KULT
A Rovatból

Amikor a lelked is otthagyod a moziban

Szívszorongató II. világháborús dráma, cukormázas Disney-sztori és egy gyenge Herkules-film a heti ajánlat.


Erős mozis hetünk van, annak ellenére, hogy azért mostanra is jutott egy gyengébb minőségű, ámde színes-szagos-nagylátványosnak szánt film, a Herkules legendája. Erre nem is szeretnénk sok szót pazarolni, nyilván a címe mindenkinek elmond mindent. Vannak azonban a héten sokkal érdekesebb és izgalmasabb alkotások is.

A könyvtolvaj

Az egyik ilyen A Markus Zusak regényéből készült A könyvtolvaj, amelyet még férfiaknak is nehéz könnypotyogtatás nélkül végignézni. Már a könyvet sem volt egyszerű olvasni, most pedig Brian Percival rendező gyönyörű filmes adaptációt készített belőle, olyat, amely szemet nem hagy szárazon. Megdöbbentő alkotás a hitleri világról, ez a mű egy újabb szemszögből mutatja be az akkor történteket. A lélekbemarkoló történetet még erősebbé teszi a színészek tökéletes játéka: Geoffrey Rush, Emily Watson és a fiatal Sophie Nélisse csodálatos munkát végeztek.

Sophie alakítja a címszereplő könyvtolvajt, a fiatal Lieselt. A lány a második világháború idején nevelőszülőkhöz kerül, nem igazán tud olvasni, írni, azonban vonzódik a könyvekhez. A lány nevelőapja segítségével tanul meg olvasni, a könyvek által egy különös új világ nyílik meg előtte, az olvasás segíti át a háború nehézségein. Ráadásul a család egy zsidó kamasz fiút is rejteget: a kislány és Max együtt fedezik fel, milyen ereje van a szavaknak, és milyen fontos segítséget nyújthatnak a kitalált történetek. Segíthetnek olyankor is, amikor már semmi más nem tud...

Konyvtolvaj_jelenetfoto (7)

A német doktor

Szintén a második világháborúhoz kapcsolható A német doktor című film, amely az egyik legveszélyesebb náci bűnöző, Josef Mengele háború utáni életéről szól. Az alkotás néhány hetet ölel fel, abból az argentin időszakból, amikor Mengele az országban élt. Az egyik helyi település szállodájába új vendég érkezik, egy orvos, aki hamar össze is barátkozik a szállót vezető család tagjaival. Miközben a doktor a kis közösségben igyekszik szaktudását hasznosítani, érdeklődése egyre inkább a házaspár kislánya felé irányul.

A környék lakói mit sem sejtenek arról, hogy a német doktor nem más, mint Josef Mengele, aki auschwitzi emberkísérleteit álnéven, hazájától messze, és évekkel a világégés után is folytatná. A továbbra is a genetikai kísérletek és az ikerjelenségek megszállottjaként működő Mengele azonban nem lehet biztonságban, a Moszad ugyanis Rudolf Eichmann kézre kerítése után az ő levadászásával folytatná a történelmi igazságszolgáltatást, és hamarosan a férfi nyomára akadnak.

a_nemet_doktor_12

Banks úr megmentése

Sokkal kellemesebb történet, mondhatni cukormázas, a Banks úr megmentése, amely Walt Disney és a Mary Poppins írójának. P.S. Travers „küzdelmének” állít emléket. Disney húsz évig küzdött azért, hogy az írónőtől megszerezhesse kedvenc dadájának megfilmesítései jogait, Travers azonban két évtizedig tartotta magát, végül az anyagi szükség vitte rá, hogy szóba álljon Disney-vel, és ellátogasson hozzá a nagy Hollywoodba.

A csodálatosan összerakott film igazi jutalomjáték, nem csupán a főszereplőknek, Emma Thompsonnak és Tom Hanksnek, hanem a mellékszerepekben brillírozó Colin Farrellnek, Paul Giamattinak és Jason Schwartzmannak is. A „darab” végén érdemes tovább ülnötök a széketekben, és megvárni a stáblistát, mert az alkotás készítői igazi archív csemegékkel szolgálnak. A filmben összesen egy gyalázatos, botrányos dolog van, az pedig a magyar fordítás. Óriási hibákat vétettek a fordítók. Igazából, ahogy A könyvtolvaj esetében is, itt is méltatlan, hogy a film nem kapott egy darab színészi Oscar-jelölést sem.

saving-mr-banks

Behálózva

A hét „maradék” alkotása a Behálózva, amely a rég nem látott Eric Bana és Rebeca Hall főszereplésével készült. Egy londoni piacon végrehajtott robbantást követően embervadászat indul egy terroristasejt ellen, amit egyetlen gyanúsított él túl. Farroukh Erdogan azonnal börtönbe kerül, és megkezdődnek az előkészületek az évszázad tárgyalásához. A vádemeléshez szükséges titkosított bizonyítékokhoz a kormány által kijelölt ügyész, Claudia Simmons-Howe (Rebecca Hall) fér hozzá, ő azonban nem oszthatja meg az információit azokkal, akikkel együtt dolgozik. A tárgyalás előtt Erdogan ügyvédje váratlanul meghal, és a vérprofi Martin Rose (Eric Bana) lép a helyébe, aki régen párkapcsolatban élt Claudiával. Claudia és Martin titokként őrzi egykori szerelmüket, de a lebukásnál jóval nagyobb veszéllyel kénytelenek szembenézni: a kirakós darabjainak összeillesztése során rájönnek, hogy egy komplex összeesküvés zajlik a fejük fölött, és helyzetük percről percre életveszélyesebb.

Egyszer nézhető, némi izgalmakat is tartogató film, amolyan otthoni tévézős, pattogatott kukoricázós fajta.

Herkules legendája

Mint említettük a gyengébb minőségűre sikeredett Herkules legendájára nem szeretnénk sok szót pazarolni, mert a fenti filmek mellett igencsak eltörpül. De az előzetesét azért nézzétek meg, vannak benne kigyúrt, félmeztelen pasik, hátha miattuk lesz kedvetek majd mozijegyet váltani.

Ha tetszett a filmajánlónk, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: