Az anyja lemondott róla, Sandra Bullock lepipálta, a bőrrák sanyargatja – Portré az 55 éves Hugh Jackmanről

Hugh Michael Jackman 1968. október 12-én született az ausztráliai Sydney-ben, és ott is nőtt fel, öt gyermek közül a legfiatalabbként. Az édesanyja, Grace elhagyta a családot Hugh nyolcéves korában, amire máig traumatikus élményként emlékszik vissza a színész. „Azt hittem, hogy vissza fog jönni” – mondta egy interjúban, és hozzátette, csak évekkel később döbbent rá, hogy erre hiába vár, mivel az apja, Christopher Angliába utazott, hogy megkeresse a volt feleségét, és meg is találta, az asszony azonban addigra ismét férjhez ment, és újabb gyermeket szült. Grace és Christopher ugyanis britek voltak, akik 1967-ben érkeztek Ausztráliába egy bevándorlási program keretében. Ezért Jackman nemcsak ausztrál, hanem brit állampolgársággal is rendelkezik.

Jackmant és testvéreit (Ralph, Ian, Sonya, Zoe) így a Cambridge-ben végzett könyvelő apjuk nevelte fel.

Ami az apját illeti, Jackman elmondta, milyen keményen dolgozott, hogy eltartsa öt gyermekét, miközben udvariasságra és kedvességre tanította őket. Szerinte Christopher az oka annak is, hogy ő maga azzá a híresen "kedves fickóvá" vált, ahogy ma ismeri őt a világ. Christopher Jackman 2021. szeptember 5-én hunyt el.

Repülős séf akart lenni

Gyerekként Hugh imádta a természetet, rengeteg időt töltött a tengerparton kempingezéssel az iskolai szünetekben szerte Ausztráliában. Arra vágyott, hogy felfedezze a világot: „Éjjel-nappal az atlaszt bámultam. Eldöntöttem, hogy repülőgépes séf akarok lenni. Voltam már repülőn, és volt étel is a fedélzeten, ezért gondoltam, hogy ezzel foglalkozom majd."

Azért később más dolgok is elkezdték érdekelni. Tiniként a Knox Grammar School fiúiskolába járt, ahol 1985-ben az iskola My Fair Lady című előadásában szerepelt. 1987-ben kihagyott egy évet, amit testnevelő tanárként töltött az angliai Uppingham Schoolban. Visszatérése után a Sydney-i Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1991-ben diplomázott kommunikáció szakon. A főiskola utolsó évében drámaórákat vett, hogy kiegészítse a kreditjeit.

Nem sokkal később szerepet ajánlottak neki a Neighbours (vagyis Szomszédok) című népszerű ausztrál szappanoperában (1985-ben indult, és máig tart, már több mint 8900 epizódja ment le a tévében), de visszautasította azt, hogy az Edith Cowan Egyetemen lévő Nyugat-Ausztráliai Előadóművészeti Akadémiára járjon Perth-ben, ahol le is diplomázott. „Mindig is szerettem a színészetet, de amikor elkezdtem a színészsulit, úgy éreztem magam, mint egy tökfilkó, aki egyáltalán nem ért hozzá. Visszatekintve persze jó időszak volt” – emlékezett vissza.

Mit nekünk 13 év!

1994-ben Hugh megkapta első mozgóképes szerepét a Law of the Land című krimisorozat egyik epizódjában, egy évvel később pedig már főszerepet játszott a Correlli című szériában, amelyben későbbi felesége, Deborra-Lee Furness alakította a szerelmét.

„Épp akkor volt egy újévi fogadalmam, miszerint nem randizom színészekkel, és semmiképp sem 30 év alattival" – emlékezett vissza Deborra, és Hugh is elmondta, rögtön tudta, hogy az örök szerelmével hozta őt össze a sors.

„Tudtam, mielőtt Deb tudta volna, még akkor is tudtam, amikor megpróbált szakítani velem" – mondta. A pár 1996-ban házasodott össze, és együttlétük alatt két gyermeket fogadtak örökbe, Oscart és Avát. Jackman szerint az életük és a karrierjük szempontjából is épp a megfelelő időben találkoztak:

„A képernyőn és a képernyőn kívül is mindig mindent együtt csináltuk.” És bár Hugh és Deborra mintaházasságot éltek hosszú időn keresztül, még a későbbi, hollywoodi viszonyok között is, épp nemrég, 2023 szeptemberében érkezett a hír, hogy 28 év együttlét és 27 év házasság után a szakítás és a válás mellett döntöttek. Így a most 55 éves színész és a nemsokára 68 éves színésznő életében egy teljesen új fejezet kezdődik.

Az X jelölte a helyet

De térjünk vissza Hugh karrierjéhez, aki a kilencvenes években főként ausztrál sorozatokban tűnt fel (pl. Kisvárosi zsaruk, A Fagyos folyó lovasa, Doktor Halifax), majd 1999-ben készült el első mozifilmje, a Ponyvarománc (ami Magyarországra is bejött), amiben minden bizonnyal felkeltette az akkor éppen készülő első X-Men-film alkotóinak érdeklődését. Nem ő volt egyébként az első színész, akinek felajánlották Logan, avagy Farkas szerepét, erre első körben Dougray Scottot szemelték ki, aki azonban inkább a Mission: Impossible 2 (2000) főgonoszának karakterét választotta (azóta eléggé bánhatja ezt a döntését).

Így került végül a képbe az akkor még teljesen ismeretlen Jackman. A Xavier professzort alakító Patrick Stewart úgy emlékezett vissza, hogy találkozott egy "karcsú, kellemes külsejű, erős ausztrál akcentussal rendelkező fickóval", és hogy 20 perc beszélgetés után máris sikerült összemelegedniük egymással. "Mindenkit elbűvölt" - mondta Stewart a Varietynek.

Az X-Men – A kívülállók (2000) sikere ellenére, amikor három évvel később jött az X-Men 2 (2003), néhányan kétségbe vonták a döntését, hogy újra eljátssza a szerepet. "Sokan azt mondták: »Ez egy nagyon rossz ötlet, ez 18 hónap az életedből, és mire véget ér, újra valamilyen meghallgatáson lehetsz, mint mindenki más" – nyilatkozta Jackman 2013-ban. Persze nem lett igazuk, Hugh eddig kilenc filmben játszotta el Farkast, és jövőre érkezik a tizedik, a Deadpool 3, amelyben jó barátjával, Ryan Reynoldsszal ökörködik majd egy jót.

A romantikus hős

Még az X-Men előtt az ügynöke elküldte Hugh-t a Beépített szépség (2000) című vígjáték castingjára, arra a szerepre, amelyet végül Benjamin Bratt kapott meg. Jackman, akinek saját bevallása szerint a meghallgatások nem éppen az erősségei, úgy érezte, nem tud lépést tartani Sandra Bullockkal: „Szent szar! Ez a nő elképesztő! Iszonyatosan gyors. A nyomába sem érek" – gondolta magában.

Miután pedig Bratté lett a szerep, így nyilatkozott: „Megalázó, amikor az ügynököd azt mondja: »Nem akarom, hogy megkapd ezt a munkát, de te csak menj, és szerezd meg!«. Majd ezután nem a tiéd lesz..." Jackmannek így várnia kellett egy másik filmre, a 2001-es A csábítás elméletére, hogy az amerikai közönség előtt is megmutathassa a könnyedebb, romantikus oldalát, jelen esetben Ashley Judd, Marisa Tomei és Greg Kinnear oldalán. Sőt, ugyanebben az évben jött ki a Kate és Leopold is, ameiben a romantikus komédiák királynőjével, Meg Ryannel állt össze egy időutazó brit herceget alakítva, aki beleszeret a modern New Yorkban élő Megbe.

A közönség azonban nyilvánvalóvá tette a mozikasszáknál, hogy jobban bírja a keményebb Hugh-t, így a következő években érkeztek az újabb X-Men-darabok, na meg az olyan filmek, mint a Kardhal vagy a Van Helsing.

A zenés showman

A mozisikerek mellett Jackman persze másik nagy szerelmét, a zenés-táncos színházat sem hanyagolta, olyannyira nem, hogy Tony-díjat nyert a 2003-as The Boy from Oz című előadásban nyújtott alakításáért. A rajongók, akik addig csak Farkasként ismerték a színészt, hirtelen ledöbbentek a számukra teljesen új oldaláról: hogy énekelni és táncolni is remekül tud. Az előadás az év egyik átütő sikere volt a Broadwayn, és minden bizonnyal ennek köszönhette azt is, hogy a 2009-es Oscar-gála producerei őt kérték fel házigazdának, amit látványos musicalbetétek kíséretében tisztességgel be is töltött, többek között Anne Hathawayjel is volt egy pompás száma.

Egy valóra vált színészi álom

Hugh Jackman később már olyan rendezők keze alatt dolgozott, mint Woody Allen (Füles), Darren Aronofsky (A forrás), Christopher Nolan (A tökéletes trükk) vagy Baz Luhrmann (Ausztrália).

"Hogy őszinte legyek, már régóta szerettem volna filmmusicalben szerepelni, de nem vártam, hogy erre a szerepre felkérjenek, nekem kellett cselekednem. És bizony határozottan ez volt a legagresszívabb szerephajkurászásom, amit valaha is csináltam” – magyarázta Jackman, aki nem tudta, hogy Tom Hooper rendező igazából a projekt elejétől fogva őt akarta Jean Valjeannak. „Színészként ez olyan lehetőség volt, amire iszonyatosan vágytam, mert ez az egész a jelenlétről szólt, arról, hogy ott legyünk a pillanatban” – lelkendezett Hugh. A nyomorultak végül kasszasiker lett, 442 millió dolláros bevételt hozott, valamint élete első (és eddig egyetlen) Oscar-jelölését is a legjobb férfi főszereplő kategóriájában. (Sokak szerint a 2013-as Fogságbanért is legalább egy nominációt kiérdemelt volna…)

Rossz bőrben

A színész 2015-ben sokkolta a rajongóit, amikor elárulta, hogy először 2013-ban kezelték őt bőrrákkal. "Mindig egy kicsit sokkoló, ha csak meghallom a »rák« szót" – nyilatkozta akkor a People magazinnak: „Ausztrál lévén ez egy nagyon gyakori dolog. Soha nem használtam naptejet, amikor felnőttem, így elsőszámú jelölt voltam rá" – magyarázta Jackman, akit azóta legalább ötször kezeltek az orrán. 2023 áprilisában a közösségi médiában megosztotta, hogy a legutóbbi biopszia eredményei mind negatívak lettek, miután elővigyázatosságból végeztek rajta vizsgálatokat, mivel az orvosa olyan tüneteket észlelt, amelyek akár a bazálsejtes karcinómákra utalhatnak.

A legkedvesebb fickó Hollywoodban

Úgy tűnik, a Hugh Jackman kedvességéről szóló legendák igazak, ugyanis aki találkozott vele, egy rossz szót sem tud mondani róla. Amanda Seyfried, aki Cosette-et alakítja A nyomorultakban, elég szépen összefoglalta a színész szuperképességét. „Nem lehet rosszat szólni Hugh-ról. Ő nem is ember. Bármibe lefogadom, hogy valamiféle emberfeletti képességekkel rendelkezik, azon túl, hogy egyszerűen csak a legkedvesebb és legszelídebb lélek, akivel valaha találkoztam.”

Ám Laura Dern, aki a 2022-es A fiú című filmjében szerepelt együtt Jackmannel, sem tudott mást mondani: „Ő a legkedvesebb ember, akit valaha láttam.” Liev Schreiberrel a Kate és Leopoldban játszott együtt 22 éve, ő a következőket tette hozzá: „Szerintem ő tényleg hisz abban, hogy jónak és kedvesnek kell lennünk egymáshoz.”

Nos, ez a normális fickó szerencsére továbbra sem áll le: a Deadpool 3 után ugyanis egy Pál apostol életéről szóló filmre készül, valamint egy ausztrál minisorzatra az „Ausztrália-branccsal”, azaz Nicole Kidmannel és Baz Luhramnnel…