KULT
A Rovatból

„Én egy nemzeti kincs vagyok” – kiabálta Eszenyi Enikő a mentősöknek, amikor baleset szenvedett egy próbán

A Vígszínházból való távozása után a Játékszínben tért volna vissza egy főszerepben, de megsérült a főpróbán.


Én egy nemzeti kincs vagyok - ezt kiabálta Eszenyi Enikő, amikor februárban egy próbán eltörte a csuklóját, és a mentősök nem hoztak neki hordágyat. Minderről Verebes István beszélt Kadarkai Endre műsorában, a beszélgetést a Blikk szemlézte.

Eszenyi 2020. márciusában mondott le a Vígszínház igazgatói posztjáról, miután többen azzal vádolták meg, hogy rendszeres verbális és fizikai abúzusok mellett vezeti az intézményt. Helyét Rudolf Péter vette át.

2023-ban a Játékszín felkérte a Csodálatos vagy, Júlia! főszerepére. A bemutatót február végére tervezték, azonban néhány nappal korábban, a főpróbán balesetet szenvedett és eltörte a csuklóját.

A baleset részleteiről most Verebes István osztott meg részleteket Kadarkai Endre Szavakon túl című műsorában.

„Eszenyi a jelek szerint nem tanul. Egy ilyen tehetséges, fantasztikus képességű nő, aki rendezőnek is nagyszerű, arról azt hallom, hogy amikor a Játékszínben eltörte a csuklóját és hívták a mentőt, azt kiabálta, hogy hordágy. Erre mondták a mentők, hogy ha valaki eltöri a csuklóját, nem szoktak hordágyat hozni. Eszenyi viszont azt felelte, »én egy nemzeti kincs vagyok«. Pásztor Erzsi miatta hagyta ott a Játékszínt”

- mondta a színész-rendező.

A Blikk megkereste Pásztor Erzsit is az ügyben, aki nem akart semmit hozzáfűzni Verebes szavaihoz.

„Csak annyit tudok mondani, hogy szerencsére már vagyok olyan helyzetben, hogy csak abban játszom, amihez kedvem van és amiben örömömet lelem” - fogalmazott a Kossuth-díjas színésznő.

A Blikk szerint azonban nem csak a balesetkor voltak irreális követelései Eszenyinek: a Játékszínben többeknek szemet szúrt a fellengzős, olykor lekezelő stílusa a kollégáit, sőt, a rendezőt érintően is.

„Tényleg úgy történt minden a csuklótörésénél, ahogy az a műsorban elhangzott. De nem ez volt az egyetlen különleges kívánsága. Agyrém volt, amit művelt, felsőbbrendűnek hitte magát, és ez a kollégáinak sem volt szimpatikus”

- mondta a lapnak egy bennfentes.

A Játékszín a Telex megkeresésére azt közölte, hogy a baleset a február 22-i nyilvános (fotós) főpróba tizedik percében történt, „a mentők kiérkezéséig már csak a Játékszín művészei és Bank Tamás igazgató tartózkodott a színpadon. Bank Tamás megerősítette, hogy

valóban elhangzott az idézet mondat Eszenyi Enikőtől a mentő szakápoló felé, de „viccből, kvázi a balul elsült próba okozta feszültséget oldandó.”

A Játékszín azt is írta, „értetlenül áll a nyilatkozattal szemben, amelyet olyan személy tett, aki nem volt jelen a Játékszínben sem a Csodálatos vagy, Júlia! próbafolyamata alatt, sem pedig a fotóspróbán. Verebes István komolyabb színházi szakemberként ismert, mint aki mendemondák alapján informálja a közvéleményt egy saját személyét semmilyen ponton nem érintő témában.”

A színház tagadta a Blikk értesüléseit, miszerint „a Játékszínben többeknek szemet szúrt [Eszenyi Enikő] fellengzős, olykor lekezelő stílusa a kollégáit, sőt, a rendezőt érintően is”. A Játékszín szerint a vezetőség felé „nem érkezett efféle panasz a próbafolyamat során”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Krasznahorkai László: Ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem
Csütörtökön délután derült ki, hogy idén a magyar író kapja az irodalmi Nobel-díjat. Krasznahorkai a svéd közszolgálati rádiónak nyilatkozott elsőként.


„Nagyon boldog vagyok! Nyugodt vagyok és nagyon ideges egyszerre. Tudja, ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem”

– mondta csütörtökön a svéd közszolgálati rádiónak Krasznahorkai László, miután kiderült, hogy ő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat, írja a 444.

A hír után délután szólalt meg először a rádióban. A riporterek a pályaválasztásáról is kérdezték. Így fogalmazott:

„Először csak egy könyvet akartam írni, de nem akartam íróvá válni, mert nem akartam valaki lenni. Aztán, amikor felfedeztem, hogy a szöveg nem teljesen tökéletes, nekiálltam egy másiknak. Mert ki akartam javítani a Sátántangót. Az egész életem a helyesbítésekről szól.”

A svéd Királyi Akadémia csütörtökön kora délután jelentette be, hogy 2025-ben Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint életműve látnoki erejű, és az apokaliptikus terror közegében is megmutatja a művészet erejét. A méltatás a közép-európai prózahagyományt említi – Kafkától Thomas Bernhardig –, és kitér arra is, hogy kínai és japán utazásai több művét is inspirálták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk