Az angyalarcú sorozatgyilkos, akinek mindenki drukkol – Aranyom-kritika
Kirstie Swain legújabb sorozata igazán magával ragadó, brit fekete komédia. Számomra eddig ismeretlen angol szériákat írt a hölgy, nem is olyan rossz kritikai értékelések mellett.
Nem nevezném tisztán fekete komédiának, mint azt a SkyShowtime streamingszolgáltató teszi. Erősen építkezik thriller és drámai elemekből, a humor csak az „angolság” velejárója. Aki nem szereti a brit humort, az nem fog jól szórakozni a sorozat alatt, ez garantálható.

Történetünk szerint Rhiannon (Ella Purnell) a világ egyik legszerencsétlenebb embere. Az egész élete kudarcokból áll, ám mindez más hibájából történik. Realista hozzáállásommal, kapásból azt mondanám, hogy nincs igaza, mindenki a maga szerencséjének kovácsa. Ebben hittem is, egészen addig, amíg nem láttam az első részt. Narrációval kezdünk, főhősnőnk sorolja kit szeretne megölni. Ez a sötét gondolat már az első perctől a nézőkkel van. Megismerjük az „áldozatokat”: azokat, akik szétteszik a lábukat a tömegközlekedésen, a bolti eladókat, akik semmibe veszik a vásárlóikat. Majd Rhiannon egyre konkrétabb és személyes lesz: a főnökét, aki számára szinte láthatatlan a lány, vagy a többi munkatársát, akik szintén magasról tesznek rá.
Fiatalkorát egy kortársa, Julia (Nicôle Lecky) keserítette meg, aki lelkileg terrorizálta egész tini korában, ettől persze komoly mentális problémái is lettek. A szerelmi élete teljesen halott, majd nem sokkal később, az édesapja is követi érzelmi életét, és elhalálozik.
Így a lány teljesen egyedül marad, a munkája sehova nem tart, a testvére nem támogatja, sőt el akarja adni a családiházat a feje fölül, a lány gyakorlatilag összetörik. Majd egy szerencsétlenül alakult estén, hirtelen felindulásból megöl egy férfit, aki igazából csak rosszkor volt rossz helyen. Miközben próbálja a nyomait eltűntetni, nem bírja ki,és bedobja a gyilkosság részleteit a munkahelyén – egy újságnál dolgozik –, ahol persze ráharapnak a bűncselekményre és
A problémája csak az, hogy mint oknyomozó riporter önmaga fog nyomozni. Ami pedig elkerülhetetlen, hogy az áldozatok listája ne növekedjen, ugyanis Rhiannonnak sok ember tett keresztbe élete folyamán és úgy gondolja, kezébe veszi a szerencséjét – és egy vadászkést.
Nem gondoltam volna, hogy ezt valaha leírom, de könnyű drukkolni a sorozatgyilkosnak, ha ők a legelesettebb karakterek az egész történetben. Ella Purnell karaktere annyira szánalmas és gyenge, hogy amikor szörnyű tetteit véghez viszi és látjuk az örömöt az arcán, a néző szíve is meglágyul. A forgatókönyv nagyon erős. Kirstie Swain úgy csavarja az eseményeket, hogy mindenképpen Rhi-Rhi mellett maradjunk. Nem csak azért, mert Purnell alakítása ismét hibátlan, hanem a szövegkönyv is képes minket morálisan a gyilkos oldalán tartani. Annyi lehetetlen helyzetbe kerül Rhiannon, hogy a problémáinak megoldása csak extrém lehet az ő szemszögéből.
Ami furcsa számomra, hogy ezt a különleges arcú csajszit ennyire elnyomják ebben a világban. De a színésznő játékának és a forgatókönyv csavarosságának köszönhetően, még ezt is el tudom hinni. 2024 Ella Purnell éve volt. Nem csak a kiváló Fallout sorozatban kapott főszerepet, a kockamenyországnak minősülő modern klasszikus netflixes Arcane egyik legemlékezetesebb szerepe is az övé volt. Most meg itt brillírozik az főszerepében, ahol még produceri szerepet is vállalt. Érdemes figyelni Ellára… fog még Hollywood a lába előtt heverni.

Az egész évadot Ella Jones rendezte, akinek legutóbbi projektje a 2022-es A baba volt, amiben egy különleges gyermeket „fogadott örökbe” főhősnőnk (aki látta, tudja miért használtam az idézőjelet). Úgy látszik a fekete humor követi a rendezőnő karrierjét.
Ezt pedig meglepően humorosan sikerül bemutatni. A zene elsőrangú, lehet pont az én stílusomat kapták el, de elég sok 2010-es évekbeli brit elektropop zenét hallani (Ladytron, Goldfrapp), ami szó szerint zene a füleimnek. A kisvárosi brit atmoszféra pedig egyértelműen a csúcson pörög.

Akkor mi lehet a baj, ha ennyire jó minden? Igazából nézői elvárások okozhatják csak, hogy valaki ne imádja a sorozatot. Nagyon rosszindulatú és gonosz sorozat az Aranyom.
Ez sok, érdekes morális kérdést vet fel, amit ha valaki elkezd piszkálni, lehet, hogy igaza lesz, és nem leszünk képesek élvezni ezt a kegyetlen fekete komédiát. Pedig érdemes egy esélyt adni neki. A sorozat operatőre kitett magáért, a képek gyönyörűek, minden történést tudunk követni.

Egy mérhetetlenül gonosz történet arról, hogy mindenkit meg lehet törni. Ha ezt elérjük, nem tudhatjuk előre milyen szellemet eresztünk ki a palackból. Végül is, amikor egy kegyetlen gyilkosnak drukkolsz, valami biztos nem stimmelhet, vagy a világgal, vagy a nézővel. De nem csak a fekete humor uralkodik a sorozaton, néha ténylegesen feszült thriller, krimi érzését kelti Rhiannon drámája.
A Ted Lassoból ismert Jeremy Swift itt az érzéketlen főnököt hozza kedvesen, bambán. A Slow Horsesból ismerős Dustin Demri-Burns egy ütnivaló barmot alakít, míg az új fiú szerepét Calam Lynch hozza szerethetően. Nem tudom még mi lesz itt, eddig három részt láthatunk a SkyShowtime-on, de én biztos maradok az Aranyom mellett. Tipikusan az a sorozat, amikor már azt hitted, hogy nem lehet rosszabb, folyamatosan süllyedünk a sötétségbe, és mindig van lejjebb. A stúdió egyébként már berendelte a második évadot, reméljük hamar érkezik majd az is.