettel elküldtem az adataim - nagyon úgy néz ki, hogy ennél közelebb egyelőre nem lehet jutni a megoldáshoz, de ha sikerül, jelentkezem.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Megfertőződnek a beoltottak? Több fiatal kapja el a vírust? Tények és tévhitek az indiai koronavírus-járványról

Egyelőre hatásosnak tűnnek a vakcinák az indiai variánsok ellen, viszont a tehénvizelet nem gyógyítja a Covidot. A rengeteg hamvasztás miatt csak kicsit lett rosszabb a levegő Indiában.
Fotó: Northfoto/ZUMA Press - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Hetek óta India jelenti a legtöbb koronavírusos esetet a világ országai közül. Annyi ember haldoklik a világ második legnépesebb országában, hogy a krematóriumok nem tudják tartani a lépést az áldozatok számával. A legtöbb szakértő szerint a fertőzöttek és az elhunytak valós mértéke jóval meghaladhatja a hivatalos jelentésekben szereplőket. Nem csoda, ha ilyen körülmények között rengeteg hamis információ terjed az eddigi legsúlyosabb járványhullámról, melyeket sokan ellenőrzés nélkül kész tényként fogadnak el.

A CNN utánajárt, hogy mi igaz a leggyakrabban feltett kérdésekre adott olykor sokkoló válaszokból.

Több fiatal kapja el a koronavírust?

A helyi orvosok mellett a politikusok is azt terjesztik, hogy a tízmilliókat érintő második hullámban jóval több fiatal fertőződik meg, mint az első hullám alatt. Arvind Kejriwal április 15-én a Twitteren közölte, hogy ezúttal sokkal több fiatalt érint a világjárvány, mint hónapokkal korábban. A delhi miniszterelnök ezért a posztban azt szorgalmazta, hogy a fiatalok az eddigieknél is körültekintőbben járjanak el.

A valóság ugyanakkor az, hogy az indiai kormány statisztikái szerint semmivel sem fertőződik meg több fiatal, mint korábban. Míg az első hullám idején a fertőzöttek 31 százaléka volt 30 év alatti, ezúttal pedig 32 százalék a korcsoport aránya a betegek között. Az összes fertőzött 21 százaléka volt 30-45 év közötti az első hullámban, és pont ugyanez az arány a pusztító második hullám esetében is.

Tavaly minden ötödik elhunyt volt 50 évnél fiatalabb. A 20 százalékos arány egyetlen százalékkal 19-re csökkent a második hullám idején.

hirdetés

Elkapják a Covid-19-et a már beoltott egészségügyi dolgozók?

Az indiai média beszámolói szerint több olyan orvos is megfertőződött, aki korábban már megkapta valamely oltás mindkét dózisát. Emiatt az emberek joggal kezdtek aggódni, hogy az országban forgalomba került vakcinák talán nem nyújtanak védelmet az Indiában terjedő mutációk ellen, ráadásul szabad szemmel láthatóan is néhány nap alatt döbbenetesen felgyorsult a járvány terjedése.

A statisztikák azonban ezt az állítást sem igazolják. Az ország saját fejlesztésű vakcinájával, a Covaxinnel eddig beoltott 1,7 millió emberből 695 esetében lett pozitív a koronavírusteszt, ami 0,04 százalékos aránynak felel meg. A Covishieldet, vagyis tulajdonképpen az AstraZeneca védőoltását 15 millióan kapták meg, közülük 5014-en fertőződtek meg, ami 0,03 százalékos arányt jelent.

A már beoltott, de fertőzött egészségügyi dolgozók száma azért tűnhet különösen magasnak, mert szombatig bezárólag Indiában csak a frontvonalban harcoló egészségügyi dolgozókat és a legkiszolgáltatottabbakat oltották be.

Az új mutánsok állnak az indiai második hullám mögött?

Az indiai egészségügyi minisztérium még március 24-én jelentette be, hogy több aggodalomra okot adó variáns mellett azonosítottak egy duplán mutálódott koronavírust is. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a fertőzések robbanásszerű terjedésének hátterében a B.1.617 névre keresztelt variáns állhat. Több vélemény szerint ez a mutáció ráadásul képes lehet megkerülni az oltások által nyújtott védettséget is.

Ezzel szemben továbbra sincs bizonyíték egyik állításra sem. A tudósok egyelőre még mindig vizsgálják, hogy mennyire befolyásolta a tízmilliókat érintő második hullám berobbanását az új mutáns, amiről az sem derült még ki, hogy fertőzőképesebb vagy halálosabb lenne, mint az eddig ismert verziók. Az indiai járványszakértők szerint azonban van összefüggés az országban kialakult mutációk és az egyre gyorsuló járvány között. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy már náluk is megjelent a brit variáns, ami szintén felelős lehet az ugrásszerűen növekvő esetszámért.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Tíz napig volt lélegeztetőgépen a koronavírus miatt, ez teljesen átalakította a gondolkodását

Eleinte szkeptikus volt a vírussal szemben a 45 éves, egészséges férfi, őt is megdöbbentette, hogy így leterítette a fertőzés. Most már teljesen más a hozzáállása.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Újjászületése napját ünnepli egy koronavírus-fertőzésen átesett férfi azon a napon, amikor 10 nap után levették a lélegeztetőgépről.

Lőrincz Róbert március közepén fertőzödött meg, napok alatt annyit romlott az állapota, hogy párja végül mentőt hívott hozzá. Elmondása szerint

olyan rossz állapotban volt, hogy nem tudta megtartani a fejét, szürke volt és nehezen vette a levegőt.

A mentőben nagyon megijedt, az ezután következő dolgokra viszont már nem emlékszik.

Az egri Markhot Ferenc kórház intenzív osztályára került, azonnal lélegeztetőgépre kapcsolták. Tíz nap múlva, hajnalban tért magához.

"Elég megdöbbentő volt. Láttam, hogy más betegek is fekszenek mellettem, gépek között vagyok én is - az elég rossz érzés volt. Rossz volt nézni a többi beteget is, hogy kinél hogy változik a gép kijelzője. Láttam olyat, aki elég közel került a halálhoz, és újraélesztést is láttam"

- mesélte az RTL Híradónak.

hirdetés

Bevallotta, hogy korábban ő is szkeptikus volt a vírussal kapcsolatban. Bár tisztában volt vele, hogy létezik, de a környezetében nem találkozott vele. Most már belátja, hogy elbízta magát, a betegség és a kórházban töltött 22 nap viszont átértékelt benne mindent.

"Én úgy gondoltam, hogy egy életerős ember vagyok 45 évesen, nem voltam beteg körülbelül 10 éve, de egy ilyen apró vírus gyakorlatilag leterített".

Róbert két hete mehetett haza a kórházból, de még mindig nincs jól. Összesen tizennégy kilót fogyott a betegség miatt. Elmondása szerint a felépülése két-hat hónapig is tarthat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: