SZEMPONT
A Rovatból

„Ez nagyon kemény erőmutatás volt azért felfelé” – Sóskúton nem várt ellenállásba ütközött a hatalom

Érd polgármestere szerint az, ami január 30-án történt a településen, új helyzetet teremtett. Kérdés, ez megállíthatja-e a fővárosi agglomerációban a kormány által mindenhol teljes mellszélességgel támogatott akkumulátorbizniszt.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 01.



Eredetileg Alsózsolcára tervezték azt az akkumulátor-újrahasznosító üzemet, amely végül a dolgok jelenlegi állása szerint Sóskúton épül meg. A szlovén Andrada cég az akkumulátorgyártás során keletkező hulladékból nyerné ki a legértékesebb anyagokat, például a lítiumot vagy a nikkelt. Az üzem februárban kezdené meg a működését, az elkövetkező két év alatt összesen 160 munkahelyet hoznának létre.

König Ferenc sóskúti polgármester az ATV-nek a múlt héten azt mondta, hogy a „hátukra kívánják” a beruházást, de vannak olyan beruházások ebben az országban, melyeket a kormány akkor is megvalósít, ha azt a lakosság nem akarja. Ugyanabban a műsorban azt is elmondta, hogy a település iparűzési adóbevétele egyébként is irigylésre méltóan magas, és több munkahely van Sóskút ipari parkjában, mint ahány lakosa van a községnek. Azaz rászorulva nincsenek pont erre a beruházásra. Amikor Rónai Egon rákérdezett, hogy mégis, akkor mi az oka, hogy mindenáron be akarják fogadni az Andrada üzemét, csupán annyit mondott, hogy

jövő kedden találkoznak a lakossággal, és akkor mindent elmond.

Ez a kedd január 30-án volt, és a tervezett találkozó egészen máshogyan sikerült, mint ahogy eltervezték.

Lakossági fórumtól szokatlan módon a rendezvénynek helyt adó iskola bejáratánál fekete ruhás biztonságiak álltak, és csak a sóskúti lakcímkártyával rendelkezőket engedték be. A sajtót sem. Ráadásul, mivel Sóskút települése területileg szinte összenőtt Érddel és Pusztazámorral, érthetetlen volt ez a kirekesztés. Mivel szép számmal érkeztek ezekről a településekről is, és a sajtó is be szeretett volna jutni, nagyon hamar feszültség alakult ki a helyszínen.

Csőzik László, Érd polgármestere szerint ez egy nagyon rosszul előkészített fórum volt, lapunknak úgy fogalmazott, hogy „unprofi volt”. Csőzik, aki harminc éve polgármester, szerzett némi rutint ilyen rendezvények megszervezésében. Szerinte,

ha ekkora indulatok öveznek egy beruházást, akkor megfelelő módon kell tájékoztatni az embereket. Ráadásul, mivel a környező települések is aggódnak a tervek miatt, ilyen szűkre szabni a rendezvényt „szarvashiba”.

A helyszínen volt Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP társelnöke, akit szintén nem akartak beengedni a biztonságiak, hiába mutatta fel a képviselői igazolványát.

„Én voltam az első országgyűlési képviselő, aki odaléptem az ajtóban álló, jócskán kigyúrt biztonsági emberekhez. Megmutattam a képviselői igazolványomat és mondtam, hogy szeretnénk bemenni a fórumra. Azt mondták, hogy nem, mert csak helyi lakcímkártyával rendelkezők mehetnek.”

A politikus hiába tiltakozott, elmondása szerint a biztonságiak simán csak arrébb akarták taszigálni.

Komjáthi azt mondja, miközben ő a rendőrséget hívta, megérkezett König Ferenc is, aki egy oldalsó bejáraton bement. A szocialista politikus végül elég pikáns módon,

a Mi Hazánk ifjainak köszönhette a bejutást, akik egyszerűen benyomták a biztonságiakat, így a feltartóztatott tömeg (és a sajtó is) bejuthatott a terembe.

Csőzik László érdi polgármester erről a mozzanatról megjegyezte, hogy „az azért nem tetszett. 10-12 kopasz, katonaruhás, military cuccos srác gyakorlatilag benyomta a tömeget. Tehát az azért fizikai ráhatás volt.”

Ennek ellenére szerinte mégiscsak meg kellett volna tartani a tájékoztatót, és utána mindenki elmondhatta volna az ellenérzését. Itt erre nem kerülhetett sor, és ebben mindenkinek megvan a felelőssége. Az, hogy „egy ilyen teszetosza politika ezt nem kezdi el rendesen előkészíteni és kullog az események után, próbálja utólag a szépségtapaszokat ráhelyezni, az olaj a tűzre”.

A terembe jutva Komjáthi Imre Sóskút polgármesteréhez lépett, és azt mondta, hogy Magyarországon mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudjon arról, éppen mit szeretnének a kertje végébe telepíteni. Azt is elmondta neki, hogy nincsenek a gazdaság fejlődése, a munkahely teremtése ellen,

„egyszerűen azt szeretnénk, hogy ne sumákoljanak, ne titkolózzanak, mert ez az emberek bizalmatlanságát csak tovább növeli”.

A polgármester nem válaszolt az MSZP-s politikusnak, ahogy egy-két közeli munkatársát leszámítva senkivel sem kommunikált az események alatt. Látva a tömeget és érzékelve az ellenséges hangulatot, König Ferenc hamar meghozta a döntését, hogy a rendezvényt nem tartják meg.

A később kiadott közleményében arra hivatkozik, hogy „kívülről importált fenyegető csoportok” akadályozták meg a párbeszédet, „melyeket szűk politikai érdekcsoportok támogatnak, és megpróbálnak félelmet kelteni, semmi keresnivalójuk nincs a településünkön”.

A HVG és a Népszava felvételein azonban szép számmal látni sóskúti lakosokat, akik ugyancsak dühösen fejezték ki érzéseiket a beruházás ellen. A felvételeken látható egy nő, aki minden bizonnyal nem kívülről importált volt, hiszen személyesen ismerte Königet, mivel ezt mondja neki:

„Ilyen még nem volt ebben a faluban. Nem szeretnék a helyedben lenni!”

Mind Csőzik László, mind Komjáthi Imre úgy véli, lett volna miről beszélgetni.

Komjáthi például Sóskúton is azt érzékeli, valamiért az állam teljes erejéből az akkumulátoripari beruházások mellett áll, ha kell, akár a lakossággal is konfrontálódva. Jó lett volna megtudni, milyen technológiával működne az üzem, mert Szigetszentmiklóson, ahol szintén hasonló tevékenységgel foglalkoznak, „sajnos ott már haláleset is volt, illetve súlyos mérgezés, 13 ember szenvedett sajnos olyan magas expozíciót a rákkeltő anyagoktól.” Mindezt egy munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés tárta fel.

Szerinte az ilyen esetek miatt joggal bizalmatlanok az emberek, mert azt látják, hogy a kormánynak az az üzenete, hogy

azért jöjjenek ide ezek a cégek, mert itt sokkal lazább szabályok vannak, sőt, a meglévő szabályokat is fellazítják.

Például nem lesz kötelező a munkavédelmi oktatás, elég lesz a dolgozónak átadni az oktatási anyagot, illetve a munkaegészségügyi alkalmassági orvosi vizsgálat sem lesz kötelező. Ezek a könnyítések persze mind olcsóbbá teszik a termékek előállítását, ráadásul a megtérülési időt is lerövidítik.

Csőzik László szerint Sóskút körül egyetlen település sem támogatja ezt a beruházást. Nem érti, hogy miért hoznak be a kertvárosias szuburbán környezetbe egy akkumulátorfeldolgozó üzemet. Szerinte ennek biztos, hogy nem itt volna a helye. Úgy véli, hogy a helyiek bizalmatlanságának volt előzménye is, egy dél-koreai elektrolit gyár. Ez most tesztüzemben működik, még nem termel. Magát az engedélyezést és a beruházást pedig a Covid leple alatt csinálták meg Sóskúton. Azt gondolja, a mostani tiltakozás vehemenciájában az is benne van, hogy akkor elmulasztották az egyeztetést.

Arra a kérdésre, hogy valóban eszköztelen-e a sóskúti polgármester, Érd első embere azt válaszolja, hogy a képviselőtestület egy határozattal megállíthatná a beruházást, ahogy ők megtették már.

Érd városa ellenszavazat nélkül hozott határozatában megtiltotta, hogy a város területén ilyen gyárak létesüljenek. Ez az eszköz, ha akarná König Ferenc, a sóskútiaknak is rendelkezésére állna.

Komjáthi Imre is csak tippelt arra a kérdésünkre, miért ragaszkodik a sóskúti polgármester ennyire a az akkumulátorfeldolgozóhoz.

„Részemről nem tényállítás, csak vélemény, lehet, hogy olyan ajánlatot kapott polgármester úr, amit nem tudott visszautasítani, vagy pedig konkrétan tényleg rászóltak felülről. Ott volt egyébként a fideszes országgyűlési képviselő is ezen a fórumon.”

Az MSZP-s országgyűlési képviselő maga is tanúja volt máshol ennek a nyomulásnak. Nemrég Debrecenben volt, ahol a CATL akkumulátorgyár környezethasználati engedélyével kapcsolatos közigazgatási per második fordulóján vett részt, és szerinte „botrányos volt”, hogy a magyar kormányhivatalok jogtanácsosai foggal-körömmel védték az akkumulátorgyár érdekeit,

„miközben az akkumulátorgyár ügyvédje karba tett kézzel, mosolyogva ült a hátsó sorban, és nézte, hogy küzdenek érte a magyar kormányhivatalok emberei”.

Ha Sóskút engedélyezi a szlovén üzem megépülését, a településsel összenőtt, jóval nagyobb Érdnek semmilyen jogi lehetősége nincsen megakadályozni azt. A város polgármestere úgy tudja, hogy a környezethasználati engedély iránti kérelmet még nem nyújtották be. Ha ez megtörténik, oda bejelentkezhet és be is fog jelentkezni ügyfélként az érdi önkormányzat, azonban „ebből nem következik semmi”. Mindenesetre ezen a csatornán még megpróbálják befolyásolni az eljárást.

Illetve, ami még marad, az a civil ellenállás. Az, ami a keddi, meghiúsult meghallgatáson „nagyon kemény erőmutatás volt azért felfelé”.

Komjáthi Imre is úgy véli, a január 30-i megmozdulás új helyzetet teremtett.

„Nagyon nehéz lesz ezek után szerintem a polgármester úrnak a dolga. Többen a lemondását követelték, hát konkrétan tömeg skandálta, hogy mondjon le. Ezt nem tudom, hogy lehet így folytatni. Az emberek bizalma teljesen megrendült a polgármesterben.”

Kérdés, ez milyen következményekkel járhat júniusban, amikor önkormányzati választásokat tartanak, nemcsak Sóskúton, hanem az ország számos másik olyan településén is, ahol a kormány által erőltetett akkumulátor-ipari beruházások komoly indulatokat váltottak ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET: