SZEMPONT
A Rovatból

Egy tízéves gyerek erre még nincs felkészülve

Miért nem jó a rendszer, miért nem kellene negyedikes gyerekektől elvárni, hogy az olimpiai mozgalomról szóló szöveget megértsék.
Prókai Eszter cikke,Abcug - a címkép illusztráció - szmo.hu
2016. január 30.



Kell-e felvételiznie egy tízéves gyereknek? Szükséges-e olyan témákkal foglalkozniuk, amiről idén szólt a felvételi? Prókai Eszter írt erről az Abcug számára. A cikket a portál szíves engedélyével, változtatás nélkül közöljük.

Síró gyerekek és elégedetlen szülői panaszok kísérték az idei gimnáziumi felvételiket, de a feladatok nehézsége csak az egyik probléma. Valójában az egész felvételire nem lenne szükség, mert olyan helyzetbe hoz tíz-tizenegy éves gyerekeket, amelyre még nincs felkészülve. A szülők sokszor a saját presztízsüket helyezik előtérbe, hiába érzi jól magát a gyerek az általános iskolájában, maradna a megszokott osztályközösségében, mennie kell már ötödiktől gimnáziumba, mert a szülő csak így látja biztosítottnak a jövőjét. Általános iskolai magyar és matektanárokkal ültünk össze, hogy átbeszéljük: miért nem jó a rendszer, és miért nem kellene negyedikes gyerekektől elvárni, hogy az olimpiai mozgalomról szóló szöveget megértsék.

Igen, a feladatok némelyike tényleg nehéz volt, és valóban nagyon kevés a megoldásukra 45 perc, de ez egy csak szelete a sok problémának, amit a nyolc osztályos gimnáziumi felvételi rendszer magában hordoz. A matematikát és magyart tanító pedagógusokból ömlött a szó, amikor arra kértük őket, mondják el véleményüket a témáról. Mi kifejezetten a negyedikes gyerekekre (akik most nyolcosztályos gimnáziumba felvételiztek) hegyeztük ki a beszélgetést, de általánosságban is megállják a helyüket a felvetett problémák. A tanárok szerint a legnagyobb gond a következőkkel van:

iskola1

Rigó utcai elemi leányiskola IV. osztálya (1893-1894), Fotó forrása: Fortepan

- annak, hogy valaki bejut-e egy hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba csak egy – és nem a legfontosabb – szelete maga az írásbeli felvételi. Ott vannak a korábbi jegyei, a személyes felvételi elbeszélgetés, az előkészítők. “Ez a nyolc, a hat és a négyosztályos gimikbe való felvételikre is igaz: ha csak magán az írásbeli vizsga eredményén múlna, töredéke jutna csak be a gyerekeknek, mint most. Épp ezért sem szerencsés olyan túlzott jelentőséget tulajdonítani ezeknek a vizsgáknak, mint amekkora cirkusz övezi őket” – mondta egyikük. Ezt a cirkuszt szerinte leginkább a szülők generálják, akiknek sokszor a saját presztízsükről szól, hogy a gyereket felvegyék például egy nyolcosztályos gimnáziumba. Hiába nem akarja a gyerek, mert jól érzi magát az iskolájában, mennie kell, mert a szülő ezt akarja.

- a most felvételiző gyerekek még csak az adott évfolyam félidejénél tartanak. Ugyan negyedikeseknek vannak titulálva, de valójában ők olyan gyerekek, akik már kijárták a harmadikat, és még mellé három és fél hónapot. A negyedikes tananyag júniusban ér véget, most január közepe van. Ez a hiányzó négy hónap nagyon sokat jelent ebben a korban. Mind tudásban, mind a különböző kompetenciák fejlettségében.

- a vizsgahelyzet nem ilyen korú gyerekeknek való. Egy 10-11 éves gyerek jó esetben életében először most került stresszhelyzetbe. Ebbe sem magától, hanem a szülői akarat miatt. Ehhez jönnek még azok a nem túl szerencsés mondatok a szülők szájából, hogy “nagyon sok múlik ezen”, “a jövőd a tét”, “ezt most nem szabad elrontanod”. El lehet képzelni, hogy egy ilyen felvezető után milyen idegállapotban ültek le egyes gyerekek a feladatok fölé. Ezek a vizsgák a tanárok szerint ráadásul tipikusan olyanok, amik nem arra világítanak rá, hogy mi az, amit tud a gyerek, hanem arra, hogy mi az, amit nem. Ez pedig nem tesz túl jót az önbecsülésnek.

- a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szegregálnak, mert kiválogatják a gyerekeket, a jókból is a legjobbak kerülnek be. Egy hátrányos helyzetű gyereknek szinte esélye sincs bejutni ezekbe, így felesleges is arról elkezdeni beszélgetni, hogy egy gyengébb képességű gyerek hogyan birkózhat meg ezekkel a feladatokkal, mert nem is jelentkezik a vizsgára.

- a 45 perces időkeret, amiből a feladatlap tanácsa szerint szerencsés lenne az utolsó, fogalmazásos magyar nyelvi feladatra legalább 10-15 percet hagyni. Egy negyedikes gyereknek még nincs olyan kifejlett időérzéke, hogy be tudja azt osztani, és ez nem is várható el. A hagyományos pedagógiai módszerekkel tanító iskolákban, ahol nincsen csoportmunka, a tanár vezényli le az órákat. Ő adja az utasításokat, jelzi az óra végét, vagy azt, ha egy feladatot be kell fejezni, ezért a gyerekekben nem fejlődik ki az a fajta időérzék, ami egy ilyen típusú vizsgán elengedhetetlen. A tanárok emellett keveslik a vizsgára szánt időt. “Ahhoz, hogy valaki ezeket a feladatokat 45 perc alatt helyesen meg tudja oldani, kell a családi háttér. Nem elég az, amit az iskolában megtanulnak. Olyan családi háttér kell, ahol odafigyelnek rá, foglalkoznak vele, különórákra járatják” – mondták a tanárok. A gyereket meg is tudja riasztani, ha látja, hogy fogy az ideje. Elkezdi megoldani a feladatokat alaposan, a saját maga tempójában, majd egyszer csak felpillant az órára, pánikba esik, és máris nem tud olyan munkát végezni, amire pedig képes lenne.

iskola

Iskola, 1902. Fotó forrása: Fortepan

Az általános problémákon kívül jónéhány feladatra is felkapták a fejüket a tanárok. A magyar nyelvi vizsgában található szövegek szerintük túlságosan hosszúak és elvontak, a matekfelvételi pedig egy-két ponton egy Zrínyi matekversenyen is megállta volna a helyét. De nézzük, hogy konkrétan miket emeltek ki!

- egy negyedikes gyerek mesékkel és mondókákkal találkozik az iskolai órákon, nem pedig az olimpiai mozgalom majdnem egész oldalas történetével. A meséket, mondókákat, közmondásokat megérti, tudja értelmezni. Az olimpiai mozgalom történetét még nem. A magyar nyelvi vizsga egyik feladata egy erről szóló szövegértés volt. Benne ilyen szavakkal, mint: mozgalom, jelkép, szimbólum vagy a kontinens.Egy negyedikes gyerek még földrajzot sem tanul, ezért nem várható el tőle, hogy tudja, mi az a kontinens. “Az egybefonódó karikák az öt kontinens egységét jelentik” – írja egy helyen a szöveg. A gyerek nem tudja elképzelni a karikák egybefonódást, csak akkor, ha már találkozott ezzel a jelképpel. “Ez a szöveg tipikusan azoknak mehetett könnyebben, akik otthon már érintették ezt a témát, sok sportot néznek a tévében, a szülők meséltek az olimpiáról nekik. Egy átlag negyedikes az iskolában szinte biztos, hogy nem tanult még semmit erről” – mondták a tanárok.A szöveg hosszú is volt, egy ilyen hosszú szöveg értelmezése egy ennyi idős gyereknek általában egy egész tanórát vesz igénybe, nem pedig öt vagy tíz percet. A tanárok versenyszintűnek nevezték az olimpiáról és egy másik, a védett madarakról szóló feladatot is. Miután végignézték az összes feladatlapot, még azt a véleményt is megkockáztatták, hogy a nyolcadikos magyar nyelvi vizsgalap könnyebb volt mint a negyedikeseké.

- a tesztekben több olyan feladat is volt, ami olyan kompetenciát, tudásanyagot várt el a gyerekektől, amiknek ők még nincsenek birtokában. Az egyik, negyedikes felvételizőknek szánt magyar nyelvi feladat például így szólt: egy hatszor hatos négyzetben szétszórt betűkből összesen négy értelmes szót kell megtalálni a négyzeten belül. Lehet haladni átlósan, vízszintesen és függőlegesen is. Ezeket a szavakat kellett megtalálniuk a gyerekeknek: ordas, ludas, balga. cifra. Ez nem egy negyedikes gyerek szókincse, és ha olyan szót kell keresnie, amiről még nem is hallott, nem is fogja megtalálni. Egy másik feladatban össze-vissza kavart betűkből kellett öt értelmes szót alkotni. Ilyen volt például a számítógép, Kinizsi Pál vagy a golyóstoll. Külön figyelni kellett rá, hogy a tulajdonneveket helyesen írják le. “Nagyon sok volt a betű, a nyolcadikosoknak szoktak ilyen mennyiségű betűből ilyen típusú feladatot feladni. Én értem, hogy mire voltak kíváncsiak a feladat készítői, de ahhoz, hogy megállapítsák, van-e a gyereknek térlátása, logikája, bőven elég lett volna, ha öt helyett csak három szót kell megalkotniuk”.

- a hatodikosok egy olyan matekfeladattal találták szembe magukat, amiről még nem is tanultak. A háromszög területét kellett kiszámolni, ez pedig csak a hatodik osztály második félévének tananyaga. “Ha rájött a gyerek, hogy a két háromszöget összetolva egy négyzetet kap, akkor így ki tudta számolni, de egyébként nem. Mert még nem tanulta”.

- “Ezt a feladatot csak akkor tudja megoldani a gyerek, ha rájön, hogy visszafelé kell gondolkodnia” – mondta egy másik, hatodikosoknak szóló matekfeladatról a szakktanár. Egyértelműen a logikára kíváncsi, de azt nem szabad elfelejteni a tanárok szerint, hogy a gyerekek egyik sajátossága, hogy elölről kezdik a dolgokat, de ebben van ez a csavar, hogy a végéről érdemes elindulni.

iskola2

Magyar Háztartási Iskola Egyesület, 1905. Fotó forrása: Fortepan

Az Index cikke szerint a matekfeladatok olyan nehezek voltak, hogy a szülők tömegesen kezdtek háborogni a közösségi oldalakon. A gyakorlatilag megoldhatatlan feladatsort többen saját maguk is kipróbálták, de még a nagyobb tapasztalatot, vizsgamegoldó stratégiát bevetve sem sikerült elérni a maximális 50 pontot. Az Index megkérdezte a közoktatást felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy milyen megfontolások vezették a felvételi előkészítőit, amikor ilyen nagy mennyiségű feladatot zsúfoltak a vizsgaanyagba.

A minisztérium közölte, hogy a feladatlapot gyakorlott pedagógusokból álló feladatlap-készítő bizottság állítja össze, „immár sok éve megszokott módon”. Az Emmi szerint a január 16-án használt matematika-vizsgalap is a bizottságok több hónapos mérlegelése, valamint számos lektorálási, ellenőrzési lépés után kerültek a vizsgázók elé. „Aki a korábbi évek feladatsorai alapján készült fel a vizsgákra, azt a feladatok száma vagy nehézsége tekintetében nem érhette meglepetés” – hangoztatta a minisztérium.

Ha fontosnak találod a témát, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit, sőt, állítása szerint a rendőrség annyira korrupt volt, hogy tavaly rendőrkapitányt kellett cserélni. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló »apuka« autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa. – fogalmazott keményen.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, mintha egy őrült vezetné.

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. »Apuka« sem vette el az autót” – állítja a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa” – az ittasságot egyébéként a rendőrség eddig nem erősítette meg.

Az ügyvéd szerint egy 24 éves embernek normális esetben nem tizenévesek a barátai, és ez csak akkor fordulhat elő, „ha kihasználja őket”. Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Úgy véli, a tragédiáért éppen ezért a sofőr volt felelős.

Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik, és „a bűnöző életvitelű családok” végre elnyerik méltó büntetésüket, hogy a jövőben a „jóravaló, rendes emberek” legyenek a példaképek.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Azt, hogy a sofőrnek nem volt jogosítványa, az édesapja mondta el, a hatóságok hivatalosan még nem erősítették meg, ahogy azt sem, hogy ittasan vezetett volna. A körülményeket a folyamatban lévő vizsgálat fogja tisztázni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A TISZA adatbázisát nem kiszivárogtatták, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során
Az Oroszország-szakértő szerint a „szivárgás” szót tudatosan használja a kormánymédia, de egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése csak szándékos cselekmény eredménye lehet.


Rácz András történész és Oroszország-szakértő egy tízpontos elemzésben fejtette ki véleményét a TISZA Párt adatszivárgási ügyéről.

Szerinte az eset a magyar politikai intézményrendszer súlyos sérülése, egyértelmű szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés, amely a választások befolyásolására irányul.

Mint írta, a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás védelmével foglalkozó intézményeknek „azonnali, kiemelten fontos dolguk van” a történtekkel.

A szakértő a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, hogy

a TISZA adatbázisát nem „kiszivárogtatták”, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során.

Úgy véli, a „szivárgás” szó használata a kormánymédia részéről tudatos, mivel az gondatlanságot sugall, holott egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése szerinte csak szándékos cselekmény eredménye lehet. „Egy kétszázezres adatbázis teljes kikerülése a netre nem szivárgás, ilyen nem tud véletlenül történni. Ez csak szándékos lehetett” – írja Rácz András.

Elemzésében kitér arra, hogy a kormány és a TISZA Párt is külföldi szereplőt sejt az ügy mögött, ám míg a kormánymédia ukrán, addig Magyar Péter orosz érintettségről beszél.

Rácz András szerint a kormányzati narratíva egy komoly logikai bukfencet tartalmaz.

Úgy látja, Kijevnek egyáltalán nem állna érdekében kárt okozni a TISZA Pártnak, hiszen egy esetleges TISZA-kormány az EU-hoz való viszony normalizálására törekedne, ami Ukrajna számára is kedvező lenne az Orbán-kormány politikájával szemben.

„Ha egyáltalán igaz az, hogy van ukrán állami érintettség a Tisza Világ applikáció fejlesztése mögött, akkor igen nehezen érthető, hogy ugyanezennek az ukrán államnak miért lenne érdeke, hogy kárt okozzon annak a TISZA pártnak, aminek a rendszerét éppen fejleszti” – teszi fel a kérdést. Ezzel szemben Oroszországnak szerinte egyértelmű érdeke fűződne egy ilyen támadáshoz, hiszen azzal egyszerre gyengítené a Fidesz legfőbb kihívóját és rontaná Ukrajna reputációját is.

A történész gyanúsnak tartja a kormányzati propagandamédia reakcióidejét is. Állítása szerint az, hogy a kormánymédia egy hosszú ünnepi hétvégén, szinte órák alatt képes volt lehozni a hírt, ellenőrizni az adatok valódiságát és biztonságosságát, majd felépíteni egy teljes kampányt, rendkívül valószínűtlen.

„Összességében nagyon nehezen hiszem el, hogy ez spontánul alakult így péntek délutántól kezdve, és mindenki hirtelen megszakította a hosszú hétvégéjét, IT-sek, vezető kommunikátorok, döntéshozók, »talpas« propagandisták, stb” – fogalmaz. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a kormányzat már jóval a nyilvánosságra kerülés előtt birtokában volt az adatoknak, és a netre való feltöltés csak a fedést szolgálta a már előre megtervezett kampány elindításához. „A kormányzat egy részében ez az adatsor valószínűleg már jóval péntek előtt megvolt, a netre való feltöltés pedig csak a fedést szolgálta” – írja.

Rácz András szerint árulkodó jel az is, hogy a Fidesz kommunikációjában és belső köreiben semmilyen jelét nem látni annak, hogy egy hasonló hekkertámadástól tartanának.

Nincsenek extra kiberbiztonsági óvintézkedések, ami arra utalhat, hogy a kormánypárt biztos abban, hogy a támadó kizárólag a politikai ellenfelüket célozta, és tőlük nem kell tartaniuk. Végezetül kiemeli, hogy a kormánymédia munkatársai teljes nyugalommal használják a jogellenesen megszerzett, különlegesen védett személyes adatokat, noha ez bűncselekménynek minősül.

„A propagandisták valamiért mégis teljes nyugalommal használják az adatbázisban szereplő neveket, pedig egyértelműen jogszerűtlen az egész”

– zárja posztját Rácz András, hozzátéve, hogy „ezzel – a jövőbeli esetleges büntetőjogi felelősségre-vonás mellett – saját magukat is beárazzák a kormánymédia munkatársai.

Az ügy előzménye, hogy október elején már napvilágot látott egy hír egy kisebb, mintegy húszezer nevet tartalmazó adatcsomag kikerüléséről a Tisza Világ applikációból, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálatot indított. Ezt követte október 31-én egy jóval nagyobb, körülbelül 200 ezer adatsort tartalmazó fájl publikálása a LeakBase.la nevű oldalon. Az eseményekre reagálva Orbán Viktor november 3-án azonnali vizsgálatot rendelt el, a hatóságok pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet bevonásával kezdték meg a tényfeltárást, jelezve, hogy „külföldi érintettség is valószínűsíthető”.

Az ügyben két fő narratíva csap össze. A Szuverenitásvédelmi Hivatal gyorsjelentésében ukrán hátterű fejlesztőcégek, például a kárpátaljai PettersonApps részvételét hangsúlyozta, amit a kormánypárti média azóta is napirenden tart. Ezzel szemben Magyar Péter és a TISZA Párt következetesen szervezett orosz hekkertámadásról beszél, amelynek célja a párt lejáratása. Egyik fél sem mutatott be eddig a nyilvánosság számára meggyőző technikai bizonyítékot az állításai alátámasztására.

Az ügy azóta új fordulatot vett, miután a kormánypárti oldalon elkezdték felhasználni a kiszivárgott adatokat. Németh Balázs, a Fidesz politikusa egy videóban egy TISZA-aktivista háza elől jelentkezett be, utalva arra, hogy ismeri a lakcímét, a Mandiner pedig arról írt, hogy a listán aktív bírák adatai is szerepelnek. Mivel a politikai véleménynyilvánítás különleges adatnak minősül, annak engedély nélküli terjesztése a Büntető Törvénykönyv szerint szabadságvesztéssel is büntethető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehoznák ezeket a digitális polgáriköröket, ezzel egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén egy tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges rendszerváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: